Az oldalaim (úgy a villamososak-vonatosak, mint a repülősök) készítése közben gyakran kijegyzetelek ezt-azt a képeken szereplő járművek gyártóival kapcsolatban. Néha felhasználom ezeket a jegyzeteket, néha nem, mindenesetre azt gondoltam, hátha mást is érdekelnének ezek a szösszenetek. Például kiderül belőlük, hogy a lengyel ipar a hárombetűs rövidítések mámorában élt: volt FSO, FSM, FSC, az egyik PZL gyár pedig korábban az egyik WSK volt, ami az LWS-ből lett. Persze ezek a jegyzetek nem pótolják a szakirodalmat, de még a wikipediát se, csak arra szolgálnak, hogy körülbelül el lehessen helyezni térben és időben, hogy ki mikor csinálta a mit :) Mindezt teljesen szubjektíven, tehát kizárólag az általam érdekesnek gondolt eseményekre korlátozódva. A lista valószínűleg még bővülni fog, de ezen sorok írása közben épp nincs erőm folytatni.
Az alapokat jellemzően külföldi wikipediákból szedtem, néha egyéb oldalakról. Mivel több alkalommal is találkoztam egymásnak ellentmondó adatokkal, lehet, hogy nem mindig sikerült a pontosakat kiválogatni, ezért azt javaslom, az itt olvasható információt senki se használja szakdolgozat vagy könyv írásához. Az adatok pontosságáért ráadásul már csak azért sem tudok felelősséget vállalni, mert a Google fordítógépének képességei (egyelőre) végesek. Ráadásul, mivel lengyelül nem tudok, nem mindenütt vagyok biztos abban, hogy nem a cégnevek ragozott/toldalékozott formáját másoltam a táblázataimba. További nehezítés, hogy magyarul sem vagyok 100%-ig tisztában a cégjogi dolgokkal, nem hogy idegen nyelveken, így lehet, hogy ahol azt írom, hogy "csőd", az azt jelenti, hogy... nos, csődeljárás kezdetét? felszámolást? Mindenesetre nem feltétlenül azt, hogy az illető cégnek annyi. De lehet, hogy mégis. Ha valahol NAGYON NAGY hülyeséget írtam, ér szólni!
Ha ennyi rinyálás meg magyarázkodás után még mindig érdekel, sőt, esetleg tetszik neked ez az oldal, akkor használd egészséggel! :)
Legutóbb bővítve: 2023. február 11.
Autosan
Cegielski / H. Cegielski - Fabryka Pojazdów Szynowych
Fablok
FSC Lublin
FSC "Star"
FSO
Jelcz
Konstal
Modertrans
Newag
Pafawag
Pesa
Polski Fiat
Protram
PZL
PZL-Mielec
PZL-¦widnik
Solaris
ZSD Nysa
A bejegyzéseket - továbbra is teljesen szubjektív módon - néhány képpel és linkkel is megpróbáltam illusztrálni, hogy ne legyen olyan száraz a szöveg. Kattingassatok rájuk, ne dolgozzak már feleslegesen :)
By Radosław Drożdżewski (Zwiadowca21) - Ten plik powstał przy wsparciu finansowym Wikimedia Polska, w ramach realizacji Uchwały Zarz±du nr UZ 2009-23. (Zgło¶ swój projekt!), CC BY-SA 4.0, Link
Nem akarok gonoszkodni, de ilyen hosszú neveket ritkán látni, mint ennek a gyárnak a történetében!
1832 | Mateusz Beksiński és Walenty Lipiński kovácsműhelyt alapít Sanokban |
1887 | Fabryka Wagonów i Maszyn w Sanoku |
1894 | részvénytársaság: Pierwsze Galicyjskie Towarzystwo Akcyjne Budowy Wagonów i Maszyn, przedtem Kazimierz Lipiński s.a. |
1913 | a Zielniewski megvásárolja -> Polskie Fabryki Maszyn i Wagonów – L. Zieleniewski w Krakowie, Lwowie i Sanoku SA, Fabryka Sanocka |
1926 | először építenek buszokat, Lancia alapra |
1928 | újabb egyesülés eredménye: Zjednoczone Fabryki Maszyn, Kotłów i Wagonów – L. Zieleniewski i Fitzner-Gamper, Spółka Akcyjna, Fabryka Sanocka |
II. vh. | Zieleniewski Maschinen und Wagonbau-Gesellschaft m.b.H., Werk Sanok + Panzer-Instandsetzungs-Kraftfahr-Werken, Instandsetzungsgruppe „Süd” |
1944 | átmeneti állapot: Zjednoczone Fabryki Maszyn, Kotłów i Wagonów L. Zieleniewski i Fitzner-Gamper SA – Fabryka Sanocka pod Tymczasowym Zarz±dem Państwowym |
1945 | államosítás a Zjednoczenie Przemysłu Taboru i Sprzętu Kolejowego égisze alatt |
1948 | állami vállalat: Sanocka Fabryka Wagonów „Sanowag” – Przedsiębiorstwo Państwowe Wyodrębnione |
Fiat buszokat gyártanak | |
1950 | elkezdenek saját tervezésű közúti járműveket építeni |
1958 | új név: Sanocka Fabryka Autobusów "Autosan" |
1960 | bezállnak a Nysa gyártásába |
1990 | termelés ideiglenes leállítása |
1991 | részvénytársaság: Autosan SA |
2013 | csőd |
2016 | új tulajdonosokkal: Autosan Sp. z o. o. |
Cegielski / H. Cegielski - Fabryka Pojazdów Szynowych
A MÁV a szögletesebb ablakkeretű fülkés gyorsvonati kocsikat a Cegielskitől szerezte be
1846 | Hipolit Cegielski műhelyt alapít Poznańban |
1880 | Fabryka Machin i Urz±dzeń Rolniczych H. Cegielski w Poznaniu |
1889 | részvénytársaság: H. Cegielski Towarzystwo Akcyjne w Poznaniu |
1920 | vagongyár alapítása a részvénytársaság keretein belül |
II. vh. | a teljes Cegielski konszern a Deutsche Waffen und Munitionsfabriken AG részévé válik |
1946 | Fabryka Wagonów üzemegység |
1967 | név módosítása: Fabrykę Lokomotyw i Wagonów |
1979-80 | Ao és Bo kocsik szállítása a MÁV-nak |
1995 | részvénytársaság: H. Cegielski – Fabryka Pojazdów Szynowych Sp.z o.o. |
Egy a Fabloknál készült gőzmozdony a Füstiben
1919 | alapítás: Pierwsza Fabryka Lokomotyw w Polsce SA, Chrzanów |
II. vh. | Oberschlesische Lokomotivwerke AG Krenau O / Schl. (Oberlok) |
1947 | államosítás |
1951 | átnevezés: Fabryka Lokomotyw im. Feliksa Dzierżyńskiego |
1977 | összevonás az építőipari gépeket gyártó Bumar Egyesüléssel (Zjednoczenia Przemysłu Maszyn Budowlanych Bumar): Fabryka Maszyn Budowlanych i Lokomotyw Bumar-Fablok |
1991 | állami tulajdonú részvénytársaság |
2009 | Pierwsza Fabryka Lokomotyw w Polsce „Fablok” Spółka Akcyjna |
2013 | csőd |
A Żukot nem lehet elfelejteni... By Michal Derela (Pibwl) - Own work, CC BY-SA 3.0, Link
1950 | Fabryki Samochodów Ciężarowych teherautógyár (a hosszú név csak ennyit jelent: "Teherautógyár") építése Lublinban egy háború előtti, el nem készült autógyár területén |
1951 | megkezdődik a GAZ-51 gyártása FSC Lublin-51 néven |
1956/59 | a Żuk kifejlesztése a Warszawa alapjaira (1998-ig gyártották) |
1991 | új név: Fabryka Samochodów w Lublinie |
1993 | Peugeot 405 gyártása |
1995 | felvásárlás: Daewoo Motor Polska Sp. z o. o |
... | a Daewoo csődje után számomra követhetetlen dolgok történtek |
2007 | csődvédelem, assetek eladása |
2008 | ha jól értem, a cég "romjain" a Fabryka Samochodów HONKER Sp. z o.o. ma a terepjárókat gyárt |
Star tornyoskocsi Bytomban
1948 | Fabryka Samochodów Ciężarowych im. Feliksa Dzierżyńskiego ("a Felix Dzserzsinszkij nevét viselő Teherautógyár") egy starachowicei gépgyár alapjára |
? | új név: Fabryka Samochodów Ciężarowych "Star" |
60-as | Star 200-as sorozat bemutatása (az első "Csepel-fülkés"teherautó - de igazából persze a Csepel használt lengyel fülkéket) |
1991 | részvénytársaság: Zakłady Starachowickie Star SA |
1999 | a német MAN AG a többségi tulajdonos |
2003 | új név: MAN STAR Trucks & Buses Sp. z o. o. |
2009 | új név: MAN Bus Sp. z o. o. |
Első generációs FSO Polonez. By Goldrs - Own work, CC BY-SA 4.0, Link
1948 | autógyár építésének elhatározása; Fiatot szerettek volna licenszelni, de közbejött a hidegháború, a tárgyalások megszakadtak |
1950 | Fabryka Samochodów Osobowych ("Személyautó Gyár") állami vállalat alapítása |
1951 | kigördül a gyárból az első Warszawa M-20 (a szovjet GAZ M20 "Pobeda" licensze) - az első kocsikon igazából csak a feliratok voltak lengyelek |
1955 | saját típus kifejlesztése: Syrena |
1965 | a Polski Fiat létrejötte |
1978 | Polonez: 125p alapra Giugiaro karosszériával |
1994 | Opel Astra gyártása Żerańban |
1995 | felvásárlás: Daewoo-FSO |
2000 | a Daewoo csődbe megy, az FSO ismét függetlenné válik, de a Lanost és a Matizt 2007-i továbbgyártották, 2004 után már csak FSO márkajelzéssel |
2004 | UkrAVTO átveszi a többséget |
2006 | az Opel után megint General Motors együttműködés: Chervrolet Aveio gyártása |
Berliet-licensz Jelcz busz Felső-Sziléziában
1952 | Zakłady Budowy Nadwozi Samochodowych ("Kocsiszekrény Gyár") alapítása egy volt német fegyvergyár helyén Jelczben |
? | FSC és Star teherautók gyártása |
1954 | Star Stonka "fakarusz" gyártása |
1958 | elkezdődik a Skoda 706RTO licenszben gyártása |
? | Zakłady Budowy Nadwozi Samochodowych + Zakładami Naprawy Samochodów = Jelczańskie Zakłady Samochodowe ("Jelcz-i Autógyár") |
1968 | Jelcz 300-as család kifejlesztése |
70-es évek | Berliet PR100-as buszcsalád licenszben gyártása |
1994 | részvénytársasággá alakulás |
2008 | csőd |
2014 | a korábbi Jelcz-Komponenty Jelcz sp. Z o.o. néven folytatja |
Balra: N típusú kéttengelyes Bytomban. Jobbra: a budapesti 2-es és 4-es metróvonalak kocsijait is Chorzówban gyártották.
A közelmúltig _a_ lengyel villamosgyár volt, de előtte mást is csináltak. Meg utána is.
1797 | egyik ős: porosz állami tulajdonú kohó létrehozása Felső-Sziléziában: Königshütte |
1838 | másik előd: magántulajdonú vasgyár Bytom (Beuthen) mellett: Laurahütte |
1864 | elkezdődik a vasúti alkatrészek gyártása |
1868 | Huta Królewska város (ma Chorzów) a kohóról kapta a nevét |
1871 | a két gyárat összevonják Vereinigte Königs- und Laurahütte Aktiengesellschaft für Bergbau und Hüttenbetrieb néven |
1894/95 | híd- majd vagongyártó részleg létesül a vasgyáron belül |
1917 | külön üzemként működnek: Werkstättenverwaltung Königshütte |
1922 | a cég immár Lengyelország területén van, de továbbra is német tulajdonban: Górno¶l±skie Zjednoczone Huty Królewska i Laura s.a. |
1927 | a vagon- és hídgyár Chorzowska Wytwórnia Konstrukcji Stalowych ("Konstal") néven fut tovább |
1934/36 | lengyel kézbe vétel, a vagon- és hídgyár Zakłady Produkcyjno Górniczo-Hutniczych s.a. néven fut tovább |
II. vh. | német megszállás: Oberschlesische Metallwerke Aktien-Gesellschaft Königshütte / Oberschlesien ("Osmag") |
1945 | átnevezés: Chorzowska Wytwórnia Mostów i Wagonów ("Mostowagon") |
1946 | úgy döntenek, a KSW-t fejlesztik tovább lengyel "egységvillamossá" |
1947 | ismét Chorzowska Wytwórnia Konstrukcji Stalowych néven fut a vagongyár |
1994 | részvénytársasággá válás |
1997 | a GEC Alsthom részvénytöbbséget szerez a gyárban |
1998 | új név: ALSTOM Konstal |
Balra: Moderus Alpha Felső-Sziléziában. Jobbra: Moderus Beta MF15AC Szczecinben.
2005 | a biskupicei Zakład Napraw Autobusów Sp autóbuszjavító üzem és az MPK Poznań villamosos javítőműhelye összefog, megalakul a Modertrans Poznań |
2006 | Konstal 105N/105Na-k felújítása: Moderus Alpha |
2009 | modernizált DUEWAG N8/M8: Moderus Beta |
2011 | új építésű, részben alacsonypadlós: Moderus Beta MF |
2016 | saját konstrukciójú multicsuklós: Moderus Gamma |
Balra: Impuls motorvonat Szczecinben. Jobbra: Dragon 2 villanymozdony a 2018-as Innotrans-on
1876 | az egyik előd: a k.k. Tarnów–Leluchówer Staatsbahn műhelyt épít az akkor Ausztriához tartozó Újszandecben (Neu Sandez/Nowy S±cz) |
1904 | a másik előd alapítása: a Porosz Királyi Államvasutak gleiwitzi (Gliwice) főműhelye - folytatás 2008-nál |
1918 | Nowy S±cz Lengyelországhoz kerül |
1922 | első osztályú vasúti műhely: Warsztaty Główne I klasy Nowy S±cz |
1950 | PKP Warsztaty Mechaniczne Nr 3 w Nowym S±czu |
1952 | kiválás a PKP-ból: Zakłady Naprawcze Taboru Kolejowego (ZNTK) Nowy S±cz |
1972 | utolsó gőzmozdony-fővizsga |
1982 | újra a PKP része |
1991 | újra független, de továbbra is állami tulajdon |
1995 | részvénytársasággá alakulás |
2005 | új név: Newag |
2008 | megveszik a gliwicei volt főműhelyt, akkori nevén a Zakłady Naprawcze Lokomotyw Elektrycznych-et (ZNLE) |
2011 | együttműködés a Siemensszel: Inspiro metrószerelvények Varsónak (később Szófiának is) |
2012 | Impuls motorvonatok |
EN57-es motorvonat Varsóban
1839 | Wagenbauanstalt Gottfried Linke Breslauban (Wrocław, esetleg Boroszló) |
1867 | G. Linkes Söhne, Waggonfabrik, Breslau |
1897 | részvénytársaság: Breslauer Aktiengesellschaft für Eisenbahnwagenbau |
1912 | összeolvadás a Waggonfabrik Gebr. Hofmann & Co. Aktiengesellschafttal (szintén Breslau) -> Linke-Hofmann-Werke |
1928 | további összeolvadások: Linke-Hofmann-Busch-Werke AG |
II. vh. után | Wrocław lengyel terület lesz, az itteni üzemet államosítják: Państwowa Fabryka Wagonów "Pafawag" |
1961 | kifejlesztik a több mint ezer példányban épített EN57-es motorvonatot ('93-ig gyártották) |
1997 | megveszi az Adtranz, új név: Adtranz-Pafawag |
2001 | az Adtranzt megvásárolja a Bombardier -> Bombardier Transportation Polska |
Balra: Pesa 120N Varsóban. Jobbra:120Nb Szegeden
1851 | az előd: a Porosz Keleti Vasút brombergi (Bydgoszcz) műhelye |
1900 | főműhelyi rangra emelés: Königliche Eisenbahn-Hauptwerkstatt Bromberg |
1920 | a terület Lengyelországhoz kerül, új név: PKP Warsztaty Główne I klasy ("a lengyel államvasutak I. osztályú főműhelye") |
II. vh. alatt | újra német fennhatóság: Reichsbahnausbesserungswerk (RAW) Bromberg |
1945 | ismét lengyel fennhatóság: PKP Warsztaty Główne I klasy |
1950 | új név: Zakłady Naprawcze Parowozów i Wagonów nr 13 ("13-as számú Gőzmozdony és Kocsi Javítótelep") |
... | voltak még névváltoztatások, de kopipésztből is megárt a sok |
1985 | utolsó gőzmozdony fővizsga lebonyolítása |
1991 | önállósodás (leválás PKP-ról) |
1995/96 | részvénytársaság, 1998-ban a vezetők vették meg a részvényeket az államtól |
2001 | új név: Pojazdy Szynowe Pesa Bydgoszcz Spółka Akcyjna Holding |
dízel motorkocsik gyártása, közben folytatódott a mozdonyok és kocsik javítása | |
2005 | villamosok gyártásának megkezdése |
2012 | mozdonygyártás megkezdése (Gama) |
Nagy és Kispolszkik a ferihegyi skanzenben: mindenki válogassa ki magának, hogy melyik melyik :)
1920 | Polski Fiat s.a., csak kereskedelemmel foglalkozik, nem gyárt |
1931 | eleinte csak összeszerelés, később teljes autók építése a Państwowe Zakłady Inżynieryjnében (PZInż), Varsóban |
II. vh. | az üzem német kézbe kerül |
1965 | újra megegyezés a Fiattal, az összeszerelést az FSO végezte |
1967 | "Nagypolszki", alias 125p (1968-1991) |
1971 | a Fabryka Samochodów Małolitrażowych ("Kisautó Gyár") megalapítása a WSM "Polmo" gépgyár alapjain, az FSO Syrena és a Fiat 126p gyártására |
1972 | FSM gyár Bielsko-Białában |
1973 | "Kispolszki" 126p gyártása (2000-ig) |
1975 | FSM gyár Tychyben |
1992 | a Fiat megveszi az FMS-et: Fiat Auto Poland |
1925 | előd: a Städtische Straßenbahn Breslau, később az MPK Wrocław főműhelye |
1990 | Konstal 105Na-k nagyjavításának megkezdése más közlekedési vállalatok számára is |
1999 | kiválás az MPK Wrocławból: Remonty i Modernizacja Tramwajów "Protram" Wrocław Sp. |
2004 | Protram 204WrAs |
2006 | Protram 205WrAs |
2016 | csőd |
Balra "Gawron", jobbra "Wilga"- mindkettő a magyar kisgépes repülés fontos szereplője volt a XX. század második felében
1918 | az előd: Centralne Warsztaty Lotnicze - Központi Repülőgépes Műhely, Varsó-Mokotów |
20-as évek | Warsztaty Centralnych Zakładów Lotniczych - Központi Repülőgyári Műhely |
1928 | új cég alakul Varsóban a korábbi bázisán: Państwowe Zakłady Lotnicze - "Állami Repülőgépgyárak" |
1934 | Varsó-Okęciébe költözés |
1938 | új üzem építésének megkezdése Mielecben; a varsói üzem ekkor az egyes számot kapja: PZL WP-1 |
II. vh. | a PZL WP-1 elpusztult |
1946 | Centralne Studium Samolotów - Központi Repülőgép-kutatóintézet létrehozása a varsói bázison |
1950 | az üzem a WSK-4 nevet kapja (Wytwórnia Sprzetu Komunikacyjnego - "Közlekedési Eszközök Gyára") |
1956 | új név: WSK-Okęcie |
Jak-12 gyártása licenszben | |
1958 | PZL-101 "Gawron" kifejlesztése a Jak-12 alapján |
1962 | PZL-104 "Wilga" kifejlesztése |
70-es évek | új név: WSK "PZL Warszawa-Okęcie" |
? | létrejön a ZPLiS PZL - Zjednoczenie Przemysłu Lotniczego i Silnikowego PZL - "PZL Repülőgép és Repülőmotor Iparági Egyesülés" |
1989 | új név: PZL Warszawa-Okęcie |
2001 | privatizálás: EADS PZL Warszawa-Okęcie SA |
Balra: az An-2-es nélkül vagy 60 éven át elképzelhetetlen volt a magyar ég. Jobbra: a PZL M-28 az An-28 továbbfejlesztése
1938/39 | a PZL második üzemeként létrehozva Mielecben: PZL WP-2 (Wytwórnia Płatowców 2 - "2-es számú Gépsárkány Gyár") |
II. vh. | a német Heinkel gyár használja |
1945 | Państwowe Zakłady Lotnicze - Zakład nr 1 ("PZL 1-es számú Üzem"), más cégeknek építenek |
1949 | új név: WSK-Mielec |
50-es évek | MiG-15, MiG-17 licenszben gyártása (Lim-1,2,5,6 sorozat) |
1960 | An-2 licenszben gyártása |
1974 | átnevezés: WSK "PZL-Mielec" |
1984 | An-28 kizárólagos gyártója |
1998 | állami tulajdonú részvénytársaság: Polskie Zakłady Lotnicze Sp.z o.o. |
2007 | megvette a Sikorsky |
Balra: az SZD-30 "Pirat"-ot is gyártották itt. Jobbra: a Mi-2 "Csirkecomb" a keleti blokk igáslova volt
Európa egyik legnagyobb helikoptergyára volt.
1920 | az első lengyel repülőgépgyár, a Zakłady Mechaniczne E. Plage i T. La¶kiewicz alapítása Lublinban |
1935 | csőd |
1936 | államosítás: LWS - Lubelska Wytwórnia Samolotów (Lublini Repülőgépgyár) |
papíron a Podlaska Wytwórnia Samolotów (PWS) tulajdonában, valójában a PZL alá rendelve | |
1951 | WSK-¦widnik létrehozása |
WSK motorbiciklik gyártása | |
1957 | új név: WSK "PZL-¦widnik" |
1961 | a szovjet Mi-2 típus kizárólagos gyártója |
1979 | saját fejlesztés: PZL W-3 "Sokół" |
2010 | megveszi az AgustaWestland |
A Solaris trolikat Pesten is jól ismerjük
1994 | közvetlen előd: Neoplan Polska |
1996 | új telephely építése Bolechowóban egy poznańi tender miatt, Neoplan típusokat gyártanak |
1998 | első helyben fejltesztett típus: Neoplan K4016TD |
1999 | első saját néven gyártott busz: Solaris Urbino |
2001 | a Neoplant megveszi a MAN |
a lengyel leányvállalat alapítói kivásárolják a Neoplan részét -> Solaris Bus & Coach Sp. z o.o. | |
2005 | részvénytársaság: Solaris Bus & Coach SA |
2009 | saját fejlesztésű villamos: Solaris Tramino |
2017 | közös cég a Stadlerrel: Solaris Tram |
2018 | felvásárolja őket a spanyol CAF |
a villamosgyártó Solaris Tram 100%-ban a Stadlerhez kerül |
Aki élt a rendszerváltás előtt, annak nem kell a Nysát bemutatni
1947 | az előd: Fabryka Mebli Stalowych "Zachód" fémbútorgyár Nysa városában |
1952 | profilváltás teherautók karosszálására: Zakłady Budowy Nadwozi Samochodowych |
1954 | autógyár: Zakłady Budowy Nadwozi Samochodowych w Nysie |
1957/58 | Nysa kifejlesztése (1994-ig gyártották) |
1968 | új név: Fabryka Samochodów Dostawczych "Polmo" w Nysie |
1986 | az FSO-hoz csatolják őket, Polonezeket gyártanak |
1995 | Citroënek gyártása |
1996 | átveszi őket a GM / FSO Daewoo |
2001 | átmenekítés kft-be: Nysa Motor Spółka z Ograniczon± Odpowiedzialno¶ci± |
2002 | csőd |
2003 | gyártás folytatódik (Polonez Plus) Polska Fabryka Samochodów néven |
2007 | megszűnés |