bevezető
A-Z lista
viszonylatok
forrásmunkák

a készítőről
levél írása

blog

Gondolatok... - Bevezető
A Közvágóhid villamosforgalmának története

Gondolatok egy szinte teljesen eltűnt villamos-csomópontról

A Közvágóhídnál az 1990-es évekig a 31-es és 23-as végállomása volt, valamint előtte átmenő forgalom is, például a Boráros térről induló 31-esé és 32-esé. Eme viszonylatokon kívül az évek folyamán még számos másik járat is megfordult itt, de a felsoroltak mondhatni "hagyományosnak" számítottak. Mindezen felül itt működött az UV főműhely is, ahol a budapesti villamosközlekedés nagy klasszikusává avanzsált típust nagyjavították. A 2-es és 24-es villamos (illetve a ráckevei HÉV) végállomása természetesen most is itt van, a Soroksári út Duna felőli oldalán, demonstrálva a budapesti közúti vasúti hálózat nagymértékű fogyatkozása közepette is figyelemreméltó kiterjedtségét: több kilométernyi sín felszedése után még mindig maradt valamennyi!

Elvarázsolt környék ez számomra! Kiskoromban mindig az autóból vagy buszból láttam a vasút oldalán szorongó villamosokat, melyek úgy tűntek, mintha maguk is szűknek éreznék a helyet: a vasúti töltés egyik oldalán kikanyarodtak, majd a másikon rögtön vissza is fordultak, egy kopott forgalmi épület és a töltés közötti sikátorba. Valahogy olyan ideiglenesenek tűnt ez, pedig egy sok-sok évtizede fennálló állapotot láttam! Aztán mindez teljesen eltűnt: 2000-ben ledózerolták a közvágóhídi remizt, a hozzá tartozó egyéb épületeket - és persze a vágányokat is felszedték. Azt mondták, hogy a Könyves Kálmán körút és a Csepelre vezető Kvassay híd összekötése miatt kellett eltűnnie a kocsiszínnek, és bár ez az út 6-7 évvel később valóban megépült, az egykori telep nagy része ma is üresen áll. Mennyivel jobban örültem volna, ha megmarad a remiz, és mondjuk múzeumnak használják, melyből a nosztalgiakocsik - Szentendrével ellentétben - ki tudnak menni a villamoshálózatra! Na, mindegy, ezen már kár bánkódni!

A Közvágóhíd villamosforgalmának története

Az első közúti vasúti vágányt a PKVT (Pesti Közúti Vaspálya Társaság, mely később a budai lóvasúti céggel egyesülve a BKVT nevet vette fel) fektette ezen a környéken, a kiskörúti lóvasúti gerinc szárnyvonalaként, a Kálvin tértől a Lónyay utcán és Soroksári úton át idáig. A cég hálózatának kiteljesedése volt ez, melynek fontosságát csak fokozta az 1887-ben megnyitott soroksári HÉV vonal, melyet még ugyanabban az évben meghosszabbítottak Dunaharasztiig. Mindkét üzemnek forgalmi épület és kocsiszín épült a vasútvonalak által közrefogott részen. A lóvasutat 1897-ben, az 1889 után külön cég (BHÉV) keretein belül működő HÉV-et pedig 1906-ban villamosították. Sorsuk többször is összefonódott  - de most egyelőre foglalkozzunk csak a villamossal! A jobboldali képen az előtérben egy lóvasúti kocsit láthatunk, de a háttérben már ott áll egy villamoskocsi, illetve az új remiz is, a fejlődést szimbolizálva. A budapesti közösségi közlekedés izgalmas évei voltak ezek, mellesleg a mi történetünk is itt kezdődik...

A baloldali térkép az 1890-es évek közepén, a jobboldali 1910 körül készült. Nagyjából ugyanazt ábrázolják, de ha figyelmesen megnézzük őket, észrevehetjük, hogy a másodikon már látható a másik villamosvasúti társaság, a BVVV 1902-ben megnyitott Gubacsi úti vonala is, mellyel a BKVT üzemének természetesen nem volt vágánykapcsolata. A HÉV kocsiszín vágányrendszere is fejlődött időközben. Ami nincs a térképre rajzolva: a két vállalat konkurrenciaharca, mely érdekes dolgokhoz vezetett, például a BKVT villamos- és a BHÉV (mely egyébként BKVT érdekeltség volt) helyiérdekű vonalának összekötése azonos feszültségen, és az így kapott hálózaton járatok indítása a Sertésvágóhídig a Hentes utcán át. (39-es, 73-as)

Érdemes megemlíteni, hogy a Közvágóhídtól a HÉV nem csak Dunaharasztiba járt, hanem 1907-től, az (egyik) hurok kiépítésétől kezdve a mai Pesterzsébetre (Erzsébetfalvára) is. Ez az útvonal ekkor olyan utcákat is érintett, melyek azóta már eltűntek, de olyanokat is, ahol később villamos járt (Vörösmarty utca, Ady Endre utca). Ezt a hurkot 1914-ben kibővítették Pacsirtatelepig, ennek maradványain jár ma a 30-as és 52-es villamos.

Az 1910-es években a közvágóhidi végállomás egy fordítóhurokkal bővült. A villamosforgalom ekkor kizárólag északról jött ide, és oda is ment vissza, a Soroksári úton át a Boráros tér és a belváros, illetve a Haller utcán kelet felé.

Fontosabb járatok az 1910-es évek elejéről:
11: Óbuda, Fő tér - Margit híd - Károly körút - Múzeum körút - Kálvin tér - Lónyay utca - Közvágóhíd
25: Városliget - Dózsa György út - Thököly út - Rákóczi út - Múzeum körút - Kálvin tér - Lónyay utca - Soroksári út - Közvágóhíd - Haller utca.- Orczy út - Fiumei út - Rottenbiller utca - Damjanich utca - Városliget
27: Városliget - Damjanich utca - Rottenbiller utca - Fiumei út - Orczy út - Haller utca - Közvágóhíd - Soroksári út - Lónyay utca - Kálvin tér - Múzeum körút - Rákóczi út - Thököly út - Dózsa György út -Városliget

1918 nyarától egy versenyjárat is üzemelt vegyesen villamos- és HÉV vágányokon, a BVVV Gubacsi úti vonalának konkurrenciájaként:
73: Nyugati pályaudvar - Szent István körút - Szemere utca - Hold utca - Szabadság tér - Október 6 utca - Deák tér - Károly körút - Múzeum körút - Kálvin tér - Lónyay utca - Soroksári út - Közvágóhíd - Soroksári úti HÉV vágányok - Pesterzsébet
Ez 1919 nyarán megszűnt, és az addig a Közvágóhíd és Pesterzsébet közt közlekedő 43-as vette át a helyét:
43: Boráros tér - Soroksári út - Közvágóhíd - Soroksári úti HÉV vágányok - Pesterzsébet
Minderre a BKVT eredetileg nem kapott engedélyt a fővárostól, de végül a másik cég tarifái alá ajánlással elérte, hogy mégis rábólintsanak a vegyes üzemre. Az I. világháború vége, majd az őszirózsás forradalom utáni férőhely-ínséges időkben az egyesített közlekedési vállalat, a BEVV nem nagyon tett a járat ellen, mely 1920-ban egy belvárosi körjárat-párrá szerveződött:
43/45: Pacsirtatelep - Soroksári úti HÉV vágányok - Közvágóhíd - Soroksári út - Boráros tér - Lónyai utca - Kálvin tér - Üllői út - Haller utca
Az érdekes üzem 1925-ben szűnt meg, valószínűleg akkor, amikor a BHÉV visszavette az erzsébeti hurok üzemeltetését a BSzKRt-tól.

Járatok 1928-ból:
11: Közvágóhíd - Soroksári út - Boráros tér - Lónyay utca - Kálvin tér - Múzeum körút - Károly körút - Deák tér - Bajcsy-Zsilinszky út - Nyugati pályaudvar - Váci út - Újpest, vasúti híd
23: Közvágóhíd - Soroksári út - Haller utca - Orczy út - Fiumei út - Keleti pályaudvar - Thököly út - Dózsa György út - Dózsa György út, MÁV aluljáró
25: Állatkert - Hermina út - Ajtósi Dürer sor - Dózsa György út - Thököly út - Keleti pályaudvar - Fiumei út - Orczy út - Haller utca - Soroksári út - Közvágóhíd
31: Közvágóhíd - Soroksári út - Boráros tér - Lónyay utca - Vámház körút - Fővám tér - Szabadság híd - Szent Gellért tér - Szent Gellért rakpart - Döbrentei tér - Attila út - Apród utca - Várkert rakpart - Bem József tér tér - Henger utca - Margit körút

A BSzKRt itteni fejlesztéseit tekintve a kezdeti időkben az egyik legfontosabb fejlemény a nagyvásártelepi vonal kiépítése volt 1932-ben, ez a Soroksári úti vágányokból ágazott ki a Duna-part irányába. A fentebbi, 1933-ból származó vágányrajzon ez lent látható. Az is észrevehető, hogy a villamos és a HÉV vonalak közt volt üzemi átjárás, illetve hogy bár a villamosvasúti cégek egyesültek, a Gubacsi úti volt BVVV vonal még mindig nem volt összekötve a Soroksári úti vágányokkal, hatalmas kerülőket generálva (a Boráros térről Pesterzsébetre haladó viszonylatok a Mester utcán át érték el a Gubacsi utat).

Később a környék vonalait is átszervezték: a harmincas évek végefelé létrehozták a fentebb említett kapcsolatot, feltehetően üzemi jelleggel: az egyik vágány a remiz és a vasúti töltés, a másik a két kocsiszíni csarnok közt futott. A fentebbi, 1937-es állapotot tükröző helyrajzon a HÉV végállomása és kocsiszínje is jól kivehető, akárcsak a Ferencvárosi pályaudvar előtti hurokvágány, melyről később még lesz szó.

1940-ben megszűnt a közvetlen Közvágóhíd-Pacsirtatelep HÉV-járat, helyette elindult a Pesterzsébetre a Gubacsi úton menő a 31-es villamos. A Boráros térről a 30-as és a 32-es is az erzsébeti hurkokba indult ekkor. A megnövekedett áthaladó forgalom miatt egy óriáshurkot hoztak létre a Máriássy utcát is útba ejtve. Ahogy az a fentebbi, 41-es állapotokat tükröző vázlaton (mely természetesen nem teljesen pontosan tükrözi a vágányok helyét) látszik, ahogy a Soroksári útról a Gubacsira haladó forgalom áthaladt a telepen: a Gubacsiról a Boráros fele haladó irány a remiz és a vasúti töltés közt ment át, a Pesterzsébet fele visszaforduló viszonylat (31-es) pedig a Máriássy utcai új szakaszon jutott el a Soroksárira, hogy ott a vasúti híd alá fordulva beérjen a végállomásra, a remiz elé.

Járatok 1942-ben:
1: Közvágóhíd - Kikötői út - Nagyvásártelep (munkaszüneti napokon)
11: Közvágóhíd  - Lónyay utca - Kálvin tér - Múzeum körút - Károly körút - Bajcsy-Zsilinszky út - Nyugati pályaudvar - Szent István körút - Margit híd - Lajos utca - Flórián tér
21: Közvágóhíd - Haller utca - Orczy út - Fiumei út - Keleti pályaudvar
23: Közvágóhíd - Haller utca - Orczy út - Fiumei út - Dózsa György út, MÁV aluljáró
30: Boráros tér - Soroksári út - Gubacsi út - Baross utca - Nagy Sándor utca - Ady Endre utca - vissza
31: Közvágóhíd - Gubacsi út - Baross utca - Madách utca - Vörösmarty utca - Pacsirtatelep - Ady Endre utca - vissza
32: Boráros-tér - Soroksári út - Gubacsi út - Török Flóris utca - Nagy Sándor utca - Jókai Mór utca - vissza
88: Nagyvásártelep - Soroksári út - Boráros-tér - Lónyay utca - Vámház körút - Fővám tér - Március 15. tér (munkanapokon)
88A: Közvágóhíd - Soroksári út - Boráros-tér - Lónyay utca - Vámház körút - Március 15. tér

Az ötvenes években a remiz területén levő fordítóhurok rendszeres használata megszűnt (ezért a rajzon nem jelölöm, bár fizikailag megmaradt), akárcsak a rajta átfutó Soroksári út-Gubacsi út összekötővágányé, ezzel a forgalmi rend jelentősen egyszerűsödött. Az óriáshurkot ekkor már csak az óramutató járásával ellentétes irányban használták, a Máriássy utcából a Boráros tér és a remiz előtti végállomás felé is lehetett fordulni. A Ferencvárosi pályaudvar előtti hurkot ekkor már csak egy irányba használták, majd az évtized folyamán teljesen megszüntették. Ezekben az években egyébként rengeteg változás történt a villamoshálózatban, ezt a viszonylatok alább olvasható kavargásán is le lehet mérni.

Áthaladó és végállomásozó viszonylatok 1950-ben - az útvonalakat a rövidség kedvéért nem végig írom ki:
20: Közvágóhíd - Könyves Kálmán körút - Népliget, Üllői-út sarok
23: Közvágóhíd - Fiumei-út - Dózsa György úti MÁV aluljáró
31: Pesterzsébet, Pacsirtatelep - Vörösmarty-utca - Boráros tér
32: Pesterzsébet, Szabótelep - Török Flóris-utca - Boráros tér
33: Madách Imre tér - Lónyay utca - Nagyvásártelep
34: Madách Imre tér - Lónyay utca - Közvágóhíd

Viszonylatok 1951-ben:
4: Közvágóhíd - Mester-utca - Margit híd, budai hídfő
22: Madách Imre tér - Lónyay utca - Nagyvásártelep
23: Váci út - Dózsa György út - Közvágóhíd
31: Pesterzsébet, Pacsirtatelep - Ady Endre utca - Boráros tér
31A: Pesterzsébet, Pacsirtatelep - Ady Endre utca - Közvágóhíd
32: Pesterzsébet, Szabótelep - Jókai Mór utca - Boráros tér
32A: Pesterzsébet, Szabótelep - Jókai Mór utca - Közvágóhíd

Viszonylatok 1952-ben:
4: Közvágóhíd - Mester-utca - Margit híd, budai hídfő
22: Madách Imre tér - Lónyay utca - Nagyvásártelep
31: Pesterzsébet, Pacsirtatelep - Ady Endre utca - Boráros-tér
32: Pesterzsébet, Szabótelep - Jókai Mór utca - Boráros tér

Viszonylatok 1953-ban:
22: Boráros tér - Soroksári út - Nagyvásártelep
23: Újpest vasúti híd - Váci út - Közvágóhíd
31: Pesterzsébet, Pacsirtatelep - Ady Endre utca - Boráros tér
32: Pesterzsébet, Szabótelep - Jókai Mór utca - Boráros tér

Viszonylatok 1954-ben:
22: Boráros tér - Soroksári út - Nagyvásártelep
23: Újpest, vasúti híd  - Váci út - Közvágóhíd
24: Váci út - Haller utca - Közvágóhíd
31: Pesterzsébet, Pacsirtatelep - Ady Endre utca - Boráros tér
32: Pesterzsébet, Szabótelep - Jókai Mór utca - Boráros tér

Viszonylatok 1955-ben:
22: Boráros tér - Soroksári út - Kikötői út - Nagyvásártelep
23: Közvágóhíd - Vajda Péter utca - Fiumei-út - Keleti pályaudvar
24: Közvágóhíd - Haller utca - Bethlen Gábor utca - Váci út
31: Pesterzsébet, Pacsirtatelep - Gubacsi út - Soroksári út - Boráros tér
32: Pesterzsébet, Szabótelep - Gubacs -út - Soroksári út - Boráros tér

Viszonylatok 1956-ban, 57-ben:
21: Közvágóhíd - Markusovszky út - Mester u. - Ferenc körút
22: Boráros tér - Soroksári út - Kikötő főút - Nagyvásártelep
23: Közvágóhíd - Vajda Péter utca - Fiumei út - Keleti pályaudvar indulási oldal
24: Közvágóhíd - Hámán Kató u. - Fiumei út - Keleti pályaudvar indulási oldal
31: Pesterzsébet, Pacsirtatelep - Gubacsi út - Soroksári út - Boráros tér
32: Pesterzsébet, Szabótelep - Gubacsi út - Soroksári út - Boráros tér

Ha valakinek közben hiányoznának egyes járatok, melyek az embernek a Közvágóhíd kapcsán az eszébe jutnak, de itt nincsenek jelölve: a 2-es többnyire a Boráros térre, a 24-es a Nagyvárad térre vagy a Boráros térre, míg a 30-as a Népligethez, a Népszínház utcába, vagy a Ferenc körúthoz járt. A felsoroltakon felül még léteztek "i" jelzésű betétjáratok, például a 23i (mely néha 23A lett, és egyébként a Közvágóhídtól a Népligetig, illetve a Ganz gyárig (Golgota tér) járt.

A nagy kuszaság elsődleges oka az egyéni közlekedés nélkül élő város dolgozóinak áramlása volt: egyrészt Ferenc- és Józsefvárosban rengeteg gyár volt, másrészt a Közvágóhídhoz beérkező HÉV-ek utasait is el kellett szállítani különböző irányokba (ne felejtsük el, hogy 1951-ig még volt Csepelre menő közvetlen HÉV innen, azaz az akkor megnyitott csepeli gyorsvasút forgalma is tulajdonképpen itt ment át). A járatok végállomásainak változását általában más változásokhoz lehet kötni, például a vonalak Dózsa György úti MÁV aluljáróban való átvezetéséhez Angyalföld és Újpest felé, vagy a Dózsa György úti vágányok felszedéséhez, és a viszonylatok Teréz- és Erzsébetvárosba (Bethlen Gábor utca-Bajza utca-Városligeti fasor-Felsőerdősor-Szinyei Merse utca-Podmaniczky út) tereléséhez.

Az ötvenes évek végére a fentebb részletezett helyzet stabilizálódótt, bár a 21-es ebben a formájában megszűnt (a 20A viszont egy ideig ezen a számon közlekedett). 1962 és 64 között a 23-as a rákospalotai MÁV telephez járt, a 32-es viszont megszűnt. A Ferencvárosi pályaudvar előtti hurok ekkorra már rég megszűnt, helyette a Könyves Kálmán körút és a Mester utca találkozásában épült ki egy kétvágányos delta, 1966-ban pedig a Soroksári úton az addig az út két szélén futó vágányokat helyezték át a Duna felőli oldalon futó zárt pályára, ahogy az a mai napig is látható. 1970-ben megszűnt a 22-es, majd 1973-ban az egész közép-dél-pesti villamosközlekedést átszervezték: a Boráros téri hurokvégállomást felszámolták, a 2-est meghosszabbították a Közvágóhídig, és a Soroksári út Duna felőli oldalán végállomást rendeztek be neki. Ehhez kapcsolódóan a HÉV végállomást is átépítették.

Ekkor alakult ki a kilencvenes évekig fennálló állapot, melyet mindjárt be is fogunk virtuálisan járni. Ezután a forgalmi rendben már csak kisebb, ideiglenes változások voltak, például a metróépítés idején, amikor a 23-as ketté lett vágva az Üllői útnál. Az óriáshurok 1993 novemberéig volt használatban, amikor a Lágymányosi híddal kapcsolatos építkezések miatt a 23-as a Közvágóhíd helyett a Ferenc körúthoz kezdett járni. Ezután a 30-as villamos közlekedtetését is felfüggesztették, mivel a Gubacsi út hónapokra el lett vágva a Mester utcától. A 31-esnek egy fejvégállomás lett berendezve, melyet a hurok többi részének híján ugyanazon az egy vágányon lehetett megközelíteni és elhagyni.1995. július 24-től ez a viszonylat is átkerült a "szüneteltetett" járatok népes táborába, azaz innentől kezdve már csak a 2-es és 24-es villamos végállomását találhatjuk a környéken, a Soroksári út Duna felőli oldalán.

Folytatás: az óriáshurok bejárása