Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
vasút
jegyek
hajók
egyéb

youtube

a készítőről
levél írása

énblog

   
 


Jegyek: Kéregjegyek 3.

Az előző oldal: Kéregjegyek 2.

Ausztria

Nyugati szomszédainknál manapság már csak hőpapírra nyomott számítógépes jegyekkel szoktam találkozni; nem nagyon tudom, meddig használtak "kérgeket" (esetleges nosztalgiaüzemi jegyektől most tekintsünk el, olyanok akár most is előfordulhatnak még). Régen viszont ott sem spóroltak a kartonnal - és néha a színekkel sem!:

Baloldalt legrégebbi osztrák kéregjegyem látható, a harmincas évek Franz-Josef-Bahnhof-járól. Menettérti, az akkor jellemző, vízszintes szaggatott csík mentén kettévágható/téphető kivitelben. Tőle jobbra valamiféle egyezményen (COTIF?) alapuló nemzetközi viszonylatú jegy, a tiroli Seefeldből a németországi Mittenwaldba, és vissza, a Mittenwaldbahn-on. Megint jobbra egy kedvezményes menetjegy, illetve egy kedvezményes menettérti jegy, mindkettő a hetvenes évekből.

Törzsfejlődés: hagyományos, előre nyomtatott (kedvezményes) menettérti, gépi nyomású (kedvezményes) menettérti, és egy "jobbra-balra nyilas" gépi jegy.

Persze számomra különösen érdekesek a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút, azaz a Gyesev kéregjegyei. Ezeket az eddigi jegyektől a cég német rövidítésének (ROeEE) feltüntetése különbözteti meg. A ferde csíkos darab elég mókásan néz ki szerintem.

Persze más társaságok jegyei is érdekelnek, de ilyenekre elég ritkán sikerül szert tennem. Bár a baloldali igazából nem is más társaság, hanem ÖBB (Osztrák Szövetségi Vasút), mégis érdekes: a bécsi (villamosított) S-Bahn üzem 1962-ben indult el, és ekkor egy ideig még hosszabb formában, "Schnellbahn"-ként emlegették. Amúgy nem minden tanulság nélkül való, hogy az ottani S-Bahn hálózatot 1955-ben kezdték el tervezni, és 61-ben már közlekednie kellett volna, ám az ÖBB kishíján bedőlt anyagilag, ezért csúszott egy kicsit a projekt. Csak látnám, hogy Budapesten mikor kezdik már végre tervezni az S-Bahnt! A balról második jegyet nem tudom beazonosítani ("ST L B" ez milyen Bahn lehet?), de azért jól néz ki, pláne, hogy "postatiszta" (kezeletlen). A maradék két jegy viszont kedvenc Innsbruckom kedvenc Stubaitalbahnjáról származik - itt így néztek ki a retúrjegyek, amikor még kéregjegy volt.

Nem-szokványos vasutak jegyei. Baloldalt: a Taurachbahn egy 760 mm-es kisvasút, ez a pótjegy egy csoporthoz tartozott, akárcsak a mellette látható Zillertalbahn-ellenőrzőjegy. A jobb szélen látható Hahnenkammbahn viszont tudtommal egy lanovka (kabinos függővasút), bár lehet, hogy amikor ezt a - ma már több évtizedes - kérget kiadták, még nem az volt :)

 

Svájc

Svájc a világ legvasutasabb országa, ahol szerintem gyakorlatilag lehetetlen nem szeretni - és élvezni - a vonatozást. Igaz, minden adottságuk megvolt hozzá, tehát most ne merüljünk el az önsajnálatba, hogy nálunk miért nem működik úgy a sihuhu, mint náluk. Például mert a világon sehol se működik úgy. Namármost _a_ tüchtig vasutak mellett nem csoda, ha a kéregjegyeik is klasszak:

Ezek itt az Arth-Goldau és Rigi között működő Arth-Rigi Bahn, egy normál nyomtávú fogaskerekű jegyei. Nem is akármilyenek; felsorolás balról jobbra: alkalmazotti jegy, részvényesi jegy, helyi lakosoknak szóló jegy, különjegy, társasági jegy. Az utolsó kettő már szinte póriasan hangzik: sima menettérti, és egy ellenőrző pótjegy.

Tobzódjunk kicsit a színekben! A baloldali kéreg az "adójegy" feliratot viseli, ami nem tudom, pontosan mit is jelent. Mindenesetre a Zürichi-tavi hajózási vállalat, a ZSG adta ki, 1975-ben. Mellette a világ legmeredekebb fogaskerekű vasútjának, a Pilatus-Bahnnak egy menettérti jegyét láthatjuk. Sajnos eddigi svájci kirándulásaim alkalmával nem jutottam el ide (bár egyszer elmentünk közvetlenül alatta), pedig kíváncsi lennék, milyen az a 48%-os (igen, nem ezrelék - százalék!)  emelkedés. Összehasonlításképpen: a mi svábhegyi fogasunk maximuma valahol 12% körül van. A mellette látható két jegy egyszerűségével tűnik ki, még nem fejtettem meg, hová valósiak (az egyik valahol a Jungfrau környékén lesz, a másik pedig talán egy használaton kívüli (igen, Svájcban is van ilyen) szakaszra lett kiadva, ahol manapság múzeumvasutat akarnak nyitni lelkes vasútbarátok - de lehet, hogy ez nem az a szakasz).

Na, ezeken a jegyeken viszont nem spóroltak a grafikai elemekkel, van itt kisvonat, kishajó, gőzmodony, piroscsík... :)

Svájc ugye többnyelvű ország, amit ez a két jegy-pár jól illusztrál: német és francia félárú, német és francia menettérti. Természetesen a német nyelvterületen nem francia jegy és vice versa. Olasz és réto-román nyelven nyomott jegyem sajnos nincs.

A változatosság kedvéért megint néhány egyszerűbb jegy. A bal és jobb szélen levők Postabusz-jegyek; a Felsenegg-i és a Fräkmüntegg-i lanovkára szólnak, a St.Moritz-i pedig a Rhätische Bahn engadini vonalán (Pontresina-Scuol) lett kiadva.

Nem tudom, hogy másnak is feltűnt, de ezeknek a jegyeknek a betűtípusai és a nyomása is nagyon finom. Valahogy kifinomultabbak a nálunk használtaknál. Vélhetően vagy nem százéves gépeken készülnek, vagy a százéves gépeket karbantartják. A színeik is "élnek", ami a fentebbi három példányon elég jól érzékelhető. A baloldali a berni S-Bahn-ra szólt, a középső egy helybelieknek szóló bérlet (a pontozott vonal a tulajdonos aláírásának a helye), a jobboldali pedig érzésem szerint gépkocsi-szállításra szól (kocsi+két utas).

Az előbbi jegyek után kicsit szomorú, hogy később áttértek az automatákra: baloldalt egy gyorsnyomtatott menettérti, tőle jobbra pedig automatás jegyek. Ezek igazából nem kéregjegyek, mert vékonyabb papírra készültek, és kicsit hosszabbak is. Valamint csúnyák :)

 

"Beneluxia"

Most pedig menjünk északabbra! Olyan magyar szó, hogy "Beneluxia", persze nincsen, de valamit oda kellett írnom. És hogy megmaradjak az enyhén dadaista stílusú narrációnál, a BeNeLux-ból kezdjük rögtön a közepével, Hollandiával.

A decens pizsama-mintás jegy baloldalt egy esti menettérti a feltüntetett állomások közt, a következő egy napijegy (ne kérdezze senki, hogy miért van ekkora betűkkel odaírva, hogy a napijegy egy éven át érvényes:). A következő egy "hétvégi retúr" pótjegy. A negyedik egy középen perforált, azaz kettétéphető oda-vissza biléta.

Az első háromhoz valószínűleg nem kell magyarázat (ha mégis: két egyszeri utazásos jegy, és egy egyszeri utazásos 50%-os). A negyedikre viszont büszke vagyok: ezt 2003 októberében kaptam Amszterdamban, amikor a 2624-es pályaszámú budapesti villamos hazahozatalát elkezdtük pedzegetni. Ekkor természetesen mentünk egyet a múzeumvonalon is, erre az útra kaptam ezt a szabadjegyet.

A BeNeLux másik kétharmadából nem nagyon vannak kérgeim. Talán részben azért is, mert amik vannak, nem igazán nyerték meg a tetszésemet. A két belga és egy luxemburgi jegy valami ősi stenciles technikával lehetett helyben kinyomtatva: a betűkép életlen, elmosódott, és a papír alapmintája se valami nagy szám. A negyedik éppen ezért valami egészen más: egy kombinált vonat+komp jegy Franciaországból. Legalábbis azt hiszem :)

Folytatás: kelet- és nyugatnémet kéregjegyek


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra