Városi és nemvárosi közlekedés
Csak alap adatok: mikor mi, esetleg hol
Az oldalaim (úgy a villamososak-vonatosak, mint a repülősök) készítése közben gyakran kijegyzetelek ezt-azt a képeken szereplő járművek gyártóival kapcsolatban. Néha felhasználom ezeket a jegyzeteket, néha nem, mindenesetre azt gondoltam, hátha mást is érdekelnének ezek a minimalista szösszenetek. Már csak azért is, mert össze szokott keveredni, hogy mikor hívták az uerdingeni vagongyár tulajdonában levő düsseldorfi gyárat DÜWAG-nak, és mikor DUEWAG-nak. Vagy hogy volt MAN-osok által az AEG-nek tervezett villamosra később miért írták azt, hogy ADtranz. Vagy hogy az első világháború Gotha repülőgépeit ugyanaz a cég gyártotta, amelyik az ötvenes-hatvanas évek "gothai" villamosait. Persze ezek a jegyzetek nem pótolják a szakirodalmat, de még a wikipediát se, csak arra szolgálnak, hogy körülbelül el lehessen helyezni térben és időben, hogy ki mikor csinálta a mit :) Mindezt teljesen szubjektíven, tehát kizárólag az általam érdekesnek gondolt eseményekre korlátozódva. A lista lehet, hogy még bővülni fog, de ezen sorok írása közben épp nincs erőm folytatni - eredetileg elkezdtem az autó- és repülőgépgyárakat is felsorolni, de rájöttem, hogy sose fogok a végére érni...
Az alapokat jellemzően külföldi wikipediákból szedtem, néha egyéb weboldalakról. Mivel több alkalommal is találkoztam egymásnak ellentmondó adatokkal, lehet, hogy nem mindig sikerült a pontosakat kiválogatni, ezért azt javaslom, az itt olvasható információt senki se használja szakdolgozat vagy könyv írásához. További nehezítés, hogy magyarul sem vagyok 100%-ig tisztában a cégjogi dolgokkal, nem hogy idegen nyelveken, így lehet, hogy ahol azt írom, hogy "csőd", az azt jelenti, hogy... nos, a csődeljárás kezdetét? Felszámolást? Mindenesetre nem feltétlenül azt, hogy az illető cégnek annyi. De lehet, hogy mégis. Például sokszor a nagy cégek megszűnése után fennmaradnak egykori leányvállalatok, telephelyek, melyek a régi név valamilyen formájában dolgoznak tovább, de olyan is van, hogy a nevet valaki egyszerűen megveszi magának, és tovább használja. Ilyenkor akkor most megszűnt az eredeti cég vagy sem? Nem mindig látom át. Ha valahol NAGYON NAGY hülyeséget írtam, ér szólni!
Ha ennyi rinyálás meg magyarázkodás után még mindig érdekel, sőt, esetleg tetszik ez az oldal, akkor persze használd egészséggel! :)
Legutóbb bővítve: 2020. április 12.
ADtranz
AEG
Benz
Bochumer Verein
Borsig
Bosch
Christoph & Unmack / Niesky
Daimler
Daimler-Benz
DASA
Demag
Deutz
Düsseldorfer Eisenbahnbedarf AG
Düsseldorfer Waggonfabrik AG (DÜWAG)
DWA
DWM
Falkenried
Fuchs
GHH / Gutehoffnungshütte
Gothaer Waggonfabrik
Hanomag
Hansa
Harkort
HAWA
Heiterblick
Henschel
Herbrand
Hoesch
Kiepe
Kirow
Knorr / Knorr-Bremse
Krauss-Maffei
Krupp
LEW (Hennigsdorf)
LHB / Linke-Hofmann-Busch
Lindner / Waggonbau Ammendorf
LKM, Babelsberg
LOWA
MAN
Mannesmann
Maschinenfabrik Esslingen
Messerschmitt-Bölkow-Blohm
MTU
Orenstein & Koppel / O&K
Rathgeber
Raw Schöneweide
Reichswerke "Hermann Göring"
Rheinstahl
Salzgitter AG
Schuckert
Schwartzkopff / BMAG
Siemens
TAKRAF
Talbot
Thyssen
Van der Zypen & Charlier / Westwaggon
Vossloh
Waggonbau Bautzen
Waggonfabrik Uerdingen / DÜWAG / DUEWAG
Wegmann
WUMAG Görlitz
ZF Friedrichshafen
A bejegyzéseket - továbbra is teljesen szubjektív módon - néhány képpel és linkkel is megpróbáltam illusztrálni, hogy ne legyen olyan száraz. Kattingassatok rájuk, ne dolgozzak már feleslegesen :)
.JPG#/media/File:ADtranz-Schild_(FS_E.464.039).JPG)
By User:Mattes - Own work, Public Domain, Link
Amikor elkezdtem a kötöttpályás közlekedéssel foglalkozni, ez volt az egyik első cég, amire felfigyeltem, hogy milyen globális játékos: gyakorlatilag mindenben benne volt, ami nem Siemens vagy Alstom. Aztán mire megszoktam volna a furcsa írásmódú nevet, hirtelen Bombardier lett belőle...
| 1985 | a Daimler Benz megveszi az AEG-t, de az még egy ideig a saját neve alatt tevékenykedik |
| 1988 | a svéd ASEA + a svájci BBC összeáll -> Asea Brown Boveri (ABB) |
| 1990 | az AEG megveszi a MAN Gutehoffnungshütte Schienenverkehrstechniket |
| 1992 | az AEG megveszi a LEW Hennigsdorfot -> AEG Schienenfahrzeuge Hennigsdorf GmbH |
| 1993 | az AEG közlekedési üzletága AEG Schienenfahrzeuge Nahverkehr & Wagen GmbH néven tevékenykedik tovább |
| 1996 | az AEG Schienenfahrzeuge és az ABB megalakítják az ABB Daimler Benz Transportationt, azaz az ADtranzt (de előbb kartellügyi kifogás miatt el kellett adniuk a Kiepét) |
| 1997 | bevásárolják magukat (többek közt) a MÁV Dunakeszi Járműjavítóba és a Pafawagba |
| 1999 | a DaimlerChrysler kivásárolja az ABB-t, új cégnév: DaimlerChrysler Rail Systems - de az ADtranz márkanév marad |
| 2001 | a céget megveszi a kanadai Bombardier Transportation (Berlin-Pankow telephelyet kartellügyi kifogás miatt el kellett adniuk Stadler Railnek) |
Berlinben pár helyen még lehet használaton kívüli AEG gyárcsarnokot látni. Bónuszként ezen a képen a villamos is az AEG terméke (... volt egy időben, mert MAN-GHH-ként kezdte, aztán ADtranz lett belőle).
Az AEG méretéhez és jelentőségéhez csak a Siemens vagy a General Electric mérhető. Például valószínűleg mindenkinek volt már AEG mosógépe, legfeljebb nem tudott róla :)
| 1883 | alapítás: Deutsche Edison-Gesellschaft für angewandte Elektrotechnik |
| 1887 | új név: Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft (AEG) |
| 1888 | a marokcsapágyas motor és a görgős rúdáramszedő licenszének megvétele Frank Sprague-tól, lehetővé téve a villamosgyártásba beszállást (a nagy konkurens Siemens ekkor egyéb hajtásokkal (lánc, dörzs) és áramszedőkkel (alsóvezeték, hasított cső) kísérletezett, később pedig kifejlesztette a líra áramszedőt) |
| 1890 | első háromfázisú motor |
| az amerikai Edison General Electric Co. alapításában részvétel (1892-ben ez lesz a General Electric egyik alapító része) | |
| 1891 | váltóáramú nagyfeszültségű áramátvitel gyakorlati demonstrálása Laufen és Frankfurt am Main közt |
| 1903 | Siemens&Halskéval Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m.b.H., System Telefunken (vagy egyszerűen csak Telefunken) alapítása |
| kölcsönös licenszmegosztási szerződés a General Electric-kel | |
| 1904 | magába olvasztja az Union-Elektricitäts-Gesellschaftot (UEG) |
| 1909 | új üzem építése Hennigsdorfban |
| 1911 | AEG-Schnellbahn AG alapítása a mai berlini U8 építésére - a háború miatt félbemarad, később a város maga fejezi be |
| 1929/30 | a General Electric bevásárolja magát a cégbe |
| 1935 | az első magnetofon (Magnetophon K1) kifejlesztése |
| a Borsig megvétele | |
| 1941 | a Siemens eladja a Telefunken-beli részesedését az AEG-nek |
| II. vh. után | a keleten levő AEG üzemeket és leányvállalatokat a szovjetek lefoglalják, pl. Hennigsdorf -> VEB Lokomotivbau Elektrotechnische Werke Hennigsdorf (LEW) |
| de a nyugat-berlini üzemek egy részének gépeit is leszerelik a szövetségesek | |
| a nyugati oldali cégek vezetése előbb Hamburgba majd Frankfurtba költözik | |
| 1965 | KRT Kernreaktorteile GmbH alapítása General Electric-kel atomeraktorok fejlesztésére és gyártására |
| 1967 | fúzió a Telefunkennel -> Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft AEG-Telefunken |
| 1968 | Transformatoren Union AG és Kraftwerk Union AG létrehozása a Siemensszel az erőművi piacon való hatékony fellépésre |
| 1976 | a General Electric minden AEG-beli részesedését eladja |
| 1977 | megkezdődik a Hajdu Minimat gyártása az AEG valamelyik kisebb Lavamat mosógépének licensze alapján :) |
| 1979 | AEG-Telefunken AG |
| 1981 | az AEG csődvédelmet kér |
| 1983 | eladják a Telefunken szórakoztatóelektronikai részét |
| 1985 | elkezd többséget szerezni a Daimler-Benz |
| 1990 | MAN-GHH megszerzése |
| 1992 | LEW megszerzése -> AEG Schienenfahrzeuge GmbH |
| 1994 | új név: AEG Daimler-Benz Industrie |
| az AEG Hausgeräte AG a svéd Electroluxhoz kerül | |
| 1995 | AEG Schienenfahrzeuge GmbH átszervezése az ADtranzba |
| 1996 | megszűnik a "nagy" AEG (beleolvad a Daimler-Benzbe), de kisebb cégek még maradnak ezzel a névvel |
Aki esetleg még nem hallott volna róluk: ők gyártották a világ első autóját.
| 1879 | Carl Benz kifejleszt egy kétütemű gázmotort |
| 1883 | Benz & Cie. Rheinische Gasmotorenfabrik in Mannheim alapítása (na vajon hol) |
| 1886 | első (még háromkerekű) autó |
| 1899 | részvénytársaság: Benz & Cie. AG |
| 1911 | új név: Benz & Cie., Rheinische Automobil- und Motorenfabrik AG |
| 1926 | összeolvadás a Daimlerrel: Daimler-Benz AG |
| 1842 | Gußstahlfabrik Mayer & Kühne |
| 1854 | Bochumer Verein für Bergbau und Gußstahlfabrikation |
| 1860 | vasúti kerékpárok gyártásának kezdete |
| 1889 | teherkocsik gyártásának kezdete |
| 1920 | Hugo Stinnes felvásárolja a cég felét, mely a Rhein-Elbe-Union GmbH része lesz |
| 1926 | a VESTAG konszern része lesz: Vereinigte Stahlwerke A.-G., Bochumer Verein |
| 1934 | formálisan újra önálló: Bochumer Verein für Gußstahlfabrikation AG |
| 1947 | a berendezések egy részét leszerelték és elszállították |
| 1951 | újraalapítás: Gußstahlwerk Bochumer Verein AG |
| 1956 | régi név: Bochumer Verein für Gußstahlfabrikation AG |
| 1965 | a Krupp része lesz |
| 1977 | az eredeti telephely kovácsüzemét kiszervezik: Fried. Krupp Stahlschmiede und Bearbeitung (FKS) |
| a vasúti kerékpárok fejlesztésében és gyártásában fontos szereplő | |
| 1998 | a megmaradt kovácsüzem Bochumer Verein Verkehrstechnik GmbH néven folytatja |
Egy jónevű mozdonygyár volt. Von en:User:Doco, wiki+spam@eindruckschinderdomain.de - Digital still picture, CC BY-SA 2.0 de, Link
| 1837 | a breslaui August Borsig öntödéje Berlinben: Eisengiesserei und Maschinenbauanstalt von A. Borsig |
| 1841 | első mozdonyuk legyártása |
| 1898 | tegeli telephely megnyitása |
| 1924 | Borsigturm |
| 1931 | az AEG megvásárolja a mozdonygyárat: Borsig Lokomotiv-Werke GmbH Hennigsdorf (BLW) |
| a cég maradékát államosítják: A. Borsig Maschinenbau AG | |
| 1936 | Rheinmetall-Borsig AG, Tegel |
| 1938 | a részvénytöbbség a Reichswerke "Hermann Göring" tulajdonába kerül |
| II. vh. után | a hennigsdorfi üzem keleti kézbe kerül -> Lokomotivbau Elektrotechnische Werke "Hans Beimler" Hennigsdorf |
| 1950 | újraalapítás a Rheinmetall AG által: Borsig AG |
| 1956 | eladva a Salzgitter AG-nak |
| 1964 | Borsig GmbH gépgyár |
| 1970 | megveszik -> Babcock-Borsig AG |
| 2002 | csőd, de újraalapítják (mozdonyt már rég nem gyártanak) |
A világ legnagyobb autóipari beszállítója.
| 1886 | Werkstätte für Feinmechanik und Elektrotechnik alapítása Stuttgartban, igen, kitaláltátok, Robert Bosch által |
| 1887 | kisfeszültségű mágnesgyújtó gázmotorokhoz |
| 1917 | Robert Bosch AG |
| fő termékek: fényszórók, ablaktörlők, befecskendezők | |
| 1937 | Robert Bosch GmbH |
| később | lambda-szonda, elektronikus ABS, elektronikus motorvezérlés kifejlesztése |
| 1882 | Doecker’sche Barackenfabrikation Christoph & Unmack, Neuhof bei Niesky faházak építésére (!) szakosodva |
| 1899 | részvénytársasággá válnak |
| 1917 | vasúti kocsik gyártása |
| 1929 | a forgóvázas, automata menetkapcsolós "Grosser Hechtwagen" kifejlesztése a Dresdner Straßenbahn AG-vel együttműködve |
| II. vh. után | a keleti oldalon marad: VEB Waggonbau Niesky |
| 1990 | a DWA része lesz |
| 1998 | a DWA-t megveszi a Bombardier |
| 2005 | kiválás |
| 2008 | fizetésképtelenség után: DB Waggonbau Niesky GmbH |
| 2014 | Waggonbau Niesky GmbH |
| 2017 | csőd |
| 2018 | megveszi a Tatravagónka |
Ők találták ki a Merciket. Az angol Daimler egy másik cég, melyet eredetileg a német Daimler termékeinek terjesztésére alapítottak, de később saját jogon működő autógyár lett.
| 1890 | Gottlieb Daimler megalapítja a Daimler-Motoren-Gesellschaftot (DMG) Cannstattban (ami ma Stuttgart része) |
| 1883 | az első négyütemű benzinmotor kifejlesztése |
| 1886 | az első motorkerékpár (még támasztókerekekkel, szóval talán nem a kerékpár a jó szó) kifejlesztése |
| 1902 | a Mercedes márkanév levédetése |
| 1909 | megtervezik a csillag-emblémát |
| 1926 | összeolvadás a Benzzel: Daimler-Benz AG |
Aki őket nem ismeri, az menthetetlen :) Ezzel együtt ma a Mercedes már egy külön vállalat, miközben az anyavállalat Daimler-Benz az egyik legnagyobb európai cég.
| 1926 | létrejön a Daimler és a Benz összeolvadásával |
| 1933 után | Németország újra felfegyverzése miatti konjunktúra |
| kicsit később | itt történtek dolgok |
| 80-as évek | AEG, Dornier, Fokker, MBB, MTU megszerzése -> Deutsche Aerospace AG (DASA) |
| ? | AEG közlekedési üzletága + ABB -> ABB Daimler Benz Transportation (ADtranz) |
| 1989 | a személy- és haszongépjárműgyártást kiszervezték a Mercedes-Benz AG-ba |
| 1998 | Daimler-Benz + Chrysler -> DaimlerChrysler AG |
| 2007 | Chrysler eladása -> Daimler AG |
| 1989 | Deutsche Aerospace AG megalapítása a Daimler-Benz részeiből (AEG, Dornier, MTU) |
| MBB megszerzése | |
| 1992 | kooperáció a holland Fokkerrel |
| 1995 | új név: Daimler-Benz Aerospace AG |
| 1996 | Fokker eladása |
| 1998 | DaimlerChrysler Aerospace AG |
| 2000 | fúzió: DASA + Aérospatiale-Matra + CASA -> EADS - European Aeronautic Defence and Space Company |
| 2014 | Airbus SE |
| 1910 | a Deutsche Maschinenbau-Aktiengesellschaft alapítása Duisburgban több kisebb cégből |
| 1926 | a Maschinenfabrik Thyssen & Co. AG, a Thyssen AG gépgyárának megszerzése |
| utána | daruk, mozdonyok, páncélozott járművek gyártása |
| II. vh. után | acélművek és kohók építése a világban |
| 1973 | megveszi a Mannesmann |
| 2000/01 | a Mannesmann feldarabolásával a Siemenshez és a Boschhoz kerülnek, akik továbbadják a részeket |
| utána | az egyik utódcég még mindig gyárt darukat Demag név alatt |
Itthon leginkább a Magirus Deutz tűzoltóautókról lehet ismerős a név, de amúgy ők gyártottak először Otto-motorokat!
| 1864 | Nicolaus August Otto + Eugen Langen = N. A. Otto & Compagnie gázmotorok építésére |
| 1869 | újraalapítás: Langen, Otto und Roosen Deutzban |
| 1872 | részvénytársaság |
| Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach is itt dolgozik | |
| 1876 | megépítik az első Otto-motort |
| 1921 | Motorenfabrik Deutz AG |
| 1936 | az ulmi Magirus átvétele, megjelenik a Magirus-Deutz márkanév |
| 1938 | újabb felvásárlások -> Klöckner-Humboldt-Deutz AG |
| 1948 | elkezdenek léghűtéses motorokat beépíteni |
| 1959 | Westwaggon megvétele |
| 1975 | Magirus-Deutz AG + Fiat haszongépjármű üzletága = Iveco |
| 1996 | Deutz AG |
Düsseldorfer Eisenbahnbedarf AG
| 1861 | a csődbe jutott Overweg & Büngerből létrejön az Eisenbahnwagen- und Maschinenfabrik Carl Weyer & Cie. |
| 1882 | új név: Düsseldorfer Eisenbahnbedarf, vorm. Carl Weyer & Cie. |
| 1927 | megveszi a Van der Zypen & Charlier, létrehozzák a Vereinigte Westdeutsche Waggonfabriken AG-t (Westwaggon), a düsseldorfi telephelyet bezárják |
Düsseldorfer Waggonfabrik AG (DÜWAG)
Magánvélemény, de szerintem ezek a valaha készült legjobb hagyományos villamosok: hannoveri négytengelyes DÜWAG "Grossraumwagen" balra, kölni DÜWAG csuklósok jobbra
| 1890 | Gebrüder Schöndorff famegmunkáló gyár, egyik tevékenységük vasúti kocsik belső terének elkészítése |
| 1910 | részvénytársaság: Gebrüder Schöndorff Aktiengesellschaft |
| I.vh. után | vasúti kocsik gyártása |
| a Talbot a cég fő részvényese lesz | |
| 1930 | felvásárolja a Linke-Hofmann-Busch |
| 1933 | a cég "árjásítása" miatt új név: Düsseldorfer Waggonfabrik AG (DÜWAG) |
| 1935 | a részvényeket átveszi a Waggonfabrik Uerdingen |
| 1951 | DÜWAG "Grossraumwagen" |
| 1956 | DÜWAG csuklós |
| 1959 | teljesen beolvad Waggon-Fabrik Uerdingen AG-be, de a DÜWAG megmaradt márkanévnek a villamosoknál |
| előd: Kombinat Vereinigter Schienenfahrzeugbau der DDR (VSB) | |
| 1990 | néhány cég a fentebbiből összeáll DWA-vá: |
| VEB Waggonbau Bautzen, VEB Waggonbau Dessau, VEB Waggonbau Görlitz, VEB Waggonbau Ammendorf, VEB Waggonbau Niesky | |
| másokat felvásárolt az eredeti tulaj (LEW) vagy megszűntek (Gotha, Babelsberg) | |
| 1995 | a dessaui gyár kiszáll |
| 1998 | a DWA-t felvásárolja a Bombardier |
Alapvetően fegyvergyár volt, mely Berlin felosztása után villamosokat is gyártott. Ezeket az NSZK villamosüzemek direkt azért vásárolták, hogy ezzel is támogassák Nyugat-Berlin fennmaradását.
| 1872 | Patronenhülsenfabrik Henri Ehrmann & Cie, Karlsruhe |
| 1878 | Deutsche Metallpatronenfabrik Lorenz |
| 1889 | új tulaj (Ludwig Loewe & Co.) -> más cégekkel együtt beleolvasztja a Deutsche Metallpatronenfabrikba |
| 1896 | Ludwig Loewe & Co. + Mauser + Metallpatronen AG > Deutsche Waffen- und Munitionsfabriken AG (DWM) Berlinben |
| 1922 | békeszerződés miatt új név: Berlin-Karlsruher Industrie-Werke AG (BERKA) |
| 1936 | újra Deutsche Waffen- und Munitionsfabriken AG (DWM) |
| 1949 | Industrie-Werke Karlsruhe AG (IWK) |
| 1950-es | a berlini részből Deutsche Waggon- und Maschinenfabriken GmbH lett |
| 1959 után | DÜWAG-utánérzés csuklós villamosok Karlsruhénak |
Nagyon karakteres forgóvázas villamosokat gyártottak Hamburg számára, de emellett kifejlesztették a becsuklásgátlót is, ami lehetővé tette a tolócsuklós buszok gyártását.
| 1892 | a hamburgi Straßen-Eisenbahn-Gesellschaft (SEG) kocsiszínt és műhelyt nyitott a Falkenried nevű utcában |
| 1894 | az első villamoskocsi legyártása |
| 1897 | négytengelyeseket (forgóvázas kocsikat) gyártottak Hamburgnak |
| 1918 | az SEG-t megvette a Hamburger Hochbahn AG |
| 1968 | önállósodás: FG Fahrzeugwerkstätten Falkenried GmbH |
| 1975 | az FFG és a Hamburg-Consult kifejlesztette a becsuklásgátlót tolócsuklósokhoz |
| 1976 | az SL II standard busz (VÖV II) prototípusának kifejlesztése |
| 1999 | a műhely új helyre költözött |
Balra: középbejáratú ikerkocsi 1928-ból. Jobbra: egy KSW 1948-ból. A cég székhelye miatt a bécsiek az ő KSW-iket "Heidelberger"-nek hívták.
| 1862 | Waggonfabrik Heinrich Fuchs |
| 1899 | részvénytársaság: H. Fuchs Waggonfabrik AG Heidelberg |
| 1901 | elkezdődik a villamosok gyártása |
| 1929 | csőd, de a Düsseldorfer Waggonfabrik Gebr. Schöndorff AG megmenti |
| 1930 | a részvénytöbbséget átveszi a Westwaggon |
| 1943 | KSW motorkocsik építése az uerdingeniek tervei alapján (1950-ig) |
| 1957 | eladás a International Harvester Company-nak |
Nevében "csak" egy kohó, ehhez képest a XX. században felvásárolta az esslingeni gépgyárat és a MAN-t is!
| 1758 | előd: St-Antony Hütte, Oberhausen |
| 1785 | "Gute Hoffnung", Oberhausen-Sterkrade |
| 1820 | gépgyártás kezdete |
| 1854 | bányák felvásárlása (minden "egy tető alatt" a nyersanyagtól a kész termékig) |
| 1873 | új név: Actienverein für Bergbau und Hüttenbetrieb, Gutehoffnungshütte (GHH) |
| 1920 | Maschinenfabrik Esslingen többségi tulajdonosa lesz |
| 1921 | MAN megvásárlása |
| 1923 | két fő rész: Gutehoffnungshütte, Aktienverein für Bergbau und Hüttenbetriebe Münchenben, Gutehoffnungshütte Oberhausen AG Oberhausenben |
| II. vh. után | feldarabolás: Hüttenwerke Oberhausen AG (HOAG), Bergbau AG Neue Hoffnung, GHH Aktienverein |
| 1968 | a HOAG-ot megveszi a Thyssen AG |
| 1985/86 | összeolvadás a MAN AG-val (kisebb cégek még léteznek GHH kezdetű néven) |
Kéttengelyes és négytengelyes gothai villamosok
Az NDK villamosgyártása gyakorlatilag összeforrt "a" gothai motorkocsikkal, elsősorban a kéttengelyesekkel.
| 1883 | ős: Fritz Bothmann lakatosműhelye Gothában |
| 1892 | Fritz Bothmann & Glück Maschinenfabrik & Carussellbau-Anstalt - ahogy a névből látszik, az egyik fő profil körhinták gyártása volt! |
| 1898 | részvénytársaság: Gothaer Waggonfabrik vormals Fritz Bothmann & Glück AG |
| villamosgyártás megkezdése | |
| 1910 | Gothaer Waggonfabrik AG (GWF) |
| ugyanebben az évben léghajók kikötőhelye nyílik a gyár mellett, majd reptér létesül | |
| 1912 | repülőgép-gyártás kezdete a gyárban |
| 1920 | a Versailles-i békeszerződés értelmében be kellett szüntetni a repülőgépgyártást, emiatt jobban ráfeküdtek a vasúti járműgyártásra |
| 1931 | a cégben többséget szerez az O&K |
| II. vh. | teher-vitorlázók építése |
| 1946 | a gyár szovjet tulajdonba kerül, a gépeket leszerelik és elviszik |
| 1947 | NDK kézbe kerül: VEB Waggonbau Gotha a LOWA égisze alatt |
| 1954 | az NDK egyetlen villamosgyára lesz, a LOWA ET50 alapján kifejlesztik az ET57/EB57 családot |
| 1958/62 | T4-62 négytengelyes "Grossraumwagen" |
| 1965 | G4-65 "Bengáli" |
| 1967 | központi utasításra megszüntetik a villamosgyártást, helyette ipari hűtéssel foglalkoznak új néven: VEB Luft- und Kältetechnik Gotha |
| 1983 | központi utasításra alkatrészeket gyártanak Wartburgokhoz |
| 1991 után | utánfutógyártás, '97 óta a Schmitz égisze alatt |
| 1835 | előd: Eisen-Giesserey und Maschinenfabrik Georg Egestorff |
| 1871 | Hannoversche Maschinenbau Actien-Gesellschaft vorm. Georg Egestorff, Linden vor Hannover alapítása |
| 1904 | Hanomag márkanév |
| 1934 | felvásárolja a Bochumer Verein |
| 1952 | átveszi a Rheinstahl |
| 1980 | megveszi az IBH-Holding (meg ne kérdezzétek, hogy az ki, mert ez az infó nem szerepel a jegyzeteimben) |
| 1983 | csőd |
| 1880 | ős: Wagenbauanstalt Walle, Großer Bremer Pferdebahn |
| 1908 | előd: Norddeutsche Waggonfabrik (Nordwaggon) |
| 1929/30 | átveszi az LHB és bezárja |
| utána | a területet a Borgward és a Focke-Wulf használja |
| 1946 | ugyanott megalapítják a Hansa Waggonbau GmbH-t |
| 1959 | a zseniális Hansa GT4 kifejlesztése |
| 1975 | csőd |
| utána | utód ugyanott: Bremer Waggonbau GmbH |
| 1995 | az is bezár |
Von Stefan Kunzmann - Eigenes Werk, Gemeinfrei, Link
Egy acélszerkezet- és hídelemgyár, mely 1926-ban kísérletezésképp épített két villamoskocsit Duisburgnak. Meglepő módon olyan korszerű, Jakobs-csuklós járművekről volt szó, melyek csak az ötvenes évek végétől kezdtek elterjedni. Sajnos a két példányból nem lett sorozatgyártás, a cég visszatért eredeti profiljához, majd megszűnt.
| 1674 | iparos-dinasztia megalapítása Johann Caspar Harkort által |
| XIX. század | kovácsolt és öntöttvas termékek előállítása |
| 1850 után | híd és egyéb fém magasépítési elemek gyártása |
| 1860 | közvetlen előd: Brückenbauanstalt Johann Caspar Harkort |
| 1872 | AG für Eisenindustrie und Brückenbau vorm. Johann Caspar Harkort alapítása Duisburgban |
| 1926 | Európa első forgóvázas csuklós villamosának legyártása |
| 1931/33 | a cég csődbe megy, a létesítményeit felvásárolja a Demag |
Fémvázas hannoveri HAWA szerelvény 1928-ból
| 1830 | előd: kerékgyártó műhely Lindenben (ma Hannover része) |
| 1857 | kocsik készítése |
| 1891 | lóvasúti kocsik |
| 1895 | vasúti kocsik |
| 1898 | a Hannoversche Holzbearbeitungs- und Waggonfabriken (vorm. Max Menzel und Buschbaum & Holland) AG alapítása |
| 1904 | Hannoversche Waggonfabrik AG |
| 1933 | csőd |
| 1926 | előd: a Leipziger Verkehrsbetriebe megnyitja Európa legnagyobb villamos főműhelyét Lipcse Heiterblick nevű városrészében |
| közben | eltelt sok idő |
| 2003 | a Leipziger Fahrzeugservice-Betriebe GmbH (LFB) és az IFTEC GmbH & Co. KG két prototípus kocsit gyárt a Leipziger Verkehrsbetriebe GmbH (LVB) számára |
| 2004 | LEOLINER Fahrzeug-Bau Leipzig GmbH (FBL) alapítása a Leoliner gyártására |
| 2006 | a Siemens eladja 51%-os részesedését, a vevő a Kirow |
| 2007 | átnevezés HeiterBlick GmbH-ra |
| 2009 | a Pöstlingbergbahn régi kocsijainak újaépítése |
| a Vamos Stadtbahn-kocsi kifejlesztése a Vossloh Kiepével |
Legyártották a világ leghíresebb harckocsiját, építettek repülőgépeket; a mozdonygyárat később megvette egy nagyobb hal, azt egy még nagyobb hal, azt egy még annál is nagyobb, aztán azt is egy még nagyobb - és mindeközben a név eltűnt.
| 1810-es évek | Henschel & Sohn öntöde Kasselben |
| 1816 | gőzgépek gyártása |
| 1848 | első gőzmozdonyuk |
| 1905 | első villanymozdonyuk |
| 1910 | első Otto-motoros mozdony |
| 1920 | részvénytársaság: Henschel-Werke AG |
| 1925 | buszok és teherautók gyártása (Henschel & Sohn néven) |
| 1942 | Panzerkampfwagen VI "Tiger" (Tigris) |
| 1943 | Panzerkampfwagen VI B "Tiger II" (Királytigris) |
| 1948 | újból gyárthatnak komolyabb mozdonyokat |
| 1956 | Henschel HS 160 USL-G csuklós busz, ami az Ikarus 180-ast... khm, "ihlette" |
| 1964 | felvásárolja őket a Rheinischen Stahlwerke -> Rheinstahl-Henschel |
| 1976 | a Rheinstahlt felvásárolja a Thyssen -> Thyssen Henschel |
| 1990 | ABB közlekedési része + Thyssen Henschel -> ABB Henschel, Mannheim |
| 1993 | kifejlesztik a Variobahn alacsonypadlós villamost, amit később az ADtranz/Bombardier gyártott, majd a típus a svájci Stadler Railhez került |
| 1996 | az ABB közlekedési része az Adtranz része lesz, így a Henschel név eltűnik |
| 2001 | az ADtranz a Bombardieré lesz |
| 1866 | alapítás: P. Herbrand & Cie. |
| 1883 | korai villamoskocsik gyártása a legkorábbi európai villamosüzemek számára: Lokalbahn Mödling–Hinterbrühl, Frankfurt-Offenbacher Trambahn-Gesellschaft (a villamosberendezést a Siemens&Halske szállította) |
| 1889 | részvénytársaság: Waggonfabrik Aktien-Gesellschaft vorm. P. Herbrand & Cie., Köln-Ehrenfeld |
| 1917 | felvásárolta a Linke-Hofmann-Werke |
| 1871 | vas- és acélmű alapítása Dortmundban: Eisen- und Stahlwerk Hoesch AG |
| 1926 után | önálló maradt, nem lett a Vereinigten Stahlwerke AG része |
| 1991 | ellenséges felvásárlás a Fried. Krupp AG által |
Számos egyéb dolog mellett a budapesti Ikarus 435-ös és 412-es trolik villamosberendezéseit is ők szállították.
| 1906 | Theodor Kiepe villamos ívlámpa javító műhelyt nyit Düsseldorfban |
| 1950 | trolibuszok villamosberendezésének gyártása |
| ? | Kiepe Elektrik GmbH |
| 1988 | a GEC Alsthom megvásárolja |
| 1993 | az AEG vásárolja meg |
| 2002 | megveszi a Vossloh -> Vossloh Kiepe |
| 2016 | megveszi a Knorr |
Annyira komoly daru-specialisták, hogy túlélték a rendszerváltást.
| 1880 | Technisches Bureau und Maschinenbauanstalt Lipcsében |
| 1899 | Unruh & Liebig AG |
| 1937 | Peniger Maschinenfabrik und Unruh & Liebig AG |
| 1946 | szovjet részvénytársaság: Maschinenfabrik Unruh & Liebig SAG |
| 1952 | megkapja a Kirow nevet Szergej Mironovics Kirov után |
| 1954 | keletnémet tulajdonba adás: VEB Schwermaschinenbau S.M. Kirow Leipzig |
| 1958 | a TAKRAF része |
| 1995 | Kirow Leipzig AG |
| 2006/10 | a LEOLINER Fahrzeug-Bau Leipzig GmbH megszerzése |
| 2008 | Kirow Ardelt GmbH |
A fékrendszereik nélkül megállna a világ :)
| 1905 | Knorr-Bremse GmbH |
| 1911 | részvénytársaság: Knorr-Bremse AG |
| 1923 | teherautókhoz is gyártanak fékrendszereket |
| 1945 | a berlini telephely szovjet területre esik -> Knorr-Bremse SAG, 1954-től VEB Berliner Bremsenwerk |
| a müncheni üzem Süddeutsche Bremsen-AG néven folytatja a gyártást nyugati területen | |
| 1946 | újraalapítás nyugaton: Knorr-Bremse GmbH |
| 1985 | Knorr-Bremse GmbH + Süddeutsche Bremsen-AG = Knorr-Bremse AG |
| 1990 | a keleti és nyugati gyárak összeállnak |
| 2016 | Vossloh Kiepe megvétele |
Ez is akkora cég, hogy kicsit belezavarodtam a történetébe. Az biztos, hogy a különböző üzletágai külön utakat járnak 1999 óta, tehát nem ugyanaz a cég gyártja a tankokat, mint amelyik Siemens név alatt a mozdonyokat.
| Maffei | |
| 1838 | Joseph Anton von Maffei átveszi a bajor udvari kovácsműhelyt |
| 1841 | első gőzmozdony legyártása |
| ? | Lokomotivfabrik J. A. Maffei |
| 1927 | részvénytársasággá alakul |
| Krauss | |
| 1866 | Krauß & Comp. alapítása Münchenben |
| 1867 | első mozdony |
| 1877 | tramway-lokomotivok gyártása |
| 1880 | gyár Linzben |
| Krauss-Maffei | |
| 1931 | a Krauß és a Maffei fúziójával létrejön a Lokomotivfabrik Krauß & Comp. - J. A. Maffei A.G |
| 30-as | hadiipari fejlesztések kezdete |
| 1940 | Krauss-Maffei AG |
| II. vh. után | egy ideig csak buszokat építhetnek |
| 1961 | Leopard 1 harckocsi kifejlesztése más cégekkel együttműködve |
| 1979 | Leopard 2 harckocsi gyártása |
| ? | fuzionál a Mannesmann Demaggal -> Mannesmann Demag Krauss-Maffei |
| 1999 | a fegyvergyártás összeolvad a Wegmannal -> Krauss-Maffei Wegmann (KMW), ami külön történet |
| 2000 | a Mannesmann feldarabolásakor a Siemens 49%-os tulajdont szerez a cégben |
| közlekedési üzletág -> Siemens Krauss-Maffei Lokomotiven GmbH | |
| 2001 | Siemens Krauss-Maffei Lokomotiven GmbH -> Siemens AG |
| 2010 | a Siemens eladja a részét a KMW-ben a Wegmannak |
| 2015 | fegyvergyártó rész: KMW + a francia Nexter -> KANT -> később Honosthor -> még később KMW + Nexter Defense Systems NV holland központtal |
| 2016 | a "maradék" Krauss-Maffei kínai tulajdonba kerül |
Valószínűleg a világ leghíresebb és leghírhedtebb fém- és hadipari cége. Volt. Manapság leggyakrabban lifteken és mozgólépcsőkön találkozhatunk a cég nevével.
| 1811 | alapítás: Firma Friedrich Krupp zur Verfertigung des Englischen Gussstahls und aller daraus resultierenden Fabrikationen (tényleg ez volt a cég hivatalos neve!) |
| 1843 | acél ágyúcsövek gyártásának megkezdése |
| 1847 | vasúti termékek gyártása |
| 1860-as évek | előbb vasérc-, majd szénbányák felvásárlása (az alapanyagtól kész termékig minden "házon belül" van) |
| 1903 | Friedrich Krupp AG |
| 1907 | "Nagy Bertha" ágyú |
| 1926 | az Osramtól vett technológia alapján megjelenk a WIDIA ("kemény, mint a vídia") |
| 1942 | "Nehéz Gusztáv" és "Dora" vasúti lövegek |
| 1943 | részvénytársaságból ("AG") családi tulajdonú cég lesz |
| 1947 | a cégvezetés vádlott a nürnbergi perekben |
| 1953 | leszerelési megállapodás keretében el kell adni a fémipari érdekeltségeket |
| 1963 | az első MÁV V43-asok legyártása Essenben (lásd ezen a képen jobbra hátul!) |
| 1965 | fúzió a Bochumer Verein für Gussstahlfabrikation AG-vel, így ismét van fémipari érdekeltség -> Krupp Hüttenwerke AG |
| 1968 | kft-vé alakulás, a tulajdonos egy alapítvány -> Friedrich Krupp GmbH |
| 1980 | újabb felvásárlások után: Krupp Stahl AG |
| 1984 | új forgóváz kifejlesztése a MÁV V63-asához (ugyenebben az időben nekem az iskolában azt tanították, hogy a Krupp a leggusztustalanabb kapitalista cég, melynek mindkét világháború kirobbantásában szerepe volt) |
| 1992 | megszerezte a Hoesch AG-t -> Fried. Krupp AG HoeschKrupp |
| 1999 | fúzió a Thyssennel: ThyssenKrupp AG |
Az NDK villamos hajtású vasúti járműveinek specialistája, a HÉV szerelvényeiket (lásd balra) mi is jól ismerjük. Jobbra: a nyolcvanas években kifejlesztett "Síntrabikat" az egyesült Németország nyugati oldalán is használják.
| 1910 | az AEG vasúti járműgyártó üzemet épít Hennigsdorfban |
| 30-as évek | az AEG megveszi a Borsigot, a mozdonygyártását áttelepíti ide |
| 1935 | teljesen beolvasztják a Borsigot -> Borsig Lokomotiv Werke GmbH |
| II. vh. után | szovjet tulajdonba vétel |
| 1947 | NDK tulajdonban: VEM Vereinigung Volkseigener Betriebe des Elektro-Maschinenbaus-Lokomotivbau Elektrotechnische Werke Hennigsdorf (Osthavelland) |
| 1948 | villanymozdonyok gyártása |
| 1951 | új név: VEB Lokomotivbau-Elektrotechnische Werke "Hans Beimler" (Beimler kommunista politikus volt, aki megszökött a dachaui koncentrációs táborból, majd a spanyol polgárháborúban halt meg) |
| 1961 | E11 "Holzroller" |
| 1971 | M.X a BKV-nak, később M.Xa |
| 1985 | DR 243 "Trabi" |
| 1990 | kft cégforma: LEW Hennigsdorf GmbH |
| 1991 | megveszi az AEG |
| 1992 | AEG Schienenfahrzeuge Hennigsdorf GmbH |
| 1996 | az AEG vasúti része, a AEG Schienenfahrzeuge GmbH beolvad az Adtranzba |
| 2001 | az ADtranzot megveszi a Bombardier |
Balra: varsói Lw típusú kéttengelyes. Jobbra: amszterdami 9G sorozatú csuklós. Mindkettőt az LHB gyártotta.
Az egyik legnagyobb név a német járműgyártásban; a II. világháború után több országban is az iparág főszereplője lett különböző neveken.
| 1839 | egyik előd: Wagenbauanstalt Gottfried Linke, Breslau |
| 1867 | G. Linkes Söhne, Waggonfabrik, Breslau |
| 1876 | másik előd: Eisenbahnwagenbauanstalt und Spritzenfabrik Gebr. Hofmann in Breslau |
| 1897 | Linke: Breslauer Aktiengesellschaft für Eisenbahnwagenbau |
| 1906 | Linke: Breslauer Aktiengesellschaft für Eisenbahnwagenbau und Maschinenbauanstalt |
| 1912 | összefogás: Linke-Hofmann-Werke Breslauer Aktiengesellschaft für Eisenbahnwagen, Lokomotiv- und Maschinenbau |
| 1917 | új név: Linke-Hofmann-Werke Aktiengesellschaft Breslau |
| I. vh. után | újabb átvételek |
| 1928 | összefogás a Waggon- und Maschinenfabrik AG vorm. Busch, Bautzen céggel -> Linke-Hofmann-Busch-Werke AG |
| utána | újabb követhetetlen felvásárlások és átszervezések |
| II. vh. után | NSZK, salzgitteri telephely: összefogás a Stahlwerke Braunschweig GmbH-val |
| NDK, werdaui telephely: LOWA, majd VEB Kraftfahrzeugwerk "Ernst Grube" Werdau | |
| NDK, bautzeni telephely: Waggonbau Bautzen | |
| mivel Breslau Lengyelországhoz került: Pafawag | |
| 1958 | Linke-Hofmann-Busch GmbH Salzgitter-Watenstedt |
| 1994-97 | a GEC-Alsthom felvásárolja a részvényeket |
| 1998 | Alstom LHB |
| 1823 | Gottfried Lindner nyerges-, később bognárműhelyt alapít Halléban |
| 1883 | ló- majd villamosvasúti kocsik építése |
| 1900 | Ammendorfba költözés |
| 1903 | GmbH (kft) alapítás |
| 1905 | részvénytársaság: Gottfried Lindner Wagen- und Waggonfabrik AG |
| II. vh. után | szovjet tulajdonban |
| 1952 | keletnémet tulajdonban: VEB Waggonbau Ammendorf |
| 1990 | a Deutsche Waggonbau AG (DWA) részévé válik |
| 1998 | a Bombardier részévé válik |
| 2005 | bezárják |
Az NDK dízelmozdonygyártásának központja.
| 1899 | alapítás Märkische Lokomotivfabrik Orenstein & Koppel oHG néven |
| 1947 | első háború utáni mozdony legyártása |
| 1948 | államosítás: LOWA Lokomotivbau Karl Marx |
| 1960 | utolsó gőzmozdony legyártása |
| DR V 180 | |
| 1966 | DR V 100 kifejlesztése - a sorozatgyártás a LEW-nél történt |
| 1976 | utolsó dízelmozdony, utána profilt váltott a gyár |
Az NDK mozdony- és vagongyártásának összefogó ernyőszervezete. A neve leginkább az általuk tervezett LOWA villamosoknak (ET50 Werdauban gyártva, ET54 Gothában gyártva) köszönhetően maradt fenn.
| 1945 | Vereinigung Volkseigener Betriebe (VVB) des Lokomotiv- und Waggonbaus |
| 1950 | LOWA ET50 |
| 1954 | új név: VVB Schienenfahrzeugbau |
| ? | Kombinat Vereinigter Schienenfahrzeugbau der DDR (VSB) |
| 1990 után | mindenki ment az útjára: ki önállóan, ki a DWA részeként |
A haszongépjármű-gyártás és a dízelmotorok megkerülhetetlen óriása. Von SRA Stan Parker - http://www.defenseimagery.mil; VIRIN: 960904-F-5009P-008, Gemeinfrei, Link
| 1837 | egyik előd: Johann Friedrich Klett gépműhelye |
| 1840 | másik előd: Ludwig Sander gépgyára Augsburgban |
| 1841 | nürnbergi gyár: Eisengießerei Klett & Comp, Nürnberg |
| 1844 | az augusburgi gyárat átveszik más iparosok -> Reichenbach'sche Maschinenfabrik |
| 1847 | nürnbergi gyár: az első vasúti teherkocsi legyártása |
| 1857 | augsburgi gyár: megalakul a Maschinenfabrik Augsburg AG |
| 1865 | nürnbergi gyár: Maschinenbau-Gesellschaft Nürnberg, Klett & Co |
| 1873 | nürnbergi gyár: Maschinenbau-Actien-Gesellschaft Nürnberg |
| 1897 | augsburgi gyár: dízelmotorgyártás kezdete |
| 1898 | Maschinenbau-Actien-Gesellschaft Nürnberg + Maschinenfabrik Augsburg -> Vereinigte Maschinenfabrik Augsburg und Maschinenbaugesellschaft Nürnberg AG |
| 1908 | kialakul a végleges név: Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg Aktiengesellschaft (MAN) |
| 1915 | a teherautógyártásra külön cég alapítása: MAN Saurer Lastwagenwerke GmbH |
| 1921 | felvásárolja a GHH |
| 1924 | teherautók közvetlen befecskendezésű dízelmotorral |
| 60/70-es évek | MTU és Büssing felvásárlása |
| 1967-77 | együttműködés a francia Saviemmel |
| F7, F8,F9 típusok, a Rába "Edék" előképei | |
| D2156-os motor licenszének eladása a Rábának | |
| 1985 | az MTU a Daimler-Benz tulajdonába kerül |
| a vasúti járműgyártás saját céget kap: MAN Gutehoffnungshütte Schienenverkehrstechnik AG | |
| teherautók: MAN Nutzfahrzeuge GmbH | |
| 1989 | a GT6N kifejlesztése, az első modern 100%-os alacsonypadlós a piacon |
| 1990 | az osztrák Steyr beolvasztása, vasúti járműgyártás eladása AEG-nek |
| 1993 | a vasútgyártás AEG Schienenfahrzeuge Nahverkehr & Wagen GmbH, Nürnberg néven fut tovább |
| 1996 | a vasúti járműgyártó rész beleolvad az ADtranzba |
| 2000 | a német Neoplan, a lengyel FSC "Star" és svájci Sulzer Turbo megvásárlása |
| 2000 | befejeződik a vasúti járműgyártás a nürnbergi telephelyen |
| 2001 | mellékvágány: utód ugyanazon a telephelyen az Integral Verkehrstechnik AG IVT a Jenbacher "Integral" motorvonatainak építésére |
| 2007 | a francia SEMT Pielstick felvásárlása |
| 2011/13 | a Volkswagen részvénytöbbséget szerez a cégben |
| 2015 | MAN Truck & Bus AG + Scania AB konszern -> Traton, de az egyes cégek önállósága megmarad |
Csöveiről ismert hatalmas fémipari cég, melyet végül a Vodafone nyelt le.
| 1776 | Arnold Mannesmann gyára Remscheidban |
| 1885 | Max és Reinhard Mannesmann kifejleszti a ferdehengerlést varrat nélküli csövek előállítására |
| 1890 | Pilger rendszerű csőnyújtó hengerlés |
| Deutsch-Österreichische Mannesmannröhren-Werke AG, Berlin | |
| 1893 | székhely áthelyezése Düsseldorfba |
| 1908 | Mannesmannröhren-Werke AG |
| utána | bányák felvásárlása (minden egy tető alatt a nyersanyagoktól a kész termékig) |
| II. vh után | a szövetségesek feldarabolják: Mannesmann AG, Consolidation Bergbau AG, Stahlindustrie und Maschinenbau AG |
| 1955 | újra összeállnak: Mannesmann AG |
| 1969/70 | a Thyssen és a Mannesmann felosztja a piacot: az egyik az acéltermelést, a másik a csőgyártást visszafogja a másik javára |
| ? | Demag, Krauss-Maffei, VDO, Kienzle felvásárlása |
| 1990 | mobiltelefon-hálózat létrehozása, hatalmas sikerrel |
| 1999 | a telekommunikációra koncentrálnak, a többit átviszik az Atecs Mannesmann AG-ba, a Mannesmannröhren-Werke (csőgyártás) kivételével |
| a Vodafone ellenséges kivásárlásba kezd | |
| 2001 | utolsó Mannesmann AG közgyűlés |
| utána | a Vodafone az Atecs-et eladja a Siemensnek és a Boschnak, a Mannesmannröhren-Werke AG-t a Salzgitter AG-nak |
| 1846 | Emil Keßler gépgyárának alapítása Esslingenben |
| 1847 | mozdonygyártás kezdete |
| 1920 | megvásárolja a GHH |
| 1956 | GT4 "kurzgelenk" villamos |
| 1965 | a Daimler-Benz többséget szerez |
| járműgyártás leállítása | |
| 2005 | a már csak ingatlankezelőként működő cég felszámolása |
Ha valamiben szerepel a Messerschmitt név, akkor körülbelül sejthető, miről van szó. Meglepő módon azonban vasúti vonatkozása is van ennek a bejegyzésnek! Bár szét lehetne az egyes cégekre bontani, de inkább egy helyen sorolom fel őket.
| Messerschmitt | |
| 1923 | előd: Bayerische Flugzeugwerke AG (BFW), Augsburg |
| 1927 | kooperáció a Messerschmitt Flugzeugbau GmbH-val |
| 1928 | Willy Messerschmitt befektetők segítségével átveszi a céget |
| 1935 | Bf 109 (később Me-109-ként emlegetik) |
| 1938 | Messerschmit AG |
| 1942 | Willy Messerschmittet lemondatják a cégvezetői pozícióról |
| Me 262 kifejlesztése | |
| 50-es évek | Willy Messerschmitt külföldön tervez gépeket |
| 1953 | Messerschmitt Kabinenroller |
| 1955 | Fiat G.91 gyártása licenszben |
| 1956 | Ernst Heinkel Flugzeugwerkével a Flugzeug-Union Süd GmbH megalapítása |
| 1961 | részvétel az F-104 licenszben gyártásában |
| Bölkow | |
| 1939 | Ludwig Bölkow elkezd a Messerschmittnél dolgozni |
| 1948 | Ingenieurbüro Bölkow, Stuttgart |
| 1954 | páncélelhárító rakéta kifejlesztése a Bundeswehr számára |
| 1955 | Bölkow Entwicklungen KG |
| 1965 | a Waggon- und Maschinenbau GmbH Donauwörth fő tulajdonosává válik |
| 1967 | Bölkow Bo-105 első felszállása |
| Blohm | |
| 1933 | Hamburger Flugzeugbau GmbH (HFB), a Blohm & Voss leányvállalata |
| 1937 | beolvasztás a konszernbe: Blohm & Voss, Abteilung Flugzeugbau |
| saját típusok mellett elsősorban Junkers és Dornier gépek gyártása | |
| II. vh. után | a gyárat az angol megszálló hatalom elszállította/elpusztította |
| 1954 | HFB + Weser-Flugzeugbau + Siebel -> Flugzeugbau Nord GmbH |
| 1963 | részvétel a Transall C-160 gyártásában |
| MBB | |
| 1968 | Bölkow GmbH + Messerschmitt AG = Messerschmitt-Bölkow GmbH |
| 1969 | Messerschmitt-Bölkow GmbH + Hamburger Flugzeugbau GmbH (Blohm + Voss érdekeltség) = Messerschmitt-Bölkow-Blohm GmbH |
| a British Aircraft Corporationnel és az Aeritaliával megalapítják a Panavia Aircraft GmbH-t (a "Tornado" kifejlesztőjét és gyártóját) | |
| részvétel az ET 420 gyártásában | |
| 1971 | a Waggon- und Maschinenbau GmbH Donauwörth teljesen beolvad az MBB-be |
| 1979 | a Krauss-Maffeijel (-vel?) és a Thyssen Henschellel létrehozzák a Magnetbahn Transrapid konzorciumot |
| 1981 | Vereinigte Flugtechnische Werke felvásárlása |
| 1984 | részvétel az ICE fejlesztésében és gyártásában |
| 1989 | felvásárolja a Daimler-Benz -> a Deutsche Aerospace Aktiengesellschaft (DASA) része lett |
| 1909 | Luftfahrzeug-Motorenbau GmbH alapítása Bissingenben |
| 1912 | átköltözés Friedrichshafenbe |
| 1918 | új név: Maybach-Motorenbau GmbH |
| 1960 | megveszi a Daimler-Benz |
| 1966 | összeolvasztják a Daimler-Benz nagymotor-gyártásával: Maybach Mercedes-Benz Motorenbau GmbH |
| 1969 | rátalálnak a mai névre: Motoren- und Turbinen-Union Friedrichshafen GmbH |
| 2005 | a DaimlerChrysler eladja a céget, a vevő a DaimlerChrysler és a Rolls-Royce tulajdona, az MTU márkanév marad |
| 2014 | a Rolls-Royce átveszi a Daimler részét is a cégben |
Vasúti járművek gyártásával is foglalkoztak, de az utóbbi 50 évben leginkább mozgólépcsők és markolók gyári tábláin láthattuk ezt a nevet.
| 1896 | O&K oHG alapítása - eleinte csak kereskedéssel foglalkoztak, gyártással nem |
| 1897 | részvénytársaság kisvasúti járművek gyártására: Aktiengesellschaft für Feld- und Kleinbahnen-Bedarf, vormals Orenstein & Koppel |
| 1899 | Märkische Lokomotivfabrik Orenstein & Koppel oHG leányvállalat alapítása Neuendorfban, ami később Babelsberg része lesz |
| 1920 | részvénytársaság: Orenstein & Koppel AG |
| 1940 | új név: Maschinenbau und Bahnbedarf Aktiengesellschaft, vormals Orenstein & Koppel (MBA) |
| 1941 | a zsidó származású alapítók nevét teljesen eltüntették -> Maschinenbau und Bahnbedarf Aktiengesellschaft |
| 1941 | a Hoesch AG átveszi a részvénytöbbséget |
| 1948 | az NDK-ban maradt, államosított babelsbergi üzem VEB LOWA Lokomotivbau Karl Marx Babelsberg (LKM) néven működik tovább |
| 1949 | ismét Orenstein & Koppel AG a nyugati oldali cég neve |
| 1996 | a mozgólépcsőgyártást eladják a finn KONE-nak |
Itthon nem nagyon ismert a cég neve, de a müncheni villamosüzemnek egyfajta udvari szállítói voltak
| 1852 | Waggonbaufabrik Josef Rathgeber, München |
| vasúti kocsik, később villamosok | |
| 1945 | busz felépítmények |
| 1950 | M-Wagen |
| 1956 | megveszi a Meiller, elkezdi kifuttatni a vasúti járműgyártást |
| 1966 | P-Wagen a Hansa GT4 licensze alapján |
Balra egy "Gothawagen", jobbra egy "Rekowagen". Kívülről elsősorban az egyszárnyú ajtóról és a három helyett négy oldalablakról lehet felismerni utóbbit.
A "Raw" a "Reichsbahnausbesserungswerk", azaz a "birodalmi vasúti javító műhely rövidítése", Schöneweide pedig Berlin egyik városrésze. Leginkább az itt épített "Reko" villamosok miatt emlékszünk a helyre.
| 1927 | főműhely a villamosított S-Bahn kiszolgálására: Reichsbahnausbesserungswerk (Raw) Berlin-Schöneweide |
| az S-Bahn üzemben tartása ki is terhelte az üzemet kellően | |
| II. vh. után | mivel a metró főműhelye a nyugati oldalon maradt, a kelet-berliniek ide helyezték ezt a funkciót |
| 1954 | a keleti villamosüzem főműhelyi szerepét is betölti |
| 1959 | elkezdenek régi villamosokat "újjáépíteni", ami a budapesti acélvázasítás megfelelője, gyakorlatilag új járművek épülnek: ez a "Rekowagen", amit mindig összetévesztenek a gothaiakkal |
| 1962 | felesleges S-Bahn szerelvényeket metróvá építenek át a keleti szélesprofilú metró számára (E III típus) |
| 1970 | mivel az NKD-nak nem szabad villamost építenie (csak venni Csehszlovákiából), de igény van rá, újra Rekowageneket építenek |
| 1994 | a Deutsche Reichsbahn (DR) megszűnésével a főműhely a Deutsche Bahn (DB) tulajdona lesz |
A náci Németország ernyőszervezete a saját és a bekebelezett országok nehéziparának összefogására és irányítására. Meg se próbálom felsorolni, mikor mit adtak hozzá. Nem konkrét gyár volt, inkább egy holding.
| 1937 | Reichswerke AG für Erzbergbau und Eisenhütten "Hermann Göring" Salzgitterben, eredetileg rossz minőségű vasérc feldolgozására, illetve a meglevő fémipari cégeknek konkurencia létrehozása |
| 1938 | Reichswerke AG für Erzbergbau und Eisenhütten "Hermann Göring", Linz |
| 1939 | Csehország megszállása, Škoda, ČZ bekebelezése |
| lengyel vállalatok bekebelezése | |
| Holding Reichswerke AG "Hermann Göring" | |
| 1945 | a szövetségesek feloszlatják, a nyugati oldalon maradó cégek a Salzgitter AG tulajdonába kerülnek |
| 1870 | Société Anonyme Aciéries du Rhin megalapítása Párizsban |
| 1872 | Rheinische Stahlwerke |
| II. vh. után | feldarabolják |
| 1952 | Hanomag megvétele |
| 1964 | Henschel megvétele |
| 1973 | az August Thyssen-Hütte AG megszerzi a részvénytöbbséget |
| 1976 | eltűnik a Rheinstahl márkanév, a logót a Thyssen tovább használja a saját nevével |
Nehézipari holding, az egyik legnagyobb európai acélipari cég.
| 1858 | kohó Peine közelében |
| 1937 | a Reichswerke AG "Hermann Göring" része lesz, új építésű acélipari telephellyel Salzgitterben |
| II. vh. után | a szövetségesek leszerelik a salzgitteri üzemet |
| a Reichswerke AG nyugati részei az AG für Bergbau- und Hüttenbetrieb kezelésébe kerülnek | |
| 1962 | a hosszú nevű fentebbi AG-t átnevezik Salzgitter AG-nak |
| 1989 | eladják a Preussag AG-nak |
| 1998 | az acélgyártó üzemág kiválik a Preussagból, és Salzgitter AG néven folytatja |
| 2000 után | megveszik a Mannesmannröhren-Werke AG-t |
| 1885 | Schuckert & Co. alapítása Nürnbergben |
| 1893 | részvénytársaság: Elektrizitäts-AG vormals Schuckert & Co. (E.-AG) |
| 1903 | a Siemens & Halske átveszi -> Siemens-Schuckertwerke (SSW) |
| 1852 | Eisengießerei und Maschinen-Fabrik von L. Schwartzkopff alapítása |
| 1867 | első gőzmozdonyuk legyártása |
| 1870 | Berliner Maschinenbau-Actien-Gesellschaft vormals L. Schwartzkopff, Berlin |
| 1945 | mozdonyok építésének befejezése |
| 1966 | beleolvad a Deutsche Industrieanlagen GmbH-ba |
Bár a villamosok és mozdonyok, motorvonatok gyártásában fontos szereplő volt a kezdetek óta, saját járműgyára tulajdonképpen csak a DUEWAG, az osztrák SGP és a Krauss-Maffei megvásárlása után lett.
| 1847 | Werner (von) Siemens és Johann Georg Halske megalapítja a Telegraphen Bau-Anstalt von Siemens & Halskét (S&H) |
| 1866 | dinamó készítése és szabadalmaztatása |
| 1879 | első villamosüzemű vasút bemutatása egy berlini kiállításon |
| 1881 | első állandó villamosvasút (nem bemutatóüzem) elindítása Lichterfeldében |
| 1882 | első trolibusz ("Elektromote") megépítése |
| 1887 | kísérleti villamosvasút a Nagykörúton, egy évvel később társalapító a Budapesti Városi Vasútban (BVV) |
| 1890-es évek | a Siemensstadt építésének kezdete Berlin határában |
| 1896 | a Kisföldalatti fő kivitelezője, villamosberendezések szállítója |
| 1897 | részvénytársaság: Siemens & Halske AG |
| 1903 | Siemens & Halske + Elektrizitäts-Aktiengesellschaft vormals Schuckert & Co. (EAG) ->Siemens-Schuckertwerke GmbH (SSW) |
| Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m.b.H., System Telefunken alapítása AEG-vel | |
| 1921 | Siemens-Bauunion alapítása |
| 1928 | az AEG-vel megalapítják a Vereinigte Eisenbahn-Signalwerkét (VES) |
| 1932 | Siemens-Reiniger-Werke AG (SRW) megalapítása orvostechnikai termékek (pl. röntgenberendezések) gyártására |
| 1947 | a SRW Erlangenbe költözik |
| 1949 | a SSW áthelyezi a központját Berlinből Erlangenbe |
| a S&H áthelyezi a központját Berlinből Münchenbe | |
| 1954 | félvezetők és számítógépek gyártása |
| 1958 | első beültethető szívritmusszabályzó (Siemens-Elema) |
| 1966 | a S&H, a SSW és a SRW összeáll Siemens AG-vé |
| 1969 | Transformatoren Union (TU) und Kraftwerk Union (KWU) alapítása az AEG-vel |
| 1983-tól | az ICE járműveinek villamosberendezési fővállalkozója |
| 1989-99 | a DUEWAG felvásárlása |
| 1992-től | betársulás az osztrák SGP-be, 1993-tól többségi tulajdonos |
| EuroSprinter mozdonyok a Krauss-Maffeijal együttműködve, leghíresebb talán a Taurus (2000) | |
| 1992 | első Combino |
| 1998 | Desiro motorvonat |
| 2000/01 | az Atecs Mannesmann AG megvásárlása |
| a Krauss-Maffei mozdonygyárának beolvasztása | |
| 2017/19 | a Siemens vasúti járműgyártása fuzionálni akart az Alstoméval, de az EU nem engedte - az üzletág Siemens Mobility GmbH-ként működik tovább |
Ha nem ugrik be hirtelen, honnan ismerős ez a név, akkor valószínűleg mérsékelten formatervezett autódarukon láttad.
| 1958 | VVB Bergbau-Ausrüstungen und Förderanlagen konszern |
| 1965 | új név: VVB TAKRAF (Tagebergbau-Ausrüstungen, Krane und Förderanlage) |
| 1990 | részvénytársaság: TAKRAF Schwermaschinenbau AG |
| 1992 | TAKRAF Lauchhammer GmbH Leipzig |
Balra: aacheni Talbot négytengelyes múzeumban letárolva. Jobbra: a Bombardier Talent erdetileg Talbot leichter Nahverkehrstriebwagen volt.
| 1838 | Johann Hugo Jacob Talbot és Pierre Pauwels kocsigyára Aachenben: Eisenbahn-Wagen-Fabrik Pauwels & Talbot |
| 1855 | a fiai újraalapítják a céget G. Talbot und Herbrand néven |
| 1866 | Herbrand kilép és megalapítja a kölni Waggonfabrik P. Herbrand & Cie -t |
| a cég neve immár Waggonfabrik Talbot | |
| ? | megszerzik a WF Uerdingen részvényeit |
| 1994 | az utolsó nagy dobás: a "Talbot leichter Nahverkehrstriebwagen" kifejlesztése |
| 1995 | felvásárolták: Bombardier Transportation - Talbot Aachen |
| 2012/13 | a Bombardier bezárja a telepet, egy része Talbot Services GmbH néven, önállóan folytatja |
| 1867 | August Thyssen megalapítja a Thyssen-Fossoul & Co vasművet |
| 1870 | feloszlatja az előbbit, és létrehozza a Thyssen & Co. hengerművet Duisburgban |
| 1871 | Thyssen & Co alapítása Styrumban |
| 1883-tól | August Thyssen bányarészvényeket vásárol a hamborni Gewerkschaft "Deutscher Kaiser" bányában |
| 1891 | a bányára alapozva kohót alapít |
| 1926 | Hoesch + Gutehoffnungshütte + Mannesmann + Krupp és mások összeállnak -> Vereinigten Stahlwerke AG (VESTAG) |
| 1934 | a VESTAG-n belül August-Thyssen-Hütte AG |
| II. vh. után | a szövetségesek felszámoltatják a céget |
| 1953 | újraalapítás: August-Thyssen-Hütte AG |
| 50/60-as évek | bányák és vasművek felvásárlása |
| 1969/70 | a Thyssen és a Mannesmann felosztja a piacot: az egyik az acéltermelést, a másik a csőgyártást visszafogja a másik javára |
| 1973 | Rheinstahl AG felvásárlása |
| 1977 | Thyssen Aktiengesellschaft vorm. August Thyssen-Hütte. |
| 1999 | fúzió a Fried. Krupp AG Hoesch-Krupppal -> ThyssenKrupp AG |
Van der Zypen & Charlier / Westwaggon
Balra: a wuppertali függővasút kivitelezését is a Van der Zypen végezte. Jobbra: a Bonn-Bad Godesberg-Mehlem villamosüzem Westwaggon háromtengelyese (!) a wehmingeni villamosmúzeumban
| 1845 | Van der Zypen & Charlier megalapítása Deutzban |
| 1901 | wuppertali függővasút megépítése |
| 1927 | Düsseldorfer Eisenbahnbedarf AG és a Killing & Sohn megvétele -> Vereinigte Westdeutsche Waggonfabriken AG (Westwaggon) |
| 1928 | Chaisen- und Eisenbahnwagen-Fabrik der Gebrüder Gastell megvétele |
| 1930 | Waggonfabrik Fuchs átvétele |
| 1959 | megveszi a Klöckner-Humboldt-Deutz AG (KHD), a Westwaggon márkanevet megtartják |
| 1964 | beszüntetik a villamosgyártást |
| 1970 | beszüntetik a mozdonygyártást |
| 1888 | cégalapítás Altenában |
| 1899 | Eduard Vossloh oHG |
| 1909 | Vossloh KG |
| 1930 | Vossloh-Werke GmbH |
| 1967 | rugós sínleszorítás kifejlesztése |
| 1990 | Vossloh AG |
| 2002 | megveszi a Kiepét -> Vossloh Kiepe |
| 2004 | az Alstom valenciai mozdonygyárának (régebben Macosa) megvétele |
| 2015 | a valenciai gyárat eladják a Stadlernek |
| 2016 | Kiepe eladása a Knorrnak |
| 2019 | mozdonygyártás eladása a kínai CRRC-nek |
_2018-07-24.JPG#/media/File:Koper-Capodistria_H-START_A_51_55_19-80_001-2_(R-1604_Istria)_2018-07-24.JPG)
A MÁV-nak is vannak bautzeni kocsijai. By User:Beroesz - Own work, CC BY-SA 2.5 hu, Link
| 1846 | Eisengießerei- und Maschinenwerkstatt von Petzold & Center, Bautzen |
| 1872 | Maschinenfabrik Melzer & Co. |
| 1897 | fúzió a hamburgi Wagenbauanstalt von W. C. F. Busch céggel -> Waggon- und Maschinenfabrik Aktien-Gesellschaft vorm. Busch |
| utána | villamosok gyártása, később teher- és személykocsik |
| 1928 | Waggon- und Maschinenfabrik Aktien-Gesellschaft vorm. Busch + Waggonfabrik Werdau + Linke-Hofmann-Werke -> Linke-Hofmann-Busch-Werke Aktiengesellschaft |
| II. vh. után | a gyárat leszerelik és a Szovjetunióba viszik |
| 1946 | átveszi a Sowjetische Aktiengesellschaft für Transportmittelbau |
| 1947 | NDK tulajdonba kerül, a LOWA része lesz |
| utána | nem csak vasúti dolgokat gyárt |
| 1975 | Bc és WLAB kocsik gyártása a MÁV-nak |
| 1981 | A, B és AB kocsik gyártása a MÁV-nak |
| 1990 | Waggonbau Bautzen GmbH |
| a DWA részévé válik | |
| 1995 | Apmz, Bpmz, Bpm és Wrm kocsik gyártása a MÁV-nak |
| 1998 | a Bombardier része lesz |
| ma is működik |
Waggonfabrik Uerdingen / DUEWAG
Az uerdingeniek sínbuszát licenszben gyártva és erdetiben is sokfelé használták.
| 1898 | Waggon-Fabrik AG Uerdingen, másban utazó iparosok által alapítva |
| 1935 | a Düsseldorfer Waggonfabrik AG részvényeinek átvétele |
| 1938 | átnevezés: Waggon-Fabrik Uerdingen AG |
| 1950 | Uerdinger Schienenbus |
| 1959 | a Düsseldorfer Waggonfabrik AG teljes beolvasztása, a DÜWAG megmaradt márkanévnek a villamosoknál |
| 1965 | Stadtbahnwagen Frankfurt |
| 1973 | Stadtbahnwagen B |
| 1974 | TW6000 |
| 1981 | új név: DUEWAG AG |
| 1989 | a Siemens AG megveszi a DUEWAG AG többségi részesedését a Talbottól |
| 1999 | a Siemens AG a teljes céget megveszi -> Siemens Duewag Schienenfahrzeuge GmbH |
| 1996 | beleolvasztják az esseni Siemens Schienenfahrzeugtechnik GmbH-t, az egykori Krupp Verkehrstechnik AG-t |
| 2000 | megszűnik a düsseldorfi telephely |
Second hand slágerek: kasseli hattengelyes Wegmann Gorzówban és brémai Wegmann GT4 Temesváron
| 1882 | alapítás: Casseler Waggonfabriken von Wegmann, Harkort & Co. |
| 1886 | új név: Wegmann & Co. |
| 1917 | tankgyártás kezdete |
| 1973 | Hansa GT4 továbbfejlesztése |
| 1999 | felvásárolják -> Krauss-Maffei Wegmann |
A második világháború után az addig is technológiai vezető cég a keleti blokk forgóváz- és emeletes kocsi specialistája lett.
| 1828 | Johann Christoph Lüders görlitzi kocsiműhelyének alapítása |
| 1849 | vasúti kocsik gyártása: Eisenbahnwagen-Bauanstalt |
| 1869 | részvénytársaság: Aktiengesellschaft für Fabrikation von Eisenbahnmaterial zu Görlitz |
| 1919 | új név: Waggonfabrik Görlitz Aktiengesellschaft |
| 1921 | más cégekkel összeolvadás -> Waggon- und Maschinenbau Aktiengesellschaft Görlitz (WUMAG) |
| 1923 | Görlitz I forgóváz kifejlesztése - ez fontos profilja lesz a cégnek ezután, számos MÁV kocsi alá is görlitzi forgóvázak kerültek |
| 1932 | "Fliegender Hamburger" |
| 1935 | az első modern emeletes kocsi ingavonathoz |
| 1946 | Sowjetische Aktiengesellschaft für Transportmittelbau része |
| 1947 | keletnémet tulajdonban: VEB Waggonbau Görlitz |
| 1948 | létrejön a Vereinigung Volkseigener Betriebe Lokomotiv- und Waggonbau (LOWA) konszern, a kocsitervezés feladata ide kerül |
| 1958 | LOWA helyett Vereinigung Volkseigener Betriebe Schienenfahrzeugbau |
| 1979 | megint új név: VEB Kombinat Schienenfahrzeugbau |
| 1982 | GP200 forgóváz kifejlesztése a VÚKV-val együttműködésben |
| 1990 | Waggonbau Görlitz GmbH a Deutsche Waggonbau Aktiengesellschaft (DWA) részeként |
| 1992 | a DB is emeletes kocsikat rendel |
| 1998 | a DWA-t megveszi a Bombardier |
Jókora autóipari beszállító, például automata váltóiról ismerhetjük.
| 1915 | Zahnradfabrik GmbH alapítása Friedrichshafenben |
| 1921 | részvénytársaság: Zahnradfabrik Friedrichshafen AG |