Előzmény: a Rákóczi úti villamosok története
A Rákóczi úti
vonal bejárása I.
A Szabadsajtó
út
Az Erzsébet híd és a Ferenciek tere (korábban Kígyó, majd Apponyi, még később Felszabadulás tér) közötti rész jellege a XX. század eleje óta lényegében nem változott: a híd lehajtója már akkor is enyhe ívben kerülte ki a Belvárosi templomot, hogy aztán Szabadsajtó (egy időben Eskü) útként áthaladjon a Klotild-palota ikerépületei közt, majd megérkezzen egy markánsan megtervezett belvárosi térre, melyet díszes bérpaloták határolnak. Ez az útvonal kényszerűségből alakult ki, valószínűleg túl nagy volumenű rendezésre lett volna szükség ahhoz, hogy a Kossuth Lajos utca (illetve a korábban ott levő Hatvani utca) addigi tengelyének meghosszabbításán jusson ki a Duna-partra - így előbb a Kecskeméti utca-Petőfi Sándor utca vonalában törik meg enyhén, majd a már említett Belvárosi templomnál. A híd melletti rész, ott, ahol most a 8-as, 15-ös buszok végállomása van, régebben magasabban feküdt, a híd felhajtója pedig alacsonyabban, egy összefüggő, fásított térséget alkotva. A rakpartról egy rámpán lehetett feljutni ide az Irányi utca torkolatától, ahol egy elég komoly villamosvégállomás volt.
Az új híd építésekor a Március 15. teret
átrendezték, aluljáró épült, és villamosmegállók: a Budáról jövő irány
megállója a híd lehajtóján volt, a híd alatti autóparkolóból lépcsőn lehetett
megközelíteni, a Keleti felől érkező villamosokra pedig a Váci utca másik
oldalán lehetett felszállni. A fentebbi képek - bár kicsit torzítják a
mélységet a használt teleobjektív miatt - elég jól mutatják a megállók
helyét. Azt mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a Rákóczi úton minden
megálló kettős megálló volt, azaz befért két hármas UV szerelvény. Ma már
talán furcsa lenne ez, de akkor még nem sok jelzőlámpa működött az útvonalon,
és ahol voltak, ott is át tudott két szerelvény jutni egy zöld jelzésen.
Ma már sajnos nem működik a tömegközlekedés előnyben részesítése, akkor
viszont fontos volt, hogy ne lassítsák feleslegesen a haladást!
Ez az elég sok nevet viselt tér volt igazából a Belváros kapuja Buda felől érkezve. Akkor még nem voltak sétálóutcák, a mérsékelt közúti forgalom pedig nem zavart senkit. A baloldali képen a Duna utca és a Veres Pálné utca sarka felé nézünk, láthatóak az utóbbiból a hídra kanyarodó vágányok. Mint már korábban szó volt róla, a BVVV ezen keresztül közelítette meg a hidat akkor, amikor a Kossuth Lajos utcában csak a BKVT-nek volt vonala. Itt még a baloldali közlekedésnek megfelelő irányban mennek a járművek, a jobboldali fotón viszont már nem: ez a kép a második világháborúban készült, érdekessége, hogy egy olyan 1500-as szerelvényt ábrázol, melyben az első kocsi motorkocsi, a hátsón viszont nincsenek aktív villamosberendezések, így pótkocsiként üzemel!
Ezen képek készítésekor már nekiláttak az új Erzsébet híd építésének, érdemes megnézni a többvágányos végállomást a Szabadsajtó utcában, illetve a jobboldali képen a Veres Pálné utcába vezető fordítódelta lekanyarodását. Az egyirányú szerelvények így tudtak hurok nélkül megfordulni: behajtottak a deltába, és kitolattak belőle, a másik irány vágányára!
Itt éppen a Bengáli prototípus, a 3720 tolat kifelé, a hátsó ablaknál álló kalauz irányítja a járművezetőt.
És egy kép az új híd megnyitása utánról: villamosok özönlenek le a hídról, közben egy hármas UV megy felfelé. A baloldai Ikarus elég szokványos volt akkoriban, a kép közepén látható Chevrolet már kevésbbé...
A Kossuth Lajos utca nem tartogat nagy meglepetéseket villamosügyileg. Talán annyit érdemes megemlíteni, hogy ez az út még a szélesítés után is keskeny maradt, ezért a villamossínek mellett csak szűk sávoknak maradt hely. Sőt: a mai napig keskenyebbek itt a forgalmi sávok a normális szélességnél. Kampókat természetesen találhatunk a házak falán, és a villamospálya alapjai is ott vannak az aszfalt alatt, egy üzemi összekötő elektromos kábel kíséretében, melyet a megszüntetés után építettek ki.
Az Astoriánál levő forgalmi csomópontot eléggé kiveséztük a történeti oldalon, így hát foglalkozzunk csak a képekkel! A fentebbi két fotó nagyjából ugyanonnan készült, mégis mást látunk: a baloldalin még az utca szélén haladnak az alsóvezetékes szedőt használó villamosok. megvan még a sarkon a ház, és beljebb a régi Nemzeti Színház is, melyeknek helyén ma irodaház taláható. A kiskörúti kanyarodó vágányrengeteg szintén látszik. Jobboldalt már az utca közepén járnak a villamosok, bár még a baloldali közlekedésnek megfelelően, és hát a környező épületek is elkoptak kissé, arról nem is beszélve, hogy nincsenek kanyarodó sínek!
Baloldalt: az Astoria a harmincas években. A Kiskörúti villamosok még az utca szélén haladnak, de a Rákóczira tartó ezres már itt is középen vontatja pótkocsiját! A jobboldali kép a háború végének környékén készülhetett (talán kicsivel utána), a járművek már a "jobbra tarts" szerint közlekednek.
Nem kis tumultus látható ezen a fotón, korabeli filmekben látható, hogy ez itt természetes volt! Az '50-es években utasszámlálással kiderítették, hogy ez az egyik legnagyobb forgalmú budapesti csomópont, így bekerült a tervekbe, hogy a földalatti gyorsvasút itt is megálljon (korábban nem terveztek ide metróállomást, így az alagutak közé kellett beépíteni azt utólag).
Az építkezések megkezdődtek: a Rákóczi úti villamosok ideiglenesen el lettek vágva a Puskin utcánál, amíg a mélyépítés tartott, de a kiskörúti forgalom megmaradt, terelgetésekkel, sőt, az autók haladásának érdekében még egy kisebb, korábban a Zagyva fölötti hidat is felhoztak ide, hogy a gödör fölé helyezve tudjanak hol haladni! Az aluljáró, mely 1963-ban lett átadva, közvetlenül a kereszteződés alatt van, míg a metrómegálló kicsivel a Keleti felé eltolva - a mozgólépcsőn feljőve nem közvetlenül az aluljárónál találjuk magunkat, hanem egy előcsarnokban, ahonnan egy folyosón jutunk ki...
És egy kép a Rákóczi út "feltámadása" utánról: egy hármas UV a 44-esen a villamosmegállóban áll. Nagyon sok változás nem történt itt a sínek eltűnése óta, legalábbis ha csak ezt a két képet nézzük (mert azért a jobb szélen nem látható sarkon a rendszerváltás környékéig egy nyomasztó foghíjtelek volt, ami aztán szerencsére eltűnt)! A villamosmegállóba vezető lépcsők helye egyébként megvan az aluljáróban: az egyikhez vezető folyosóban virágárus van, a másikban a közterületfenntartás raktárja...
A Rákóczi úton nem csak felsővezetéktartó kampókkal találkozhatunk, hanem FVV, azaz Fővárosi Villamosvasút feliratú csatornafedőkkel is: az elektromos rendszer kábeleinek közműalagútját fedik ezek. Némelyikről már feltépték a fémből formázott betűket, de azért a többségük még felismerhető.
Tovább: a Vas utcától a Keleti pályaudvarig
A felhasznált archív képek NZA, Mr. Cyber, Stephen Morrey és mások gyűjteményéből valók.
Vissza a Rákóczi
úti villamosközlekedés történetéhez