| AKTUÁLIS ARCHÍV LINKEK | ||
|
 |
|
|
|
A blog új helyre költözik, a blog.hu-ra. Remélem beválik, de ez majd elválik :) Addig is ide kattints, és a most bejövő oldalt bookmarkold!
Néhány kép és rövid videó az augusztus 12-i kecskeméti repülőnapról:
Már megint tekergetni kellett az órákat. Legalábbis egy részüket, mert a számítógépek és a mobilok átálltak maguktól. Persze a spontán hétvégi uborkaszezonban minden újság és weboldal erről írt, hevenyészett - vélhetően egymástól átvett - sztorikat közölve az óraállítás történetéről, visszamenve majdnem az ősi rómaiakig. Na jó, az ókori rómaiakig nem mentek vissza, mert asszem nekik valami fura nem-konzisztens időmérési szokásuk voltak. De legtöbben odáig eljutottak, hogy Benjamin Franklin, aki vélhetően a világtörténelem legjobb agyú politikusa volt, vetette fel először a nyári és téli időszámítás szükségességét. De csak viccből. Aztán az első világháború környékén jött az ötlet megint, és sok helyütt be is vezették, hogy spóroljanak a szénnel és petróleummal. És itt vége is volt a sztorinak a legtöbb weboldalon. Pedig szerintem sokkal érdekesebb történet, hogy ezután egy időre elfelejtették az óratekerősdit, majd a második világháború alatt megint elővették, legalábbis nálunk. De 45-ben asszem nem, talán azért, mert akkoriban akinek még volt órája, az nem terkergette, hanem dugdosta :-/ Aztán az ötvenes években megint próbálkoztak vele, de pár év után elvetették. Az óratekergetés ismételt felvetődésének egyik legfőbb oka az olajválság volt, mely hozzánk késve ért el, akárcsak a '76-ban Franciaországban ismét bevezetett óraállítás. Nekem '79 vagy '80 rémlett itthonra, és ami forrást találtam, az tényleg azt mondja, hogy 1980-ban vezettük be újra. Tudtam, hogy ez valami újkeletű dolog volt a gyerekkoromban! Persze ekkor a legtöbb ország magának találta ki a sarokdátumokat - és itt egy kis kitérő: lehet-e belügyminiszternek valaha is nagyobb hatalma annál, hogy elrendelheti, hogy mától egy órával később van? :) Emlékszem, tán '88-ban, a Sky Channelt nézve figyeltünk fel arra öcsémmel, hogy egyszercsak nem egy óra (Greenwich Mean Time +1) volt a különbség az angol csatornán kiírt időpontok, és azok itteni megfelelője közt. Aztán az EU '96-ban egységesítette, azóta legalább itt az öreg kontinensen együtt tekergetünk. Valaki igazán utánanézhetne ennek pontosan, és aztán bővíthetné a vonatkozó magyar Wikipedia oldalt! Itt jegyzem meg, nem vagyok benne biztos, hogy manapság is sok értelme van az óraátállításnak. Például mert már nem a hatkor kezdődő gyári munka a népgazdaság alapja, sőt, az emberek jelentős többsége nem akkorra jár dolgozni, tehát nem ér semmit, ha reggel korábban világosodik. Az viszont mindenkit megszivat, hogy hamarabb van sötét. Emiatt a délutáni dugó igazi szenvedés lesz, és lehet, hogy a közbiztonságnak se tesz túlságosan jót. Plusz innen kezdve gyakorlatilag reménytelen, hogy munka után még elugorhassak valahova fotózgatni :-/
Vasútáll Újabban akármennyit is írnak a vasútról, a vasutasoktól
állandóan csak annyit hallunk, hogy ők márpedig sztrájkolni fognak.
A vasút rossz állapotban van, szolgáltatási színvonala a nullához
közelít, de nekik - legalábbis a jelek szerint - mindig csak
annyi jut eszükbe, hogy akkor szépen eldobják a melót és várnak. Lám,
még egy hét se telt el, de ők már megint belengették a munkaszüneteltetést: 1. "Simon Dezső, a VSZ elnöke úgy vélekedett, hogy a GKM döntésével a szárnyvonalak által érintett térségben, illetve a vasúti háttériparban dolgozók közül több ezer munkahelyét szünteti meg. " / Index / Hány munkahely-megszüntetéssel járt az előző vonalbezárás-sorozat (amiről azt mondták, hogy a megszűnő helyeken dolgozó vasutasoknak más helyen ajánlottak fel munkát, így nem volt elbocsátás), és hánnyal fog ez járni, ha egyszer még senki nem tudja, mi is lesz pontosan? Mert egészen konkrétan minden nap mást hallani, hogy mi marad, mi megy. Ha viszont nem tudják ők se, akkor mi ellen tüntetnek? 2. "Gaskó ormótlannak nevezte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szándékát, amely szavai szerint szakmailag megalapozatlan módon a márciusi 19 szárnyvonal után most 38 vasúti vonal halálra ítélésére irányul." / Index / Mióta a vasúti dolgozók kívánságműsora az, hogy hol járjon vonat? Nyilván nekik ilyenkor az lenne a jó, hogy mindenhol minél több vonat menjen, akár van utas, akár nincs. Na de ezt valakinek ki is kell fizetnie, és minél kevesebb az utas (aki így is-úgy is csak egy részét fizeti a konkrét árnak), a finanszírozás annál inkább mindenki zsebéből megy. De ha netán mégis kivánságműsor, hogy ki mennyit kapjon az állam pénzéből, azaz mindannyiunktól, azesetben én az ország választóhercege szeretnék lenni, havi tíztrilliárd forintos fizetéssel :-/ 3. "A sztrájkot bejelentők elmondása szerint a szakszervezetek sincsenek a vasúti reform ellen, de annak fejlesztésekben kellene testet ölteniük, nem pedig szolgáltatások szűkítésében. " / Index / Persze jönnek a szövegek ilyenkor, hogy jobb menetrenddel
több utasa lenne a vonalaknak. Ez jópár helyen biztosan így van, de
meg szeretném kérdezni, hogy a rossz menetrendet ki csinálta? A Volán?
Az autókereskedők? A kőolaj-lobbi? Maga a miniszter? Vagy esetleg
mégiscsak a vasutasok? Ők miért nem csináltak jobb menetrendet? Nem
most, amikor a minisztérium már egyértelműen (és sajnos eléggé következetlenül)
spórolni akar, hanem korábban! Mert amíg nem volt megszüntetés-veszély,
addig ez nem volt fontos? És mindezek tetejébe a sok rossz menetrend
mellé az utasbarát ütemes verziót miért kívülről jövő emberek próbálták
ráerőltetni a MÁV-ra, amely azóta is próbálja ledobni magáról azt?
Lásd még: 4. Mi az, hogy vasúti munkahelyet nem lehet becsukni? A bányászokat el lehet küldeni, ha bezárják a bányát (neadjisten kimerül, vagy már nem éri meg kitermelni a föld alól azt, ami ott van), a kohászt el lehet küldeni, ha senkinek nem kell a hazai hengerlésű acél, de a vasutast nem, mert az addig csapkodja az utas micsodájával a csalánt, amíg az állam meg nem ijed? Mert lehet eufemizálni, hogy "érted sztrájkolunk, nem ellened", de érzésem szerint ez csak szöveg, mert az utast nem kérdezik meg, hogy ő egyetért-e, csak egyszerűen nem viszik el és kész. 5. Több vasútközeli ismerősöm is azt mondta, hogy perpillanat a mozdonyvezetők nyakig vannak a túlórákban, azaz őrájuk akkor is szükség lesz, ha pár vonalat bezárnak. Maradnak az egyéb vasutasok - de az nem lehet ok egy pozíció betöltésére, hogy annak be kell lenni töltve és kész. Pláne nem, ha olyan állomások személyzetéről beszélünk, ahol napi 6-8-10 vonat megy át és slussz. Ez a teljes foglalkoztatottság ígérete, ami emlékeim szerint nem bizonyult tarthatónak. Még most is szívunk amiatt, hogy anno megpróbálkoztak vele. 6. És itt megint visszatérünk ahhoz, hogy ha a vasutas egy különleges népcsoport tagja, akit mindenképpen jobban meg kell becsülni, akkor miért nem jár ugyanez a rendszergazdáknak? Demagóg szövegnek hangzik, de mondja nekem senki, hogy a mai világ működtetésében az internet hálózati csomópontjait üzemeltető routeres szakik kisebb szerepet játszanak, mint a karakószörcsögi forgalmi szolgálattevő! Ez bunkóságnak hangzik, de már rég nem igaz, hogy a vasút mozgatja a gazdaságot! 7. Vajon mondjuk a bankok rendszergazdái megtehetik, hogy visszafogják az emberek fizetését, számláit, átutalásait, azért, hogy maguknak jobb körülményeket harcoljanak ki? Nem tehetik. Úgy rúgnák fenékbe őket, hogy a Holdig szállnának. Nem az övék a pénz, nem az övék a rendszer, amit üzemeltetnek, a fizetésük se az ügyfélre tartozik. És akkor most halkan megkérdezem: a vasutas dolgozóké a sín? A mozdony? Az áram a felsővezetékben, a gázolaj a tartályban? Tudom, sztrájktörvény, alkotmányos jog, stb. De csak én érzem ezt diszkriminatívnak? Persze lehet, hogy csak irigy vagyok. 8. Nem hiszek az olyan tündérmesékben, hogy a magyar vasút csakis a hülye minisztériumok miatt rossz, hogy amiatt koszosak a kocsik, késnek a vonatok, bunkók a pénztárosok és forgalmisták, stb, stb. Igen, az előbbi mondatban egy csomó csúnya általánosítás van, de amíg a vasutas szakszervezetek nem nézik meg, hogy kivel szúrnak ki hatalmi harcaik során, addig én se fogok erőlködni azzal, hogy nagyon szétválasszam azt, hogy én konkrétan ki miatt állok be nem jelentett késés miatt állandóan plusz öt perceket a peronon, hogy utána egy pisaszagú személykocsiban kilenc percig tartson a papíron hat perces utazás. 9. Csak úgy PR szempontból nézve a dolgot: ha kéthetente sztrájkolnak, akkor szerintük ezzel mit érnek el azon felül, hogy még több ember utálja meg végleg a vasutat, és ül át autóba vagy buszba? Jó ez nekik? Elnézést kérek mindenkitől, akit a fentebbi sorok esetleg sértenének, de ez már nagyon kikívánkozott belőlem. Az esetleges demagógiáért pedig nem fogok elnézést kérni. Nem én kezdtem ezt a hülyéskedést :(
Aaaannyira elegem van, hogy mindig van min morognom a blogban! Hol azért, hogy a város dől összefelé, hol azért, mert sz*r a MÁV szolgáltatása, hol azért, hogy nem lehet közlekedni, mert hülyék az autósok, hol azért, hogy nem lehet közlekedni, mert hülyék a nemautósok is... Szóval most következzék pár másodperc "something completely different":
(A videón hallható hang Interszitié.)
A közlekedés összeomlása érdeklődés hiányában elmaradt, de már dolgozunk rajta... Na, megvolt a vasutassztrájk, ezért csomóan hamarabb értek be a munkahelyükre mint egyébként - de azért gondolom még mindig elég embert megszivattak vele a mozdonyvezetők (jobban mondva az egyik szakszervezet, mert mint az az iménti link mögötti cikkből kiderül, nem minden mozdonyvezető tag, ráadásul nem minden mozdonyvezető ért egyet velük - szóval voltak vonatok, amelyek azért elindultak). Az önkormányzóságok is elkezdték verni az asztalt, mert hát ilyenkor az a dolguk: lesznek tiltakozások, felszólalnak, ünnepélyes hangulatban aláírnak, aztán hazamennek - autóval. Pedig míg a jónépet szépen rátematizálták a pusztai
vicinálisokra, nagyobb horderejű változások készülődnek, amire viszont
senki se figyel:
No, a
tegnapi bizonytalanság után ma tájékoztatva lettünk: Így lehet a kellemetlent összekötni a haszontalannal.
A Titanic Metróigazgatóság újabb nemközleménye Nocsak, nocsak: Amúgy ha holnap
valaki elmenne a sajtótájékoztatóra, ne vonattal tegye, ugyanis reggel
hat és nyolc között ugye nem közlekednek majd. És gondolom további
pár óra lesz, mire helyreáll a közlekedés. Aki teheti, menjen inkább
intergalaktikus űrhajóval vagy tengeralattjáróval. Közben persze az
is kiderült számomra, hogy nem pusztán a megszüntetendő vonalak miatt
sztrájkolnak: Az iménti, vasúti témájú morgolódás után kedvem támadt képekben és hangulatokban is megmutatni kicsit, hogy miről van szó. Remélhetőleg átjön az, hogy egyátalán nem zsigerből utálom a vasutat - de azért a keresetlen megjegyzésekről se vagyok hajlandó lemondani:
Vasúti terület: idegeneknek és az ésszerűségnek belépni tilos A múltkor írtam pár
sort a vasútbezárás kapcsán, ezt most folytatnám, mert talán nem
sikerült kellően árnyalnom a témát. De előtte nem bírok nem fintorogni
egy keveset azon, hogy a(z egyik) mozdonyvezetői szakszervezet már
megint sztrájkolni akar. Most éppen a vonalbezárások miatt: Naszóval Bozon kolléga rámdörrent a szájbertérből, hogy nem szabad megszüntetni a meglevő vasutakat, mert az a jövő alapja (remélem nem haragszik, hogy idehozom a témát, de olyan jót levelezgettünk erről). Mert a vasút "szépen tervezhető, hatalmas kapacitás", ami nagyfokúan automatizálható. Ami tényleg igaz. Csakhogy a mellékvonali hálózat perpillanat nem ilyen. És nem arról van szó, hogy a nagyfokú automatizálás helyett dróton rángatott jelzők vannak (vagy még az se, mint Újszeged és Szőreg környékén, ahol halvány gyanúm szerint emiatt kell a vonatnak kb. 5-10 km/h sebességgel száguldoznia), meg kézzel tekert sorompók, hanem hogy a mellékvonalak igen nagy százalékát nulláról kéne újjáépíteni ahhoz, hogy versenyképesek legyenek. És nem elég pusztán a sínanyagot kicserélni (éljenek a százéves resicai és diósgyőri sínek!), meg az aljzatot átrostálni. Sőt, az ívkorrekció is kevés lenne, pedig már ez is szép summába kerülne. De ha vicinálisokról van szó, akkor igazából ezeréves telekhatárokat kerülgető, a nevüket adó településtől jelentős távolságban levő állomások tömkelegéről beszélünk, amelyek az ötvenes években még megfeleltek a népnek, de ma már nem! Mert tök jól hangzik, hogy Aggteleknek és Jósvafőnek van vasútállomása, csak az a baj, hogy nevezett vasútállomás (mely egyébiránt a tornanádaskai vonalon található) tizenvalahány kilométerre található a barlangról híres településektől (képzelem, hány figyelmetlen tanár szivatta meg már meg akaratlanul az osztályát osztálykirándulás alkalmával ezzel...). És tök jól hangzik, hogy Makóról vonattal be lehet jönni Szegedre, csak a vonatozás véget ér Újszegeden, ahonnan a belvárosba eljutni még némi plusz idő, míg a busz rögtön több helyen is megáll odabent. Persze állítólag minden csak a jó menetrenden múlik. Kérdés persze, hogy ez tényleg így van-e, vagy az embereknek esetleg mégis mindegy, hogy miből (vasból vagy gumiból) van a kereke a járgánynak, ha egyszer a vasúthoz ki kell gyalogolni, míg a busz megáll a kocsmánál, a művháznál és a közértnél is. Vagy hogy mondjuk az ipolytarnóci vonal mentén lakók mit érnek egy sokkal gyakrabban menő vonattal Balassagyarmatra, ha egyszer ők Salgótarjánba akarnak menni. Vagy ott van mondjuk az, hogy Mohácsra a vonat Pécsről megy - Villányon át. Ami érthető, hiszen ezt a vonalat azért építették anno dacumal, hogy a Pécsett bányászott szenet a dunai hajókra átrakják. De kérdés, hogy Mohácsról mindenki Pécsre akar-e menni, illetve onnan vonattal akar-e továbbmenni, és nem mondjuk inkább Szekszárd felé tennék azt, Bátaszéken át - amerre viszont nincs vasút (bár egyszer elkezdték építeni, de nem lett belőle semmi). Persze most csak hasamra ütve írom ezt, nem vizsgáltam meg a mozgásokat és igényeket. Ezzel együtt, ha nem elég kihasznált a meglevő vasútvonal, akkor lehet (mondom: lehet, elképzelhető, stb), hogy azért, mert nem erre van igény. Hasonlóan Paksra is van vasút, az emberek jobbára mégis busszal mennek oda. Sőt, én még Szekszárdra is azzal mentem, amikor ott volt dolgom, pedig nem szeretek túl sokat buszon ülni. De egyszerűen gyorsabb volt és kényelmesebb, mint a lassú és büdös vonat. Nem lehet, hogy vasútra szorítani az embereket bizonyos kapacitás és körülmények közt pont olyan értelmetlen, mint vonat helyett buszra kényszeríteni őket másutt? Én például szívesen mennék vonattal Veszprémbe, de utálom, hogy kiraknak a semmi közepén, aztán a végén csak busszal mehetek be a városba. Akkor miért ne direktbe menjek azzal? Még az életképesnek bizonyult esztergomi vasútvonalon (bár azt azért tudjuk, hogy nem Esztergom miatt lett életképes, hanem elsősorban a Budapest elővárosaként funkcionáló pilisi települések miatt) is idegesítő, hogy a vonattól még mennyit kell gyalogolnom, mire beérek a belvárosba! Erre mit olvasok? Hogy Kisszénás és Kondoros közt azért tartanák meg a vonatot, mert "nincs a sínekkel párhuzamos út, amin a busz járhatna". És ha az emberek nem akarnak a sínekkel párhuzamosan buszozni? Csak mert már most se vonatoznak arra! Még a kimondottan vasútbarátnak nevezhető vasutallomasok.hu weboldalon is azt írják, hogy csak egy utas volt az itt közlekedő vonaton - maga a leírás készítője. Ami egybevág mások elbeszélésével, és a hivatalos utasszámlálásokkal. De sebaj, mi olyan okosak vagyunk, hogy csak a párhuzamosságra izgulunk: csak azt nézzük, hogy mi megy ugyanarra, nem pedig azt, hogy az emberek merre mennének! És ha ezt a vonalat megtartjuk, akkor már nyilván meg kell tartani a kiindulási pontját, Kisszénást érintő 125-ös vonalat is, Szarvas és Orosháza között. Így lehet az átlagos egy utas per vonat miatt a közvetlen hat kilométeren túl még negyven további kilométert fenntartani, gratulálunk hozzá... Tudom, egyszerű azt kívánni, hogy csak a meglevő mellé épüljenek új dolgok, de én azért jobban örülnék, ha nem folyamatosan csak elmúlt korok megörökölt struktúráinak megőrzéséről beszélnénk, hanem arról, hogy mi lenne a jó _ma_. Akár valami teljesen más, akár csak a meglevő átalakítva. Vagy az tényleg értelmes hozzáállás, hogy "ha nem épül azonnal jobb, akkor maradjon meg a rossz, csak azért, mert az már megvan"? Például csak azért járjon Pécs és Pécsvárad közt vonat, mert régen is ment - igaz, akkor még egészen Bátaszékig? De az már elmúlt. Szerintem vagy legyen végig értelmes vonal, vagy csak annyi maradjon meg belőle, ami még Pécs elővárosi forgalmához kell, a maradék 20 utas/vonat-os szakaszt meg felejtsük el. Mondjuk nekem hasonlóan fura a Lakitelek-Kiskunfélegyháza és az Aszód-Vácrátót vonal személyforgalma is, igaz, utóbbinál legalább a (vélhetően nem a "hatalmas" személyforgalomra kiépített) villamosított pálya megmarad, ha jár rajta valami. Bár ez szerintem nem épp egészséges környezetre valló ok egy vasútvonal üzemeltetése mellett :-/ Az imént belinkelt írásban van szó arról is, hogy megmaradna az Újszeged-Mezőhegyes vonal. Ez jó hír, de könyörgöm, akkor kezdjenek vele valamit, hogy alternatívája legyen az életveszélyes 43-as útnak! Mert ha jelen állapotában megmarad, azzal ugyan egy fél utast se fognak a közútról elszipkázni - márpedig a megmaradásnak csak akkor van értelme, ha ezt elérik!
"Say aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaah!" Ezt alaposan megszívtam. Jóbarát hívott bennünket, hogy ugorjunk velük el Krakkóba szombat-vasárnap-hétfőn. Be is csomagoltam, előkészítettem mindent, aztán ma (szombat) hajnalban már úgy fájt a fogam, hogy nem mertem bevállni az utazást. Még az elég erős fájdalomcsillapítónak (és legalább olyan erős méregnek) számító Cataflam is csak másfél-két órára nyomta el valamennyire (de nem teljesen) a fájdalmat. Márpedig ezt nem szabad ilyen gyakran szedni. Úgyhogy alvás nem volt, csak ültem és potyogott a könnyem a fájdalomtól. Tudom, alacsony a fájdalomküszöböm, de ez tényleg durva volt. Azt hittem már ismertem a fogfájást, de nem, ez minden eddiginél csúnyább volt. Dél körül felhívtam a fogdokit, szegény csak a kedvemért nyitotta ki a rendelőjét. Kiderült, hogy nem a múltkor kezelt, hanem a mellette levő fog durrant be. Mondjuk ez megmagyarázta, hogy miért éreztem fájdalmat: mert annak a fognak, amiről gondoltam, hogy fáj, már a közelében sem szabadna idegnek lennie, olyan sokáig gyökérkezelték korábbi fogdokik (nem teljes sikerrel, ezért kerestem újat). Mindenesetre belémnyomott két adag fájdalomcsillapító szurit, utána vártunk, de ahogy a fogaim közelébe nézett, már ordítani tudtam volna. Valamit molyolt rajta, hát, mintha izzó tűt bükdösött volna az agyamba. Azt hittem gyökérkezel. Utána mutatta, hogy a fájó fog gyökereinek a közelébe se ment, csak a fog belsejébe tett egy kis idegölő gyógyszert. Azt mondta, hogy tudja, hogy fáj, de ezzel mást nem lehetett csinálni most. Majd szerdán folytatja a kezelést, addig még kicsit fájhat, de remélhetőleg egyre kevésbé. Úgy legyen! Amúgy meg láttam, hogy teljesen eltűnt a Skála Budapest Nagyáruház:
Elég fura az a nagy üres placc, bár persze körbe van kerítve. És talán még furcsább, hogy olyan épületekre is rá lehet látni, amelyekre eddig nem lehetett. Tulajdonképpen sajnálom, hogy nemsokára beépítik: ha már beépítették a Bogdánfy-Irinyi sarkon levő egykori parkot irodaházakkal, itt lehetett volna egy kis pót-zöldterületet létrehozni. Persze az kinek lett volna jó? Úgy értem a környék lakóin kívül? :-/
Új villamosos (városi közlekedési) blog! Elhatároztam, hogy kipróbálom, milyen egy blogszolgáltatónál működtetett blog. És mivel úgy éreztem, hogy lassan a gondolataim, a zene, Budapest meg egyéb témák rovására kezdett menni a villamosos fejtágítás, úgy döntöttem, hogy pont ezt fogom témául választani "odaát". Ez persze nem azt jelenti, hogy innen száműzve lesznek a tujákok, mert azt én magam se nagyon tudnám elképzelni :) Szóval tessék az alábbi link mögötti oldalt szépen bookmarkolni:
A "spin-off"-hoz segítőnek megszereztem NZA-t, és reményeim szerint KZsoci, Mk4047, és talán-talán Intersziti is csatlakozik majd.
No, ahogy azt sejteni lehetett, megint előirányozták
pár vasútvonal megszüntetését, a következő menetrendváltástól, azaz
decembertől. Persze azonnal rengetegen tiltakoztak, jó gyorsan; tán
még mielőtt elolvasták volna az érintett vonalak listáját: Utóbbi érzékeltetésrére álljon itt a mai rendszer: megjön Eger felől a 3-4-5 kocsis Bzmot, jócskán tele (bal oldali kép - bár itt a tömeg már elsétált,d e tényleg messze nem volt üres), majd innen továbbmegy egy szóló, viszonylag szellős Bzmot (jobboldali kép). De sebaj, úgy jó tiltakozni, ha azt se tudjuk, miről van szó :-/ Aki nem olvasta el a listát, annak itt van, némi személyes benyomásokkal megspékelve, már ahol van ilyenem:
Régen azt gondoltam, ebben a vonalban van még lehetőség, de a jelek szerint a gyakorlatilag párhuzamosan, viszont jobban a települések belsejében futó úton haladó, több helyen megálló buszok valószínűleg elviszik az utasokat. Hétköznap reggel is utaztam itt, voltunk tizen a kétkocsis Bzmot-szerelvényen.
Itt nem jártam; remélem a vonaluk átveszi a Gyesev, mert ez lehetne a kijáratuk a saját hálózatukról Szlovénia és a tenger felé. Hogy nekik a teherszállítás mellett a személyek cipelése is megéri-e majd, azt persze nem tudom.
Kellemes, családias hangulatú vonal, és ami döbbenetes: Marcaliban felszálltak ketten, miközben a vasútállomástól kétszáz méterre levő buszpályaudvar csak úgy hemzsegett az utazni vágyó emberektől. Ők már a jelek szerint a GKM nélkül is döntöttek térségük közlekedéséről.
Ide is el kellene mennem. Azt mondják, hogy Dunaföldvár és Paks között gyakorlatilag már eddig is olyan üresen jártak a Bzmotok, hogy mindenki tudta: csak azért közlekednek, hogy ne lopják el a síneket, mert azokra szükség van az atomerőmű tehervonatai miatt.
Itt se aléltam el a forgalomtól. Börgönd "kemény" elágazóállomás, szolgálattal, fehérre festett váróteremmel és évek óta zárva tartó pénztárral :)
Hű, ide is el kéne menni. Mondtam már, hogy imádom Pécset és a környékét?
Szóló Bz jár. Azon vannak utasok, na de az akkor se sok ember. Sajnos borzasztóan elhanyagolt vonal, persze ezen a környéken nem az egyedüli ilyen. A szlovákok átvennék egy részét, mert van egy olyan szlovákiai gyár (vagy mi), amit csak ezen át lehet elérni. Tehát vonat át Szlovákiából Ipolytarnócnál, aztán Nógrádszakálnál jobbos kanyar, és egy személyforgalom nélküli zsákvonalon vissza Szlovákiába. Érdekes gondolatkísérlet, hogy mi lenne, ha a szlovák vasút járna át Losoncról Vácra Ipolytarnócon, Balassagyarmaton és Diósjenőn át.
Jópofa fekvésű vonal, valami olyan adag lepusztultsággal, hogy azon már csak kihasználatlansága tett túl, amikor ott jártam. Itt is van olyan útátjáró, amin a vonat úgy halad át, hogy megáll, kalauz leszáll, letekeri a sorompót, vonat átgurul, megáll, kalauz feltekeri a sorompót, visszaszáll, és indulás tovább. Ahogy az a leírásból is sejthető, ez nem egy kimondott mágneses szupervasút...
Ez is érdekes volt: Szerencstől Abaújszántóig többkocsis Bz, onnantól szóló. Csak a Hidasnémeti előtti településeken telt meg, ami eléggé csodával határos, mert a vonatok itt úgy érkeznek meg Németibe, hogy mindig körülbelül 5-10 perccel előttük megy el a vonat Miskolcra. Hiába, a menetrend-tervezés csodái...
A karcagi vége egy darabig elővárosi jellegűnek tűnt, aztán kiürült, majd Tiszafüred előtt szegről-végről megint megtelt.
Itt se jártam még.
Ohat-Pusztakócsról a szóló Bz két utassal indult el, az egyik én voltam. A másik nemsokára leszállt, utána egy ideig egyedüli utasként voltam jelen. Pedig jó csatlakozásai voltak a vonatnak, szóval a jelek szerint az utasoknak nincs rá szüksége. Amúgy van egyfajta feelingje, amikor az ember egyedül van egy teljes motorkocsin :(
Itt a kétkocsis Bz-n voltak utasok, de azért egy négyüléses "szakasz" így is egyedül az enyém volt. Újszegedről elindulva van egy rész, ahol körülbelül 5 km/h-val csattog a "kisvasút".
Pedig nagy kár, hogy ilyen sz*r állapotban van, mert a gyakorlatilag párhuzamos országút tele van kamionokkal, és emiatt életveszéllyel is. Persze a busz több helyen meg tud állni a településeken, és még úgy se lassabb a vonatnál.
Ide is el kéne menni.
Na, ez egy igazi élményvonatozás volt: Mezőtúrtól Szarvasig sok utas volt, nem csoda, hogy ez a rész megmarad. Innentől csalinkáztunk az éjszakában. Mivel az utolsó szegedi vonatot akartam volna Orosházán elkapni, f*stam rendesen, hogy lekésem, hiszen már Szarvasról is késéssel indultunk. Tizenvalahány perc késéssel érkeztünk meg végül, ez elvilag szopacs lett volna, de a vasutasok mosolyogtak rajtam, mert ők tudták, hogy a Békéscsabáról Szegedre menő vonat bőven megvár. Orosházán ugyanis a keresztező vonalak bevárják egymást, úgyhogy innen mindenki legalább húsz perc késéssel indul tovább. Ez a húsz perc viszont irtó hangulatos: az utasok leszállnak a vonatról, a vonatok személyzetei beszélgetnek, cigiznek, és valami búcsú-hangulat leveg a levegőben.
Az eset után még kétszer jártam itt, mindkét alkalommal ugyanez volt. Siető, ideges embert nem láttam. A Mezőhegyesig tartó szakasz viszont kimaradt eddig az életemből.
Na, ez egy érthetetlen vonal: napi három vonat megy be, három jön vissza, ennyi. Hat kilométer, tíz perc.
A vonal valahogy mintha a semmiben futna, vagy az emberek nem vennék észre, hogy ott van. Vagy van nekik jobb közlekedési eszközük, amivel utazhatnak. Legyen annyi elég, hogy nem kellett verekedni az ülőhelyekért. Viszont legalább lassú volt, és már az első állomáson volt némi késése. A tök kietlen kőrősszakáli állomáson több ember is teljesített szolgálatot, gondolom hogy a napi 5 vonat oda, 5 vonat vissza teljesítmény mellett ébren tartsák egymást.
Nem akarok megsérteni senkit, mert tudom, hogy ez a vasútmániások számára szakrális jelentőséggel bíró vonal; azt hallottam, hogy csak egy (volt?) pályamester lelkesedésének köszönhető, hogy egyátalán létezik még.
Namármost ez klassz, de talán ez volt a legrosszabb
állapotú vasútvonal, amin jártam. Szerencsétlen Usgyi (orosz ikermotorkocsi,
erős metrószerű kinézettel, mivel ugyanaz a cég gyártotta, mint amelyik
a budapesti metró kocsijait) majd kettétört, úgy recsegett. Igaz,
ez nem sok embert zavart, mert konkrétan én voltam az egyetlen utas
Gádorostól Orosházáig...
Csak nekem tűnik úgy, hogy fővárosunk egyre sötétebb? Kivételesen nem átvitt értelemben gondolom: kiskoromban ha a budai oldalról Pestre néztem, neonreklámok villogtak odaát, élettel töltve meg az estét. Most semmi, csak sötét homály, mintha csak egy alvóváros lenne a túlparton. Persze átvitt értelemben is van itt sötétség; még
jó, hogy vannak, akiknek van ereje küzdeni ellene:
Ez olyan "szép", hogy verset kéne írni róla... Eredetileg úgy volt, hogy október 15-től november 15-ig felújítják a Szilágyi Erzsébet fasori vágányokat, mert már nagyon rossz állapotban vannak. Megtervezték a pótlást, gondolom már megvolt a buszsofőrök beosztása, elkezdték lerakni a síneket a leendő építési terület mellett, aztán... a vágányzár előtti pénteken (!) a Városháza kihirdette, hogy elmarad az építés, mert a vonallal párhuzamos útvonalon zajló felújítás kivitelezői nem fejezték be rendesen a munkát, és ezért a pótlóbusz járatása ott túl nagy szívás lenne mindenkinek. "Majd valamikor", utána, később intézkednek róla - nyilván jó dolog a téli mínuszokban sínt hegeszteni meg betonozni. A villamospálya mindenesetre már hétfő délelőtt kifejezte
a véleményét az egészről:
Ma fehérköpenyes-zöldcsempés estém volt. Először a kötelező tüdőszűrésre mentem el. Ezt főleg azért utálom, mert a vizsgáló váróterme egy olyan szűk helyiség, ahol nem bírok másra gondolni, mint hogy itt tutira nagyobb eséllyel lehet valami bacit elkapni, mint bárhol másutt. Ráadásul egy plafonra szerelt légkondi is borzolta a levegőt és a kedélyemet: vajon ilyen helyen valami speciális szűrőt is raknak bele, vagy ez is csak egy olyan kütyü, amit akárhol megvehet az ember? Na mindegy, tudom, hogy hipochonder vagyok. Ezért is volt cseppet zavaró a röngtenasszisztens válasza, amikor a felvétel elkészítése után megkérdeztem, hogy "mehetek is? akkor csak akkor szólnak, ha problémát találnak?". Ő erre rögtön bólogatott: "persze, 4-5 nap múlva küldjük a levelet!"... Mondtam neki, hogy én azért remélem, hogy nem lesz okuk levelet írniuk nekem :-/ Aztán rohantam fogorvoshoz, mert egy koronám és egy fél fogam el találta dobni magát a gyönyörűségtől. Vagy valami mástól. Mivel itt eddig mindig sokat kellett várnom, útközben megvettem Hugh Laurie (alias Dr. House) könyvét, "A balek" címűt, hogy legyen mit olvasnom várakozás közben. Szórakoztatóan fárasztó angol humor - bár szerintem kicsit megtévesztő, hogy a kiadó a címlapra "Dr. House" képét tette, annak ellenére, hogy az Laurie-nak csak egy arca a sok közül, plusz ennek a könyvnek aztán végképp semmi köze a morcos amerikai dokihoz. Hazafelé menet pedig rájöttem, hogy tök jó, hogy nem a Móriczon lakom, ott ugyanis ilyen zajongás szól a vacsihoz:
Nem tudom, ez rendeltetésszerű-e, de ez a daru-markoló-mix a jelek szerint csak egyik irányba tudja csévélni a kötelet: felfelé. Lefelé úgy jut a markolófej, hogy az operátor kiengedi a féket, az pedig a saját súlyától nekilódul a gödör mélye felé. Aztán hirtelen fék be, csattanás, kötelek lóbálóznak, az egész gép inog. Majd megint egy kis kiengedés, és újabb fék, jobban mondva szerintem néha csattanás, a gödör alján levő földön. Mindezt folyamatosan aláfesti a daru gémjének végén levő csiga (na ez ám a biológiai csoda!:) kerregése. Szerintem ott vagy olajozni kéne, vagy valamit kicserélni, mert ez már sok a jóból, pláne este fél nyolc körül :O
Anno próbáltam itt a blogban is támogatókat keresni az egykori kőbánya-kispesti Sörvillamos, azaz a 1031-es pályaszámú síndöcögény megmentésére, nem tudom, milyen sikerrel. Mindenesetre a MaViTE-s srácok ügyesek voltak, mert azóta meg tudták venni a járgányt, és a mai délelőttön el is szállították eddigi helyéről, egy Üllői út menti parkolóból a MÁV Északi Járműjavítójába, ahol a tervek szerint rendbe lesz hozva.
Kicsit sajnálom, hogy nem tudtam ott lenni, mert a fenti fotó alapján nem semmi esemény lehetett. Úgy sejtem, hogy még sok idő és munka lesz, mire a tuja ki fog valahogy nézni (mostani kinézete eléggé parodisztikus - a belsőségeiről, illetve azok hiányáról nem is szólva), de legalább elindult valami. Annál is inkább örülök, mivelhogy kedvenc ezres sorozatom egyik tagjáról van szó. Remélhetőleg egyszer majd utazni is lehet vele valahol, mert erre legutóbb 1982-ben vagy 83-ban volt alkalmam :) "Jazzcool 1.2" kolléga videót is készített a járgány elszállításáról, beleértve a daruzást is:
Az emelést végző tűzoltók szerintem nagggyon profinak tűnnek, igaz, nekik annak is kell lenni. Az esemény a regionális tévéhiradóba is bekerült: a beszámoló ezen a címen található, 6'36"-nél kezdődik. És némi villamosos programajánlat a hétvégére: most szombaton, 13-án a Debreceni Közlekedési Zrt nyílt napot tart. Meg lehet nézni a villamosremizt és troligarázst, illetve valamelyik nosztalgiatuja is menni fog egy kört. Sőt: ha sokan lesznek, lehet, hogy mindkét nosztalgiavillamost kigurítják. Aki nem tud elmenni, annak Pesten is van lehetősége villamosokat látni, mert a BKV Hungária kocsiszínben, a Combinók lakóhelyén tart nyílt napot, mindenféle programokkal, és ha minden igaz, akkor szintén nosztalgiatujával megtámogatva. Úgy tűnik, ez egy ilyen villamosos hétvége lesz, ami egyrészt nagyon klassz, másrészt viszont kicsit szétszakadok, hogy hova is menjek :)
A tévéreklámok nagy része így is-úgy is szánalmas, de van néhány, ami vagy eleve azzal a céllal készült, hogy sz*r legyen, vagy a készítőik nem találkoztak még élő emberrel. Illetve lehet, hogy csak én vagyok optimista, amikor azt gondolom (sőt: remélem!), hogy ilyen emberek, mint a reklámokban, a valóságban nincsenek is? Egy gyorskaja-hálózatnak van egy reklámsorozata, amelyben egy család reggeleit láthatjuk. Ez konkrétan azt jelenti, hogy lúzer apuka mindig szív (kiesik a zuhanyzóból, letöri a mosdókagylót, esetleg fejbetalálja egy konzerv, és elájulás közben magára rántja a fél lakást), a családja pedig bután nézi, ahelyett, hogy segítenének neki. Ezután pedig megtudjuk, hogy a reggel jobban indul, ha nem otthon reggelizünk, hanem a reklámozott gyorskajáldákban. Csak én nem találom az összefüggést? Azt akarják mondani, hogy még a reggeli zuhanyzás előtt menjünk gyorskajálni? Vagy ha náluk kajálunk, akkor nem rántjuk magunkra a kredencet és a függönyt otthon? Aztán ott van a Buta Robokuty. Egy nemlétező robotkutya, aki annyira buta, hogy inkább vegyünk autót. Mivan?! Azért vegyek ilyen autót, mert az okosabb, mint egy butának kitalált (nemlétező) robotkutya? Minden pár hónapban kijön egy újabb verzió erre a "buta Robokuty, bezzeg a mi autónk"-témára, és nekem mindig a Monty Python egy jelenete jut eszembe, melyből kiderül, hogy ha XY mosóport teszünk a mosógépbe, akkor az ing teljesen tiszta lesz, de ha széket, akkor az összetörik. Csak az a baj, hogy pythonék ezt a jelenetet viccből csinálták, ez a robotkutyás hülyeség viszont komoly. Vagy ott van "Tisztitusz", aki mindig a padlót mossa, miközben Cézár és Kleopátra éppen huncutkodni akarna. Ez nevezett uralkodókat nagyon idegesíti, de végül mégis megkegyelmeznek neki, mert szépen csillog a padló. Tényleg van olyan ember, aki ettől a reklámtól azonnal elindul a háztartási boltba, ilyen izét venni?
Megpróbálok sok villamost mutogatni - a metró kapcsán:
Jómúltkorjában Almár Ákossal átvágtunk a Király utca belső részén. Sajnos hosszában. Tudom, erről már sok újság írt, és pár héttel azután, hogy a képeket készítettem, valamelyik ismertebb blogban is szerepelt a téma, de sebaj: ha már egyszer kattogtattam, beteszem őket. Szóval így néz ki 2007-ben egy belvárosi utca, amit 2005-ben újítottak fel:
A gond persze ott kezdődik, hogy ezt az "eredményességet" már pár hónappal a felújítás vége után látni lehetett. Tudniillik felújították sok pénzért, de arról elfeledkeztek, hogy az utcában építkezések folynak, az oda tartó teherautók pedig szépen tönkrenyomták a kövezetet. A megoldás magyar módra? Hagyják, ahogy van. De most tényleg: ha rendbehozzák, nem megy szét megint néhány hónap alatt?
Hiszen nincs is jobb, mint egy nemrég felújított
utcában bokát törni! Azt mondjuk nem tudom, hogy a kábelcsatorna-fedő
tetején levő köveket is teherautók nyomták-e tönkre, vagy már eleve
rosszul rakták le őket. Jobboldalt: a budapesti
Persze nem is tudom, mi a rosszabb: amikor nem nyúlnak hozzá a szétment részekhez (baloldalt), vagy amikor hozzányúlnak (jobbra). Mert azért elég szélső-balkáni hatást kelt az, amikor a nagykockakövet váltó macskakő hiányait odaborított betonnal próbálták pótolni, ami elkopva gyorsan helyet adott az útfelületi deficitnek, közismertebb nevén a kátyúnak.
Mindenesetre ez így igazán budapesti, sőt, hungaricum. És mivel nyilván mindig lesz valami építkezés, felújítás vagy ilyesmi az utcában, gondolom ez az idők végeztéig is így maradhat. Ezzel a teljesítménnyel Budapest valószínűleg világelső: itt a jövő régészeinek dolgát megkönnyítendő az utcák már eleve rom állapotban épülnek meg...
Úgy tűnik nem fogom ezt a lentebbi tuja-makettet belülről megnézni, mert jól elkapott valami náthaféleség, és semmi erőm sincsen ilyesmire. Na persze a meg nem nézésnél sokkal jobban zavar maga a nátha ténye :)
Aki majdnem-villamost akar látni, menjen ki a Roosevelt térre:
Azért csak "majdnem", mert ez nem valódi
síndöcögény, hanem egy ún. "mock-up", leánykori nevén makett.
A francia Alstom reklámozza ma délelőtt a villamosait egy sajtótájékoztatón,
ehhez építették ide a nizzai villamos (egyik felének) utánzatát. Mondjuk
nyilván nem véletlenül a 2-es villamos közelében, hiszen úgy egy-másfél
éve főpolgármesterünk pont arról álmodozott, hogy milyen klassz lenne
a francia városokban újabban felbukkanó, felsővezeték nélkül is közlekedni
bíró járgány a 2-es villamoson : Mondjuk azt azért tegyük hozzá, hogy ez az alsóvezeték már nem az, amivel 1887-ben az első budapest villamos elindult. Ez inkább annak a továbbfejlesztése, amivel Münchenben 1897-ben, Angliában és Franciaországban pedig a XX. század első évtizedeiben próbálkoztak - igaz, az se ma volt ;) Egyébként politikusi és elvakult városvédői szemmel nézve biztosan kecsegtető egy ilyen masina, de mondjuk el nem tudom képzelni, hogy hóban, ráadásul a budapesti karbantartási habitus mellett mennyi ideig működhetne egy ilyen trükkös cucc. Bár az akkumultárost a hó talán nem zavarná - de az meg nem tud a végtelenségig zsinór nélkül menni. Ha valaki véletlenül kíváncsi lenne a privát véleményemre, szerintem bárkitől is veszünk további alacsonypadlós villamosokat (amire azért szükség lenne, hiszen a Nagykörúton kívül is van ám élet), maradni kellene a felsővezetéknél. Pláne nem kellene drágább technikákkal kísérletezni addig, amíg a fenekünk is kilóg az alacsonypadlós gatyából...
Ha valakit érdekel, miért nem frissítgetem mostanában a villamosos oldalaimat gyakrabban, itt a válasz:
Mert elkezdtem szortírozni és összefésülgetni a kéregjegy-gyűjteményemet, és ez nagyobb munka, mint először gondoltam. Nem kell megijedni, a fentebbi, iparinak minősíthető mennyiségű jegyet nem mind én szereztem be, sok kedves ember segített bővíteni a kollekciót, ezúton is köszönöm nekik. De azért persze nem kevés saját emlék jött fel, ahogy rakosgattam ezeket a kedves cetliket. A baloldalon látható, csúnya bélyegzős jegyet például úgy vettem Kötegyánban, hogy közben azon izgultam, hogy el ne menjen a vonat, mert akkor kempingezhettem volna ott (találós kérdés: vajon tízből hányan tudják egyátalán, hogy merre van Kötegyán? pedig határállomás). A csúnya bélyegző ehhez képest szinte büntetés volt: jó erősen az előlap közepére lett odanyomva, hogy ne látszódjon rajta rendesen az állomásnév :( A jobboldali valamelyik pakliban pedig ott vannak azok a makói jegyek is, melyekre egy kisebb vagyont költöttem pár perccel azelőtt, hogy lefejeltem a síneket az egyik peron mellett. Hah, azok a régi szép idők :))
Még nincs egy éve se, hogy arról lelkendeztem itt a blogban, hogy milyen klassz dolog vonattal utazni Budapesten belül. Mert tényleg az. Az más kérdés, hogy a jelek szerint a MÁV mindent megtesz azért, hogy az ún. szolgáltatása használhatatlan legyen ilyen viszonylatban (is?). A használhatóság egyik titka ugye például az ütemes menetrend lehet, amit tavaly végre fel is ismertek. A ceglédi vonalon viszont, ahol kiindulási állomásom, Zugló is található, gyakorlatilag folyamatosan felújítás és vágányzár van. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 2-3 havonta átvariálják a menetrendet, merthogy Cegléden túrják az állomást. Meg másutt is. A lényeg, hogy az utas ne szokjon hozzá semmihez. Gondolom a vasútnak kényelmesebb így, bár az ember azt várná, hogy 2007-ben, a kapitalizmusban a vasút ilyenkor baromira szégyeli magát, és igyekezik gondoskodni arról, hogy az utasai minél kevésbé érezzék az építkezés okozta kavarásokat. Na, hát egy nagy túróst! Még hogy én Zuglóban ne érezzem annak a hatását, hogy tőlem nyolcvan kilométerre megfeszített munkával vágányt cserélnek meg aluljárót építenek? Másképp honnan tudhatnám, hogy "Európa itt épül"? Történt ugyanis, hogy délután ötkor akartam volna utazni Zuglóból. Igaz, a Nyugati felé, ami ilyenkor a kevésbé frekventált irány (lévén az ingázók ilyenkor kifelé mennének a városból, le vidékre, haza, ki ebből a zajból), de az ember időnként gondol olyan csacsiságokat, hogy az a vonat, ami kifele megy, időnként visszajön, hogy aztán mehessen kifelé megint. Nem, ez itt valahogy másképp működik. Öt óra környékén ugyanis a következő vonatok mennek a Nyugati felé: 16:56 Értjük ugye? Frankó negyven perces kihagyás, amíg semmi se jön. Ennél még talán egy közepes forgalmú fővonal menti kertvárosi megállóhelyen is több vonat áll meg. De a csúcs eztán jön: 18:01 Ez is csodás: 50 perces követés. Egy óra alatt két vonat. Jó, mondhatjuk, hogy ez már este, a szocializmuson nevelkedett államvasút (ez is milyen szó már!) szerint a melós héttől fél négyig-négyig melózik, akkor megy haza. A burzsuj irodista, aki hatkor vagy később menne, az csak gyalogoljon, vagy menjen gyaloghintóval! Szóval nézzük meg a délután négy óra körüli kínálatot Zugló -> Nyugati viszonylatban: 16:01 Afrancba. Ez bizony 55 perces követés. És amint az látható, összességében az ütemesség is hiányzik, mert hol van vonat 40-kor, hol nincs, aztán meg a következő vonat néha 51-kor jön, néha 56-kor. Tudom, ez a menetrend vágányzári, speciális, satöbbi. És negyedikétől kezdve visszaáll a korábbi állapot, azaz a két vonat helyett kemény három, a három helyett kemény négy lesz. Ugyanakkor azt is hozzátenném, hogy a MÁV rendkívüli állapotot "kezelő" menetrendje miatt szépen leszoktam a vonatról, és visszaszoktam a lassan csalinkázó 72-es trolira és a túlzsúfolt hetes buszokra. És visszaszoktam arra, hogy a MÁV-ot (bárhogy is hívják éppen) továbbra is töketlen, az utasok szempontjaira fittyet hányó bagázsnak lássam. Ehhez a teljesítményhez csak gratulálni tudok a vasutasoknak! Remélem, hogy miután elkótyavetyélték az aktuális hatvanmilliárdos apanázst, és lassan kiutálják az összes utasukat, a nagy magányukban majd könnyebben tudnak álmodozni holmi szuperexpresszekről, mint a szomszédban... Egyébként a legidegesítőbb tegnap nem is ez a sz*r menetrend volt, hanem az, hogy én barom a tömött buszok helyett inkább vonatozni akartam, és gondoltam, ha tudom, mikor jön a vonat, akkor pontosan ki tudok menni elé. Én kint is voltam, a vonat viszont jó 25 percet késett. Értsd: a 16:56-os vonat a 17:01-es elvi indulása után húsz perccel ment el. Azaz: a hat perces utazásból a várakozás miatt fél órás út lett. A 17:01-esről nem is akarom tudni, mikor jött, mindenesetre ahogy beállunk a Nyugatiba 17:25 körül, alig tudunk leszállni, annyian szálltak fel rögtön. Ugyanis ugyanez a vonat elvileg 17:20-kor indult volna visszafelé. Azért ez a szép teljesítmény, amikor a vonat már a központi indulási helyéről is késve indul, aztán onnan késve fordul. Pedig kivételesen se váltóhiba, se menetrend szerinti felsővezetékszakadás nem volt.
No, megint nem írtam egy hétig, remélem ezalatt mindenkinek volt ideje végignézegetni a lentebb belinkelt oldalakat :) Valahogy mérsékelten interaktív hetem van. Ez persze nem azt jelenti, hogy interpasszív vagyok, csak azt, hogy az aktivitásomat másban élem ki. Ebben az is segített, hogy már egy jó ideje alig érkezett mailem. Ez az első napokban felüdítő volt, legalább nem volt nagy kényszer a gép előtt ülés (ezen kérem, senki ne sértődjön meg, de néha írnak olyan leveleket, amikre órákba telik összeszednem a választ, és mire megvan, már elmúlt a nap). Most azért kicsit már piszkál a dolog, mert kérdéseimre várt válaszok is elmaradtak. Lehet, hogy a Nagy Mail-zabáló Démon (sőt: Deamon) éppen hízókúrát tart? Persze túl sok minden nem történt mostanában.
Szóval maradt a szokásos magyar papírforma...
Megint egy kis nézni- és (sajnos) irigyelnivaló:
Az utazás kb. 4 óra hosszan tart, ezalatt - a
fotómegállások mellett - két főbb helyszínt tervezünk meglátogatni: A RENDEZVÉNYRE ELŐZETES, VISSZAIGAZOLT JELENTKEZÉS SZÜKSÉGES! Figyelem! A hármas UV-szerelvény kapacitása miatt
a részvétel csak korlátozott létszámban lehetséges, ezért előzetes
regisztrációhoz kötött! Jelentkezni a mavite@mavite.hu e-mail címen
lehet az alábbi adatok megadásával:
Rájöttem, hogy pályát tévesztettem. Tudniillik államvasútnak
kellett volna mennem. Központosítottnak vagy szétszabdaltnak, az teljesen
mindegy! Konkrétan arról van szó, hogy: Apropó fényezés, azért ez a kétszáz-sok milliárd jó célokra fordul. Konkrétan például ilyenekre. Ha valaki nem tudja, mit lát: az MÁV az utóbbi években vett több száz ex-német személykocsit. Ezek eddig pirosak voltak, de legalább kényelmesek. Na, most elkezdték őket átfesteni MÁV-os kékre. Mert ez a legfontosabb feladat az egész rohadt sz...alámiban, amit MÁV-nak hívnak.
Még egy kis reklámosdi: elegem van a megszemélyesítéses reklámokból! Persze ennek is vannak fokozatai. Az még csak-csak elmegy, amikor a portörlő rongyot úgy ábrázolják, hogy kis kezek nyúlnak ki belőle, amik elkapdossák a porszemcséket, de a kaja értelmes lényként való ábrázolása szerintem valami eszement perverzitásra vall. Most konkrétan arra gondolok, amikor a Jófej Chips-sütő Medve felkelti a kis chips-macikat, arra buzdítja őket, hogy zuhanyozzanak le sonkalében, mert attól "frissek lesznek", majd sajtba küldi őket, a végén pedig becsomagolja őket légmentesen egy zacsiba. Amit a t. nézőnek aztán meg lehet enni. A Genfi Egyezménynek nincs erre valami passzusa?!? A másik ütőképesség: mosóporreklám. Ez persze már önmagában is elég ok egy közepes idegösszeomlásra, de ugye mindig cizellálják, hogy jó legyen nekünk. Ezúttal egy tejbetökként vigyorgó háziasszonyt helyeznek elénk követendő példaként. Na de milyet! Olyat, aki bevallja, hogy szeret hajat festeni. "Mert olyan egyszerű." Az évtized magyarázata - akármire! Én például szeretek sztrapacskát enni. Mert olyan egyszerű! És ez még nem a vége a megpróbáltatásoknak, mert a nőci a reklám végén elégedetten kijelenti, hogy marad ennél a mosópornál, aztán hátradől, elnyúlik, és kicsit még kacarászik magában, amíg le nem keverik a reklámot. Én elhiszem, hogy a hölgy valami fehér portól érzi magát ilyen jól, de az tuti nem mosásra való...
Már megint van néhány reklám, aminek az első pár pillanata után sikíthatnékom támad - mert tudom, mi következik. Ott van például az a közhelyes spot, amiből megtudjuk, amit amúgy is sejtettünk: ti. hogy az autó a másodlagos nemi jellegünk egyfajta meghosszabbítása. Ül a csaj a pasi mellett, és azon morfondírozik, hogy ez milyen szép nagy, erős, megbízható, el tudja képzelni, hogy vele éljen. Meg gyerekei legyenek tőle. Persze ez már az áthallásos rész, ami a pasira vonatkozik. Illetve az egész a pasira vonatkozik. Vagy nem. Miért nem írják rögtön ki a képernyőre nagy betűkkel, hogy "pasik, vegyetek jó nagy autót, akkor lesz csajotok, egyébként pedig lúzerek vagytok"? Tudom, sokan tényleg így gondolják, az autós pasik főleg. Pedig nekem sincs autóm - igaz, ennek ellenére a város legnagyobb és legdrágább verdájával szoktam melóba menni: a Combino villamossal. :P De az se piskóta, amelyikben pénzügyi segítséget ajánlanak, és közben laza életképeket mutogatnak, például azt, amikor a nagylány elviszi a papa sportautóját. Aztán meg leülnek a hatalmas, növénnyel befuttatott falú villa kertjében, és piknikeznek. Tökre jellemző életkép Magyarországon, emlékszem én is, milyen volt, amikor apu először átengedte a nemlétező veterán Porschéját :-/ Vajon a reklám készítői tudják, kinek készült ez a darab? És ennyi emberre már megéri főműsoridőben reklámidőt bérelni? Igaz, ez még mindig jobb, mint az a filmecske, amiben egy fiatal srácot látunk, aki nagyon ijedten nézelődik jobbra-balra, és egyszercsak az arcbőre is hullámozni kezd, úgy fúj a szél. Mit akar vajon mondani nekünk a spot készítője? "Aki ennél a banknál vesz fel hitelt, azt előtte pofánfújjuk egy bazi nagy ventillátorral"? Ez szerintük vonzó?
Most nézem, hogy más közlekedéses program is lesz a hétvégén. Konkrétan a Tatai úti Vasúttörténeti Parkban most rendezik meg a "VII. Közép-európai Mozdony Grand Prix"-t, az "I. Európai Királyi Vonatok Találkozója" c. és a "III. Nemzetközi Étkezőkocsi Találkozó" névre hallgató hepajt. Ez a tapasztalatok szerint sok befűtött csühhögő-pöfögő gőzöst jelent, valamit jó kaját a felsorakozott étkezőkocsikban (melyek közül a tikfa burkolatú magyar a kedvencem). Itt található a rendezvény(ek) hivatalos oldala. Következzék megint jópár villamosos-közlekedéses kép és videó egy meglehetősen jómódú városból, ahol perpillanat annyi pénzt költenek a kötöttpályás tömegközlekedésre, hogy arra még én is azt mondom, hogy sok a jóból. Illetve nem is magára a költésre, hanem a hogyanra. Szerintem elég pazarlóan csinálják, persze lehet, hogy csak irigylem őket, hogy megtehetik :) Eme visszásság ellenére imádom a helyet, már csak a környezet miatt is. Ilyen hegyek közt még pótlóbuszozni is élmény, nem hogy villamosozni!
Programajánló a hétvégére: a Kultúrális Örökség Napjai A rendszeresen megrendezett Kultúrális Örökség Napjain elég sok látnivaló akad szerte az országban, én most némileg diszkriminatív - de földrajzi fekvésem :) miatt talán érthető - módon budapesti, még konkrétabban közlekedéssel kapcsolatos programokat ajánlok. Először
is, ismét látogatható lesz Ferencváros
kocsiszínben a VTTE
által készített "100 éves a Ferencváros kocsiszín és a pesterzsébeti
villamosközlekedés" című kiállítás. A tárlat pontos címe
valószínűleg nem ez, csak nem jut eszembe, ami azért ciki, mert szegről-végről
nekem is volt egy nagyon pici közöm hozzá. Ha minden igaz, az érdeklődők
ezen felül egy kis ízelítőt is kaphatnak egy ősöreg villamos kocsiszín
hangulatából, mert bár az egészet bebarangolni sajnos nem lehet, a
611-es nosztalgiatuját meg lehet nézni. Szintén meg lehet nézni a Svábhegyi Fogaskerekű Vasút
városmajori telepét, a vasút megnyitásának idejéből származó zöld
nosztalgiakocsival, illetve a villamosítás idejéből származó Ganz-SLM
mozdonnyal és az ahhoz tartozó Rowan-pótkocsival.
Az úszkálás után megint "képmutató" leszek, ismét villamosos, jobban mondva közösségi közlekedéses témában. Mert mostanában annyi minden változott, hogy még a jelenlétemben állandóan elmúló kedvező fényviszonyok mellett is bőven akadt fotóznivaló. Vagy éppen filmeznivaló, például a sínen szétkenődött szurok miatt szikrákat hányó kerekű villamosok a Bartók Béla úton.
Kivételesen következzenek nem-"síni" járművek - mert ők is szépek ám:
És eljött az a nap is, amire azt mondták, hogy az utolsó forgalmi nap lesz az UV-k életében. Persze a selejtezés természetes folyamat - az öreg tuják már így is tovább húzták, mint azt eredetileg tervezték -, de azért szerintem sokan megilletődtek a gondolattól, hogy az a látvány, ami eddigi életükben természetes volt, másnaptól már különlegesnek fog számítani. Én legalábbis így voltam ezzel.
A tegnapi architektónikus
performance után természetesen ismét szóba kerültek a fúrópajzsok,
azaz továbbra is megy a nyugtatgatás: Csak egyet nem értek: ha nem gond statikailag, meg egyéb szempontból, hogy az alagutat alkotó betongyűrűk a fele vastagságukig el vannak repedve, akkor miért nem eleve fele olyan vastagra csinálják őket? Most ez egy teherviselő héjszerkezet, vagy csak azért vastagok, hogy több betont ki lehessen számlázni? :-/ Na jó, igazából még valamit nem értek: a töksötét alagútban rohanó metróból kinézve hogyan kell az "esztétikai probléma" szókapcsolatot értelmezni, mint olyan jelenséget, amitől meg kell bennünket óvni?
Kelek fel, közben fél füllel hallom a rádiót: "beomlott
a 4-es metró Tétényi úti állomása". Mivan?! Nos, ez: Figyelünk? Még csak a metró első 5-600 méteres szakaszánál
vagyunk de máris sikerült összehozni
egy berepedező tübingek miatt leállított fúrófejet, és most ezt!
Egy kis háttérrészlet, hogy hogyan is épül a metró: Update: Az Index frissített a cikkét, és az
előző verzióhoz képest ez is belekerült: Update-update: Most meg valamiért már a Gázműveket
piszkálgatják: Tudom, ilyen dolgok időnként történnek, meg még cifrábbak is. Anno a kettes metró építésénél a Puskin mozi alatt emberek haltak meg az alagútfúrásnál, és majdnem beomlott a felszín, és a hármas vonal Üllői úti keresztezésénél is voltak pitty-puttyok. Mégse vagyok nyugodt, mert eddig azt mondták, hogy azóta fejlődött a technika, és most még jobban és biztonságosabban fog menni minden. Ehhez képest viszont az első megállóig sem jutottak el gondok nélkül. Oké, sajnos történnek balesetek, de ha már megtörténtek, ne egymásra mutogassanak, hanem vizsgálják ki, mitől volt, különben nem fogom elhinni, hogy a történelem talán legrégebb óta tervezett metróját tényleg kellően előkészítve építik. Mert jó lenne, ha ennek most nem az lenne a tanulsága, hogy ki mondjon le, hanem az, hogy az építők vajon mindenre megfelelően fel voltak-e készülve. És tanulópénznek ez még elég olcsó volt, hiszen szerencsére senki sem halt meg, sérült sem volt, ház se dőlt össze. Most még lehet javulni-javítani. Egyébként másutt még ezt is lehet olvasni:
"Nem az enyééééém ez a nap..." Megvan a veszélye, hogy az új látogatók "lúzerblog" néven fogják bookmarkolni ezt az oldalt, de a mai napom akkor sem volt mindennapi. Hagyjuk azt, hogy ebédkor a menzai rántotthús gusztusos panírja alatt zsír és índarabok rejtőztek (ilyen sertést én még nem láttam, húsa nem is volt, hogy bírt ez talpon maradni, levegőt venni?), a rizst pedig túlfőzték, jobban mondva lefőtt róla a víz, ezért odapirult, emiatt aztán mintha kavics lett volna a köret... A gyanús rész ott kezdődött, hogy még mindig a menzán ettem egy zserbószeletet, ami csípett. Alaposan ki kellett öblítenem a számat, mert az volt az érzésem, hogy dió helyett hipót raktak bele. Na, itt kezdődött a pechsorozat. Mert szépen sütött a nap, gondoltam meló után elmegyek, megnézem a Budafokra járó 56-os villamost. Nos, mire leértem, felhős lett minden, fotózásnak semmi értelme. Oké, kis nézelődés után úgy döntöttem, visszamegyek vonattal a városba Budafok-Belváros megállóhelyről, és akkor még el tudok menni a postára, plusz utána elkapni a 2-es villamos északi szakaszáról a remizbe visszainduló tujákat. Nos, 35 perc várakozás után kezdtem azt hinni, hogy itt nem áll meg egy vonat se, pedig elvileg igen. Ácsorgok, ácsorgok, aztán megmozdulok... mintha odaragadt volna talpam a peronhoz. Erősebben próbálom mozdítani, reccs... Félig levált a cipőm talpa. A nénikéd! Na, amikor láttam, hogy a posta már bezár, mire odaérek, és a 2-es villamos kocsiszíni menetét se érem el, elindultam vissza a villamosvégállomáshoz. Lemegyek az aluljárón, megyek tíz métert, erre hirtelen megáll egy személyvonat a helyes irányba. Most mi legyen? Félig leszakadt cipőtalppal nem tudok visszafutni! Na mindegy, visszavillamosozom a városba, közben majd zenét hallgatok, hogy eltereljem a figyelmemet. Az iPod (kazetta nélküli vókmen) ebben a pillanatban kiírta, hogy lemerült az eleme. Hétfő.. A fentebbi képen felesleges várakozásom és cipőszétszakadásom színhelye, Budafok-Belváros MÁV megállóhely látható. Asszem, ha vonat lennék, én se akarnék itt megállni. Tavaly májusban szálltam fel először vonatra itt, akkor írtam is róla a blogban, és panaszkodtam, hogy sehol nem volt kirakva a menetrend. Valaki erre válaszolt, hogy de ki van rakva, az állomásépületnél. Nos, most megnéztem, és már ott sincs. Igazából egyetlen szégyen-gyalázat ez a hely, holott a nem éppen kihasználatlan balatoni és pécsi vonalak mentén található, úgyhogy elég sokan láthatják, hogy ezt a lepusztultságot nálunk belvárosnak bírják hívni. Tulajdonképpen nem is értem, miért állnak még ezek a használaton kívüli állomás és egyéb épületek. Az világos, hogy a MÁV-nak nem hogy a fenntartásukra, de a huligánok, hajléktalanok és egyéb vis maior típusú elemek utáni kisebb javítások elvégzésére sincs pénze. Maguk az épületek sokszor eleve rossz minőségűek, nem komfortosíthatók, nincsenek jó helyen. És hallottam több felől is a mondát, miszerint valaki egyszer meg akart volna venni egy ilyet, mert az volt az álma, hogy élő vasútvonal mellett lakjon, de nem engedték neki, nem volt szabad. Erre utalhat, hogy például a 120a vasútvonal (Budapest-Újszász-Szolnok) mentén olyan vasúti őrházak is vannak, amelyeken minden nyílás, ajtó, ablak le van falazva, tehát használhatatlan az egész, de le azért nem bontották őket. Könyörgöm, a MÁV-nál valaki kötelességtudatból konzerválja ezeket a romokat? Hogy ha véletlenül valahova jut új, esetleg tiszta vonat, vagy ha valahol véletlenül sikerül jó menetrendet bevezetni, akkor is maradjon valami, ami emlékezteti az utasokat, hogy milyen társaságban, melyik országban van? Vagy arra várnak, hogy hátha mégis feltámad egyszer a vasút, és lesz teljes foglalkoztatás, és akkor megint szükség lesz ennyi épületre?!
Amikor már azt hiszem, hogy a reklámok képtelenek lejjebb adni a színvonalat, akkor kiderül, hogy dehogynem... lazán! Eddigi kajás kedvencem a kék csibe volt, aki büszkén mondta, hogy "húsleves lesz, abban jó vagyok". Mert vannak ilyen fura szuicid hajlamú rajzolt állatfajták... De most valami puffadtságérzet-csökkentő izé túltett ezen. Látunk egy rajzolt gyomrot oldalmetszetben, és közben mondják, hogy milyen kellemetlen, ha fájnak a belsőségeink. Ami persze így is van. És közben demonstrálják, hogy a rajzolt gyomor tulajdonosának miért rossz: érkeznek a kaják a bendőbe. Egyben. Értsd: beesik egy hamburger és egy fél csirke. Bakker, aki egyben nyeli le a hamburgert és a grillcsirkét, az ne a gyomrára szedjen gyógyszert, hanem az agyára :)) Előzmények: 2007 július-augusztus
|
||
 |
||
 |
|
|
