bevezető |
||||||||||
|
Moszkva tér I.
A nem annyira elvesztett sínek tere - de még ki tudja, mit hoz a jövő? Egy édesapám - tehát autó - nélküli kirándulás alkalmával láttam először a Moszkva teret közelről; addig csak a szélén rohantunk át a Trabanttal vagy a 12-es busszal, illetve néha átszálltunk a 84-es buszról az 56-os villamosra. Elképesztett a tér mérete, hogy hány busz és villamos szaladgált rajta, nagyon tetszett! A legjobb az volt, ahogy a hosszú szerelvényekkel közlekedő 4-es és 6-os villamosok körbejárták a teret - a kilencvenes években sokáig azt hittem, hogy csak álmodtam ezt a hurkot, mivel az említett járatok addigra fejvégállomást kaptak. Pedig nem, tényleg ringlispilt játszottak a villamosok a téren!
Talán furcsa, hogy az "elvesztett sínek" sorozat keretében ekkora figyelmet szentelek egy helynek, ahol még most is igen tekintélyes mennyiségű vágány található, de egyrészt már most se úgy működik a sínhálózat, ahogy régen tette, másrészt egyre többször kerül szóba egy esetleges átépítés, melynek valószínűleg a villamos ugyanúgy kárát fogja látni, mint minden hasonló átépítéskor tette. A Moszkva tér sajnos egy csúnya anyajegy a város arcán, de a jelenkori tendenciákat - az autóforgalom levezetése a legfontosabb kritérium - figyelembe véve valószínűleg utána se fog megszépülni, csak a tömegközlekedők számára lesz még kevésbé használható. Legalábbis a 2003 elején ismeretes közlekedési tervezetek szerint például a nagykörúti villamosok minden más itteni vonallal való kapcsolata el lesz vágva, lehetetlenné téve nem csak az üzemi szállításokat és különmeneteket, de egy esetleges "teljes kört" (Nagykörút + 61-es vonala) bejáró körvillamos létrehozását is. De talán ennyi is elég lesz "naív városvédő hevületből" - ahogy az Élet és Irodalom munkatársa nevezte az ilyen jellegű megnyilvánulásaimat, koncentráljunk inkább arra, ami közel biztosnak tekinthető: a térség múltjára! Update, 2011: Eltelt 7-8 év az iménti bekezdés megírása óta, de a tér még mindig ugyanúgy néz ki. Pontosabban nem, hanem még leharcoltabban. Az 56-os hurokvágányát ugyan már nem használják, az 59-es pedig már nem itt végállomásozik, lényegi változás mégse volt. Valamiféle ráncfelvarrást ismét ígérnek, de gyaníthatóan nem lesz pénzügyi forrás egy rendes átépítésre. A Moszkva tér nem túl régi tömegközlekedési csomópont: az első (Zugligetbe, Budakeszire tartó) omnibuszok után az 1869-ben indított zugligeti lóvasút is elágazás nélkül haladt át a Széna tér melletti területen, ahol akkor még egy téglaégető volt. A mai Volán buszállomás helyén álló régi Szent János kórház volt a legfontosabb környékbeli tömegvonzó létesítmény, illetve a piac, és ez egy ideig még így is maradt! A különösen hétvégéken és ünnepnapokon nagyforgalmú lóvasút villamosítására 1896-ban került sor, az első más felől jövő járat két évvel később érkezett meg: a belső-budai körúti (Attila utca - Krisztina körút) villamos a mai tér nyugati sarkában csatlakozott a zugligeti vonalhoz. Egy évvel később a lehetséges utazási célok száma nőtt, ekkor nyílt meg ugyanis a hűvösvölgyi szárnyvonal - a mai 56-os. Viszonylatok
1910 körülről, mai nevekkel, de még viszonylatszámok nélkül: Csomóponti szerepet 1912-ben kapott a hely, amikor a Krisztina körúti és a Margit körúti vonalak közé összekötőszakasz épült. Ezt az útvonalat eddig a jobbparti körvasút céljaira használták, ezután villamosforgalom is került rá. A téglavető helyére ekkoriban sportpályák kerültek. Csak hogy el tudjuk képzelni, milyen is volt a környék kinézete, álljon itt ez a két kép. A baloldali a Széna teret ábrázolja, szemben velünk az elhanyagolt zöldterület és Volán pályaudvar található ma. A jobboldalt látható térség helyén ma a 22-es busz végállomása van, a háttérben balfelé a Dékán utca torkolata sejthető, a mai Trombitáskert helyén pedig természetesen házak állnak.
