[ˈʂt͡ʂɛt͡ɕin]* villamosai 2015 júniusában
*írd: Szczecin

Szszecin Budapesttől messze van, de Berlintől nem, úgyhogy amikor 2015 júniúsában oda látogattam, egyik nap egy kisebb társasággal vonatra ültünk, és eldöcögtünk a Nyugat-pomerániai vajdaság fővárosába. A 400 ezres város 64 kilométeres villamoshálózattal büszkélkedhet, és elég színes járműállománnyal.

A város szláv gyökerekkel rendelkezik, de volt már svéd kézen is, a XVIII. században pedig a poroszokhoz került. A német fennhatóság a második világégésig tartott, melynek végén a túlélők 80%-a még németnek vallotta magát - két évvel később már csak pár ezren voltak. A német hatás ennek ellenére máig látszik, hiszen az ipari forradalom és a város nagyformátumú kiépítése is ehhez a korszakhoz fűződik, ennek megfelelően az Odera folyó nyugati ága és egy fennsík közé beszorult pályaudvar úgy nézett ki, mintha Berlin külvárosában jártunk volna. Sajnos nem a balra látható, NEWAG gyártmányú motorvonattal érkeztünk, hanem egy 628-assal, de igazából így is kényelmes volt az út - a határ átlépését egyébként abból észleltem, hogy elmentünk egy fehér-piros festésű Ludmilla mellett :)

A pályaudvar feletti részen két villamosvonal is húzódik, de épp mindkettőn szünetelt a közlekedés, ezért gyalogoltunk egy kicsit, közben pedig buszokat fotóztam, mert miért ne. A szczecini buszpályaudvar egy az egyben elment volna vidéki Volán-állomásnak (abban az értelemben is, hogy mind a pénztáros, mind a büfés csak a lokális nyelvet beszélte - semmi német vagy angol), a Gorzów-ba menő, vélhetően használtan vett Setrán pedig néhány órával később végig Modern Talking, C.C. Catch, Baltimora és társaik szóltak, úgyhogy olyan nyolcvanas évek hangulat volt, hogy szinte éreztem, ahogy elértéktelenedik a zsebemben a zlotyi :O

A Brama Portowánál (korábban Brama Berlińska/Berliner Tor) végre villamosokat is láttunk: balra két ex-berlini KT4-es, jobbra pedig egy PESA 120NaS. Amit rajtuk látunk, az elvileg a Tramwaje Szczecińskie jelenlegi flottafestése, de a régebbi járművek nagy része mindenféle más színekben pompázott.

Első utunk Gumieńcébe vezetett, egy ingyen wifis PESA-val; az utazási élmény nem különbözött a szegeditől. A balra látható KT4-es még berlini festését viseli, csak rámatricáztak valami fekete reklámot.

Plac Ko¶ciuszki, balra PESA-val, jobbra pedig egy 105Na összeállítással. A jókora ablakok miatt "Akvárium" becenevet kapott lengyel klasszikusból csak két szerelvényt láttam, de tulajdonképpen örülhetek, hogy egyátalán volt még ilyen üzemben.

Szintén Berlinből jöttek a T6A2D-k. Az ezeken a képeken látható füves pálya egyátalán nem volt jellemző a hálózatra, valószínűleg még elég új volt. Jobbra a távolban egy Moderus Alfa HF10AC, azaz egy papíron felújított, a valóságban viszont valószínűleg inkább újragyártott szerelvény fehérlik, innen azzal mentünk tovább.

Balra, a HF10AC belseje, jobbra egy villamospótló busz.

Delta-csomópont a Plac Szarych Szeregów-n PESA-val és KT4-essel. A városnak ez a része a XIX. században párizsi minta alapján lett kiépítve, sugárutakkal és köröndökkel.

Balra a másik 105Na szerelvény, amit láttunk; ezzel mentünk is pár megállót, de akkora tömeg volt, hogy nem tudtam rendesen fotózni. Jobbra egy újabb telireklámos ex-berlini Tatra.

A Boguchwały-ba kimenő járat hurokvégállomása egy annyira német beütésű lakótelep utcáin fut, hogy akkor se csodálkoztam volna, ha Dworzec PKP Szczecin Niebuszewo helyett Bahnhof Zabelsdorfot mondtak volna be átszállási lehetőségként. Jobbra: a két KT4-es közt a csatláson átmászást megakadályozó kerítésben az az érdekes, hogy szerintem Berlinben nem használnak ilyet.

Balra: Solaris csuklós a hurok mentén. Jobbra: Moderus Beta MF15AC, a korábban látott HF10AC alacsonypadlós középrésszel megspékelt változata. Sajnos ilyennel nem sikerült utazni, mert itt már nagyon mennünk kellett visszafelé, ez meg kifele ment.

Rondo Giedroycia/Kołł±taja: a lengyel városokban annyira kedvelt "körforgalom, a közepén villamoselágazással" téma egy inkarnációja a sokból. Erre a KT4-esre felszálltunk, úgyhogy róla van belső fotóm. Nem nagyon nyúltak hozzá, berlini kísérőim otthon érezhették magukat.

Mozgóképes benyomások - bővebb kommentár a videó felirataiban.

Balra: az aleja Wyzwolenián a sínek állapota meglehetősen rossz volt; kíváncsi vagyok, azóta nem építették-e újra, mert maga az utca elég felkapottnak tűnt. Jobbra: Księdza Kardynała Stefana Wyszyńskiego, rálátással a Szent Jakab-bazilikára.

Balra: a főpályaudvart akkoriban kezdhették felújítani, ma így néz ki. Jobbra: a kelet (igazából inkább délkelet) felé továbbvezető vasútvonal forgóhídon halad át a hajózási útvonalként kiépített Odera-ágon. Szívesen megnéztem volna, ahogy elfordítják - már ha csinálnak még olyat.

És ezt már csak a buszból láttam: a két hónappal később részlegesen átadott gyorsvillamos építésének munkálatai. Látványosan nézett ki, bár balra az az oszlop mintha kicsit közel lenne a vágányhoz. Egyszer vissza kell jönnöm ide, megnézni, milyen lett! És mielőtt valaki megkérdezné, miért busszal mentünk tovább: mert vonattal nem tudtunk volna úgy eljutni a célunkhoz, hogy még aznap vissza is érjünk Berlinbe.

A látogatás megszervezéséért ezúton is köszönetet szeretnék mondani Harald Tschirnernek!

A nap folytatása: Gorzów Wielkopolski


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez