bevezető |
||||||||||
Elvesztett sínek - Pest, második
oldal
Nagyon szomorúnak találom azt, hogy a Thököly útról is meg kell emlékezzek itt. A dolog ugyan nem végleges, hiszen jelenleg csak "szünetel" az itt járó 44-es és 67-es viszonylatokon a forgalom, de tekintve, hogy már több, mint fél évtizede annak, hogy az utolsó menetrend szerinti villamos végigzötyögött rajta, én már nem tekintem élő vonalnak.
Pedig a Fővárosi Önkormányzat és a BKV nagy "nem akarása" egy komoly hagyományokkal rendelkező vonaltörzset ítélt elsorvadásra: az első közúti vasúti kocsi (a BKVT lóvasútja) 1885-ben indult el a Stefániától, 1897-ben pedig már a mai Hungária körútig jártak a villamosok! A külső szakaszon (a Nagy Lajos király útig) 1899-ben indult meg a forgalom, a Zugló kocsiszínt 1900-ban adták át. Az előbb vonaltörzset írtam, mivel kiágazások is voltak róla: a Dózsa György útra 1897-től kanyarodott a villamos, a Hermina úton 1912 óta volt utasforgalom, a Mexikói úton pedig 1902 óta járt a későbbi 67-es villamos elődje. 2003-ban ezek közül már egyik se közlekedik. A Bosnyák térről 1933-ban előbb a Vezér úthoz építettek villamosvonalat, ez lett a későbbi 64-es elődje, aztán 1956-tól már a Rákospataknál épült hurokig járt a 44-es. A legutolsó zuglói fejlesztésnek, az Örs vezér térhez vezető vonalnak is van Thököly úti vonatkozása, a 68-as villamos ugyanis onnan a Móricz Zsigmond körtérre a Thököly út érintésével jutott el. Bővebben: a Thököly úti villamosvonal-csoport története
A Mexikói úti villamospálya, melyen a közelmúltig a 67-es villamos közlekedett, illetve régebben a 65A illetve a 65É is, a villamosbarátok számára egy szomorú hely. A pálya ugyan nem túl régi, de valószínűleg rosszul lett átépítve, és az alapozás hiányosságai miatt nem lehet használni - legalábbis a hivatalos indoklás szerint. Ha az ember végiggyalogol rajta, semmit nem lát ebből a kopott koronájú síneken túl. Illetve csak nem látott semmit belőle, mert 2001. júniusában ismeretlen tettesek ellopták a felsővezetéket tábláló vezeték egy részét a vágányok felől... Bővebben: A Mexikói úti vágányok
A fentebbi kép a Thököly út és a Hermina (egykor Május 1.) utca torkolatában készült 2001-ben. Első látásra nem sok látnivaló van rajta, de aki jobban megnézi a kép középső sávjának jobb szélét, talán látja, hogy a kockakövek furcsán ívesen vannak lerakva. Nem tévedés, a 25-ös (Keleti pályaudvar-Állatkert), illetve korábban a 44-es villamos (Szépilona-Állatkert) is itt kanyarodott a Városliget felé. Eredetileg két vágány is volt itt, de a kereszteződésben levő közművek gyakori javítgatása miatt ma már csak egy vágány nyomait lehet igazán jól kivenni. Bővebben: a 25-ös villamos a Városligetben
A Baross utcai vonal különlegesnek tekinthető, hiszen ez volt az első normál nyomtávú közúti villamosvasút Budapesten (a nagykörúti kísérleti vonal keskenynyomtávú volt): 1889. június 30-án adták át az Egyetem tér és az Orczy tér közti szakaszt, egy vágánnyal. Később megépült a második vágány is a Szentkirályi utcától kifelé, illetve a vonalat 1904-ben meghosszabbították a Belváros irányába a Papnövelde utca-Veres Pálné utca-Irányi utca-Dunapart útvonalon. A belső szakasz a kanyargós belvárosi viszonylatok sorsára jutott a második világháború után: felhagyták, a villamosok innentől kezdve csak a Kálvin térig jártak. A Baross utcai villamosforgalmat 1953-ban szüntették meg, ekkor már csak két járat közlekedett itt: a 16-os (Kálvin tér-Népliget) és a 26-os (Kálvin tér-Kőbányai kocsiszín). Bővebben: a Baross (Stáczió) utcai villamosvonal története
Karácsony Sándor-Diószeghy Sámuel-Kőris utca Az elvesztett vágányok nagy öregeinek egyikével állunk szemben: ez a vonalrész 1913 körül épült ki, amikor a BKVT már nem engedte be többé a BVVV - addig ott közlekedő - villamoskocsijait az általa üzemeltetett Fiumei út-Orczy út szakaszra. A BVVV-nek a Népszínház utcától valahogy el kellett érnie a Vajda Péter (akkor még Simor) utcai szakaszt, így hát bevetették magukat a házak közé: a Teleki László tértől a Karácsony Sándor (akkor még Karpfenstein), Diószeghy Sámuel és Kőris utcán át érték el a Golgota teret!
Ezt a szakaszt még a BSzKRt időkben szűntették meg, 1941 körül, bár üzemi célokra még megtartották, egészen '47-ig. A Karácsony Sándor utcából egyébként az 1953-ban megszűntetett Baross utcai villamosvonalra is volt vágánykapcsolat - kész síntemető ez a környék!
A Karácsony Sándor utcában a felsővezetéktartó oszlopok emlékeztetnek arra, hogy itt villamos járt egykor (a közvilágítást tartják manapság), de aki a régi és a 2002-ben készült képeket összeveti (még ha nem is ugyanonnan készültek), láthatja, hogy szinte semmi nem változott, legfeljebb elbontottak pár házat, de a jellegzetes épületeket még mindig láthatjuk! Ugyanez igaz a Diószeghy utcára is, azonban az oszlopok itt későbbiek, egy (már nem használt) troli-kezelővonalhoz tartoznak, mely az Elnök utcában folytatódik tovább. A Kőris utcában ezen túl felsővezetéktartó kampók is idézik a BVVV idejét...
A Golgota tér a mai napig tele van kóbor vágányokkal, ezeknek azonban csak egy része villamosvasúti eredetű. Ahogy azt már a Karácsony Sándor utcánál említettem, a Golgota utca a Vajda Péter utcai és a Kőris utcai BVVV szakaszokat kötötte össze egykoron. A tér közepén levő zöldterületet átszelő vágányok az itt levő MÁV Gépgyár telepéhez tartoztak.
A második világháború után a magyar ipar jóvátétel címén gőzmozdonyokat gyártott a Szovjetuniónak, ezek természetesen az ott használt széles nyomtávúak voltak. A frissen elkészült járműveknek próbapályát építettek, ez a Vajda Péter utcában húzódott, többféle nyomtávon, ez a lentebb említett népligeti próbapálya eleje, melynek itt, a Golgota téren, és a Ganz felől is volt vágánykapcsolata. A Golgota tér szélén az Orczy útig húzódó iparvágány már normális (1435 mm) nyomtávú volt.
Az itt levő jókora lakótömböt ("MÁV Gépgyár Munkásgyarmat") szintén vágányok kerülik meg: ezek egykor a BVVV Pestszentlőrinc felől érkező munkásjáratainak hurokvégállomását alkották, mely az itt található két nagy gyárat (Ganz és MÁV Gépgyár, később egyesítve Ganz-MÁVAG) szolgálta ki. Klasszikusnak mondható járatként a 20-asnak volt itt a végállomása, ez a viszonylat 1977. április 24-én szűnt meg. Rajta kívül még itt fordult a 23i időszakos járat (Közvágóhíd-Golgota tér), és balesetek alkalmával néha még a 23-as is, ahogy az a jobboldali képen látható.
Ahogy említettem, a hurokvágány nagy része még mindig ott díszeleg az útburkolatban, az oszlopok jó részét viszont már lefűrészelték...
A Vajda Péter utcában a BVVV épített villamosvonalat a Népliget felé 1896-ban, akkor, amikor még Simor utcának hívták. Eleinte közvetlenül az Orczy útról lehetett rákanyarodni, de aztán az Orczy utcai vágányok tulajdonosa, a BKVT nem engedte ezt, így aztán a Kőris utcából a Golgota tér érintésével érkeztek ezentúl ide a járatok.
Én már csak a 23-as villamosra emlékszem, akkoriból, amikor diákmunka keretében jártam a Ganz telepre. Az 1977-ben megszüntetett 20-asról nem lehetnek emlékeim, se a régebben itt feltűnő viszonylatokról. Egy viszont biztos: a 2000. május 28-án utoljára itt közlekedő 23-as villamos utolsó kocsiján én is ott voltam. A 23-as vonalat (illetve annak a Ferenc körút és Ferencvárosi pályaudvar közé lerövidített maradványát) egyébként néhány hónappal később, 2000. december 15-én teljesen megszüntették. A villamospálya helyének egy részét a megszüntetés után pár évvel zöldterületté változtatták, a felsővezetéktartó oszlopokból viszont még áll jó pár.
Népliget, Ganz-MÁVAG próbapálya A Népligetben kivételesen nem villamosvonal húzódott, hanem a Ganz-MÁVAG próbapályája, mely a Golgota tértől a Vajda Péter utcában, az út szélén húzódott, majd a Könyves Kálmán körút keresztezése után a Népliget zöldterületén futott. Itt próbálta ki a cég az újonnan épült, illetve felújított vasúti és közúti vasúti kocsikat. Ami érdekes: a vágányok többfajta nyomtávval is ki voltak építve, a váltók és keresztezések ennek megfelelően elég bonyolultan néztek ki. Nem kis forgalom zajlott ezeken a vágányokon: a cég fénykorában a világ olyan távoli részeibe is szállított járműveket, mint Új-Zéland, vagy Brazília. De itt próbálgatták a Kairónak tervezett villamosokat, és a Szovjetúniónak épített kocsikat is. A Vajda Péter utcai síneken talán a kilencvenes évek közepén járt utoljára valami, aztán a Könyves Kálmán körút szélesítésekor elbontották őket. Manapság már csak a népligeti nyomvonal sejthető. A Ferencváros állomás felé futó vasútvonal töltésének tövében még egy érdekes vágány is található volt: itt eredetileg a BSzKRt tanuló-gyakorlópályája futott. Az ötvenes években aztán Ganzban szovjet tervek alapján épített metrókocsi prototípusokat is itt próbázták. A szakasz vágánykapcsolata az Üllői úti metróépítés kezdetéig megmaradt, manapság csak néhány felsővezetéktartó oszlop árulkodik arról, hogy egykor azon a telepen volt valami kötöttpályás dolog.
Első olvasatra talán furcsa, hogy a Könyves Kálmán körutat is megemlítem az elvesztett sínek listájában, hiszen itt ma újonnan épített pályán jár az 1-es villamos, de rögtön két okom is van a szerepeltetésére. Az egyik az, hogy a 23-as villamos már nem jár itt (sem a baloldalt látható 20-as), a másik az, hogy az 1-es út közepén levő pályájának megépítésével eltűnt a Vajda Péter utca és az Üllői út közötti szakasz, ahol az út két szélén haladt a villamos még 2000-ben is.
Régebben persze a Könyves Kálmán körút további részei is ehhez hasonlóak voltak, a klasszikus vágányépítési elveknek megfelelően...
A BKVT Elnök utcai vonala az utolsó pesti lóvasúti vonal volt, melyet azért építettek ki sebtiben, hogy versenyezni tudjanak a BVVV-vel, melynek villamosai a Baross és a Vajda Péter utcán át szállították az utasokat a Népligethez. Néhány évvel később (1897) persze villamosították ezt is. A Könyves Kálmán (akkor még itt is Hungária) körút és az Üllői út torkolata érdekes képet mutatott ekkoriban: a BVVV járatai a Vajda Péter utca felől jutottak ide (1896), majd 1906 után tovább is haladtak a Mester utca irányába. Ezen felül a BLVV-vel való együttműködés jegyében kanyarodóvágányok épültek az Üllői úti BLVV vágányok felé is, ezeken a pestszentlőrinci járatok juthattak el a belvárosba, például a Rókus kórházhoz, vagy a Golgota téri MÁVAG Gépgyárhoz. Az Elnök utcán át érkező BKVT-nek mindeközben meg kellett elégednie egy sokvágányos fejvégállomással a kereszteződés előtt (a fentebbi térképen fekete vonallal jelöltem). A szárnyvonal jelentősége nem volt túl nagy, így a második világháború után nem építették újra. Elektromos közlekedési eszköz legközelebb a 75-ös trolibusz volt itt, melynek a kocsiszíni menetei haladtak erre át a Diószeghy utca felé. Amikor 2000-ben az 1-es villamost a Lágymányosi hídig hosszabbították, a 75-ös trolit a Stadionokig rövidítették, felhagyva a Könyves Kálmán körúti szakaszát, és így ezzel az Elnök utcai kocsiszíni kezelőszakaszt is.
A Hungária körúton az 1-es villamos volt az első körúti jellegű villamos, de ez persze nem jelenti azt, hogy korábban sosem voltak erre sínek: a Salgótarjáni út és Kerepesi út közti szakaszon 1906. júliusában indult meg a BVVV köztemetői járatának (Rókus kórház-Új köztemető - a mai 37-es villamos elődje) szárnyvonala. A később 38-asra számozott viszonylat ugyanonnan indult, ahonnan a fővonal: a Rókus kórháztól, illetve később a Népszínház utcai végállomástól, hogy aztán a Hungária körútnál lekanyarodjon a Kerepesi út irányába. A menetidő 17 perc volt. A Kerepesi úti végállomásnál persze a kezdeteknél még nem volt nyoma a Népstadionnak, az úticélt a Ferenc József, vagy későbbi nevén a Bajcsy-Zsilinszky laktanya jelentette. Egy hurok is épült itt idővel, azon a területen, ahol ma egy eléggé elhagyatott park szomorkodik, melyben néhány évig egy multiplex mozi épülését hirdető tábla riogatta az arrajárókat, amíg el nem tűnt - a tábla, nem az elhanyagolt park! Érdekes módon a hurkot nem mindig használták, ahogy az a fenti képeken is sejthető: ehelyett a laktanya kerítése melletti csonkavágányon fogtak vissza. A jobboldali fotón a háttérben kivehető egy, a Kerepesi úton haladó HÉV szerelvény is. A villamossínek az út két oldalán haladtak, és bár a vonalat 1970-ben a metró megnyitásával megszüntették, egy részük egészen a kilencvenes évekig látható volt, amíg át nem építették a Hungária körutat jelenlegi formájára. A fentebbi két képen, mely bőven a megszünetés után készült, leselejtezett villamosok állnak a nyugati oldali vágányokon, majdnem a Sport utcánál, ahol a Hungária kocsiszínbe vezető vágányok vannak (jobboldalt egy kocsiszíni kiálló szerelvény látható is a távolban).
Archív felvételek és térképek: Nagy Zsolt Levente,
Németh Zoltán Ádám és Mr. Cyber gyűjteménye, az "A főváros tömegközlekedésének
másfél évszázada" című monográfia, illetve saját gyűjtés
© Varga
Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon
található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra |
||||||||||