Elveszett sínek: Budapest megszüntetett villamosvonalai
[Click here for the english version]
Az 58-as Budapest egyik legtöbbet siratott villamosvonala, és egyben életem első "elvesztett sínes" emléke is. Remélem nem zavarom meg a visszaemlékezős áhitatot azzal, ha a történelmi tények ismertetése előtt felidézem azt a rám nagy hatással levő napot! Az eset dátumára nem emlékszem, bőven azelőtt történt, hogy a naptárt megismertem volna: kirándulni mentünk a családdal, emlékeim szerint szeles, esős idő volt, mert anyuék egy nagy sárga esőkabátba, "malaclopóba" bugyoláltak. A kirándulás végén a Libegővel jöttünk le a János-hegyről, ez már önmagában is izgalmas volt (első alkalom - a tériszonyom csak évekkel később fejlődött ki (aztán vissza, aztán megint ki, aztán megint vissza)). A leérkezés után felszálltunk egy buszra, és én egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy sínek futnak mellettünk. Egy kicsit nézegettem őket, vártam, hogy feltűnjön valami tömzsi sárga jószág rajtuk, de nem tűnt fel. Mit mondjak, nem értettem - sem ezt, sem azt, hogy időnként miért "vesznek el" a vágányok a fűben vagy kocsibehajtóban. Apu magyarázta el, hogy itt régen villamos közlekedett, de most ez a busz van helyette, magamtól ugyanis azt hittem, hogy azért nem mehet ott a villamos, mert helyenként "elvesztek" a sínek. Persze jogos kérdés, hogy mi veszett el előbb...
A
történet régen, 1869-ben kezdődik, és nem villamossal, hanem a lóvasúttal.
Zugliget, vagy ahogy eredetileg hívták, Auwinkel (vagy még eredetibben
Sauwinkel, bár a Disznózugnak - ezt jelenti ugyanis a szó németül, a terület
Mátyás király által is előszeretettel vadászott vadkanjaira utalva - nem
olyan előkelő a hangzása) ekkor kezdett frekventált kirándulóhely lenni.
Hétvégenként hatalmas tömegek jártak ki ide szórakozni, ezért szinte természetes
dolog volt, hogy a vonal tulajdonosa, a BKVT fejlesztésképp 1896 szeptemberére
villamosította a vonalat. A végállomás a Zugligeti út mentén volt, egy
szép, faszerkezetes pavilon körül, mely ma is látható; alig pár évvel
később azonban (1903) meghosszabbították a járatot a Tündér-szikla alatti
részig. Ezzel létrejött a későbbi 58-as útvonala - a viszonylatot persze
még egy darabig nem így hívták, hanem 43-asnak, később pedig 81-esnek.
Ez volt a város legmeredekebb pályájú járata, és mint azóta kiderült,
nem csak néhány éves énemnek hiányzott az, hogy újra felbukkanjanak a
sárga járművek itt: a lakók mind a mai napig reménykednek abban, hogy
visszakapják őket! Annak idején azzal hitegették őket, hogy az elavult
villamos helyett trolibuszt kapnak, ehelyett maradt a ritkán járó, füstölő
kipufogóval erőlködő 158-as busz. A környéken közművet építők vagy villamosnyomokat
fotózók a megmondhatói, hogy tevékenységük végzése közben milyen gyakran
kérdezik meg tőlük az idősebb helybeliek, hogy "ugye a villamos építéséhez
mérik fel a terepet?".
A villamos útvonala a Moszkva tér és Budagyöngye közt megegyezett az 56-osével, ott fordult délnyugatra Szépilona kocsiszín felé. Mivel a remizre ma is szükség van, a vágányok itt megvannak. A jobbszélső kép hangulatát kiemelném, itt nem sok minden változott azóta, hogy az 58-as már nem létezik...
A kocsiszín mellett, a Zugligeti út mentén pár méternyi kihúzóvágány látható még ma is, ezt üzemi célokra szokták használni; a vágánytengely persze nem teljesen egyezik meg az egykor a Zugligetbe tartó két vágányéval, de az irány stimmel. A zártpálya helyén innentől kezdve autóparkoló van, önkormányzati tulajdonban.
A Virányos út keresztezésénél járunk. A fák alaposan megnőttek, nem nagyon lehet kivenni a háttérben levő épületeket. Érdekes, hogy a régi képen a micisapkás férfi helytelen oldalon készül felszállni a villamosra. A megálló régi esőbeállója ma virágos, és tudtommal védettséget élvez.
A zugligeti plébániatamplomra se lehet ma már úgy rálátni, mint a XX. század első felében! A míves felsővezetéktartó oszlopot érdemes megfigyelni, akárcsak a villamos viszonylatszámát: 81-es. Ez egyébként "természetesen" megint egy 1000-es villamoskocsi.
Baloldalt: a Szarvas Gábor útnál nem nagyon kell megerőltetnie magát az embernek, hogy odaképzelhesse a síneket! Jobboldalt: a távolban már látszik a régi végállomás is.
A BKVT szépséges pavilonja, avagy Zugligeti út 64. A villamosok eredetileg az épület felső végénél fordultak vissza hurokszerűen, később a két oldalán mentek tovább. A ház középső része a baloldali képen még csarnokszerűen nyitva volt, később beépítették, hogy több (szolgálati) lakás beleférjen.
Az épület a hetvenes években és ma.
Édesapám a Libegő felé járva annak idején többször is említette, ahogy a villamosok "körbefolyták" az épületet, irigyeltem ezért az élményért már akkor is! A hegy felőli oldalon egyébként a ház kertje volt, ahol a lakók baromfit tenyésztettek, beszélgettek, a gyerekeik játszottak - ezen a hangulaton robogott át a villamos völgymenetben. Update: 2011-ben az épület üresen áll, pedig korábban még laktak benne, ami védelmet nyújtott a csavargók esetleges pusztítása ellen :(
De haladjunk tovább a Csiga utca irányába! A két fenti képhez, azt hiszem, nem kell kommentár, a sínek helye sejthető.
Közkeletű tévedés, hogy a villamos a Libegőhöz ment. Ez nem így volt, ott a Csiga utcai megálló volt csupán a közelben, a végállomás feljebb, a mai kemping fölött volt. Talán azért terjedt el a fiatalabbak közt ez információ, mert két kiszuperált 1000-es kocsi úgy áll ma is a kötélpálya alsó végének közelében, mintha ott fordult volna vissza. Pedig a Libegő a hetvenes évek elején, Budapest létrejöttének századik évfordulóján épült, tehát vadonatúj dolog a villamoshoz képest! A baloldali két 1000-es villamos természetesen még tényleg forgalomban közlekedik, érdekességük, hogy eltérő acélvázas kocsiszekrénnyel rendelkeznek: a baloldali régebbivel, a jobb későbbivel.
A 1043-as és a 1061-es kocsik eredetileg is sokat jártak erre, majd a területet kemping működtetésének céljára bérlő vállalkozó megvette őket, azóta ők őrzik a katlant, ahol a végállomáshoz vezető sínek mentek...
... a kemping ugyanis annak a szurdoknak a kiszélesítésével keletkezett, ahol egykor a villamos járt - kis fantáziával magunk elé tudjuk képzelni az erdőben, meredek vágányokon felkapaszkodó sárga kocsikat! A jobboldali képen látható híd már nem az, ami a régi képeken szerepel, a 90-es években felújították.
A fenti képeken is látható, hogy milyen meredek vágány vezetett erre a bevágásban létesített második végállomásra: szinte hihetetlen, hogy "sima" (szaknyelven szólva adhéziós, nem fogaskerekű) villamos felkapaszkodott rajta!
A végállomás a régivel ellentétben nagyjából vízszintesben feszik, és egy kihúzóvágányban végződött. A múlt és jelen idő keverése egy mondaton belül azért indokolt, mivel a végállomás területe még megvan, a kihúzóvágány viszont természetesen nincs. A fentebbi képek közül a baloldali még a baloldali közlekedés idején készült, a jobboldali pedig a hetvenes években - ugyanarról a lépcsőről. A villamos típusa is ugyanaz, csak az egyiken még eredeti, favázas kocsiszekrénnyel láthatjuk, a másikon pedig acélvázassal. A vágányok száma is megcsappant közben.
A jelenleg étteremként funkcionáló végállomás szerencsére nem lett jelentősen átalakítva - tulajdonképpen puszta fennmaradása is csodálatos dolog! Jobboldalt: a környéken többfelé is találkozhatunk az egykor a villamosvasút utasok által járt területeit határoló korlátokkal.
Heinz Heider képe (baloldalt) a viszonylat utolsóelőtti nyarán, 1975-ben készült. Manapság már nem lehet ugyanazokat a fényképezőhelyeket megtalálni, mivel a "gödröt", melyben a végállomás van, körbenőtték a bokrok.
Tim Boric '76-ban járt itt, a fényképén megfigyelhető a büfé és a megállópavilon közt álló betonfedezék. Ekkor a járat egyébként már csak Budagyöngye és Zugliget között járt - ez az állapot a Szilágyi Erzsébet fasorban 1975 nyara óta zajló vágányépítéssel kezdődött, mely ugyan '76 szeptemberében véget ért, de az 58-as már soha többé nem ment le a Moszkva térig. Mi több: a pálya állapota ekkorra már annyira leromlott az önálló szakaszon, hogy 1977 első napjaiban egyvágányozós rendszert vezettek be: először csak a Szarvas Gábor utca és Zugliget közt szűkült le a forgalom, majd végig megosztották a pályát: Budagyöngye és a Szarvas Gábor utca, illetve a Szarvas Gábor utca és Zugliget közt ingázott egy-egy kocsi, a kettő közt át kellett szállnia az utasoknak. Ekkora már készen voltak a Fővárosi Tanács tervei, melyek szerint a villamos helyett trolibuszt kell kiépíteni - amíg az el nem indul, villamospótló busz közlekedik. Az 58V (Rédey utca (János kórház) - Zugliget) 1977. január 17-én el is indult, majd 1980. március 3-ától - mivel akkorra már mindenki tudhatta, hogy itt nem lesz troli - 158-as jelzéssel véglegesedett (ma már ez a járat sincs meg).
2003-ban kábelfektetés során előbukkant sín (Angyal Tibor
felvételei)
A síneket mára vagy elhordták vagy betemették, de a környéken közműépítéseket végzők a tanúk rá, hogy milyen sokszor felbukkannak gödrök ásásakor. Persze ez már nem sokat segít az 58-as villamoson...
Archív felvételek és térképek: Németh Zoltán Ádám és
Mr. Cyber gyűjteménye, illetve saját gyűjtés
Valamint: Tim Boric, Harald Schachenhofer, Heinz Heider, Szántó Ferenc
Jelenkori képek: Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve