életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb

a készítőről
levél írása

Előző oldal

És vissza a valóságba: egy ULF, és egy E₂-es által vontatott c₅-ös pótkocsi a remiz melletti megállóban.

Ekkor már alig kibírhatóan esett, eláztatva minket, illetve fényképezőgépem lencséjét is!

Wien Mitte-nél felpattantunk egy S-Bahn szerelvényre is, hogy ilyet is lássunk. Igazából a MÁV "Hernyói" (BDVmot) is valami hasonló célt szolgálhatnának, ha Budapestnek és a MÁV-nak lenne koncepciója a vasút városi közlekedésbe bevonására. A kép már a Praterstern-nél készült, ahol leszálltunk.

Itt igazi villamosos paradicsomba csöppentünk, hurokvágánnyal, osztályozó fonódó váltóval, ívekkel, átszelésekkel...

... és még nagyobb felhőszakadással :-(

Ez a szép E₁-es az 5-ös vonalon fordul.

Itt bizony 0-ás viszonylat is van! Vagy O lenne? A pesti ember megzavarására a számjelzésesek mellett ugyanis betűjelzésesek (N, J) is üzemelnek. A betűjelzés logikus lenne, ugyanakkor a tetőn a jelzés inkább nullára hajaz.

Radetzkyplatz, szűk utcában járó villamossal. Mégse parkoltak be elé...

Nnna, erre a villamosra vártunk, hogy eljuthassunk Metska kedvéért a Hundertwasser-házhoz.

Miután túlvoltunk a modern építészet eme öncélú zarándokhelyén (még mindig a Hundertwasser-féle vegyesgyümölcs homlokzatú házról beszélek), a Schwedenplatz-hoz mentünk. Ez egy igen kellemes hely, ahol...

.... rögtön négy vágányon is lehet a villamosokat fényképezni!

Kanyarodás árkon-bokron keresztül.

További tuják. A tér alatt egyébként egy metróállomás is van, amelyhez az algút egy részen úgy vezet, hogy nincs oldalfala, és ki lehet látni a Duna-csatornára.

És ez volt az a pont, ahol a fényképezőgépem kicsit be talált ázni. Szépen bepárásodott a lencséje is. De legalább tudom, hogy hogyan készültek a régebbi német szexfilmek "romantikus" jelenetei, melyben minden valahogy így nézett ki :-)

Schottentor, ahol rögtön két hurokvágány is van: az egyik a felszínen, a másik pedig a föld alatt. Jópofa dolog az aluljáróban villamost fényképezni, bár ilyen fényviszonyok mellett nem egyszerű (legalábbis állvány nélkül). Viszont itt legalább nem esett az eső!

A föld alatti hurokban ött járat is végállomásozik.

Ahogy ezen a képen is látható, a villamosok néha egymás fenekébe érnek...

"Kukucs!"

A földalatti hurok rámpája.

Felfele néha úgy megindultak ezek a kocsik, hogy alig tudtam elkapni őket (itt nem látszik, de ekkor már elég szürke volt minden).

A kép jobb szélén Ícé várja a fotótémát. Ő nálam sokkal felkészültebb volt: két kamerát (egy digi és egy normális), illetve egy videókamerát is hozott magával!

A felszínen levő hurokban is nagy volt a forgalom, és persze akkor még nem is beszéltem a háttérben keresztbe futó "Kiskörútról". Van mit fényképezni!

És a végefelé még egy kis Stadtbahn: ezen a csatornán egy ilyen kis hidacskával ment át a vasút, illetve ma az U4. Ha beleszámítjuk, hogy csónakkal át lehet menni a két híd alatt (a felső gyalogosoknak van), akkor ez bizony egy jó régi háromszintes csomópont :)

Elértünk a végére: hazaindulás előtt még gyorsan lekaptam ezt a régies (kicsit "Elektricska"-kinézetű) S-Bahn kocsit, aztán már szálltunk is fel a Dacia eszpresszre. Összességében élményekkel gazdagodva, és cseppet megfázva indultunk haza. Folytatás? Valószínűleg az is lesz!

Korábbi bécsi oldalaim:
Bécs - a nosztalgiaszerelvénytől az ULF-ig
Bécs este, hóesésben