Városi és nemvárosi közlekedés
Egy villamosüzem kényszerű téli álomban
Click here for the English version / Hier geht's zur deutschsprachigen Version
A téli szünetből egy napot Szegedre szántam, abban a reményben, hogy vagy jó idő lesz (lásd még: "a Napfény Városa" című reklámszöveg), vagy havazás (amit alapból szeretek: télen igenis essen a hó, és maradjon meg - nem tudom, miért divat kiakadni azon ebben éghajlati övben, ha ilyesmi van ebben a hónapban). Nos, sikerült a kettő közé belőni az időpontot - nyirkos loccs-poccs volt: hűvös, de a hó már olvadt, viszont legalább alig volt fény, olyan felhős volt minden.
Az 1-es villamosvonal nagy része ezekben a hónapokban az EU nagyprojekt részeként éppen felújult, ezért helyette buszok jártak. Baloldalt egy SZKT tulajdonú Ikarusz 417-es látható, jobboldalt pedig egy Kaposvárról szerzett 280-as.
Ha már pályaépítést nem tudtunk fotózni a hólepel miatt (a munkálatok is leálltak), gyorsan villamosra szálltunk.
Pontosabban egy Bengáli típusú birodalmi sínrombolóra :)
A 3F vonal érdekes képződmény: egy szintbeli nagyvasúti kereszteződés (baloldalt) után a Sztalker-zónán át...
... vezet a Fonógyári útig. Nehéz vele betelni, naná, hogy végig kellett zötyögni rajta most is :) Aztán át a 3F vonal másik végállomására, Tarjánba.
Ez a létesítmény a másik véglet, Nyugat-Európában bárhol megállná a helyét - ha kiretusálnánk a képből a Bengálikat.
Persze ezek az öreg vasak leginkább kényszerből vannak még használatban: a 3/3F vonal másik végén nincs fordítóhurok vagy deltavágány, így kétirányú kocsi kell rá. Ilyenből pedig - hacsak nem számítjuk a nosztalgiákat - csak ők vannak kéznél. Egyébként javukra legyen mondva, hogy hónapok óta el vannak vágva a remiztől, itt alszanak a szabad ég alatt, és még mindig működnek.
Ha Tarján az egyes számú csillaggarázs, akkor Rókus a kettes: a kocsiszín átépítése miatt amit csak lehetett, az itteni, perpillanat szintén mindentől elvágott hurokvágányon tároltak.
Van itt minden: ki tudja, épp miért nem használt, cottbusi eredetű KT4 (balra), UV pótkocsi (jobbra), mely talán egyszer majd nosztalgia célokat fog szolgálni, ...
... az egykori 656-os tanulókocsi, mely tudtommal a Közlekedési Emléktár Alapítvány tulajdonában van, akik működőképesre szeretnék helyreállítani, ...
... a 609-es pályaszámú egyirányú Bengáli, mely egykor Pesten kezdte életútját, és mellyel hét évvel ezen képek készítése előtt még nosztalgiáztunk egy jóízűt... És egy sima kétirányú Bengáli (jobboldalt).
Balra egy még nem "honosított", potsdami eredetű KT4-et látunk, jobboldalt pedig már a remizben zajló munkálatokat. Új vágányok épülnek, a meglevők megújulnak... már amikor a hó és fagy miatt tudnak a szabadban dolgozni.
Új csarnok épül. Jó ilyen fejlődést látni magyarországi villamosüzemnél! (bent a csarnokban ment a munka ezerrel, vágányt szereltek, szerelőaknát betonoztak, ilyesmik)
A végére tartogattam ezt a jószágot: ez az alacsonypadlós középrésszel bővített, KTNF6 jelzésű (ex-)KT4-es szintén Cottbusból érkezett. Fura tartását annak köszönheti, hogy eredeti lakóhelyén méteres nyomtáv van, míg Szegeden normál (1435 mm). A rendes forgóvázai helyére viszonylag egyszerű betenni 1-1 helybeli forgóvázat, de a középső, alacsonypadlós részhez tartozót még át kell építeni. A két... minek nevezzem... egytengelyes, sőt: "egytengelynélküli kerékpáros forgóváz" közül az egyik jobboldalt látható. Érdekes egy szerkentyű, elegánsan egyszerűnek tűnik. Amennyire tudom, az azóta már megszűnt mitterwaldi MGB gyártotta a svájci Schindler/SIG tervei alapján tehát elvileg ilyesmi van például a bázeli alacsonypadlós középrészű villamosok alatt is.