bevezető
A-Z
lista
viszonylatok
forrásmunkák
Balra: a Csörsz utcai végállomás vágányrajza,
jobbra: a csonkavágány; a háttérben épp egy 1000-es
jön lefelé az 59-es viszonylaton
A Csörsz utca az 59-es villamos útvonalán van, ez régen se volt másképp, annyi volt a különbség, hogy az Apor Vilmos térnél, mielőtt felkanyarodott volna a hegyre, volt egy egyvágányos végállomás is a domboldalban. Annak idején az 57-es villamosnak (János kórház-Csörsz utca), később a 60-asnak volt itt végállomása. Előbbit 1956-ban, nem sokkal az utóbbi indítása előtt megszüntették, bár '71-72-ben, a szentendrei HÉV Batthyány térre bevezetésével kapcsolatos építkezések idején egy ideig ismét közlekedett, ezúttal a Császárfürdő volt a másik végállomása. A 60-as 1957 és 64 között a Madách térig járt (a Szabadság híd érintésével), majd '71-ig a Keleti pályaudvarhoz, az új Erzsébet hídon át. Maga a 60-as járat ugyan '72-ben szűnt meg, de ekkor már csak a Szarvas tér és a Keleti közt jártak a viszonylat Ganz csuklósai. A kitérő és a csonkavágány helye még sokáig látható volt, később egy autóparkoló épült a helyére.
Margit híd budai hídfő, déli oldal
A Margit híd budai hídfőjének környéke is egy olyan hely, mely régebben sokkalta nagyobb síndöcögény-forgalommal büszkélkedhetett. Annak idején még a szentendrei HÉV is egészen a Bem (akkor Pálffy) térig járt be, mígnem 1937-ben a BSzKRt át nem rendezte a környék forgalmát. Kicsit nehézkes volt ugyanis, hogy (szó szerint!) minden második utcában húzódott valamilyen vágány. A HÉV végállomás ekkor került a hídfő északi oldalára, ahol egészen a hetvenes évek elejéig meg is maradt.
A jobboldali térképrészlet az 1914-es állapotot ábrázolja: vágányok vannak a Margit körúton, a Bem József utcában, a mai Bem (akkor még Pálffy) téren keresztbe-kasul, a Frankel Leó utcában, a Henger utcában, és akkor a Pálffy remizről még nem is beszéltünk!
Bővebben: a Margit híd budai hídfőjének és környékének villamosközlekedése
A Gellért téren igen sokat jártam kiskoromban, nem kicsit csodálkoztam hát, amikor először olvastam arról, hogy egykor itt volt a nagytétényi HÉV végállomása! Pedig így volt:1899-ben indult meg a BBVV (Budapest-Budafok Helyi Érdekű Villamos Vasút) Szent Gellért tér-Háros, MÁV állomás közötti járata, mely a Bartók Béla (akkor még Fehérvári) úti szakaszon a BKVT egy évvel korábban átadott vágányait használta, egy érdekes kitétellel: az áramot saját felsővezetékből vették, mely nem közvetlenül a sínek fölött volt, hanem kicsit szélebbre, ezt botszedővel érték el. A fentebbi képeken a Szent Gellért tér látszik az 1910-as években: a baloldalon a Gellért szálló épülete még nem áll. A jobboldali fotón látható kép nem sokat változott máig: a baloldali saroképületben a házasságkötő terem, a jobboldaliban a Szeged étterem, a középen levő alacsony házak helyén pedig egy modern épület van (azelőtt egy pék is működött ott, erről nagymamám mesélt).
A hurokvágány 1911 körül épült; a baloldali és középső képeken kimondottan jól kivehetőek a vágányok. A jobbszélső vázlat az 1941-es forgalmi rendet ábrázolja. A hurkot egy évvel később forgalmon kívül helyezték, ekkor adták át az átépített Móricz Zsigmond körtéri csomópontot, ahová a HÉV végállomása is került. De maradjunk még a középső fotónál: ezen az is látszik, hogy a híd előtti vágányok se úgy haladtak, mint most: észak felől egészen a sziklafal mellett mentek!
Az előbbiekben két olyan vágány is látható volt, mely ma már nem létezik: a Szabadság hídról északra forduló, és ennek az elleniránya. Ezeknek akkor volt nagy szerepe, amikor a villamos körjáratok a Margit híd és a Szabadság híd érintésével járták körbe a belvárost, illetve a második világháború után is, egészen az új Erzsébet híd átadásáig. A 63-as villamos még ezután is használta, egészen 1972-ig, amikor egy csőtörés miatt felbontották a vágányokat. A kapcsolatot ezután már nem állították helyre, de nyoma még egy ideig látható volt az útburkolatban és a járdaszigetek alakjában. A baloldali képen az is látszik, hogy a szálloda előtti megálló még kétvágányos volt a későbbi hárommal szemben, ennek kiépítése a hetvenes évek végén történt.
Heinz Heider és Tim Boric felvételei
A megálló előtti járműosztályozóval rendelkező háromvágányos komplexumot a Bartók Béla út 2002-es felújítása tüntette el, egy kisebb felületű járdaszigettel rendelkező, a megálló utáni járműosztályzó miatt alacsonyabb áteresztőképességű, kétvágányos megoldásra cserélve azt. Ekkor mind a vágányok, mind az úttest nyomvezetése is jelentősen módosult.
A Tétényi úti villamosvonal, mely lazán beépített területeken
haladt
Számomra, aki a Tétényi út mentén jártam gimnáziumba, az egyik leghihetetlenebb budai villamosvonalnak a hajdani Erzsébet sósfürdőhöz vezető járat tűnik (ez a gyógyintézmény a mai Tétényi úti Szent Imre kórház területén működött).
Bár ma már lakótelepek magasodnak itt, embertömegeket szállító buszsokaságot igényelve a tömegközlekedéshez, a XI. kerületnek ez a része akkor még más képet mutatott. A Tétényi úti villamos is csak egy lazán beépített helyen átvezető egyvágányú szárnyvonal volt, melyen napközben egyetlen kocsi ingázott a fürdő és az Átlós (Bartók Béla) út között.
Amikor már 41-esnek hívták ezt a vonalat...
A vonal számozása klasszikus viszonylatokat idéz (hívták 41-esnek és 63-asnak is), de a története talán még érdekesebb: az első villamos itt 1900. áprilisában közlekedett, majd a forgalmat 1905-ben megszüntették, hogy aztán később újraindítsák. 1910-ben ez lett a 63-as viszonylat. Ezután pár évvel később ismét felfüggesztették a közlekedtetését, hogy aztán 41-esként újra elindítsák. 1919-ben megint megszűnik, majd a '20-as években ismét elindul. Utoljára 1944. szeptemberében járt. Nyoma sajnos nem maradt, hiszen ez a környék szinte teljesen átalakult, mindenesetre a város legelveszettebb elvesztett villamosvonala volt...
Archív felvételek és térképek: Németh
Zoltán Ádám és Mr. Cyber gyűjteménye, az "A főváros tömegközlekedésének
másfél évszázada" című monográfia, illetve saját gyűjtés
Valamint: Tim Boric, Heinz Heider
Jelenkori képek: Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra
