Moszkva tér I.
A nem annyira elvesztett sínek tere - de még ki tudja, mit hoz a jövő?

Bevezető

Egy édesapám - tehát autó - nélküli kirándulás alkalmával láttam először a Moszkva teret közelről; addig csak a szélén rohantunk át a Trabanttal vagy a 12-es busszal, illetve néha átszálltunk a 84-es buszról az 56-os villamosra. Elképesztett a tér mérete, hogy hány busz és villamos szaladgált rajta, nagyon tetszett! A legjobb az volt, ahogy a hosszú szerelvényekkel közlekedő 4-es és 6-os villamosok körbejárták a teret - a kilencvenes években sokáig azt hittem, hogy csak álmodtam ezt a hurkot, mivel az említett járatok addigra fejvégállomást kaptak. Pedig nem, tényleg ringlispilt játszottak a villamosok a téren!


A Moszkva tér keleti oldala a hetvenes években és 2001-ben: ha az ember nem figyel a részletekre, észre se veszi a változásokat!

Talán furcsa, hogy az "elvesztett sínek" sorozat keretében ekkora figyelmet szentelek egy helynek, ahol még most is igen tekintélyes mennyiségű vágány található, de egyrészt már most se úgy működik a sínhálózat, ahogy régen tette, másrészt egyre többször kerül szóba egy esetleges átépítés, melynek valószínűleg a villamos ugyanúgy kárát fogja látni, mint minden hasonló átépítéskor tette. A Moszkva tér sajnos egy csúnya anyajegy a város arcán, de a jelenkori tendenciákat - az autóforgalom levezetése a legfontosabb kritérium - figyelembe véve valószínűleg utána se fog megszépülni, csak a tömegközlekedők számára lesz még kevésbé használható. Legalábbis a 2003 elején ismeretes közlekedési tervezetek szerint például a nagykörúti villamosok minden más itteni vonallal való kapcsolata el lesz vágva, lehetetlenné téve nem csak az üzemi szállításokat és különmeneteket, de egy esetleges "teljes kört" (Nagykörút + 61-es vonala) bejáró körvillamos létrehozását is.

De talán ennyi is elég lesz "naív városvédő hevületből" - ahogy az Élet és Irodalom munkatársa nevezte az ilyen jellegű megnyilvánulásaimat, koncentráljunk inkább arra, ami közel biztosnak tekinthető: a térség múltjára!  

Update, 2011: Eltelt 7-8 év az iménti bekezdés megírása óta, de a tér még mindig ugyanúgy néz ki. Pontosabban nem, hanem még leharcoltabban. Az 56-os hurokvágányát ugyan már nem használják, az 59-es pedig már nem itt végállomásozik, lényegi változás mégse volt. Valamiféle ráncfelvarrást ismét ígérnek, de gyaníthatóan nem lesz pénzügyi forrás egy rendes átépítésre.

Előzmények

A Moszkva tér nem túl régi tömegközlekedési csomópont: az első (Zugligetbe, Budakeszire tartó) omnibuszok után az 1869-ben indított zugligeti lóvasút is elágazás nélkül haladt át a Széna tér melletti területen, ahol akkor még egy téglaégető volt. A mai Volán buszállomás helyén álló régi Szent János kórház volt a legfontosabb környékbeli tömegvonzó létesítmény, illetve a piac, és ez egy ideig még így is maradt! A különösen hétvégéken és ünnepnapokon nagyforgalmú lóvasút villamosítására 1896-ban került sor, az első más felől jövő járat két évvel később érkezett meg: a belső-budai körúti (Attila utca - Krisztina körút) villamos a mai tér nyugati sarkában csatlakozott a zugligeti vonalhoz. Egy évvel később a lehetséges utazási célok száma nőtt, ekkor nyílt meg ugyanis a hűvösvölgyi szárnyvonal - a mai 56-os.

Viszonylatok 1910 körülről, mai nevekkel, de még viszonylatszámok nélkül:
Lánchíd budai hídfő - Bem rakpart - Bem József tér - Margit körút - Szilágyi Erzsébet fasor - Budakeszi út - Szépilona - Zugliget
Madách tér - Bajcsy Zsilinszky útNyugati pályaudvar - Szent István körút - Margit híd - Margit körút - Szilágyi Erzsébet fasor - Budakeszi út - Szépilona - Zugliget
Madách tér - Bajcsy Zsilinszky út -  Nyugati pályaudvar - Szent István körút - Margit híd - Margit körút - Szilágyi Erzsébet fasor - Budakeszi út - Hűvösvölgy

Csomóponti szerepet 1912-ben kapott a hely, amikor a Krisztina körúti és a Margit körúti vonalak közé összekötőszakasz épült. Ezt az útvonalat eddig a jobbparti körvasút céljaira használták, ezután villamosforgalom is került rá. A téglavető helyére ekkoriban sportpályák kerültek.

Csak hogy el tudjuk képzelni, milyen is volt a környék kinézete, álljon itt ez a két kép. A baloldali a Széna teret ábrázolja, szemben velünk az elhanyagolt zöldterület és Volán pályaudvar található ma. A jobboldalt látható térség helyén ma a 22-es busz végállomása van, a háttérben balfelé a Dékán utca torkolata sejthető, a mai Trombitáskert helyén pedig természetesen házak állnak.

Az 1910-es évek második felében a BKVT változtatásokat eszközölt hálózatszervezésében: Zugligetbe és Hűvösvölgybe ezentúl már nem az egész várost bebolyongó viszonylatok mentek, hanem itt végállomásozók. Ezzek megszületett az átszállóközponti funkció, a végállomásoztatáshoz pedig egy hurokvágány is épült.

Viszonylatok 1918-ból - a továbbiakban az útvonalaknál igyekszem csak azokat az állomásokat és töréspontokat jelezni, melyek manapság már nem léteznek, és ezért furcsán hathatnának a témát nem ismerő számára, illetve azokat, melyek szükségesek annak megértéséhez, hogy több lehetséges útvonal közül merre is ment az éppen részletezett:
33-35: körirányú viszonylatpár, Városligetből a Dózsa György úton, a Rákóczi úton, az Erzsébet hídon, a budai rakparton át haladt a Bem József térig, ahonnan a Margit körúton, a Krisztina körúton és az Attila úton át tért vissza - az egyik szám az egyik, a másik a másik irányban ment végig az óriáshurok két szárán
77: Nyugati pályaudvar - Szépilona
79: Nyugati pályaudvar - Fogaskerekű vasút
81: "Várfok utcai hurokvágány" - Zugliget (a későbbi 58-as elődje)
83:  "Várfok utcai hurokvágány" - Hűvösvölgy (az 56-os elődje)

Fotó: Erdélyi MórAhogy azt a térképen láthatjuk, a mai térnek csak a csücskén helyezkedett el a villamos-csomópont, a terület nagy részén egy sportlétesítmény (tenisz-, illetve télen korcsolyapálya) működött. A jobb oldali képen (nagyjából) szemközt a Krisztina körút házait láthatjuk, balfelé fönt a Déli pályaudvar felé mennek a vágányok, jobbra a Szilágyi Erzsébet fasorba. A bal alsó sarok felé a Széna tér, azaz a Margit körúti vonal van.

Ez az elrendezés még jó ideig működött: a fentebbi vázlat a harmincas évek közepi vágányelrendezést mutatja. Az alagút még sehol sincs - kiépítésére már a háborús készülődés jegyében kerül sor, 1938-ban, de ekkor még csak vasúti célokra használták, nincs fölötte felsővezeték se. A sportpálya a múlté lett...

BSzKRt viszonylatok 1928-ból:
4: "új" Szent János kórház - Szilágyi Erzsébet fasor - Margit körút - Nagykörút - Boráros tér
14: "új" Szent János kórház - az Erzsébet hídon és a  Baross utcai vonalon át - Orczy tér
44: Szépilona - az Erzsébet hídon és a Rákóczi úton át - Állatkert
49: Kelenföldi pályaudvar - mai 49-es vonala - Bajcsy-Zsilinszky út - Nyugati pályaudvar - Szent István körút - Margit körút - Moszkva tér - Déli pályaudvar
61: Népliget - Elnök utca - Üllői út - Kiskörút - a belső-lipótvárosi vonalon át - Szent István körút - Margit körút - Moszkva tér - "új" Szent János kórház
81: "Várfok utcai hurokvágány" - Zugliget
83:  "Várfok utcai hurokvágány" - Hűvösvölgy

Aztán a negyvenes évek elején elkezdik kiépíteni a BSzKRt nagyszabású beruházásaként azt a valamit, amelynek nyomait alapvetően még ma is használjuk. Baloldalt a vasbetonszerkezetű gyalogosfelüljáró ("híd") zsaluzása figyelhető meg. A tér közepére kerül a Zugligetbe és Hűvösvölgybe induló viszonylatok hurokvágánya, és ezen felül az is megfigyelhető, ami az építkezés célja volt: az ide érkező viszonylatok bármelyike vissza tudott fordulni a külső, nagyobb hurokban.

A térképen ez így nézett ki...

1941-es BSzKRt vágányrajz a térről1952-es FVV vágányrajz a térről

... vágányrajzon pedig így. Elsőre bonyolult, de a vonalakon végigmenve lehet látni, hogy minden irány kapcsolatban van mindegyikkel, illetve minden felől vissza lehet fordulni ugyanoda. Az addig rendes név nélkül használt terület ekkor kapta a Széll Kálmán tér nevet az egykori miniszterelnökről.

Bár Budapest ostromakor heves harcok dúltak ezen a környéken, a forgalom viszonylag hamar helyreállt, és a tér ezután voltaképp ugyanebben a formájában volt használva. A tér neve 1951-től lett Moszkva tér.

A BSzKRt-jellegű beállók is egészen a hetvenes évek eleji metróépítésig megmaradtak, csak a kandelláberek változtak ostorlámpává...

Viszonylatok 1950-ből:
6: Boráros tér - Nagykörút - Moszkva (azaz még Széll Kálmán) tér
18: Nagyszombat utca - Bécsi út - Frankel Leó utca - Török utca - Margit körút - Moszkva tér - Krisztina körút - Gellért rakpart - Bartók Béla út - Móricz Zsigmond körtér
45: Nagyvárad tér - Üllői út - Kiskörút - Szent István körút - Margit körút - Moszkva tér - Déli pályaudvar
59: Moszkva tér - Farkasrét
61: Moszkva tér - Móricz Zsigmond körtér
63: Nagyvárad tér - Üllői út - Kiskörút - Szabadság híd - Gellért rakpart - Krisztina körút - Moszkva tér - Szent János kórház
69: Csörsz utca - Böszörményi út - Krisztina körút - Margit körút - Bem József tér - Batthyány tér
81: "Várfok utcai hurokvágány" - Zugliget
83:  "Várfok utcai hurokvágány" - Hűvösvölgy

Viszonylatok 1960-ból:
6: Móricz Zsigmond körtér - Karinthy Frigyes út - Nagykörút - Moszkva tér
6A: Petőfi híd, budai hídfő - Nagykörút - Moszkva tér
17: Szent János kórház - Szilágyi Erzsébet fasor - Margit körút - Török utca - Frankel Leó út - Bécsi út - Nagyszombat utca - Pacsirtamező utca - Vörösvári út - Óbuda, forgalmi telep
18:  Nagyszombat utca - Bécsi út - Frankel Leó út - Török utca - Margit körút - Krisztina körút - Szent Gellért rakpart - Bartók Béla út - Kelenföldi pályaudvar
46: Petőfi híd, budai hídfő - Petőfi híd - Nagykörút - Margit híd - Margit körút - Krisztina körút - Déli pályaudvar
56: Moszkva tér - Hűvösvölgy
58: Moszkva tér - Zugliget
59: Moszkva tér - Farkasrét
61: Moszkva tér  - Móricz Zsigmond körtér
63: Szent János kórház - Szilágyi Erzsébet fasor - Krisztina körút - Szent Gellért rakpart - Szabadság híd - Vámház körút - Üllői út - Nagyvárad tér

Viszonylatok 1970-ből:
6: Móricz Zsigmond körtér - Karinthy Frigyes út - Nagykörút - Margit híd - Margit körút - Moszkva tér
18: Óbuda, forgalmi telep - Vörösvári út - Pacsirtamező utca - Nagyszombat utca - Bécsi út - Frankel Leó út - Török utca - Margit körút - Krisztina körút - Szent Gellért rakpart - Bartók Béla út - Kelenföldi pályaudvar
44: Moszkva tér - Krisztina körút - Erzsébet híd - Kossuth Lajos utca - Rákóczi út - Thököly út - Csömöri út - Rákos-patak
56: Moszkva tér - Hűvösvölgy
58: Moszkva tér - Zugliget
59: Moszkva tér - Farkasrét
61: Moszkva tér - Móricz Zsigmond körtér
63: Szent János kórház - Szilágyi Erzsébet fasor - Krisztina körút - Szent Gellért rakpart - Szabadság híd - Vámház körút - Üllői út - Nagyvárad tér

