bevezető
A-Z lista
viszonylatok
forrásmunkák

a készítőről
levél írása

blog

Előzmény: Városliget-Dunapart viszonylatok

A Dózsa György út és a Nagykörút köze

A Baross tér-Városliget vonal

Amint arra már korábban utaltam, nem a BVVV villamosa volt az első közúti vasúti jármű a Városligetnél. A PKVT már 1868-ban megindította lóvasútját, természetesen az alapjáratnak számító Kálvin tér-Újpest vonalból kiindulva. A vágányok a Rákóczi (akkor még Kerepesi) úton át haladtak a mai Baross térig (a Keleti pályaudvar akkor még nem létezett). Az útvonal innentől Rottenbiller utca-Damjanich utca volt, a végállomás a még erdőszerű Városliget szélén volt.

Mint a cég vonalainak nagy részét, ezt is 1897-ben villamosították, két részletben: először a Rákóczi úti szakaszon (1897. december 18.), aztán a városligeti "szárnyvonalon" (december 22.) indult meg a forgalom. Szintén még ebben az évben (további öt nappal később) elkészült az összekötő szakasz a Dózsa György úton az Ajtósi Dürer sorig; ez az odáig vezető vágányokkal együtt azt jelentette, hogy a Thököly útig eljuthattak a villamosok.

Ugyanekkor még egy jelentős beruházásra is sor került: a Damjanich utcában az addig lóvasúti célokra használt telepen villamos kocsiszín és áramfejlesztő telep épült. A most tárgyalt szakaszt a Nagyvárad tértől (később a Közvágóhídtól) és a Nyugati pályaudvartól érkező viszonylatok használták.

A Keleti pályaudvar előtti csomópont forgalmi elrendezésének változásairól már egy külön oldalon szó volt, ezért inkább nézzük azt, hogy innentől merre haladtak a villamosok. A sínek a belváros felől kanyarodtak a Rottenbiller utcába, bár a térnek volt olyan állapota is, amikor ezt az irányt máshonnan is meg lehetett közelíteni.

A baloldali képen látható, emberekkel és élettel teli utcarészlet a Damjanich utca sarkánál van, manapság kevés gyalogost lehet itt látni. A házak többé-kevésbbé megmaradtak, így felismerhetőek, de valahogy mintha mégse ugyanazt látnánk...

A Damjanich utcának a Keleti felé eső oldala nem változott vajmi sokat az évek folyamán; a villamos kocsiszín épülete (fent) is felismerhető, bár ma már bevásárlóközpontként üzemel. A kispesti és az újpesti kocsiszín után ez a hely is bizonyítja, hogy sehol nem lehet olyan jól kiflit és parizert árulni, mint egy remizben...

A villamosüzem után egészen a kilencvenes évekig trolikat tároltak illetve javítottak itt, én is úgy ismertem meg az épületet, hogy az udvarán még Ziu-9-esek álltak (a fentebbi két "jelenkori" kép nem a régiek alapján készült, így csak körülbelül adja ki a "régen és most" képpárt).

A Bethlen Gábor utcában egészen későn, 1912-ben épített vágányokat a BVVV. Az itt húzódó vonalról a későbbiekben még lesz szó, most annyit említenék meg ezzel kapcsolatban, hogy a Damjanich utcának ezen a részén volt a legtovább sín, ugyanis a villamos megszüntetése után is megmaradt itt egy, a Bethlen Gábor utcán érkező iparvágány, a trolitelep kiszolgálásának céljából. A jobboldali képen ez látható, bár észre lehet venni, hogy a nyomvályú el van tömődve, azaz már nem nagyon használták a kép készítésének idején...

A Damjanich utcában és környékén egyébként rengeteg trolis emlék (használaton kívüli kampó, oszlop - mint például a baloldali képen levő is) keveredik a villamososak közé. A jobboldali képet érdekességként raktam be, hogy lássuk, ilyen is volt: földút fölött trolivezeték. A helyszín a Damjanich utcában található két foghíjtelep egyike, ahol egy ideig kocsitárolót létesítettek. Ma már viszonylag új építésű házak állnak a helyükön, a trolitelep pedig a Zách utcába költözött.

És már el is értünk a Dózsa György (akkor még Aréna) útig. A baloldali képen a végállomáshoz kanyarodó alsóvezetékes vágányok láthatók, a háttérben közben folyik a lóvasúti közlekedés. Manapság már semmi nem emlékeztet arra, hogy egykor itt villamos járt, bár nekem még mintha emlékeim lennének arról, hogy vágánymaradványokat láttam a Bethlen Gábor utca és Dózsa György út közötti részen. Az ötvenes-hatvanas években a most itt levő modern épületek helyén levő üres telkeken egyébként trolikat tároltak - a Damjanich utcai kocsiszín túl kicsi volt...

Ez még mindig ugyanaz a sarok, melyet két oldalról egy-egy figyelemreméltó oszlop fog közre.

A városligeti végállomásnál, mely - mint ahogy az a fentebbi térképen is látható - valahol a Damjanich utca és a Városligeti fasor között félúton volt, a XX. század első évtizedében hurokvágány épült az állomási épület körül.

Az épületet az ötvenes évek elején bontották el (a Dózsa György úti villamosvonallal együtt), manapság a Felvonulási tér értelmetlen betonfelülete van itt. Érdemes megemlíteni, hogy a PKVT az 1860-as évek közepén eredetileg a Podmaniczky utcáig akarta kiépíteni lóvasúti vonalát, hogy aztán onnan elinduljon a Nyugati pályaudvar fel, de akkor ezt a nyomvonalat nem találták forgalmi szempontokkal indokolhatónak, és a tervet elutasították.

A Dózsa György út Városligeti fasorig tartó szakaszán végül a BVVV építhetett villamosvonalat, ez azonban nem volt kapcsolatban a BKVT vágányaival, így ez a fontos útvonal forgalmilag fel volt szabdalva. Mi más is változtathatta volna meg ezt a helyzetet, mint a BSzKRt: 1928-ra a Dózsa György úti vágányokat a Thököly út és a MÁV aluljáró között összekötötték. Az így kapott forgalmi helyzet 1941-es állapotát láthatjuk a fentebbi vágányrajzon: a Király utcai viszonylat (10-es) ekkor már innen indult, és Hősök terétőll.

Néhány fotó a végállomás BSzKRt-korabeli használatáról:

A második világháború végefelé a gumiabroncs-hiány miatt leszerelték a buszok addigi kerekeit, és vasból valókat raktak rájuk, így jött létre a dízelhajtású sínbusz. A fentebbi képen egy ilyen kanyarodik be a végállomásra, a háttérben jobbra a Városligeti fasor torkolata látszik.

Ez a kép már 1947-ben készült, amikor a 3610-es kocsin az ülőkalauzi rendszerrel kísérleteztek: amint látható, csak a hatsó ajtón van felszállás.

Ugyanez kicsit más szögből. Jól látszik, hogy milyen keskeny volt a Dózsa György út akkoriban, illetve felismerhető a végállomási épület is!

Kiegészítés: A Dózsa György utat 2002/2003 során felújították, így manapság kockakő helyett aszfaltot találhatunk a képek helyszínén.A Damjanich utca torkolatának két oldalán levő díszes oszlopokat eltávolították (teljesen szét voltak rozsdásodva), és utángyártottakkal pótolták.

A Rottenbiller és Damjanich utcai villamosforgalmat a második világháború után már nem állították helyre. A végállomásról 1952. október 26-án indult utoljára a 8-as viszonylat (ekkor már csak a Városliget-Dózsa György út-Podmaniczky utca-Nyugati pályaudvar útvonalon), ezután az egész Dózsa György utcat felbontották, és létrejött a mai állapot - sínek nélkül.

Folytatás: A Keleti pályaudvar-Nyugati pályaudvar közötti vonal