Tour de Trams 2003 II.
Németországi villamosos-vonatos csavargás

Előző oldal

Második nap

Még az előző nap estéjén megérkeztünk Baden-Württemberg fővárosába, Németország egyik legnagyobb ipari központjába, ahol azzal kellett szembesülnünk, hogy a szállásul szolgáló Jugendherberge (ifjúsági szálló) egy hegyen található. Az ulmi dóm tornyának 768 lépcsője után, ezerkilós hátizsákkal a hátamon kis híján sztrájkba léptem, de végül azért csak felgyalogoltunk a magasba. Intersziti ugyan állította, hogy a közelben nincs tömegközlekedés, aztán másnap kiderült, hogy a 15-ös villamos egy utcával fölöttünk csörömpöl el, akár hallhattuk is volna... Hiába, 2003-ban még nem volt Google térkép a nem létező okostelefonon :)

Stuttgart

Ezúton szeretnék köszönetet mondani az SSB AG vevőszolgálatának, hogy megszervezték nekünk a következőkben látható remizlátogatást!

Másnap aztán újult erővel vágtunk neki a városnak, mely az 1985-ben megnyitott, és azóta folyamatosan bővülő Stadtbahn, azaz városi gyorsvasúti hálózatáról híres. Már úgy értem, hogy a Mercedes gyáron, és egy csomó minden máson kívül...

A városnak tömegközlekedésileg egyfajta szimbóluma lehetne a DT8-as iker-motorkocsi sorozat, melynek itt éppen a 7-es alsorozatát láthatjuk (DT8.7). Ezt az állandóan összekapcsolt járműpárost a MAN tervezte 1982-ben, a hannoveri Stadtbahn létrejötténél is bábáskodó Lindinger&Partner segítségével. A sorozatgyártás már a DUEWAG-nál indult meg, könnyebb járműszerkezettel, ezzel kezdetét vette a típus evolúciója. A 8.4, 8.6 és 8.7 sorozatok a prototípusokhoz hasonlóan sűrített levegős lenyitható lépcsőkkel rendelkeztek, a 8.6, 8.8 és 8.9 modifikációk viszont már csak magasperonnal, mivel eddigre már kellő mennyiségben kiépültek a magasperonos megállók. A 8.10-es sorozatnál a két különálló kocsi közé zárt átjárófolyosó is került. Persze az egyéb technikai elemek is változtak, például a SIBAS-16 vezérelte egyenáramú szaggatótól eljutottak a SIBAS-32 vezérlésű váltóáramú aszinkron hajtáshoz.

Az utunk során látott villamosüzemek túlnyomó részéhez hasonlóan a járművek és a biztosítórendszer kapcsolatát itt is a pontszerű befolyásolású INDUSI (Induktive Zugbeeinflussung - induktív vonatbefolyásolás) rendszer biztosítja, ennek egy jeladója látható középen alul. A három sín annak köszönhető, hogy míg a régi villamosvonalak (melyekből már csak egy maradt mára) ezer milliméteresek voltak, a Stadtbahn normál (1435 mm) nyomtávú. Természetesen nem mindenütt két nyomtávú a pálya, sőt, ahol megvan még a keskenyebbik üzemre szolgáló sín, ott se mindenütt járható, de azért valami hálózatszerűség még felfedezhető!

Először a Bad Cannstatt-i kocsiszínbe mentünk, az SSB (Stuttgarter Strassenbahnen AG) vevőszolgálatának jóvoltából. Ez az utolsó hagyományos villamosremiz, ahol az utolsó mohikán 15-ös vonal GT4-esei, illetve néhány nosztalgiajármű alszik. Maga az épület műemléki védelem alatt áll; ha a 15-öst is átállítják Stadtbahn üzemre, a zuffenhauseni villamosmúzeum fog ideköltözni.

Ez itt az egyik nosztalgiakocsi egy GT4 társaságában. Ez itt elől egy 1939-es uerdingeni kéttengelyes...

... ez pedig két esslingeni jószág az ötvenes évekből, a jobboldali a hatvanas években csuklósítva lett. Érdekes a duplázott fényszóró...

... meg hogy a járművekbe tachográfos sebességmérő van építve.

Ez a Bengáli-jellegű jószág (két kéttengelyes rész közé befüggesztett középrész, két motor) viszont nem múzeumi darab, hanem egy munkakocsi, ...

... vele vontatják el a ledögött kocsikat. Ez elég hihetetlen, tekintve, hogy a város vágányhálózata milyen meredek szakaszokkal van teletűzdelve!

Az egyik hátsó csarnokban pár GT4 állt félreállítva. Ezek egyrészt alkatrészbányaként használatosak (a GT4-hez senki nem gyárt már semmit), másrészt időnként (új szakasz nyitása/bezárása) felvonulnak velük, különböző viszonylatokra feltáblázva. Valószínűleg már nem sokáig: a jobboldali kocsi 2-esre van számozva, márpedig a 2-es villamosvonal talán másfél éve lett átalakítva Stadtbahn-ná U2 néven, és már a 15-ös korszerűsítése is be van ütemezve!

Még több régi négytengelyes. Összesen 350 szolgált belőlük Stuttgartban, egy részük később továbbkerült Augsburgba, Freiburgba, Halberstadtba, Halléba, Nordhausenbe, Ulmba, ezen felül Aradra, Iasiba, de még Japánba (Kotchi) is...

Szegények :(

Ez a kocsi viszont még üzemben van.

A GT4 utastere.

Végezetül vessünk még egy pillantást a kocsi tolató-vezetőállására, mely a hátsó ablaknál van, ...

... aztán induljunk el a jelenbe, mely esetünkben a Wilhelmsplatzot jelenti. A képen az első széria-DT8 egyik ikerkocsija.

A Thermalbäder megállónál a Stadtbahn-vonalak (melyeket következetesen U-val jelölnek, mintha U-Bahn, azaz metró lenne) elágaznak, és egy harmadik, középső csonkavágányon még egy végállomásozó szerelvényt is láthatunk.

Egy kocsi a legújabb, 8.10-es sorozatból éppen az U14 remsecki vége fele tart, ahol útközben egy új kocsiszín is található, melyet meglátogattunk.

Folytatás: a stuttgarti fogaskerekű, valamint további Stadtbahn- és villamosvonalak


Vissza a túra bemutatásának elejére


Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez