Városi és nemvárosi közlekedés
Előző oldal: Częstochowa és ŁódĽ
Bár az útibeszámoló első része nem keltett akkora visszhangot, mint szerettem volna, ha már egyszer belekezdtem, akkor be is fejezem :) A helyszín még mindig ŁódĽ.
Ha egy lengyel városban rendszeres nosztalgia villamosjáratot hirdetnek meg, akkor komoly esélyünk van arra, hogy egy ilyesmi jármű fog a megállóba begördülni:
A lengyel villamosok második világháború utáni története elég rendhagyó: a chorzówi Konstal gyárban 1948-tól saját fejlesztés helyett a német KSW-t, azaz a háborús villamost ("Kriegsstraßenbahnwagen") kezdték el sorozatgyártani, miután kielemezték az országban maradt eredeti példányokat. A KSW robusztus és jó értelemben véve igénytelen szerkezet volt, mely a hadiipari anyagszükséglet előnyben részesítésének köszönheti létrejöttét: 1942-től a német villamosüzemeknek előírták, hogy csak a lehető legegyszerűbb kivitelű, legkevesebb anyagból előállítható járműveket szerezhetik be. A heidelbergi Fuchsnál készült motorkocsik és az Uerdingenben készült pótkocsik 1943-tól kezdve a német birodalom minden sarkába eljutottak, és sok helyütt (például Bécsben) egészen a hetvenes évekig üzemben maradtak:
Ilyen egy eredeti KSW. Ez a példány konkrétan Bécsben közlekedett egykor.
A lengyelek KSW-másolat egységkocsija normál nyomtávon az N (mint "Normalizowany"), méteres nyomtávon pedig a 2N jelzést kapta; ezen felül ND, illetve 2ND típusjelzéssel azonos kinézetű, de hajtás nélküli pótkocsikat is építettek. A gyártásba a Konstal mellett a Sanowag és a gdański hajógyár is bekapcsolódott, így 1956-ig több száz motor- és pótkocsi készült.
Az N típus jó kiindulási alap volt, de 1956/57-ben elérkezett az idő egy kis ráncfelvarrásra: kétszárnyú ajtók alkalmazásával például néggyel több ülést be tudtak szorítani az utastérbe. Ezen túl megváltoztatták az oldalfal kialakítását, és a dobfékeket tárcsafékre cserélték. Az "új" típus jelzése normál nyomtávnál 4N, méteresnél pedig 5N lett, és értelemszerűen pótkocsikat is építettek 4ND, illetve 5ND néven. A sorozatgyártás 1962-ig tartott; a típus utódja a Tatra-másolat 13N lett. A különböző N-családba tartozó kocsik a kilenvenes évekig nagy számban közlekedtek az országban, az utolsó (két) közforgalmi példány pedig 2020-ig járt minden egyes nap Bytomban. A fentebbi képeken balra a motor-, jobbra pedig a hajtás nélküli pótkocsit láthatjuk.
A nosztalgia szerelvény 5N típusú motorkocsija 1961-ből származik, és a közelmúltban alapos felújításon esett át: konkrétan úgy nézett ki, mintha épp akkor jött volna ki a gyárból! Az 5ND típusú pót egy évvel öregebb volt a motornál, 1960-ban építették. Gyakorlatilag kívül-belül olyan, mint a motorkocsi, csak nincs hajtása; a két kocsi harmonikus látványt nyújtott együtt.
Balra a pótkocsi belseje látható; a tekerentyű a végében a kéziféket működteti. Jobbra a motorkocsi kezelőszervei - nem bonyolították túl! A T1 nosztalgiajárat egyébként normál tarifával vehető igénybe: nem kellett pluszban semmit se vennünk, érvényes volt rá a napijegyünk. A járművet a közlekedési vállalat adja, a személyzetet pedig a helyi közlekedésbarát egyesület. Mindezek olyan dolgok, amiket a több mint kétszer akkora Budapesten, egy EU-s ország fővárosában nem tudnak megoldani :(
A videón a "CC" ikonnal lehet bekapcsolni a feliratokat.
Érdekes volt a motorkocsival való utazás: bár alapvetően ez is csak egy kéttengelyes, marokcsapágyas hajtású jármű, a futása simább, mint a hasonló budapesti nosztalgiakocsiké: messze nem csattogott és rezonált annyira. Még rossz minőségű pályán is elég jól ment, márpedig olyanból bőven van errefelé! A lengyel villamosok (az újabbak is) a fekszint- és irányhibákat valahogy "kiátlagolják": átdülöngélnek, "áthullámzanak" rajtuk, nem közvetítenek tovább minden egyes rést és kopást egyenesen az ember gerincébe. Azt pedig ennyi év villamoskergetés után be kell vallanom magamnak, hogy a magyar kéttengelyesek jellemzően a legrosszabb futású járművek közt vannak, amikkel utaztam (a szegedi F1A-t leszámítva, az nagyon szépen robogott). Igaz, az ICS-re is igaz, hogy jelentősen rosszabbul fut, mint a kortárs típusok. Akármennyire is imádom a magyar villamosokat, komfortban és "terepjárásban" mindig le voltak maradva az európai tujákhoz képest. Érdekes lenne tudni, hogy miért volt ez így.
ŁódĽban nem csak a városközpont villamosközlekedését emelték a közelmúltban magasabb szintre, de a vasútét is. Pontosabban még csak nekikezdtek, de elég látványosan:
Autorstwa Stevenlodz - Praca własna, CC BY-SA 4.0, Link
A városnak nincs központinak vagy főnek hívott pályaudvara, ezt a szerepet a ŁódĽ Fabryczna tölti be. A körülbelül "Gyárnegyed" jelentésű név a belváros közvetlen szomszédságában fekvő ipari területre utal, ahová 1866-ban futott be az első vonat. 2007-től az addigra már ipari funkció nélkül maradt városrészt üzleti és kulturális negyeddé kezdték alakítani, melynek leglátványosabb eleme az egykori EC-1 kombinált fűtő- és erőműből kialakított "Kultúrváros" komplexum, ahol különböző kereskedelmi és tudományos intézmények mellett még egy planetárium is helyet kapott. Kicsit olyasmi, mint a Zsolnay Negyed Pécsett, csak egy nagyságrenddel komolyabb méretben. Bár gyakorlatilag a belvárosban vagyunk, ahol az ingatlanfejlesztők biztosan szívesen építettek volna iroda- és lakóházakat a vágányok helyére, a város úgy döntött, hogy nem szimplán beépítik a vasút helyét, hanem valami előremutatót csinálnak vele: a csonkán végződő síneket a föld alatt összekötik a város nyugati felén futó vasutakkal, a pályaudvart pedig XXI. századi létesítménnyé alakítják. És ahogy az előtérben kanyargó síneken látható, az "új" pályaudvar elég rendesen be van kötve a villamoshálózatba is. Aztán ezt az új közlekedési központot majd nyilván körbeépítik irodaházakkal - igazából már el is kezdték...
A vasút jelentősen le lett süllyesztve a város alatt átkeléshez, és valószínűleg hogy ne kelljen irgalmatlan hosszú mozgólépcsőket építeni a peronszintre, maga a fogadóépület is mélyebben van a környezeténél. Balra az előtetőt láthatjuk, jobbra pedig a pénztár/váró/étkező csarnokot. Természetesen nyilvános vécé is volt, mely - sajnos szintén természetesen - sokkal tisztább és barátságosabb volt, mint bármilyen hasonló MÁV-os létesítmény...
A lényegi funkció a mélyben rejtőzik, itt a régi hat helyett nyolc vágányon fogadhatnak vonatokat. A látvány kedvenc berlini Hauptbahnhofomra emlékeztet, csak kicsit kevésbé pláza jelleggel. A képeken a lódzi elővárosi vasút egy FLIRT 3-as szerelvénye látható, mert a lengyelek nem csak az infrastruktúrára költenek sokat, hanem a járműállományra is (mert ez nem "vagy-vagy" kérdés). Tizenkét éve, amikor először jártam Lengyelországban, még minden "gülüszemű" EN57-esekkel volt tele, most meg egymást érik a FLIRT-ök, a teljesen felújított EN57-esek, és a saját építésű motorvonatok!
Balra: lengyel fejlesztés ez a PESA "Dart" is, ami egy távolsági forgalomra tervezett jármű 160 km/h-s végsebességgel. Mondjuk ránézésre többet kinézne belőle az ember, nem? Jobbra: ebből a szögből nézve az épület a berlini főpályaudvar és a budapesti Bálna szerelemgyereke :)
By Jakub Kaczorowski - Own work, CC BY-SA 4.0, Link
Ahogy említettem, a jelenlegi fejállomási elrendezés csak átmeneti, a vonalat Y alakban folytatni tervezik a föld alatt a város két másik fontos vasútállomásához, lásd a fentebbi rajzot. Erre valószínűleg szükség is van, hiszen egyelőre messze nem minden vonat tér be ide a nagy kerülő miatt.
Még egy kis "sima" villamosozás
Most pedig folytassuk a tujázást! A helyszín Zdrowie végállomás, ahol az előbb látott nosztalgia szerelvényt is fotóztam. Az ide vezető sínek régen továbbmentek Konstantynów és Lutomiersk felé, de ennek 2019 óta vége, akkor leállították a rajtuk közlekedő interurbán villamosokat. Sőt, az alagút építése miatt most már idáig se járnak ki a villamosok, bár a munkálatok befejezése után elvileg vissza fogják állítani őket. A fentebbi (és lentebbi) képek főszereplője egy ex-mannheimi DÜWAG csuklós. Az első és hátsó rész normálisan magaspadlós, ...
... a két csukló közt viszont le lett "ejtve" a padlószint az alacsony beszálláshoz. Nem túl nagy ez a rész, az onnan kivezető lépcsők pedig szerintem nem városi járműre valók, de valakinek ez a kis hely is sokat segíthet. A németek egyébként az ilyen kocsikat "csüngőhasú disznónak" becézik.
Ezután némi utazgatás következett, melynek végén a város másik oldalán, a Przybyszewskiego - Lodowa nevű megállóban kötöttünk ki (az ehhez hasonló nevek általában két utca kereszteződését jelölik). A képen látható, eredetileg bielefeldi DUEWAG M8CN 1983-ból szintén csüngőhasú disznócska, de már helyben lett átépítve ilyenre. Érdekes, hogy a korszerűsítés ellenére a járművek megmaradtak kétirányúnak, pedig a város alapvetően egyirányú járműveket üzemeltet.
Az eleve alacsonypadlós bochumi kocsikat értelemszerűen nem tudták még alacsonyabb padlójúra átépíteni :) Elvileg már ebből is van helyi festést viselő, de én most mintha csak csupa eredeti fényezésűt láttam volna.
Német villamosok libasorban. Mert nem az a szégyen, ha használt járműveket üzemeltet valaki, hanem ha annyira legatyásodik, hogy nincs mit kiadnia vonalra, vagy ha roncsok csörömpölnek mindenfelé.
Balra: egy "Woltan" (805N-ML) ugyanott. Jobbra már a Kilińskiego és Przybyszewskiego utcák kereszteződésében vagyunk, mely tipikus lengyel ipar/külvárosi hangulatot árasztott.
Az ul. Stanisława Przybyszewskiego mentén sétáltunk egy kicsit, olyan szépen sütött a nap. Az előbb említett kereszteződés érdekessége, hogy "grand union", azaz minden irányból minden irányba át tudnak haladni rajta a villamosok.
A 805Na-k fotózásába nem lehet belefáradni :)
Balra: ennek a második kocsinak még megvolt a vezetőfülkéje, bár szemmel láthatóan használaton kívül volt (és a fényszórók helyét is lelemezelték). Annak a korszerűsítettnek viszont, amivel innen továbbmentünk, már hiányzott (lásd jobbra). Ha úgyis mindig párban járnak ezek a kocsik, akkor minek cipeljék feleslegesen a fülkét?
De mielőtt továbbmegyünk, még két kép a grand unionról. Balra egy modernizált 805NaND szerelvény, jobbra egy modernizálatlan 805Na.
Lassan ideje volt továbbindulnunk, úgyhogy a belváros felé vettük az irányt, ahol gyorsan haraptunk valamit. A fentebbi két kép helyszíne a plac Wolno¶ci, a város régi főtere, ahol a városházán túl egy "villamoskörönd" is van: három irányból jönnek a sínek a térre, és a középen álló szobrot körbejárva három irányban is mehetnek tovább.
Balra: itt már a kocsi felé tartottunk a Zachodnia utcában, ami nagyon úgy nézett ki, mintha az utcák szélesítésekor kicsit beleradíroztak volna a házsorok eredeti csapásirányába. Jobbra: egy 805Na szerelvény az Istállóban, csak úgy.
A közlekedési vállalat a 2000-es évek elején vásárolt 15 Bombardier Cityrunnert (mai nevén Flexity Outlook). Ezeket nemrég elkezdték felújítani, valószínűleg ezért volt, hogy nem nagyon találkoztunk velük a városban. Végül már-már feladtuk, hogy ilyennel is utazzunk, amikor a kocsi felé tendálva egyszercsak mégis jött egy. Mentünk vele pár megállót, csak azért, hogy menjünk vele - ki lehet pipálni, hogy ez is megvolt :) De ide egyszer majd tényleg vissza kell jönni, lehetőleg addig, amíg még vannak régi kocsik forgalomban.