Elveszett sínek: Budapest megszüntetett villamosvonalai
Az angyalföldi és újpesti villamosok Marx téri végállomása (1950-1981)
A fő cím nem teljesen pontos: az oldal az 1950-ben épített, és ugyanezen év május elsején átadott Balzac utca-Visegrádi utca-Kádár utca-Váci út hurokvágánnyal foglalkozik. Ezt azért kell leszögeznem, mert nem ez volt az első hurok, mely érintette a szóban forgó utcák némelyikét: az "előd" az első világháború idején épült Váci út-Szent István körút-Visegrádi utca-Kádár utca útvonallal. Ez látható a baloldali, 1937-ből származó térképrészleten. A funkciója azonos volt azzal, amire a második is épült: az észak, azaz a Váci úton Újpest és Rákospalota felől érkező villamosok fordultak vissza benne. Megszüntetésére azért került sor, mert az itt végighaladó villamosok érintették a Szent István körutat, akadályozva az ottani forgalmat. A második hurok már nem ment ki a körútra, igaz, emiatt kissé távolabb is került a tértől, és az ott végállomásozó többi viszonylattól.
Az, hogy én most csak ezzel a második hurokkal foglalkozom, annak köszönhető, hogy kedvenc "villamosos korszakom" az FVV-BKV időszakra esik, ráadásul ezekben az években készült a legtöbb olyan kép a helyszínről, mely alkalmas arra, hogy a megszokott "régen és most" stílusban foglalkozzunk velük! Véleményem szerint ez a hurok mindenképpen a második világháború utáni villamosközlekedés legérdekesebb csomópontja volt, a hatalmas forgalom miatt számos viszonylattal, sokféle villamoskocsival, és az ebből adódó érdekes helyzetekkel. Lássuk hát!
Személyes megjegyzések
A Kádár utcai eredeti útvonala ("A")
A Balzac utca
A Visegrádi utca
Az eredeti leszállóhely
A "kakasülő"
A nagykörúti
összekötőványány a Visegrádi utcában
Az eredeti
felszállóhely a Kádár utcában
A kikanyarodás
a Váci útra
A fejvégállomás
a Kádár és az összekötővágány a Nyugati tér felé
Az első terelés ("B")
"A Kresz Géza vége,
ahol fordul a villamos"
A második terelés ("C")
A kanyarodás
a Katona József utcába
A felszállóhely
a Katona József utcában
A
kanyarodás a Kresz Géza utcába
A kanyarodás
a Radnóti Miklós utcába
A vég
A Kádár utcai hurok az "elvesztett sínek" mániásának szemeivel
A Kádár utcai hurokra sajnos nem nagyon emlékszem kiskoromból (nagyon kicsi voltam, amikor nagymamámmal még itt szálltunk fel a Váci úti villamosokra), de a Radnóti Miklós utcából kikanyarodó vágány egészen a kilencvenes évek második feléig megvolt - ekkoriban rendszeresen rá is csodálkoztam erre a tényre. Sőt, tulajdonképpen még 2000-ben is egész sok látszott a múltból, ez a felfedezés ihlette eme oldalt! Eredetileg csak pár képet készítettem a mai állapotokról, de nagyon megtetszett a "játék", így előbb Baracsy Ákossal (aki mellesleg valószínűleg az egyik legnagyobb Bengáli-rajongó az országban), később egymagam, megint később pedig mások társaságában vissza-visszamentem, hogy régi fényképek alapján megpróbáljam egyre pontosabban rekonstruálni az egykori állapotokat. Érdekes munka volt: jó pár óra ráment, és nem is kicsit néztek minket bolondnak a járókelők - de szerencsére egy autós se gázolt el, amikor az út közepéről, az egykori sínek helyéről fényképeztük az utcát! A nem kimondottan kedvező fényviszonyok elég sok gondot okoztak: a szűk utcák miatt a környék egyik fele árnyékban, a másik fele viszont világosban van - csak a sötét és a világos elhelyezkedése változik napszaktól függően - ez pedig nehézkessé teszi a fotózást. Ez a régi és az új képeken egyaránt látszik::napszaktól függően a huroknak hol ezt, hol azt a részét lehetett rendesen fotózni.
A Kádár utcai hurok eredeti felállása
A Kádár utcai vágányok a Nyugati pályaudvarhoz, jobban mondva az akkor éppen Marx térnek nevezett helyhez érkező járatok végállomásoztatására szolgáltak. Bár eleinte voltak olyan viszonylatok, melyek nem bizonyultak hosszú életűnek (1: Nyugati pu. - Újpest vasúti híd, 92, majd 62: Nyugati pu. - Újpest, Szent István tér, illetve Szilágyi utca, 12A: Nyugati pu. - Szilágyi utca, 14A: Nyugati pu. - Angyalföld forgalmi telep), alapvetően fel lehet sorolni azokat, amelyek stabilan "idevalósiak" voltak:
3: Nyugati pu. - Váci
út - Újpest,
Fóti út (nagy forgalmú, jellemzően hármas (motor+pót+pót) szerelvényekkel,
a végén pedig 1500+pót összeállításban járó viszonylat)
3A: Nyugati pu. - Váci út
- Újpest forgalmi
telep (időszakos járat)
12: Nyugati pu. - Váci út - Lehel
u. - Béke u - István út - Görgey A. u. - Szilágyi u. - Pozsony u. - Fő
út - Rákospalota, Kossuth u.
(nagy forgalmú, jellemzően hármas (motor+pót+pót) szerelvényekkel járó
viszonylat)
14: Nyugati pu. - Váci út - Lehel
u. - Béke u. - Lebstück M. u.
- Ősz u. - Rózsa u. - Elem u. - Istvántelki MÁV főműhely (1975-től
Angyalföld forgalmi telep)
33: Nyugati pu. - Váci út - Árpád híd - Vörösvári út
- Bécsi út (ikrekkel, szóló motorkocsikkal, a rákospalotai vasúti
felüljáró felújítása, illetve a megszüntetés előtt pedig motor+pót és
motor+pót+pót szerelvényekkel (a kocsiállományt az építés alatt megcserélték
az 55-ösével) járó viszonylat)
55: Nyugati pu. - Váci út
- Árpád út - Fő út - Rákospalota, Kossuth u.
(nagy forgalmú, jellemzően hármas (motor+pót+pót) szerelvényekkel, de
a rákospalotai vasúti felüljáró felújítása idején ikerkocsikkal (a kocsiállományt
az építés alatt megcserélték a 33-aséval) járó viszonylat)
A történelmi tanulság kedvéért érdemes megjegyezni, hogy ezen viszonylatok közül már egy se közlekedik ezen formájában. Többségüket a hármas metróval váltották ki; a 12-est visszavágták a belső végén (előbb Lehel tér, majd Angyalföld forgalmi telep), míg a 14-est a belső visszavágáson (Lehel tér) túl a másik végén Káposztásmegyerig meghosszabbították. Szintén érdekes lehet, hogy az 55 éjszaka is járt (az eredeti útvonalán, jellemzően húsz percenként). Ez az éjszakai műszakban dolgozók miatt volt fontos.
Az eredeti útvonal: Váci út-Balzac utca-Visegrádi utca-Kádár
utca-Váci út (a térkép nem méretarányos). A nyíl a helyzetünket mutatja.
A villamos a Váci úton érkezett a Lehel tér irányából. Az Angyalföld, Újpest felől jövő járművek többnyire a Balzac utcába kanyarodtak az út közepén levő burkolt pályáról, míg mások egyenesen bementek a Kádár utca torkolatáig, ahol számukra egy fejvégállomás üzemelt. Hogy mikor melyik viszonylat tett így, az attól függött, hogy milyen járművel voltak kiadva: az egyirányúak (például a motor+pót, motor+pót+pót összeállításban közlekedő szerelvények, illetve az egyirányú Bengálik) mindig bementek a hurokba, míg a kétirányúak (például a szóló Stuka motorkocsik, illetve az ikrek) egyenesen továbbmentek. A 12-es és 14-es villamosok ezzel a logikával némileg ellentétesen mindig bementek a hurokba, akkor is, amikor éppen kétirányú UV vagy Tátra szerelvényekkel üzemeltették őket.
Régi fotó: Szabó György
Ugyanaz a kanyar másik irányból: egy Újpest felé induló 3-as villamos látható (2601+pót+pót), amint a metróépítkezést kerülgeti az út szélére helyezett vágányán. Jobboldalt: ugyanez a helyszín 2001-ben.
Régi fotó: Szabó György
A villamos a Balzac utcában a Visegrádi utcáig haladt. Az utca bejáratával szemben ma MÁV raktárépületek helyett a Westend City Center található, de a kockakő még nem tűnt el, bár a sínek nyoma itt pont nem látszik - mivel a burkolatot újrarakták a sínek felszedése után (ez egyébként nem jellemző Budapestre). Az jól látszik, hogy az ív megpróbálta a szűk helyet a lehető legjobban kihasználni.
Régi fotó: Szabó György
Az érdekesség kedvéért a kéttengelyesek képei mellett ideteszek egy Tátrásat is: a 12-es és 14-es viszonylatok 1980. június 16-án lettek "tátrásítva", így a hurok utolsó hónapjaiban a 70-80 éves villamosok mellett vadonatújak is felbukkantak!
A Visegrádi és a Balzac utca sarka, a kanyarba bedőlő villamossal (az ív külső sínje túl volt emelve, hogy megkönnyítse a forgóváz nélküli kocsik dolgát), a pótkocsi nyitott peronjáról fotózva (szerintem ez egy zseniális beállítás!), illetve lábujjhegyen állva az úttestről.
Régi fotó: Szabó György
A vágány ezután két saroknyit teljesen egyenesen ment.
A második a Katona József utca sarka volt, ahonnan számítva a huroknak
több különböző állapota is volt:
"A" verzió, azaz az eredeti állapot
"B" verzió, újabb terelés
"A" verzió: az eredeti állapot
A nyíl mutatja, hogy merre járunk a hurokban: a Visegrádi utca és a Katona
József utca kereszteződésénél.
A vágányok a leszállóhely előtt, a Katona József utcánál ágaztak szét: a 3-as és 55-ös a menetirány szerinti bal oldalon, a 12-es és 14-es viszonylatok pedig a jobb oldalon tették le utasaikat. A 2001-ben készült képen megfigyelhető, hogy a képen a baloldali sarokház homlokzatán a neonreklámok többé-kevésbé megmaradtak. A végállomás helyét manapság autók lepik, nehézkessé téve a fotózást: néha pont úgy álltak, hogy nem lehetett a régi fotó készítési helyét teljesen pontosan belőni.
Ez az a bizonyos leszállóhely. A jobboldalt álló álló Bengáli (egyirányú és egyoldalú, tehát csak a bal oldalon tud ajtót nyitni) mellett a ház falán egy érdekes valami látható: a váltókat és indítójelzőket felügyelő, "kakasülő" jellegű kétszemélyes fülke, melyet létrán lehetett megközelíteni.
Ezen a képen kicsit jobban kivehető a falra akasztott
bódé, valamint a két vágány közötti átjárást biztosító váltó, melyet már
a hetvenes évek közepén se használtak. A jobboldali vágányon a villamos
természetesen nem szemben jön velünk: az egy kétirányú iker hátsó kocsija...
A "kakasülő" helye a mai napig látszik a falon, főleg a baloldali ház megbontott gipszmintáján, de a másik épületen is lehet sejteni, hogy régen volt ott valami. A mellette látható falikampókról ekkor még nem is beszéltünk, ezek a megszűnt vonalak legbeszédesebb emlékei, szinte sehol se távolították el őket!
Az irányítóbódé felszerelése meglehetősen puritán volt: egy háromállású kapcsolóból, három nyomógombból és egy tekerős telefonból állt. A kapcsolóval a bejárati váltó előtt lévő jelzőre lehetett jobb- vagy baloldalra fényt csinálni, amely azt jelezte, hogy az érkező szerelvénynek a jelzett vágányra kell behaladnia. Ezt akkor kellett használni, ha műszaki hiba, vagy baleset miatt a másik vágány foglalt volt, vagy rendezés végett kerültetni kellett. Mivel a viszonylatok típusai eltértek, már távolból lehetett látni, hogy mi fog érkezni. Az indítójelzők egymással kényszerfüggésben voltak, tehát mindig csak az egyik vágányra lehetett szabad jelzést adni, valamint volt lehetőség a szabad jelzés törlésére is. Normál esetben a kihaladó villamos, lazavezeték által kapcsolt vissza tilosra. A baloldali vágányra a nyitott kocsik álltak be, ezért ott két asszony egyfolytában csak csukogatta az ajtókat, aztán jelzősíppal adott indulási jelzést. Az utcán levő villamosvezetők egyedi módon tudtak felszólni: egy csövön keresztül, mely a hangot felvezette a fülkébe. Ezt állítólag jókedvű arrajárók is használták, mindenféle mulatságosnak szánt trágárságot belemondva, vagy éppen rágóval eltömve a lyukat...
Régi fotó: Lakos Rudolf
Kedvenc villamostípusom, az ezres szépen képviselteti magát a baloldali fotón - rögtön két példányban, és az is látható, hogy a jobb vágányon egy 33-as áll. A másik képen másik kedvencem, egy UV állt az ezres mellé.
Tim Boric fentebbi képén az egyenesen a Szent István körút fele továbbhaladó vágány is jól látható...
Fotó: Tim Boric
... itt pedig egy szokványosnak mondható, két középbejáratú pótból és motorkocsiból álló szerelvény várakozik a leszállóhelyen.
Folytatás: a felszállóhely és a különböző terelések
Vissza a Váci
úti villamosközlekedés történetéhez
Vissza a Nyugati pályaudvar
körüli villamosközlekedés történetéhez
Újkori fotók: Varga Ákos
Archív fotók és térképek: Tim Boric, Heinz Heider, Lakos Rudolf, Szabó György, Németh Zoltán Ádám és Nagy Zsolt Levente gyűjteménye