Hosszú hétvége Felső-Sziléziában III. 

Előző oldal

Nyílt nap a Stroszek kocsiszínben

A felső-sziléziai közúti vasúti hálózat 110. szülinapját egy elég közvetlen hangulatú nyílt nappal ünnepelték meg. Elvileg két nosztalgiaszerelvény szállította ide az érdeklődőket Chorzówból, de ezeket nem sikerült a megfelelő időben és helyen elcsípni - nem teljesen világos, hogy valóban volt-e menetrendje a különjáratnak, és ha igen, akkor betartották-e. Visszafele menet mindenesetre legalább fél órát vártunk rá - potyára.

Az iménti "közvetlen hangulatú" kifejezés azt jelentette, hogy teljesen szabadon lehetett csatangolni a remizben. Fel lehetett szállni bármire, aminek nem volt lehegesztve/lelakatolva az ajtaja, mindent ki lehetett nyitni, mindent lehetett kapcsolgatni... szóval kicsit meredeknek tűnt. A jobboldali képen egyébként egy állandóan hátsó kocsiként használttá alakított motorkocsi látható.

A Tramwaje ¦l±skie kocsiállománya a 102Na csuklósok rendszeres használatból való tavaszi kivonása óta kicsit egyhangú, de azért ha elég sokáig nézegetjük őket, határozottan olyan érzésünk támad, hogy nincs köztük két egyforma.

Műszerfal és biztosítékszekrény. Utóbbi nem minden kocsin így nézett ki, volt, ahol korszerűbb cuccok voltak ugyanebben a szekrényben.

A nyílt nap számomra legérdekesebb résztvevője ez a 102N volt, mely már hosszabb ideje tanulókocsiként üzemel. Az érdeklődők vele és egy 105Na tanulókocsival csinálhattak egy kört a kocsiszínben. Igen: az emberek közt, mindenfajta szeparáltság nélkül.

A tanulókocsi állapot leginkább a kocsi elején látszott: kellemesen be volt lakva :) A belső tér többi része az utasszállító állapotnak felelt meg.

Másfél perces videó-összeállítás erről a fura járgányról, amit nem bírtam nem elnevezni "csillagrombolónak" (az utolsó snitt Bytom belvárosában készült, amikor véletlenül elcsíptük a nyílt napról a saját kocsiszínjébe (tudtommal Chorzów Bathory) hazafele tartó gépsárkányt). A kocsiszíni felvételeken érdemes megfigyelni, hogy a csarnokban az aknák nem voltak elkerítve, a látogatók teljesen szabadon járkálhattak.

No, itt van az említett másik tanulókocsi.

Baloldalt: a ráhordó nosztalgiajárat egyik szerelvénye, itt még pótkocsival, amit később leakasztottak róla. Jobboldalt: mérsékelten kompakt méretű aggregát.

Annak idején Varsóban megállapítottuk, hogy hihetetlen mennyiségű N kocsi (a német KSW helyi gyártású változata) maradt fent ott. Hát itt is: ez a munkakocsi szintén egy ilyenből lett kialakítva. De szerintem még a mögé csatolt teherkocsik is.

A baloldali járgány funkcióját nem sikerült felismernem, de a jobboldali valami szerintem megint egy N kocsi futóváza.

A Konstal gyár '50-es évek végétől kezdve épített kocsijai az amerikai PCC cseh licenszének, a Tatrának a másolataként jellemezhetők, így a PCC gyorsítómű (akcelerátor) is megtalálható bennük. Legalábbis azokban, amelyek nem kaptak szaggatós hajtásrendszert - és itt nem csak a felújítottakra gondolok, mert a 105Na legutolsó sorozata már eleve szaggatóval készült.

És igen, a forgóváz is az amerikai St. Louis járműgyár B3-as, terepjáró jellegű forgóvázán alapul (balra). A jobboldali képen valószínűleg egy baleset eredményét látjuk: a királycsap úgy tűnik, beragadt, és csak az alváz csatlakozó részével együtt tudták levágni róla a kasztni többi részét.

A 111N a 105Na típus kétoldali ajtós változata. Ha ezeket úgy csatolják, mint a pesti Tatra- és UV-ikereket (fenékkel... pardon: B-véggel egymás felé), akkor egy kétirányú, kétoldali ajtós szerelvényt kapnak, ami fordítóhurok vagy -delta nélküli vonalakon is használható.

Baloldalt: a kétirányú verzió fél szélességű ajtajai nem éppen praktikusak az utascsere sebességét tekintve. Jobboldalt: két különböző fajta modernizált 105Na. Sajnos igazából csak hátulról lehetett fotózni ezt a párt, mivel egyrészt rossz irányból sütötte őket a nap, másrészt pedig az orruk előtt mindig állt valaki.

Ezt a kocsit az azóta Alstommá változott Konstal támogatásával visszaalakították korai állapotának megfelelően. Igazi KGST hetvenes évek feeling :)

Amúgy a kocsit a mindennapi forgalomban is bevetik, tehát nem szigorúan vett múzeumi jármű.

Még két fotó a retrótujáról.

A gumikerekűek is megérdemelnek két fotót: a Star teherautók vezetőfülkéje ismerős nekünk magyaroknak is, a Csepel 750-es sorozatról.

Baloldalt: a 110-esre számozott ráhordó különjárat egyik N kocsija. Jobboldalt: egy N kocsihoz tartozó 4ND1 pótkocsi, mely belülről inkább étkezőkocsinak nézett ki.

Vessünk még egy pillantást a kocsitároló udvarra, illetve a remiz bejáratára (az előtérben egy elveszett vágány nyomával), és térünk vissza Bytomba.

Folytatás: újra Bytom, és az ottani - kihagyhatatlan - 38-as viszonylat


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez