bevezető
A-Z
lista
viszonylatok
forrásmunkák
A Bajcsy-Zsilinszky út volt talán az első hely, ahol sikerült közvetlenül szemtanúja lennem a sínek "elvesztésének". Óvodás koromban történt: fogalmam sincs, pontosan honnan tartottunk hová, a kezdőirány talán Angyalföld volt, vélhetően nagymamámtól mentünk haza. Szokásos útvonalunk a Népköztársaság útján vezetett. Egyszercsak az addig szokásos látvány helyett túrás-fúrás tárult a szemünk elé a keresztben húzódó Bajcsy Zsilinszky útnál: bontották a villamosvágányokat. Én ezt persze nem ismertem fel, édesapám magyarázta meg, hogy azokat a panelokat, amiket kiemelnek, nem szándékozzák többé visszatenni. Arra persze nem tudott válaszolni, hogy miért van erre szükség, én pedig csak húsz évvel később jöttem rá, hogy a kérdés mennyire jogos volt!
Amit
láttam, az a kiskörúti villamosvonalak, és ezáltal a belvárosi tömegközlekedés
hálózatosságának megcsonkítása volt. Tényszerűen: 1980. október 17-től
kezdve a 47-es és 49-es villamosok a Nyugati
pályaudvar helyett már hivatalosan is csak a Deák Ferenc térig jártak
- előtte ugyanis már június 16-tól kezdve csak pótlóbuszok jártak a Szabadság
hídtól a Nyugati (akkor Marx) térig, vágányépítés miatt. A dolog a harmadik
metróvonal építése körüli lelkesedés közepette történt: a pályaudvar környékét
már 1977-ben elkezdték átrendezni - értsd, felásni, de nagyon -, olyannyira,
hogy a kiskörúti villamosok végállomását is hátrébb kellett tenni, a vágányokat
pedig elvágni a nagykörútiaktól. Innen már csak egy lépés volt - a Rákóczi
útnál történtekhez hasonlóan - arra hivatkozni, hogy gazdaságtalan
a metróval párhuzamosan villamost üzemeltetni. Az, hogy a felszíni közlekedés
eltüntetése (=hosszabb rágyaloglási távolságok, a közigazgatási- és banknegyed
közelsége ellenére alacsonyabb attraktivitás), illetve a sínek helyét
ellepő autók (=rezgés, zaj, füst) milyen hatással lesznek a környék arculatára,
senkit nem érdekelt. Így lett az egykor fényűző Váci körútból városi autópálya...
A Bajcsy-Zsilinszky úti tömegközlekedés története
Ez az útvonal a váci országút részeként mindig is kiemelkedő forgalommal rendelkezett. Amikor aztán a XIX. században elkezdtek a városszerkezet átalakításán gondolkozni, adottságnak tekintették létét, nem próbálták meg áthelyezni, megszüntetni, inkább belevették a leendő körúti rendszerbe, a belső körút részeként. A neve is ezt tükrözte: Váczi körút (1914-től lett Vilmos császár út, majd 1945-től Bajcsy-Zsilinszky út). Bár a térképre nézve nem olyan szép kör alakú, mint század végére kialakult párja, a Nagykörút, a Margit híd (1876), majd a Szabadság híd (1896) megépülte után a Kiskörút is el tudta látni körúti funkcióját a Szent István körút - Bajcsy-Zsilinszky út - Károly körút - Múzeum körút - Vámház körút útvonalon. Persze a mi történetünk korábban kezdődik, konkrétan 1866-ban, amikor a Kálvin (akkor még Széna) térről megindult Újpestre a lóvasút. A mai hármas metró útvonalának legforgalmasabb szakasza már akkor is közlekedési főfolyosó volt, a PKVT (Pesti Közúti Vaspálya Társaság) üzemeltetésében, mely az ikervárosok, és azok közlekedési vállalatainak egyesítése után BKVT-re (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) változtatta nevét. A Nyugati pályaudvar és Madách tér közötti szakasz villamosításra 1896-ban került sor, majd egy évvel később már a Fővám térig jártak a tuják.
Ebből
a törzsvonalból indult ki később a Rákóczi úti
és Üllői úti szárnyvonal is, így az 1980-as megszüntetéssel
pont az egykori hálózat közepét sikerült egy az egyben kivágnia az akkori
idők tervezőinek. A cél persze az lett volna, hogy a metró átvegye a felszíni
hálózat szerepét, de erre nagyobb megállótávolságai, illetve nem teljesen
emberbarát megközelíthetősége (aluljáró, mozgólépcsőzés) miatt egyszerűen
nem alkalmas, bármennyire is szeretnék velünk elhitetni a sablonokban
gondolkodó politikusok. De térjünk vissza a kezdetekhez! A konkurrens
cég, a BVVV nem tudott közvetlenül labdába rúgni a fent említett vonalakon,
így az ő járatai csak keresztezték azokat a Podmaniczky
utcánál. 1896-tól egyébként a Milleniumi Földalatti Vasút is "keresztezte"
a forgalmat, 1907-től pedig a Deák térnél a
BKVT lipótvárosi vonala ágazott ki belőle, egyrészt azért, hogy feltárja
az addig csak a BVVV által bejárt Lipótvárost, másrészt hogy tehermentesítse
a Bajcsy-Zsilinszky úti fővonalat.
Az útvonalon - érdekes
fekvésének köszönhetően - egyszerre közlekedtek sugaras (kifutó) és körforgalmi
(belterületi) viszonylatok:
1: Újpest
- Nyugati pályaudvar - Deák
Ferenc tér - Rákóczi út - Thököly
út - Erzsébet királyné útja
3: Újpest
- Nyugati pályaudvar
7: Óbuda, Vörösvári út
- Margit híd - Bajcsy-Zsilinszky út - Szabadság híd - Budai rakpart -
Óbuda
9: Óbuda - Budai rakpart - Szabadság híd - Bajcsy-Zsilinszky út - Margit
híd - Óbuda, Vörösvári út
11: Óbuda - Margit híd - Kiskörút - Lónyay
utca - Közvágóhíd
15: Városliget
- Rottenbiller utca - Rákóczi út -
Margit híd - Széna tér - Szabadság híd - Rákóczi
út - Thököly út - Zugló
17: Zugló - Thököly út - Rákóczi
út - Szabadság híd - Széna tér - Margit híd - Rákóczi
út - Rottenbiller utca - Városliget
39: Hüvösvölgy - Fogaskerekű vasút - Margit híd - Bajcsy-Zsilinszky út
- Deák Ferenc tér - Szabadság híd - Bel-budai
körút - Fogaskerekű vasút - Hüvösvölgy
41: Hüvösvölgy - Fogaskerekű vasút - Bel-budai
körút - Szabadság híd - Deák Ferenc tér - Bajcsy-Zsilinszky út - Margit
híd - Fogaskerekű vasút - Hüvösvölgy
57: Kelenföldi pályaudvar -
Szabadság híd - Bajcsy-Zsilinszky út - Nyugati
pályaudvar - Újpest
61: Kriszina körút (Retek utca) - Déli
pályaudvar - Szabadság híd - Múzeum körút - Bajcsy-Zsilinszky út -
Margit híd - Kriszina körút (körforgalom)
Jól látható, hogy a cég igyekezett minimalizálni az átszállási szükséget
azáltal hogy a járatok hosszú útjuk során szabályosan körbementek a városban.
Erre már csak azért is szükség volt, mert az átszállás azt is jelenthette
volna, hogy a konkurrens céggel megy tovább az utas, ha úgy olcsóbb. Felismerhető
még a körjárat-párok megléte is: a 7/9, a 15/17, és a 39/41 esetén az
egyik viszonylat ugyanazt az körforgalmi útvonalat járta be, mint a párja,
csak ellenkező irányban.
A rengeteg járat, pláne rengeteg hosszú járat üzemeltetése
forgalomszervezésileg nehézkes lehetett, de a rövidtávú, mondjuk a Nyugatitól
csak a Deák Ferenc térig menő utasok vélhetően szerették ezt a rendszert,
hiszen csúcsforgalomban percenként jött valami az itt közlekedő tizenegynéhány
járatból! Az 1935-ös menetrendben a BSzKRt azonban már a rövidebb járatokra
helyezte a hangsúlyt, átszállási kényszereket generálva, a hatékonyabb
tarifarendszer (=nagyobb bevétel) kialakításának reményében:
5: Népliget
- Elnök utca - Üllői
út - Kiskörút - Margit híd - Lajos
utca - Óbuda, Fő tér
11: Újpest
- Váci út - Kiskörút - Lónyay
utca - Soroksári út - Közvágóhíd
49: Kelenföldi pályaudvar -
Bartók Béla út - Szabadság híd - Kiskörút - Margit híd - Széna tér - Déli
pályaudvar
Ezután sokáig nem történt lényegi változás, azán az ötvenes évek elején eltűnt az átmenő 5-ös, helyette az addig több helyen (Orczy tér, Nagyvárad tér, Mária Terézia laktanya) végállomásozó pestszentlőrinci viszonylatok egyik ráhordó járata, az 53-as (Nagyvárad tér - Nyugati tér) lett behozva ide. Ez később a másik végén meghosszabbodott a Határ útig, még később pedig helyette az addig a Madách Imre térig közlekedő 52-es (Kispest, Villanytelep - Nyugati tér) lett idevezetve. 1976 legvégén aztán a hármas metró első szakaszának (Deák tér - Nagyvárad tér) megnyitásával összhangban megszűnt az 52-es, és csak a 47-es, illetve 49-es maradt itt a hátralevő pár évre.
A Bajcsy-Zsilinszky út bejárása
Virtuális sétánkat kezdjük a Nyugati pályaudvarnál! A XIX. század végétől kezdve fennállt számos forgalmi állapotot ugorjuk át, hiszen arról az a Nyugati pályaudvaros oldalon épp elég szó esett már, foglalkozzunk inkább az 1950 utáni helyzettel!
A Szent István körútról nézve a vágányok meglepő módon nem a Nagykörút felé folytatódtak egyenesen, hanem bekanyarodtak a Bajcsy-Zsilinszkyre (ahogy az Tim Boric fentebbi képén látszik is), azaz körúti forgalom volt a váltó kitérő iránya. Fontos megemlíteni azért, hogy egy idő után már csak a nagykörúti irányt használták menetrendszerűen; a képen látható 52B (Nyugati tér - Kálvin tér útvonallal; a metróépítés miatt) kocsiszínbe indul.
A pótkocsis időkben csak a felszállóhely volt a torkolatban, a villamosok a Stollár Béla utca - Bihari József utca - Szent István körút - Bajcsy-Zsilinszky út útvonalon fordultak. aztán az UV-k elterjedésével már fejvégállomás jelleggel üzemelt a térnek eme sarka. 1972 után a hurokvágányt felhagyták, így még nagyobb forgalom hárult a fejvégállomásra.
Az M3 metróvonal Deák tér - Nagyvárad tér szakaszának átadása (1976) után az 52-es viszonylat megszűnt, maradt a két hagyományos kiskörúti viszonylat: a 47-es és a 49-es.
Heinz Heider 1977-es képein még (szinte) eredeti állapotok figyelhetők meg, a melléjük tett képeimen pedig az vehető észre, hogy azóta mindent elborítottak az autók. Igaz, ezt nagyjából minden kép-pár mellé odaírhatom!
1977. szeptember 16-tól a villamosok már csak az Alkotmány utcáig jártak be, elkezdődött ugyanis a Marx tér feltúrása metró-, illetve alul-, majd felüljáróépítési célzattal. A baloldali képen a háttérben jól látható az építési területet határoló palánk.
A Podmaniczky utca vonalában járunk, keresztbe-kasul trolivezetékekek húzódnak. Annak idején itt négy irányból keresztezték más villamosvonalak a síneket!
Ugyanez a megálló megálló más szögből. Mielőtt továbbmegyünk, meg kell említeni a Báthori utcai vágányt, mely annak idején több irányba is be volt kötve, és melyet - bár visszaemlékezések szerint egészen a hetvenes évekig megvolt - már a hatvanas évek vonalleírásai se említenek félreállóhelyként.
A villamosok útvonalán a következő nagyobb kereszteződés az Andrássy (más időkben más nevű) útnál volt; odáig volt még egy megálló a Dessewffy utca magasságában. Sok magyarázat, azt hiszem, nem kell a képekhez, magukért beszélnek...
A József Attila utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkánál egészen a rendszerváltásig egy foghíjtelek tátongott, a tűzfalat hirdetésekkel, neonreklámokkal rakták tele, ahogy az a fentebbi képen is látható. Szintén megfigyelhető a Népköztársaság (az Andrássy út akkori fedőneve) útjai megálló peronja.
A képen látható hármas UV a tulajdonképpeni Deák Ferenc térnél kanyarodik az akkor még Tanács körútnak nevezett útvonalra, ahol a Madách Imre tér nevű megálló volt.
Még egy kép ugyanerről...
A 47/49-es mai végállomása tulajdonképpen a Madách Imre téren van, bár következetesen Deák Ferenc térként említik. Igaz, a régi megállóhely a kapuzatos ház vonalában, a mai szükség-leszállóhely vonalában volt, tehát egy kicsit távolabb a maihoz képest.
Egy 1933-as, és egy 1941-es vágányzatrajz
A területet - melyet kezdetben az itt álló hadirokkant és aggvitézi, más néven a Károly laktanya nevével fémjeleztek, később pedig az annak épületéből kialakított Központi városhaza néven emlegettek - először természetesen az újpesti lóvasút használta tömegközlekedési célokra. Innen indult a Rákóczi úti szárnyvonal, mégpedig azért, mert a mai Astoriánál nem volt elegendő hely az ilyesmire. Később néhány, Budára átmenő viszonylat belvárosi végpontja is ide lett helyezve. Jelentősége a vonal-átszervezésekkel egyre csökkent, főleg betétjáratok indultak innen, például a Fogaskerekű vasúthoz.
A tér vágányzatának elrendezése 1952-ben, illetve 1972-ben
1949-ben elkezdték leépíteni a Kálvin tér addigi, a világháború után különlegesen túlterheltté vált végállomási forgalmát, így került a 33-as, azaz a későbbi 22-es villamos ide. A Móricz Zsigmond térről induló 48-as is ide érkezett. 1954-ben a Kispest, Villanyteleptől jövő 52-es is ide került, majd 57-ben megindult az innen a Csörsz utcáig járó 60-as. Állandó vendég volt még a 49-es betétjárata, a 49A, és rövidítése, illetve megszüntetése előtt ide terelték a 42-est (eredetileg Kispest, Tóth Árpád utca - Móricz Zsigmond körtér), és a 63-ast (eredetileg Nagyvárad tér - Szent János kórház) is.
Madártávlatból jobban áttekinthető az a vágányrengeteg, ahová a villamosok akkoriban befutottak.
A "rendezőpályaudvar" déli kijárata. Középen voltak a végállomási és félreállóvágányok, a szélsők voltak az átmenők.
Körülbelül ugyanarról a helyről az ellenkező irányba nézve. A régi képen baloldalon belógó régi ház is eltűnt azóta, sajnos.
A főváros jövőre vonatkozó terveiben egyébként felbukkan a kiskörúti villamosvonalak Nyugati pályaudvarhoz való visszahosszabbításának gondolata, bár jelenleg ezekkel a tervekkel nem foglalkozik senki, ami persze eléggé valószínűtlenné teszi záros határidőn belül valóra válásukat. Ez sajnos már csak egy ilyen város...
Archív fotók, térképek: Tim Boric, Heinz Heider, Mr. Cyber, Nagy Zsolt Levente és Nagy Zoltán Ádám gyűjteménye + saját gyűjtés
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra
