Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
vasút
jegyek
hajók
egyéb

youtube

a készítőről
levél írása

énblog

   
 
Bécs villamosai 2006 szeptemberében

Szeptemberben (megint) kétszer is megjártam az osztrák fővárost, most ennek a két látogatásnak a képeiből válogatok. Bár előrebocsátom, hogy míg a legutóbbi bécsi fényképes oldal alapanyagának készítésekor szép napsütés volt, most a fakó szürkeség jellemezte az időjárást, emiatt a képek talán nem annyira látványosak. Na de nehogy emiatt abbahagyjátok az oldal megnézését! :)

A 2006-os villamosnap (Tramwaytag) beszámolóját ezen a helyen (Schottentor) hagytam abba, hát most innen folytatom...

... hogy aztán egy jókora ugrással a 26-os villamos északi végállomásán teremjünk. A 25-ös villamos Leopoldau-i szakaszának metróval való "kiváltása" (az idézőjel annak szól, hogy a metró a villamossal ellentétben nagyrészt elhagyatott területeken halad át, emiatt gyakran alig több, mint egy marék ember utazik vele a végállomásig - értem én, hogy előre kell tervezni, de vajon tényleg be fognak ezek az üres területek épülni?) óta, amikor annak déli maradékát hozzácsapták a 26-oshoz, ez a leghosszabb bécsi villamosvonal. És talán a legunalmasabb is: bevallom, majdnem elaludtam útközben. A Strebersdorf-i végállomás viszont jópofa a kis ligetben futó hurokfordulóval.

Indulásra készen. A villamosvezetők Bécsben jellemzően kiszállnak a járművükből a végállomási tartózkodásból, legtöbbször ott cigiznek az első ajtó közelében. Ez most is így volt, de a vezető látta, hogy fotózok (nem itt, de ez a kép kifejezőbbre sikerült), elbújt, majd amikor végeztem, előjött, és kicsit gúnyosan megkérdezte, hogy "és aztán jól lefényképeztél mindent?" :)

Na ugorgyunk: az Am Spitz a Franz-Jonas-Platz-tól, azaz Floridsdorf központjától egy ugrásra van, itt ágazik el a 31-es és a 26-os villamos egy háztömb egyik és másik oldalán. A kettő közt meg a képen látható módon kígyózik egyet a vágányzat.

Tudom, az előbb említett "főtéren" már sokat fotóztam, de ki tud ellenállni egy ilyen szépen, illedelmesen lencse elé kanyarodó villamosnak? :)

A bécsiek rengeteg pénzért kiépítették az általuk RBL-nek (avagy németes rövidséggel "Rechnergesteuertes Betriebsleitsystem"-nek) nevezett forgalomirányítási rendszert. Ez elvileg minden járműről tudja, hogy éppen hol tartózkodik, és a megállókban ennek megfelelően kiírja, hogy hány perc múlva érkezik oda. Elvileg, mert néha téved, ilyenkor hol az egyik, hol a másik járat kerül előre az érkezési sorban (mintha előzgetnék egymást). Amikor pedig épp nem működik (ottjártamkor már többször előfordult), akkor pedig csak annyit ajánl, hogy "olvassuk el a kifüggesztett menetrendet".

Az egykori Stadtbahn-hálózat  Bécs-patak menti szárnyának (ma az U4 metróvonal) Otto Wagner-tervezte szecessziós lejárócsarnoka a Margaretengürtel-nél.

Tiszta Budapest: feltörő gaz az aszfalt réseiben, elszórt szemét a sínek közt. Na jó, talán annyiban nem Budapest, hogy nálunk a villamos nem jön fel a földalatti villamosvonalról (UStraba), mert nincs ilyenünk.

Más: 9-es villamos érkezik a Westbahnhof-nál levő végállomásához.

A 49-es vonal egyik ULF-ja a Burggasse/Stadthalle megállóba érkezés közben.

És ha már ULF: az utasoknak sok panasza volt az utastér elégtelen szellőzésére, ezért ilyen légterelő "kopoltyúkat" szereltek fel a túl keskeny ablaknyílásokra. Nem ismerős ez a szellőzős probléma valahonnan?

A Thaliastrasse környékén vagyunk, és épp egy J viszonylatú ULF kanyarodik ki a Blindengasse-ból. Namármost neki nem itt kellene járnia, de az egyik utcát épp lezárták valami buli miatt, emiatt a villamost körbeterelték. Mert hát ha van hol, és van hová!

Amúgy az előbb látott kanyar (vasútfontoskodóknak: ív) az 5-ös és a 46-os villamos közti üzemi vágány volt. Itt egyébként az utcák tele vannak vágányokkal, emiatt nem kicsit hozott zavarba az, hogy ebbe a kereszteződésbe három (!) irányból érkeztek egymás után a J villamosok. Csak sajnos azokba a képekbe mindig belegyalogolt valaki, úgyhogy most inkább egy rendes helyén közlekedő 5-öst rakok ide.

Az Engels téren vagyunk (Friedrich-Engels-Platz), a 33-as villamos végállomásán. Ami talán érdekes, hogy ez a 33-as hétvégén nem megy el a hétköznapokon főműsoridőben használatos végállomásig, a Josefstädter Strasse-ig, hanem csak az Augasse-ig. Nálunk mindig kavarodás van abból, hogy ugyanaz a jelzésű vonal nem mindig megy el ugyanaddig (bár a buszoknál már nálunk is van ilyen, például 3-as, 4-es, 104-es), itt szívbaj nélkül rendszert csinálnak belőle.

A 31-esen az ULF-ok sorozatos műszaki problémái miatt aznap több régi szerelvényt láttunk, mint ULF-ot.

A buszokhoz nem értek, de azt hiszem, hogy ez az LU 200 M11 típus. 1978 és 62 között 344 darabot szereztek be belőle, de most már csak a legutolsók vannak üzemben. Ezért gyorsan mentünk is vele egyet. Meg kell mondjam, a 260-as Ikarus szerintem jobb :)

Az 5A amúgy sem az a jó környékeken járó viszonylat, úgyhogy gyorsan átszálltunk róla az N villamosra (a kép jobb szélén levő labdának látszó dolog az út közepén egyébként tényleg egy labda, és nem valami Hundertwasser tervezte terelőbója;).

A 60-as vonalon utazva tűnt fel még jó három éve, hogy a Hermesstrasse megálló környékén az egyik utcában van egy ilyen girbe-gurba sín, ami egy hurokvágányhoz tartozik. Heinz Heider mesélte, hogy eredetileg (nekünk) jobbfelől is volt ide vágánykapcsolat, és hogy ne legyen túl szűk az ív, a vágányt az utca bal szélére helyezték, és csak aztán kanyarították be középre. Az utca végén levő balkanyarhoz tartozó ellenívhez viszont nemsokára a jobb szélre kanyarodik a sínpár, így alakul ki ez az "ökörpisi" vonalvezetés.

Egyébként pedig mázlim volt, mert a menetrendszerűen nem használt hurkon pont ottjártunkkor haladt végig ez a születésnapra kibérelt nosztalgia különvillamos. (Figyelem: volt szabad nosztalgiavillamosuk, miközben a város egy másik részén éppen nosztalgiavillamos-tobzódás volt!)

Igazából a szintén arra járó 62-es vonal miatt jártunk erre, ez ugyanis az utolsó vonal, ahol az E1-es típus elődje, az E közlekedik. Legalábbis általában, mert aznap az összes kocsi E1-es volt :( Amúgy a járat Lainz-i végállomása jópofa a domboldalba vágott hurokvágánnyal.

Itt éppen rettentő sűrűn esett, attól lett ilyen fura színű az ég, de nem ez a lényeg, hanem a fűvel burkolt vágányzóna, ami nemcsak szép és környezetbarát megoldás, de a villamosok zajainak egy részét is elnyeli. Naná, hogy ez a megoldás nálunk nem tud elterjedni :(

Schedifkaplatz, avagy...

... a hely, ahol a bádeni HÉV (WLB) és a 62-es villamos útja elválik egymástól.

A Wiener Neudorf-ig járó betétjárat szóló kocsija, régi festéssel a Philadelphiabrücke-n...

... és egy másik, új festésű a Gürtel alatti földalatti villamos-törzsvonal (UStraba) Kliebergasse megállójában. Kiváncsi vagyok, mikor fogják eltüntetni a szakasz elég béna, engem mindig uszodára emlékeztető csempés falburkolatát. Bár egyes megállók lépcsői még borzalmasabban néznek ki; nem egy barátságos jelenség az UStraba...

Végezetül egy hely, ahol nem nagyon sikerült még autók nélküli villamosfotót készítenem (leszámítva persze a városi közlekedési vállalat századik szülinapját): a Ring parlament előtti szakaszán. Na, majd talán máskor, jobb fényviszonyok közepette. És akkor majd azt a zászlórudat és a lámpaoszlopot is kiretusálom, hogy ne takarják olyan durván ki az épületet. Addig is: viszlát legközelebb :)


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra