bevezető
A-Z lista
viszonylatok
forrásmunkák

a készítőről
levél írása

blog

Előző oldal: a Széchenyi rakparttól a Bajcsy-Zsilinszky útig

A Nagykörút kereszteződése csatlakozási lehetőséget hordott magában a BVVV ott járó járó viszonylatára, mind fizikai (vágánykapcsolati), mind utasáramlási szempontból. Egy félreállóvágány is helyet kapott itt később, ez a Keleti pályaudvarhoz vezető viszonylat végállomása lett.

A fentebbi kép már a negyvenes-ötvenes években készült, de azért elég jól mutatja a sínek elhelyezkedését. Itt még a nyolcvanas években is látni lehetett a vágány nyomát, de az utca teljes felújítása után a parkoló kockakővel burkolt sávja az út szélén nem egyezik meg ezzel. A bal szélen látható oszlop se ugyanaz, mint a régi képen.

A már említett Keleti pályaudvarhoz vezető 46-os viszonylat a Szinyei Merse Pál utcánál fordult le a Podmaniczkyről, hogy elinduljon a Lövölde tér irányába. Ennek a vonalnak az útvonalát a későbbiekben majd szintén bemutatom. A kanyar ekkor a Nagykörút felől ment a Kodály kőrönd felé. 1952-ben viszont, amikor megszűnt a villamosközlekedés innentől a Kossuth térig, a vágányzatot átépítették: ezután a Szinyei Merse utcán érkező villamosok a Dózsa György út felé kanyarodtak. Erre azért volt szükség, mert a Felvonulási tér építése miatt felszedték a vágányokat a Dózsa György út nagy részén, az addig ott járó viszonylatokat pedig kerülő útvonalakra kényszerítették, be a terézvárosi utcákba. Ez az állapot 1956-ig állt fenn.

Ezen a képen a középen látható sötétebb kockakő-csík az érdekes, ez ugyanis a villamosvágányok (hűlt) helyét mutatja. Ezek a nyomok egészen a rendszerváltás környékén történt felújításig látszottak.

Ez a kép még a korai időkben készült a mai Munkácsy Mihály utca sarkánál. Az akkori idők lakótelepe nem sokkal később meg lett csonkítva, hogy felépülhessen a MÁV kórház.

A Podmaniczky utca ma. Az út szélén álló felsővezetéktartó oszlopok a villamosok után itt közlekedő troli miatt maradtak meg, illetve lettek újraállítva, ma a Munkácsy Mihály utca után jobbára eredeti céljuk szempontjából kihasználatlanul rozsdásodnak, bár egy légtápvezetéket azért hordoznak.

1928-ban a BSzKRt átrendezte a Dózsa György úti viszonylatok útvonalát, és egy egy hurokvágányt is épített a Rippl-Rónai (akkor még Bulyovszky) utca és a Szondi utca felhasználásával. A 10-es és a 23-as járt például akkoriban ide, a MÁV kórházhoz, jobban mondva a vasútvonal alatti aluljáróhoz, melynek másik oldalán, a Vágány utcánál a régi 2-es viszonylat végállomásozott: a híd alatt nem volt hely a villamos átvezetéséhez, ezért a csatlakozás egy kis gyaloglással zajlott le. A végállomás kapcsán egy félreálló vágányt is építettek a kórház elé.

A fentebbi képpáron fel lehetett ismerni egy olyan, "cikkcakkrácsos" oszlopot, mely valahogy átvészelte hetvenvalahány év változásait, és mai is ugyanott áll. Még az ívben levő felsővezeték kampója is ott van rajta!

A baloldali rajz már az ötvenes évek elején készült, amikor az aluljárót alkalmassá tették a villamosok áthaladására, ezzel összekötve a Dózsa György út innenső oldalán futó vágányokat a túloldalival. Jobboldalt a festőről elnevezett utcát láthatjuk, mely... hát a legkevésbbé se mutat festői képet...

Bár az előbb látott vágányrajz az 1952-es elsőbbségi utasításban található, az állapot, amit ábrázol, nem állt fenn sokáig: abban az évben ugyanis, alig több, mint egy évvel az aluljáró "villamososítása" után a forgalmat Terézváros belsejébe terelték, a már említett Szinyei Merse utcától idáig tartó szakaszra ekkor elég nagy forgalmat terhelve. A híd alól az eredetileg a Dózsa György úton továbbhaladó villamosokat bekanyarították a képen látható módon a Podmaniczkyre. Egyenes vágány persze ekkor is maradt, de csak a Szépművészeti Múzeum oldalának vonaláig, akkor ugyanis a MÁV kórház modern toronyépülete és annak parkolója helyén az 1889-ben a vonallal együtt kiépített Dózsa (eredetileg Aréna) főműhely és kocsiszín állt, melynek ez volt a kapcsolata a villamoshálózattal. A sínek egyébként elég sokáig, a kilencvenes évekig megmaradtak az útburkolatban.

Baloldalon a vágányzat, jobboldalon egy kocsiszínből kiálló villamos látható; a mögötte levő épület a mai napig megvan. A műhely főként a favázas kocsik karbantartásával foglalkozott, de átépítések (hóseprők, mukik), és új kocsik gyártása is előfordult. A harmadik kép a remiz vágányelrendezésének 1933 körüli állapotát mutatja (a szaggatott vonal a jobb felső sarokban a kisföldalatti összekötővágánya, mely ebben az időben alsóvezetékes volt (bár ekkorra már minden mást átépítettek felsővezetékesre)).

A Dózsa György főműhely mellett 1973-ig itt működött a kisföldalatti kocsiszínje is, melynek volt egy összekötővágánya az Állatkerti út, és azon túl a kisföldalatti városligeti, felszínen futó szakasza felé. Bár a főműhelyt a kórház terjeszkedése miatt elbontották, a Milleniumi Földalatti vasút kocsiszíne tulajdonképpen a mai napig szinte érintetlenül megvan! Ahogy az látható, még az udvaron a csarnok felé futó vágányok, és a fölötte levő, villamosvasútra jellemző kültéri lámpa is látható, egy ugyancsak jó régi oszlop társaságában.

Folytatás: Városliget-Dunapart viszonylatok - a Király utcai vonal