Viszonylatok
1918-ból - a továbbiakban az útvonalaknál igyekszem csak azokat az állomásokat
és töréspontokat jelezni, melyek manapság már nem léteznek, és ezért furcsán
hathatnának a témát nem ismerő számára, illetve azokat, melyek szükségesek
annak megértéséhez, hogy több lehetséges útvonal közül merre is ment az
éppen részletezett: Ahogy azt a térképen láthatjuk, a mai térnek csak a csücskén helyezkedett el a villamos-csomópont, a terület nagy részén egy sportlétesítmény (tenisz-, illetve télen korcsolyapálya) működött. A fentebbi képen (nagyjából) szemközt a Krisztina körút házait láthatjuk, balfelé fönt a Déli pályaudvar felé mennek a vágányok, jobbra a Szilágyi Erzsébet fasorba. A bal alsó sarok felé a Széna tér, azaz a Margit körúti vonal van. Ez az elrendezés még jó ideig működött: a fentebbi vázlat a harmincas évek közepi vágányelrendezést mutatja. Az alagút még sehol sincs - kiépítésére már a háborús készülődés jegyében kerül sor, 1938-ban, de ekkor még csak vasúti célokra használták, nincs fölötte felsővezeték se. A sportpálya a múlté lett... BSzKRt
viszonylatok 1928-ból: Aztán a negyvenes évek elején elkezdik kiépíteni a BSzKRt nagyszabású beruházásaként azt a valamit, amelynek nyomait alapvetően még ma is használjuk. Baloldalt a vasbetonszerkezetű gyalogosfelüljáró ("híd") zsaluzása figyelhető meg. A tér közepére kerül a Zugligetbe és Hűvösvölgybe induló viszonylatok hurokvágánya, és ezen felül az is megfigyelhető, ami az építkezés célja volt: az ide érkező viszonylatok bármelyike vissza tudott fordulni a külső, nagyobb hurokban. A térképen ez így nézett ki... ... vágányrajzon pedig így. Elsőre bonyolult, de a vonalakon végigmenve lehet látni, hogy minden irány kapcsolatban van mindegyikkel, illetve minden felől vissza lehet fordulni ugyanoda. Az addig rendes név nélkül használt terület ekkor kapta a Széll Kálmán tér nevet az egykori miniszterelnökről. Bár Budapest ostromakor heves harcok dúltak ezen a környéken, a forgalom viszonylag hamar helyreállt, és a tér ezután voltaképp ugyanebben a formájában volt használva. A tér neve 1951-től lett Moszkva tér. A BSzKRt-jellegű beállók is egészen a hetvenes évek eleji metróépítésig megmaradtak, csak a kandelláberek változtak ostorlámpává... Viszonylatok
1950-ből: Viszonylatok
1960-ból: Viszonylatok
1970-ből: A metróépítés valódi intermodális átszállóközponttá változtatta a helyet, ami igazából semmit sem jelent azon kívül, hogy innentől kezdve egyes villamosvonalak jelentősége csökkent (és meg is szűnt, gondoljunk csak a 44-esre: Moszkva tér - Rákospatak, illetve a 63-asra: Nagyvárad tér - Szent János kórház), a tér közepére pedig odakerült a metróállomás semmivel össze nem téveszthető, és szinte tökéletesen használhatatlan, de legalább feltűnően otromba épülete. Némi pikantériája persze ennek is volt, ugyanis felhúzásakor nem volt rá érvényes építési engedély. Úgy látszik ebben a városban ha metróról van szó, mindig minden fontosabb a szabályosságánál - és aki azt hiszi, hogy ez megváltozott azóta, nyugodtan gondoljon a BKV által saját szakállra megszüntetett Bajcsy-Zsilinszky úti villamosra ("párhuzamos a metróval"), illetve a Szent Gellért tér és a Bartók Béla út 2002-es átépítésére, ahol a Gellért szálló elé úgy alakítottak ki egy - a közúti- és villamosforgalmat egyaránt akadályozó, díszkutas létesítményt, hogy még engedélyük se volt rá. Ez a város úgy tűnik nem tanul... Egyvalamiről nem beszéltem még ennek az elrendezésnek
kapcsán: a buszvégállomásokról. Ez egy "villamosos" weboldalon annyira
talán nem is meglepő, de azért pótlom a hiányosságot: az akkor itt járó
nem kevés busz egy részének számára a nyugati csücsökben volt kialakítva
a pihenő-, fel- és leszállóhely, ott, ahova később az üzemi tárolóhely
került - a maradék pedig a Várfok (21-es és társai) és a Dékán utcában
(49-es) állt meg. Érdemes megfigyelni a baloldali képet: a mai buszvégállomások
helyén zöldterület van! Ez az elrendezés is a hetvenes években változott
meg. De ne siránkozzunk, inkább nézzük meg, milyen is volt az a bizonyos "villamos-ringlispil"!
Folytatás: a tér (kör)bejárása Archív felvételek és térképek: Németh Zoltán Ádám és
Mr. Cyber gyűjteménye, az "A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada"
című monográfia, illetve saját gyűjtés
© Varga
Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon
található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra |
||||||||||