életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók
vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon
közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb
Ezeket a képeket a minap véletlenül találtam meg a vincseszteremen. Egy bécsi látogatás során készültek, akkor felpakoltam őket, de a hozzá tartozó HTML oldalt nem készítettem el, így látni nem lehetett őket. Most eljutottam oda, hogy kirakom a világ elé őket - nem mintha különlegesek lennének, hiszen mindennapos pillanatokat örökítenek meg, de azért talán pár embernek talán örömet okozok vele :)
A 4512-es pályaszámú E1-es (nálunk a miskolci villamosvásárlás ügye kapcsán egyszerűbben csak E1-nek hívják őket, de ez részletkérdés) a Westbahnhof előtt a 6-os vonalon.
A 6-os és 18-as vonal vége a Burggasse-Stadthallénál ilyen hatalmas sátorszerű izével van lefedve. Most, esőben ez elég jól jött :)
A végállomás indulási oldala (egy hurok vége) egy E1-essel és egy ULF-fal (Ultra Low Floor, "B" sorozat). Előbbi a 4719-es, melynek két szomszédos testvérkéje, a 4718-as és a 4720-as is már Miskolcra került időközben.
Ha az ember itt lemászik a föld alá, az U6 városi (gyors)vasúton (nem teljesen metró a budapesti értelemben, mivel villamoskocsikból álló szerelvények közlekednek rajta, pedig hát elvileg a metró nem földalattit jelent, hanem metropolitan, azaz nagyvárosi vasutat) találja magát.
Az U6 régebbi motorkocsitípusa, az E6, érdemes megfigyelni a keskeny első ajtót, ami nekem mindig furcsának tűnt...
Itt egy kicsit látható az ajtó tövében a kiszélesített fix lelépő perem, amire azért volt szükség, hogy a szélesebb új kocsik miatt távolabb helyezett peronszél és a régi kocsik lépcsője közt ne legyen túl nagy rés.
"A" sorozatú ULF az Operánál a 65-ös viszonylaton.
Itt látható, hogy mit is jelent az ultra-alacsony padlószint, mely egyébként növelhető hó- vagy egyéb akadályok esetére (lehet, hogy itt is magasítva volt kicsit?).
De ha már itt tartunk, pár szót ejtenék erről a járműről, mely mindig tűzbe hozza azokat, akik csak fényképen látták: ez a típus az SGP Bécs számára készített demonstrációs (hogy azt ne mondjam "felvágós") típusa: teljesen szokatlan a formája, és hihetetlen műszaki újdonságokat tartalmaz, ami jellemzően műszaki problémákhoz szokott vezetni - itt is ez történt. Ilyen villamost még soha senki nem csinált, és ez sajnos látszik, a kocsik megvételük után különböző műszaki okok miatt hónapokat álltak használaton kívül. Először is, nincsenek tengelyei - az iránybaállítást a csuklórészben levő portálokra (melyek igazából maguk a csuklók) épített, számítógép vezérelte szerkezet végzi, melynek kiforratlansága kezdetben sok sikláshoz vezetett a kis átmérőjű kerekek miatt. A siklások elmúltával bejött egy újabb probléma: az említett szerkezet nem tudhatja előre, hogyan folytatódik az ív, amiben van, ezért mindig van egy kis irányhiba a beállásban, ez viszont nagymértékű elhasználódást okozott az abroncsokon, kiiktatva a flotta kétharmadát a mindennapi használhatóságból. Mindezeken túl az alagútban futó szakaszokkal rendelkező vonalakon való közlekedtetés miatt több további változtatást is el kellett az ide szánt kocsikon végezni. A harmadik, tetőn levő lámpácska (mely egyébként a mi Banánjainkon ott van) viszonylag kevés fejfájást okozott, az áthidalt vészfékrendszer (melynek az a lényege, hogy a vészfék ne állítsa meg automatikusan az alagútban haladó kocsit (hiszen ez mondjuk tűz esetén végzetes lenne), hanem csak jelezze a gondot a vezetőnél) már inkább. Aztán kiderült, hogy mivel a kocsiknak ragasztott üvegezése van, ezért nincs vészkijárata, mivel itt nem lehet alkalmazni a nálunk is elterjedt, egy kihúzható gumicsík segítségével az ablakot keretéből kilökhetővé tevő megoldást. Az utólag felszerelt visszapillantó tükröket már nem is említem - ez a régebben nem volt kötelező, most az lett. Szóval nem felhőtlen lefolyású egy ilyen világszám villamos bevezetése, ezt tényleg csak egy gazdag város engedheti meg!
Ez itt egy E (alsó index nélkül) motorkocsi, azaz az eredeti, '59-ben útjára indult típus, melynek gyengébb motorja van, ezért nem szokták pótkocsit vontatva közlekedtetni.
E1 pár tíz méterrel errébb a 2-esen. Itt talán érdemes említést tenni a bécsi villamosviszonylat-számozásról: az érintős/körirányú viszonylatok 1 és 20 közé vannak számozva (19 és 20 nincsen jelenleg), a sugarasak pedig 21 és 99 közé (83 a jelenlegi legmagasabb). A kettő keverékeként közlekedő járatok betűjelzést kaptak.
Na, ez a villamos tényleg az Opera előtt van megörökítve.
Érdekes módon a bádeni HÉV, azaz a Wiener Lokalbahn végállomása is minden felhajtás nélkül itt van, a járatok villamosvágányokon jönnek be, és azokon is távoznak. Ennek megfelelően a járművek is villamos jellegűek, abból is a "Mainnheim-i" dizájn. Aki nem tuja, ez mit jelent: a DÜWAG villamosok (melyek családjába tartoznak az E és E1-esek is) eredetileg Mannheim számára kaptak egy kis ráncfelvarrást, aztán ez elterjedt másutt is.
E1-es az 1-esen, a Városháza és a Burgtheater között.
Sorbanálló villamosok az Egyetemnél (Universität).
Ez az egyik kedvenc villamos-vadászhelyem egyébként, nagyon hangulatos fotókat lehet készíteni a történelmi városmagot körbeölelő kiskörútnak ezen a részén, ahol a sínek az út két szélén futnak, egy zöld sáv mentén, melynek túloldalán széles járda és bicikliút van.
A Schottentor-nál levő kettős villamoshurokról (egy a föld felszínén, egy alatta) is már mutattam képeket korábban, de most is megteszem: ez itt egy E2-es a 38-ason.
És ez itt egy 43-as a felső hurokban.
A bécsi metróállomásokat a kísérletezés jellemzi. Nem mondom, hogy nagyon szépek, de legalább próbálkoznak érdekeset alkotni. Ez az állomás ebből a szögből például tiszta Star Trek :)
Bécsben a nem zárt vágányok nagy része olyan, hogy az alépítményt és a síneket betonlapokkal fedik le, azért, hogy ha gond van, vagy elkoptak,eltörtek a sínszálak, akkor könnyű legyen javítani: kisebb javításoknál még a forgalmat se állítják le rajtuk, csak lassítják! Nem tudom, mi lesz a Bartók Béla úton, ha elkezdenek elkopni a sínek, mindig fel kell majd törni a drága beton- és aszfaltborítást? Pedig ez a betonlappal lefedés nálunk se volt ismeretlen, csak itt karban is tartják, hogy például a képen látható módon buszok is járhassanak rajtuk!
Két E1-es a Schwedenplatz-on.
Villamosbelső: az E1-es ötvenes éveket idéző belsejét nemsokára a Miskolciak is elkezdhetik megszokni.
A kézifék tekerentyűje a kocsi végén.
A képen látható egy régebbi gyártású kocsi volt, kisebb üvegtáblájú ajtókkal, és néhány más különböző aprósággal.
Egy büszke E2-es a Schwarzenbergplatz-on.
Ennek a típusnak a belseje már inkább a hannoveriekre, és egyéb korszerű DÜWAG-gyártmányra hasonlít a szögletes formákkal, és modernebb hatású burkolati anyagokkal.
Persze a "faülések" itt is megvannak. A kinézetük ellenére egyébként szerintem nem kényelmetlenebbek, mint mondjuk az ICS-é.
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra
