Előzmény: a Vas utcától a Keleti pályaudvarig

Bevezető

A Baross tér mára a tönkretett budapesti közterületek és tömegközlekedési csomópontok mintapéldányává vált, pedig 1868-ban igazi világvárosi térség kiépítését indították el azzal, hogy itt jelölték ki a magyar vasúttársaság új pályaudvarának helyét. Egyfajta jelkép volt, hogy a MÁV új "indóháza" nem korábbi, józsefvárosi (mielőtt valaki rákérdez: a Nyugati pályaudvar az osztrák, a Déli pedig a Déli Vasút pályaudvara volt) helyén épült fel, hanem Pest átalakulóban levő főútvonalának, a Kerepesi útnak (akkoriban a Rákóczit hívták így) a végében - igaz, másfél évtizedes késéssel, 1881 és 1884 közt. Ennyire hangsúlyos helyre, egy sugárút végére kevés városban került közlekedési létesítmény! Rochlitz Gyula palotaszerű épületének látványa egészen a hatvanas évekig, a Rottenbiller utca-Fiumei úti közúti felüljáró építéséig markáns, már messziről látható eleme volt városképnek - kár, hogy azóta nem igazán tud kibontakozni.

A lóvasúttól az alsóvezetékes villamosokig
A hurokvágányok létesítése
Negyvenes évek
A metróépítés miatti átszervezések
Az 1968-as átépítés
A Rákóczi úti villamosforgalom megszüntetése utáni állapot

Hogy mennyire megváltoztak a városi közlekedés prioritásai, azt az is hűen mutatja, hogy hányszor alakult át a tér az évek folyamán. Normál esetben nem szeretek a történeti kifejtő résznél "régen és most" képpárokat alkalmazni; azt a fejezet végén tett, a legutolsó állapotot felidéző bejárásra szoktam tartogatni, de jelen esetben annyi változás történt, hogy szakítanom kellett ezzel a szokásommal. És egy megjegyzés: a hely-megnevezéseknél igyekszem a mai formát használni.

A lóvasúttól az alsóvezetékes villamosokig

Baloldalt: a lóvasút vágányzata a téren, érdemes megnézni a Kerepesi út felé menő, és a Fiumei útra bekanyarodó egyvágányos szakaszokat. Jobbra: a Rákóczi út torkolata Klösz György képén.

A téren 1868-ban megjelent lóvasút azért érintette a környéket, mert csak erre tudta "átverekedni" magát a Városligethez, a Rottenbiller utca-Damjanich utca útvonalon. Ugyanitt, a kerepesi vámnál, a mai háromszögletű tér nyugati sarkánál ágazott ki dél felé a BKVT kőbányai vonala (Fiumei út-Kőbányai út-Kőrösi Csoma sétány-Kőrösi Csoma út-Kőbányai kocsiszín) is. 1884-ben az új pályaudvar érkezési oldalához egy egyvágányos szárnyvonalat indítottak, ez később a cinkotai, illetve gödöllői HÉV kiszolgálására is alkalmas volt. Ugyanezekben az években épült ki a Keleti (akkoriban még: Középponti) pályaudvar túloldalán a Thököly (akkor még Csömöri) úti vonal, mely egyrészt Zugló felé jelentett összekötetést több lépcsőben (Százház, Stefánia út, ceglédi vasút, Bosnyák tér), másrészt a Városligethez is a Dózsa György (akkor még Aréna) úton és az Ajtósi Dürer soron (akkor még István út) át.

1897-ben a lóvasút egy évvel korábban megkezdett villamosítási kampánya végre eljutott idáig, ez pedig a lóvasúténál bonyolultabb vágányzat kiépítését tette szükségessé. Akkoriban ugyanis alsóvezetékes vonalak épültek, melyeknél a két ikersínes megoldású sínszálnál közül az egyik alatt egy csatornában futottak az áramvezető szögvasak. Ez bonyolulttá tette a keresztezéseket, kiágazásokat: a csatlakozásoknál, ha nem azonos oldalon volt ez a csatornasín, az alsóvezetékes "áramszedő hajót" át kellett szerelni a másik oldalra, és ez időveszteséget jelentett. A jobboldali rajzon meg lehet próbálni követni, hogy mire is gondolok. Az alsóvezetékes részeket itt már 1912 körül elkezdték átalakítani felsővezetékesre - a hálózat egésze (a városligeti MillFAV összekötőszakaszt leszámítva) csak a huszas évekre lett átállítva.

Képek a villamosvágányok építéséről. Az alsó archív fotón kivehető, hogy a jobboldali sínszál volt csatornasínes megoldású. Érdekes talán még, hogy a tér épületeinek nagy része ekkor már állt. A földszinti üzletek előtti térséget kinyitható napellenzők védték; manapság már csak összemázolt-szétbarkácsolt portál-torzókat láthatunk.

Ha megnézzük ezeket a képeket, láthatjuk, micsoda lehetőségek lennének ebben a térben: a pályaudvar markáns épülete előtti park itt még nem Elő-Balkánia - szabadtéri hajléktalanszállóval kombinált - legnagyobb hulladék- és autólerakóhelye. A jobboldali képen érdemes megfigyelni a világosabb villamosokat: a BKVT az 1910-es évek elején szakított az addigi vörösesbarna színnel, és egy világosabb festést kezdett használni. Megfigyelhető még egy nyitott peronú, lóvasúti eredetű pótkocsi is.

Ahogy láthattunk, a vágányok a Fiumei út-Rákóczi út-Rottenbiller utca torkolatában egy kis zölterületet kerülgettek, ez a későbbiekben eltűnt. De még mielőtt ez megtörtént, 1912-ben megjelent a téren a konkurrens cég, a BVVV villamosa: előbb a régi 2-es villamos érkezett meg a Festetics György utcába, majd megnyílt az Erzsébet- és Terézvároson át a Nyugati pályaudvarhoz vezető vonal is.

Viszonylatok 1925-ből:
1: Keleti pályaudvar, érkezési oldal - Rákóczi út - Kiskörút - Váci út - Újpest
2: Keleti pályaudvar - Festetics György utca  - Mosonyi utca - Légszesz utca - Bezerédi utca - Kiss János utca - Népszínház utca - Somogyi Béla utca - Stáhly utca - Gyulay Pál utca - Nyár utca - Klauzál tér - Csányi utca - Nagymező utca - Báthory utca - Kossuth tér - Balassi Bálint utca - Jászai Mari tér
15: Városliget - Damjanich utca - Rottenbiller utca - Baross tér - Rákóczi út - Kiskörút - Nyugati pályaudvar - Margit híd - Bem József tér - Margit körút - Moszkva tér
17: Városliget - Damjanich utca - Rottenbiller utca - Baross tér - Rákóczi út - Erzsébet híd - Belbudai körút - Moszkva tér
19: Bosnyák tér - Thököly út - Baross tér - Rákóczi út - Kiskörút - Szabadság híd - Bartók Béla út - Kelenföldi pályaudvar
21: Városliget - Damjanich utca - Rottenbiller utca - Baross tér - Rákóczi út - Kiskörút - Üllői út - Ludovika
23: Városliget - Dózsa György út - Thököly út - Baross tér - Fiumei út - Orczy út - Üllői út - Ludovika
25: Állatkert - Hermina út - Ajtósi Dürer sor - Dózsa György út - Thököly út - Baross tér - Fiumei út - Orczy út - Haller utca - Soroksári út - Közvágóhíd
27: Állatkert - Hermina út - Ajtósi Dürer sor - Dózsa György út - Thököly út - Baross tér - Rákóczi út - Kiskörút - Szabadság híd - Bartók Béla út - Kelenföldi pályaudvar
33:  Állatkert - Hermina út - Thököly út - Baross tér - Rákóczi út - Kiskörút - Nyugati pályaudvar - Margit híd - Bem József tér - Margit körút - Moszkva tér
35: Állatkert - Hermina út - Thököly út - Baross tér - Rákóczi út - Erzsébet híd - Belbudai körút - Moszkva tér
37: Bosnyák tér - Thököly út - Baross tér - Fiumei út - Orczy tér - Kőbányai út - Liget tér - Kőrösi Csoma sétány
44: Szépilona - Moszkva tér - Belbudai körút - Erzsébet híd - Rákóczi út - Baross tér - Fiumei út - Orczy út - Golgota utca - Vajda Péter utca - Népliget
46: Baross tér - Bethlen Gábor utca - Bajza utca - Városligeti fasor - Felsőerdősor - Szinyei Merse Pál utca - Podmaniczky utca - Nyugati pályaudvar
53: Keleti pályaudvar, érkezési oldal - Rákóczi út - Erzsébet híd - Budai alsó rakpart - Bem József tér - Frankel Leó utca - Lajos utca - Fő tér - Vörösvári út
54: Keleti pályaudvar, érkezési oldal - Rákóczi út - Erzsébet híd - Budai alsó rakpart - Bem József tér - Frankel Leó utca - Bécsi út - Vörösvári út
65: Török utca - Margit híd - Szemere utca - Hold utca - Szabadság tér - Október hatodika utca - Erzsébet tér - Kiskörút - Rákóczi út - Baross tér - Thököly út - Mexikói út - Erzsébet királyné útja

A hurokvágányok létesítése

A 2-es villamos a huszas években hurokvégállomást kapott, úgy, hogy ne zavarja a téren áthaladó nem kevés (volt olyan időszak, hogy 10-et meghaladó számú!) viszonylatot. A vágány a Fiumei útról kanyarodott a térre, és annak szélén (a közúti forgalommal szemben) haladt a Festetics utcáig, amelyen keresztül aztán visszatért a Mosonyi utcába. Természetesen ennek a huroknak volt összeköttetése a tér maradék vágányzatával is, mely 1930-31-ben - amikor a Rákóczi úti vágányokat az út széléről középre helyezték át - komoly változtatásokon esett át.

A baloldali vágányrajz a harmincas évek állapotát mutatja, amikor a villamosforgalom két iránya megkerülte a pályaudvar előtti parkot, mely köré egy hurokvágányt is építettek. A Bethlen Gábor utcán át a Nyugati pályaudvarhoz járó 46-os villamos - melyen a huszas évek közepén világviszonylatban is úttörőnek számító ikerkocsik közlekedtek - a Keleti előtt kapott egy fejvégállomást.

Mindeközben a tér nagy része park volt, a szegényebb rétegek (szolgálók, cselédek, közkatonák) korzója, rajtuk kívül a vidékről érkezők, és az oda visszaindulók töltötték meg a Baross szobor körüli térséget. A végállomási szerep nem volt jellemző, a legtöbb járat valahonnan valahova tartva érintette a térséget, a maradék néhány pedig az érkezési oldalon végállomásozott.

A park itt még mindig park kinézettel bír, körülötte villamosok kerengenek. A baloldali fotón a 2-es viszonylat tér szélén haladó hurokvágánya is kivehető. Mivel a viszonylat 1932-től már nem járt ide, az elrendezés jelentősége idővel csökkent.

1934-ben tervezték, hogy a téren áthaladó viszonylatok számát minimalizálják, és egy hatalmas átszállópontot kialakítva mindent visszafordítanak itt. Ez azt jelentette volna, hogy keletről befutnak a zuglói vonalak, délről a kőbányaiak, józsefvárosiak, mindenki leszáll, és kicsit arrébb felszáll egy, a Rákóczi úton nyugatnak haladó másik viszonylatra. Nem ismerős? De igen: ez az átszállások számát növelő, tehát a kényelmetlenséget fokozó logika teszi kellemetlenné az életünket már körülbelül negyven éve! A nagy reformból végül nem lett semmi.

Szokásos "régen és most" látvány: Bukfenc-iker, és a még ma is ismert rácsos oszlop ott, ahol ma sokszor sok sávban az autók özönlenek.

Ezen a képpáron a Park Hotel látszik. Mindkettőn vannak sínek, de sajnos a másodikon, mely 2002-ben készült, már nem használják őket, így a Wartburg nyugodtan rájuk parkolhatott.

Nem, ez nem a kisföldalatti egy elvesztett mellékvonalának megállója a Keleti előtt, hanem a BSzKRt üzemi tartózkodója!

Megfigyelhető, hogy ebben a felállásban a vágányok egész közel voltak a pályaudvar épületéhez: ezek a képek az épület lépcsőjéről készültek! A háttérben azonban már gyanúsan túrnak-fúrnak, vélhetően készülnek a tér átépítésére, melyről mindjárt szó lesz. A felső archív képen kivehető az imént látott földalatti tartózkodó lejárója is.

FIlmforgatás az érkezési oldalra vezető szakaszon. A háttérben kivehető egy, a tér szélén haladó 2-es hurokvágányt használó villamoskocsi is!

Ilyen is volt: villamos neonreklámmal! A háttérben a Keleti pályaudvar várócsarnoka látható.

Viszonylatok 1939-ből:
19: Keleti pályaudvar - Rákóczi út - Erzsébet híd - Bartók Béla út - Kelenföldi pályaudvar
25: Állatkert - Hermina út - Ajtósi Dürer sor - Dózsa György út - Thököly út - Baross tér - Fiumei út - Orczy út - Nagyvárad tér
27: Városliget - Damjanich utca - Rottenbiller utca - Baross tér - Rákóczi út - Erzsébet híd - Bartók Béla út - Kelenföldi pályaudvar
37: Keleti pályaudvar - Fiumei út - Orczy tér - Kőbányai út - Kőrösi Csoma sétány - Éles sarok
44: Szépilona - Déli pályaudvar - Belbudai körút - Erzsébet híd - Rákóczi út - Baross tér - Thököly útt - Hermina út - Állatkert
46: Baross tér - Bethlen Gábor utca - Bajza utca - Városligeti fasor - Felsőerdősor - Szinyei Merse Pál utca - Podmaniczky utca - Nyugati pályaudvar
53: Orczy tér - Fiumei út - Baross tér - Rákóczi út - Erzsébet híd - Budai rakpart - Bem József tér - Török utca - Lajos utca - Flórián tér
67: Erzsébet királyné útja - Mexikói út - Thököly út - Baross tér
69: Bosnyák tér - Thököly út - Baross tér - Rákóczi út - Erzsébet híd - Hadnagy utca
71: Baross tér - Fiumei út - Orczy út - Üllői út - Kiskörút - Szabadság híd - Belbudai körút - Margit körút - Nyugati pályaudvar
75: Keleti pályaudvar, érkezési oldal - Rákóczi út - Erzsébet híd - Belbudai körút - Déli pályaudvar - Böszörményi út
76: Keleti pályaudvar, érkezési oldal - Rákóczi út - Erzsébet híd - Hadnagy utca

Folytatás: a negyvenes évektől napjainkig

A felhasznált archív képek NZA, Mr. Cyber, Nagy Zsolt Levente és mások gyűjteményéből valók, illetőleg saját gyűjtésűek, az utóbbi években készültek pedig sajátok.