A metróépítés valódi intermodális átszállóközponttá változtatta a helyet, ami igazából semmit sem jelent azon kívül, hogy innentől kezdve egyes villamosvonalak jelentősége csökkent (és meg is szűnt, gondoljunk csak a 44-esre: Moszkva tér - Rákospatak, illetve a 63-asra: Nagyvárad tér - Szent János kórház), a tér közepére pedig odakerült a metróállomás semmivel össze nem téveszthető, és szinte tökéletesen használhatatlan, de legalább feltűnően otromba épülete. Némi pikantériája persze ennek is volt, ugyanis felhúzásakor nem volt rá érvényes építési engedély. Úgy látszik ebben a városban ha metróról van szó, mindig minden fontosabb a szabályosságánál - és aki azt hiszi, hogy ez megváltozott azóta, nyugodtan gondoljon a BKV által saját szakállra megszüntetett Bajcsy-Zsilinszky úti villamosra ("párhuzamos a metróval"), illetve a Szent Gellért tér és a Bartók Béla út 2002-es átépítésére, ahol a Gellért szálló elé úgy alakítottak ki egy - a közúti- és villamosforgalmat egyaránt akadályozó, díszkutas létesítményt, hogy még engedélyük se volt rá. Ez a város úgy tűnik nem tanul...

Egyvalamiről nem beszéltem még ennek az elrendezésnek kapcsán: a buszvégállomásokról. Ez egy "villamosos" weboldalon annyira talán nem is meglepő, de azért pótlom a hiányosságot: az akkor itt járó nem kevés busz egy részének számára a nyugati csücsökben volt kialakítva a pihenő-, fel- és leszállóhely, ott, ahova később az üzemi tárolóhely került - a maradék pedig a Várfok (21-es és társai) és a Dékán utcában (49-es) állt meg. Érdemes megfigyelni a baloldali képet: a mai buszvégállomások helyén zöldterület van! Ez az elrendezés is a hetvenes években változott meg.
Benda György vázlata
A kilencvenes évek elején aztán valakik úgy gondolták, hogy elérkezett a nagy változások ideje (a tér életében is). A járatrendszer ugyan nem változott meg nagyon (az 1977-ben megszüntetett 58-as villamost leszámítva), de a forgalmi rendet átalakították: 1990. szeptemberétől megszűnt a tér villamosos körbejárása. Az egyetlen hurok az 56-osé maradt: az 59-es ezentúl a 61-eshez hasonlóan fogott vissza, a 4/6-os fejvégállomást kapott a tér északi oldalán, a 18-as pedig a délin, a "hegy lábánál" haladt át mindkét irányba. Bár meg lehet indokolni, hogy miért is volt szükség ezekre a változtatásokra, az eredmény messze nem tökéletes: az 56-os hurokvágányára például a kétirányú szerelvények 1983-as bevezetése óta nem lenne szükség, mégis foglalja a helyet, így a kocsik kerekeinek a szűk ívben való sivítása továbbra is megmaradt a tér jellemző zajhatásának lenni. Ugyanekkor a 4/6-os végállomása szűk lett, a vezetők nem szeretik, mert csúcsidőben csak egy másik végre átrohanásra van idő, pihenésre nem. Szintén szerencsétlen megoldás, hogy a kihúzó előtti átszelés kellős közepén megy át a gyalogosforgalom nagy része: korábban itt a járókelőknek csak egy irányból kellett villamosra várniuk illetve vigyázniuk, most mindkettőből. Ugyanez elmondható a Csaba utca vonalában a domboldalon lejövő lépcsőről is. A műszaki hibás szerelvények félreállítása is nehézkes, mivel a körúti vonalat az 56-ossal összekötő "rozsdás" vágányra beálló vonat elállja a gyalogosok útját, illetve ilyenkor üzemi menet se lehetséges ezen az irányon. Az 56-os félreállóvágánya megmaradt továbbra is csak tolatással megközelíthetőnek, a váltó közelében levő gyalogosátkelőhellyel. Igazából ez az elrendezés legalább ugyanannyira zavarérzékeny, mint a régi, egymást kerülgető hurok voltak (melyek mindjárt bemutatásra is kerülnek!), és az utasforgalomnak sem adott pluszt. Azt már nem is mondom, hogy a buszvégállomások sem kerültek közelebb a tér közepéhez! Valószínűleg a pénzhiány volt az oka mindennek, de akkor inkább vártak volna vele pár évet...

De ne siránkozzunk, inkább nézzük meg, milyen is volt az a bizonyos "villamos-ringlispil"!


Folytatás: a tér (kör)bejárása

Archív felvételek és térképek: Németh Zoltán Ádám és Mr. Cyber gyűjteménye, az "A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada" című monográfia, illetve saját gyűjtés
Valamint: Benda György
Jelenkori képek: Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez