Cégtörténetek: Lengyelország
Csak alap adatok: mikor mi, esetleg hol

Az oldalaim (úgy a villamososak-vonatosak, mint a repülősök) készítése közben gyakran kijegyzetelek ezt-azt a képeken szereplő járművek gyártóival kapcsolatban. Néha felhasználom ezeket a jegyzeteket, néha nem, mindenesetre azt gondoltam, hátha mást is érdekelnének ezek a szösszenetek. Például kiderül belőlük, hogy a lengyel ipar a hárombetűs rövidítések mámorában élt: volt FSO, FSM, FSC, az egyik PZL gyár pedig korábban az egyik WSK volt, ami az LWS-ből lett. Persze ezek a jegyzetek nem pótolják a szakirodalmat, de még a wikipediát se, csak arra szolgálnak, hogy körülbelül el lehessen helyezni térben és időben, hogy ki mikor csinálta a mit :) Mindezt teljesen szubjektíven, tehát kizárólag az általam érdekesnek gondolt eseményekre korlátozódva. A lista valószínűleg még bővülni fog, de ezen sorok írása közben épp nincs erőm folytatni.

Az alapokat jellemzően külföldi wikipediákból szedtem, néha egyéb oldalakról. Mivel több alkalommal is találkoztam egymásnak ellentmondó adatokkal, lehet, hogy nem mindig sikerült a pontosakat kiválogatni, ezért azt javaslom, az itt olvasható információt senki se használja szakdolgozat vagy könyv írásához. Az adatok pontosságáért ráadásul már csak azért sem tudok felelősséget vállalni, mert a Google fordítógépének képességei (egyelőre) végesek. Ráadásul, mivel lengyelül nem tudok, nem mindenütt vagyok biztos abban, hogy nem a cégnevek ragozott/toldalékozott formáját másoltam a táblázataimba. További nehezítés, hogy magyarul sem vagyok 100%-ig tisztában a cégjogi dolgokkal, nem hogy idegen nyelveken, így lehet, hogy ahol azt írom, hogy "csőd", az azt jelenti, hogy... nos, csődeljárás kezdetét? felszámolást? Mindenesetre nem feltétlenül azt, hogy az illető cégnek annyi. De lehet, hogy mégis. Ha valahol NAGYON NAGY hülyeséget írtam, ér szólni!

Ha ennyi rinyálás meg magyarázkodás után még mindig érdekel, sőt, esetleg tetszik neked ez az oldal, akkor használd egészséggel! :)

Legutóbb bővítve: 2020. január 31.

Tartalomjegyzék

Autosan
Cegielski / H. Cegielski - Fabryka Pojazdów Szynowych
Fablok
FSC Lublin
FSC "Star"
FSO
Jelcz
Konstal
Modertrans
Newag
Pafawag
Pesa
Polski Fiat
Protram
PZL
PZL-Mielec
PZL-¦widnik
Solaris
ZSD Nysa

A bejegyzéseket - továbbra is teljesen szubjektív módon - néhány képpel és linkkel is megpróbáltam illusztrálni, hogy ne legyen olyan száraz a szöveg. Kattingassatok rájuk, ne dolgozzak már feleslegesen :)

Autosan

Autosan H9-35 Sokółka.jpg
By Radosław Drożdżewski (Zwiadowca21) - Ten plik powstał przy wsparciu finansowym Wikimedia Polska, w ramach realizacji Uchwały Zarz±du nr UZ 2009-23. (Zgło¶ swój projekt!), CC BY-SA 4.0, Link

Nem akarok gonoszkodni, de ilyen hosszú neveket ritkán látni, mint ennek a gyárnak a történetében!

1832     Mateusz Beksiński és Walenty Lipiński kovácsműhelyt alapít Sanokban
1887     Fabryka Wagonów i Maszyn w Sanoku
1894     részvénytársaság: Pierwsze Galicyjskie Towarzystwo Akcyjne Budowy Wagonów i Maszyn, przedtem Kazimierz Lipiński s.a.
1913     a Zielniewski megvásárolja -> Polskie Fabryki Maszyn i Wagonów – L. Zieleniewski w Krakowie, Lwowie i Sanoku SA, Fabryka Sanocka
1926 először építenek buszokat, Lancia alapra
1928 újabb egyesülés eredménye: Zjednoczone Fabryki Maszyn, Kotłów i Wagonów – L. Zieleniewski i Fitzner-Gamper, Spółka Akcyjna, Fabryka Sanocka
II. vh. Zieleniewski Maschinen und Wagonbau-Gesellschaft m.b.H., Werk Sanok + Panzer-Instandsetzungs-Kraftfahr-Werken, Instandsetzungsgruppe „Süd”
1944     átmeneti állapot: Zjednoczone Fabryki Maszyn, Kotłów i Wagonów L. Zieleniewski i Fitzner-Gamper SA – Fabryka Sanocka pod Tymczasowym Zarz±dem Państwowym
1945     államosítás a Zjednoczenie Przemysłu Taboru i Sprzętu Kolejowego égisze alatt
1948     állami vállalat: Sanocka Fabryka Wagonów „Sanowag” – Przedsiębiorstwo Państwowe Wyodrębnione
  Fiat buszokat gyártanak
1950     elkezdenek saját tervezésű közúti járműveket építeni
1958     új név: Sanocka Fabryka Autobusów "Autosan"
1960     bezállnak a Nysa gyártásába
1990     termelés ideiglenes leállítása
1991     részvénytársaság: Autosan SA
2013     csőd
2016     új tulajdonosokkal: Autosan Sp. z o. o.

Cegielski / H. Cegielski - Fabryka Pojazdów Szynowych


A MÁV a szögletesebb ablakkeretű fülkés gyorsvonati kocsikat a Cegielskitől szerezte be

1846     Hipolit Cegielski műhelyt alapít Poznańban
1880     Fabryka Machin i Urz±dzeń Rolniczych H. Cegielski w Poznaniu
1889     részvénytársaság: H. Cegielski Towarzystwo Akcyjne w Poznaniu
1920     vagongyár alapítása a részvénytársaság keretein belül
II. vh. a teljes Cegielski konszern a Deutsche Waffen und Munitionsfabriken AG részévé válik
1946     Fabryka Wagonów üzemegység
1967     név módosítása: Fabrykę Lokomotyw i Wagonów
1979-80  Ao és Bo kocsik szállítása a MÁV-nak
1995     részvénytársaság: H. Cegielski – Fabryka Pojazdów Szynowych Sp.z o.o.

Fablok


Egy a Fabloknál készült gőzmozdony a Füstiben

1919     alapítás: Pierwsza Fabryka Lokomotyw w Polsce SA, Chrzanów
II. vh. Oberschlesische Lokomotivwerke AG Krenau O / Schl. (Oberlok)
1947     államosítás
1951     átnevezés: Fabryka Lokomotyw im. Feliksa Dzierżyńskiego
1977     összevonás az építőipari gépeket gyártó Bumar Egyesüléssel (Zjednoczenia Przemysłu Maszyn Budowlanych Bumar): Fabryka Maszyn Budowlanych i Lokomotyw Bumar-Fablok
1991     állami tulajdonú részvénytársaság
2009 Pierwsza Fabryka Lokomotyw w Polsce „Fablok” Spółka Akcyjna
2013     csőd

FSC Lublin

Zuk P1000094.jpg
A Żukot nem lehet elfelejteni... By Michal Derela (Pibwl) - Own work, CC BY-SA 3.0, Link

1950     Fabryki Samochodów Ciężarowych teherautógyár (a hosszú név csak ennyit jelent: "Teherautógyár") építése Lublinban egy háború előtti, el nem készült autógyár területén
1951     megkezdődik a GAZ-51 gyártása FSC Lublin-51 néven
1956/59 a Żuk kifejlesztése a Warszawa alapjaira (1998-ig gyártották)
1991     új név: Fabryka Samochodów w Lublinie
1993     Peugeot 405 gyártása
1995     felvásárlás: Daewoo Motor Polska Sp. z o. o
... a Daewoo csődje után számomra követhetetlen dolgok történtek
2007     csődvédelem, assetek eladása
2008 ha jól értem, a cég "romjain" a Fabryka Samochodów HONKER Sp. z o.o. ma a terepjárókat gyárt

FSC "Star"


Star tornyoskocsi Bytomban

1948     Fabryka Samochodów Ciężarowych im. Feliksa Dzierżyńskiego ("a Felix Dzserzsinszkij nevét viselő Teherautógyár") egy starachowicei gépgyár alapjára
? új név: Fabryka Samochodów Ciężarowych "Star"
60-as Star 200-as sorozat bemutatása (az első "Csepel-fülkés"teherautó - de igazából persze a Csepel használt lengyel fülkéket)
1991     részvénytársaság: Zakłady Starachowickie Star SA
1999     a német MAN AG a többségi tulajdonos
2003     új név: MAN STAR Trucks & Buses Sp. z o. o.
2009     új név: MAN Bus Sp. z o. o.

FSO

FSO Polonezw.jpg
Első generációs FSO Polonez. By Goldrs - Own work, CC BY-SA 4.0, Link

1948     autógyár építésének elhatározása; Fiatot szerettek volna licenszelni, de közbejött a hidegháború, a tárgyalások megszakadtak
1950     Fabryka Samochodów Osobowych ("Személyautó Gyár") állami vállalat alapítása
1951     kigördül a gyárból az első Warszawa M-20 (a szovjet GAZ M20 "Pobeda" licensze) - az első kocsikon igazából csak a feliratok voltak lengyelek
1955     saját típus kifejlesztése: Syrena
1965     a Polski Fiat létrejötte
1978     Polonez: 125p alapra Giugiaro karosszériával
1994     Opel Astra gyártása Żerańban
1995     felvásárlás: Daewoo-FSO
2000     a Daewoo csődbe megy, az FSO ismét függetlenné válik, de a Lanost és a Matizt 2007-i továbbgyártották, 2004 után már csak FSO márkajelzéssel
2004     UkrAVTO átveszi a többséget
2006     az Opel után megint General Motors együttműködés: Chervrolet Aveio gyártása

Jelcz


Berliet-licensz Jelcz busz Felső-Sziléziában

1952     Zakłady Budowy Nadwozi Samochodowych ("Kocsiszekrény Gyár") alapítása egy volt német fegyvergyár helyén Jelczben
? FSC és Star teherautók gyártása
1954     Star Stonka "fakarusz" gyártása
1958     elkezdődik a Skoda 706RTO licenszben gyártása
? Zakłady Budowy Nadwozi Samochodowych + Zakładami Naprawy Samochodów = Jelczańskie Zakłady Samochodowe ("Jelcz-i Autógyár")
1968     Jelcz 300-as család kifejlesztése
70-es évek Berliet PR100-as buszcsalád licenszben gyártása
1994     részvénytársasággá alakulás
2008     csőd
2014     a korábbi Jelcz-Komponenty Jelcz sp. Z o.o. néven folytatja

Konstal


Balra: N típusú kéttengelyes Bytomban. Jobbra: a budapesti 2-es és 4-es metróvonalak kocsijait is Chorzówban gyártották.

A közelmúltig _a_ lengyel villamosgyár volt, de előtte mást is csináltak. Meg utána is.

1797    egyik ős: porosz állami tulajdonú kohó létrehozása Felső-Sziléziában: Königshütte
1838 másik előd: magántulajdonú vasgyár Bytom (Beuthen) mellett: Laurahütte
1864 elkezdődik a vasúti alkatrészek gyártása
1868     Huta Królewska város (ma Chorzów) a kohóról kapta a nevét
1871 a két gyárat összevonják Vereinigte Königs- und Laurahütte Aktiengesellschaft für Bergbau und Hüttenbetrieb néven
1894/95     híd- majd vagongyártó részleg létesül a vasgyáron belül
1917     külön üzemként működnek: Werkstättenverwaltung Königshütte
1922     a cég immár Lengyelország területén van, de továbbra is német tulajdonban: Górno¶l±skie Zjednoczone Huty Królewska i Laura s.a.
1927 a vagon- és hídgyár Chorzowska Wytwórnia Konstrukcji Stalowych ("Konstal") néven fut tovább
1934/36 lengyel kézbe vétel, a vagon- és hídgyár Zakłady Produkcyjno Górniczo-Hutniczych s.a. néven fut tovább
II. vh. német megszállás: Oberschlesische Metallwerke Aktien-Gesellschaft Königshütte / Oberschlesien ("Osmag")
1945     átnevezés: Chorzowska Wytwórnia Mostów i Wagonów ("Mostowagon")
1946     úgy döntenek, a KSW-t fejlesztik tovább lengyel "egységvillamossá"
1947  ismét Chorzowska Wytwórnia Konstrukcji Stalowych néven fut a vagongyár
1994     részvénytársasággá válás
1997     a GEC Alsthom részvénytöbbséget szerez a gyárban
1998      új név: ALSTOM Konstal

Modertrans


Balra: Moderus Alpha Felső-Sziléziában. Jobbra: Moderus Beta MF15AC Szczecinben.

2005     a biskupicei Zakład Napraw Autobusów Sp autóbuszjavító üzem és az MPK Poznań villamosos javítőműhelye összefog, megalakul a Modertrans Poznań
2006     Konstal 105N/105Na-k felújítása: Moderus Alpha
2009     modernizált DUEWAG N8/M8: Moderus Beta
2011     új építésű, részben alacsonypadlós: Moderus Beta MF
2016     saját konstrukciójú multicsuklós: Moderus Gamma

Newag


Balra: Impuls motorvonat Szczecinben. Jobbra: Dragon 2 villanymozdony a 2018-as Innotrans-on

1876     az egyik előd: a k.k. Tarnów–Leluchówer Staatsbahn műhelyt épít az akkor Ausztriához tartozó Újszandecben (Neu Sandez/Nowy S±cz)
1904     a másik előd alapítása: a Porosz Királyi Államvasutak gleiwitzi (Gliwice) főműhelye - folytatás 2008-nál
1918     Nowy S±cz Lengyelországhoz kerül
1922     első osztályú vasúti műhely: Warsztaty Główne I klasy Nowy S±cz
1950     PKP Warsztaty Mechaniczne Nr 3 w Nowym S±czu
1952     kiválás a PKP-ból:  Zakłady Naprawcze Taboru Kolejowego (ZNTK) Nowy S±cz
1972     utolsó gőzmozdony-fővizsga
1982     újra a PKP része
1991     újra független, de továbbra is állami tulajdon
1995     részvénytársasággá alakulás
2005     új név: Newag
2008     megveszik a gliwicei volt főműhelyt, akkori nevén a Zakłady Naprawcze Lokomotyw Elektrycznych-et (ZNLE)
2011     együttműködés a Siemensszel: Inspiro metrószerelvények Varsónak (később Szófiának is)
2012     Impuls motorvonatok

Pafawag


EN57-es motorvonat Varsóban

1839     Wagenbauanstalt Gottfried Linke Breslauban (Wrocław, esetleg Boroszló)
1867     G. Linkes Söhne, Waggonfabrik, Breslau
1897     részvénytársaság: Breslauer Aktiengesellschaft für Eisenbahnwagenbau
1912     összeolvadás a Waggonfabrik Gebr. Hofmann & Co. Aktiengesellschafttal (szintén Breslau) -> Linke-Hofmann-Werke
1928     további összeolvadások: Linke-Hofmann-Busch-Werke AG
II. vh. után Wrocław lengyel terület lesz, az itteni üzemet államosítják: Państwowa Fabryka Wagonów "Pafawag"
1961     kifejlesztik a több mint ezer példányban épített EN57-es motorvonatot ('93-ig gyártották)
1997     megveszi az Adtranz, új név: Adtranz-Pafawag
2001     az Adtranzt megvásárolja a Bombardier -> Bombardier Transportation Polska

Pesa


Balra: Pesa 120N Varsóban. Jobbra:120Nb Szegeden

1851     az előd: a Porosz Keleti Vasút brombergi (Bydgoszcz) műhelye
1900     főműhelyi rangra emelés: Königliche Eisenbahn-Hauptwerkstatt Bromberg
1920     a terület Lengyelországhoz kerül, új név: PKP Warsztaty Główne I klasy ("a lengyel államvasutak I. osztályú főműhelye")
II. vh. alatt újra német fennhatóság: Reichsbahnausbesserungswerk (RAW) Bromberg
1945     ismét lengyel fennhatóság: PKP Warsztaty Główne I klasy
1950 új név: Zakłady Naprawcze Parowozów i Wagonów nr 13 ("13-as számú Gőzmozdony és Kocsi Javítótelep")
... voltak még névváltoztatások, de kopipésztből is megárt a sok
1985     utolsó gőzmozdony fővizsga lebonyolítása
1991     önállósodás (leválás PKP-ról)
1995/96  részvénytársaság, 1998-ban a vezetők vették meg a részvényeket az államtól
2001     új név: Pojazdy Szynowe Pesa Bydgoszcz Spółka Akcyjna Holding
  dízel motorkocsik gyártása, közben folytatódott a mozdonyok és kocsik javítása
2005   villamosok gyártásának megkezdése
2012 mozdonygyártás megkezdése (Gama)

Polski Fiat


Nagy és Kispolszkik a ferihegyi skanzenben: mindenki válogassa ki magának, hogy melyik melyik :)

1920     Polski Fiat s.a., csak kereskedelemmel foglalkozik, nem gyárt
1931     eleinte csak összeszerelés, később teljes autók építése a Państwowe Zakłady Inżynieryjnében (PZInż), Varsóban
II. vh. az üzem német kézbe kerül
1965     újra megegyezés a Fiattal, az összeszerelést az FSO végezte
1967     "Nagypolszki", alias 125p (1968-1991)
1971     a Fabryka Samochodów Małolitrażowych ("Kisautó Gyár") megalapítása a WSM "Polmo" gépgyár alapjain, az FSO Syrena és a Fiat 126p gyártására
1972     FSM gyár Bielsko-Białában
1973     "Kispolszki" 126p gyártása (2000-ig)
1975     FSM gyár Tychyben
1992     a Fiat megveszi az FMS-et: Fiat Auto Poland

Protram

1925      előd: a Städtische Straßenbahn Breslau, később az MPK Wrocław főműhelye
1990     Konstal 105Na-k nagyjavításának megkezdése más közlekedési vállalatok számára is
1999     kiválás az MPK Wrocławból: Remonty i Modernizacja Tramwajów "Protram" Wrocław Sp.
2004     Protram 204WrAs
2006     Protram 205WrAs
2016     csőd

PZL


Balra "Gawron", jobbra "Wilga"- mindkettő a magyar kisgépes repülés fontos szereplője volt a XX. század második felében

1918     az előd: Centralne Warsztaty Lotnicze - Központi Repülőgépes Műhely, Varsó-Mokotów
20-as évek Warsztaty Centralnych Zakładów Lotniczych - Központi Repülőgyári Műhely
1928     új cég alakul Varsóban a korábbi bázisán: Państwowe Zakłady Lotnicze - "Állami Repülőgépgyárak"
1934 Varsó-Okęciébe költözés
1938 új üzem építésének megkezdése Mielecben; a varsói üzem ekkor az egyes számot kapja: PZL WP-1
II. vh. a PZL WP-1 elpusztult
1946     Centralne Studium Samolotów - Központi Repülőgép-kutatóintézet létrehozása a varsói bázison
1950     az üzem a WSK-4 nevet kapja (Wytwórnia Sprzetu Komunikacyjnego - "Közlekedési Eszközök Gyára")
1956     új név: WSK-Okęcie
  Jak-12 gyártása licenszben
1958     PZL-101 "Gawron" kifejlesztése a Jak-12 alapján
1962     PZL-104 "Wilga" kifejlesztése
70-es évek új név: WSK "PZL Warszawa-Okęcie"
? létrejön a ZPLiS PZL - Zjednoczenie Przemysłu Lotniczego i Silnikowego PZL - "PZL Repülőgép és Repülőmotor Iparági Egyesülés"
1989     új név: PZL Warszawa-Okęcie
2001     privatizálás: EADS PZL Warszawa-Okęcie SA

PZL-Mielec


Balra: az An-2-es nélkül vagy 60 éven át elképzelhetetlen volt a magyar ég. Jobbra: a PZL M-28 az An-28 továbbfejlesztése

1938/39 a PZL második üzemeként létrehozva Mielecben: PZL WP-2 (Wytwórnia Płatowców 2 - "2-es számú Gépsárkány Gyár")
II. vh. a német Heinkel gyár használja
1945 Państwowe Zakłady Lotnicze - Zakład nr 1 ("PZL 1-es számú Üzem"), más cégeknek építenek
1949     új név: WSK-Mielec
50-es évek MiG-15, MiG-17 licenszben gyártása (Lim-1,2,5,6 sorozat)
1960     An-2 licenszben gyártása
1974 átnevezés: WSK "PZL-Mielec"
1984     An-28 kizárólagos gyártója
1998     állami tulajdonú részvénytársaság: Polskie Zakłady Lotnicze Sp.z o.o.
2007     megvette a Sikorsky

PZL-¦widnik


Balra: az SZD-30 "Pirat"-ot is gyártották itt. Jobbra: a Mi-2 "Csirkecomb" a keleti blokk igáslova volt

Európa egyik legnagyobb helikoptergyára volt.

1920     az első lengyel repülőgépgyár, a Zakłady Mechaniczne E. Plage i T. La¶kiewicz alapítása Lublinban
1935     csőd
1936     államosítás: LWS - Lubelska Wytwórnia Samolotów (Lublini Repülőgépgyár)
  papíron a Podlaska Wytwórnia Samolotów (PWS) tulajdonában, valójában a PZL alá rendelve
1951     WSK-¦widnik létrehozása
  WSK motorbiciklik gyártása
1957     új név: WSK "PZL-¦widnik"
1961     a szovjet Mi-2 típus kizárólagos gyártója
1979     saját fejlesztés: PZL W-3 "Sokół"
2010     megveszi az AgustaWestland

Solaris


A Solaris trolikat Pesten is jól ismerjük

1994 közvetlen előd: Neoplan Polska
1996 új telephely építése Bolechowóban egy poznańi tender miatt, Neoplan típusokat gyártanak
1998 első helyben fejltesztett típus: Neoplan K4016TD
1999 első saját néven gyártott busz: Solaris Urbino
2001 a Neoplant megveszi a MAN
  a lengyel leányvállalat alapítói kivásárolják a Neoplan részét -> Solaris Bus & Coach Sp. z o.o.
2005 részvénytársaság: Solaris Bus & Coach SA
2009 saját fejlesztésű villamos: Solaris Tramino
2018 felvásárolja őket a spanyol CAF

ZSD Nysa


Aki élt a rendszerváltás előtt, annak nem kell a Nysát bemutatni

1947     az előd: Fabryka Mebli Stalowych "Zachód" fémbútorgyár Nysa városában
1952     profilváltás teherautók karosszálására: Zakłady Budowy Nadwozi Samochodowych
1954     autógyár: Zakłady Budowy Nadwozi Samochodowych w Nysie
1957/58 Nysa kifejlesztése (1994-ig gyártották)
1968     új név: Fabryka Samochodów Dostawczych "Polmo" w Nysie
1986     az FSO-hoz csatolják őket, Polonezeket gyártanak
1995     Citroënek gyártása
1996     átveszi őket a GM / FSO Daewoo
2001     átmenekítés kft-be: Nysa Motor Spółka z Ograniczon± Odpowiedzialno¶ci±
2002     csőd
2003     gyártás folytatódik (Polonez Plus) Polska Fabryka Samochodów néven
2007     megszűnés

 


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez