Városi és nemvárosi közlekedés
Előző oldal: Poznań, első rész
Kis kitérő a poznańi pályaudvarra
A múltkor láttuk, hogy ŁódĽban hogyan próbálják egy újjászülető városrész központjává tenni a helyi főpályaudvart. Azzal a várossal ellentétben Poznańban nem kell alagutat ásni az átmenő forgalomhoz, mivel már az 1870-es években így építették meg a vasutat, rögtön az óváros szélén egy bevágásban. A főpályaudvar így elég központi helyen van:
Érdekes - bár (volt) német területen nem annyira meglepő - módon a főpályaudvar tulajdonképpen három különálló állomást jelent. Egyszer az 1879-ben átadott tulajdonképpeni főpályaudvart, mely nem a vágányok szélén fekszik, hanem azok közt. Ettől északra építettek 1902-ben egy külön pavilont II. Vilmos császár számára, a terület nyugati szélén pedig 1904-ben egy fiókpályaudvar kezdte meg működését. Ez utóbbit 1927-ben újjáépítették, ma Nyugati pályaudvarnak (Dworzec Zachodni) hívják.
2009-ben aztán egy bizonyos TriGranit nevű cég lehetőséget kapott arra, hogy "felülépítse" a terület keleti oldalát, ahol addig a vasúthoz tartozó raktárak álltak. A forgalmi sínek fölé közvetlenül a pályaudvari funkciók és egy háromemeletes parkolóház került, melléjük pedig egy pláza, ami alá még egy buszpályaudvar is belefért, lásd balra. Őszintén szólva az épület alatti résztől nem voltam elájulva: szerintem elég barátságtalan, lásd jobbra. Viszont a képen látható járműnek örültem, mert ez egy EN57, még ha egy modernizált változat is. A Pafawag által gyártott eredetit 2017/18-ban a Pesához tartozó Mińsk Mazowiecki-i vasúti főműhely (ZNTK Mińsk Mazowiecki) korszerűsítette IGBT-s aszinkron hajtásrendszerrel, klímával, új homlokrésszel.
Balra: indulásra váró Berlin - Varsó Expresz (BWE), amit eddig mindig a német végén fotóztam. Érdekes, hogy bérelt Vectron vitte, nem lengyel gép! Jobbra egy másik nagy lengyel klasszikus: az SM42 egy nyolcszáz lóerős (többnek látszik, nem?) tolatómozdony, melyből ezernyolcszázvalahány példány épült a Fabloknál '63 és '93 közt. Az állomási tolatómozdonyok jó szokásához híven ez a masina is becsorgott a helyére, és még negyed órával később is ugyanott állt, természetesen folyamatosan járó motorral :)
Balra: 48WE, azaz egy PESA Elf. A típus neve állítólag az "electric low floor" rövidítése, de ezt én is csak most olvastam a wikipedián :) Jobbra szintén PESA gyártmányt láthatunk: az SA132 sorozatú dízel motorvonatokat ők 218M típusként azonosították, mielőtt rászoktak a jól hangzó márkanevekre. Ahogy látható, jó sötét volt itt lent, a parkolóház alatt! A hely kialakítása ugyan hasonlít a Nyugati pályaudvar Westend alá belógó részére (minő meglepetés, az is TriGranit érdekeltség volt), de valahogy annál sötétebb.
Balra: az EN57-eshez és az SM42-eshez hasonló nagy klasszikus az EP07, ilyenből is állt itt egy, csak szerencsére kicsit arrébb, már a szabadban. Ha valakinek angol mozdonyok jutnának eszébe a kinézetéről, főleg a szélvédő osztásáról, az jó irányba tapogatózik: a Pafawag és a Cegielski az angol English Electric licensze alapján gyártotta az EU07-es sorozatú gépeket. Később ezek egy részén megváltoztatták a hajtásáttételt, ez lett a gyors- és expresszvonati EP07-es. Bónuszként ezen a gépen még a gülüszemű lámpabúrák is megvannak - az egy nappal korábban látott példány már szögletes fényszórókkal bírt. Jobbra a korábban már fotózott SM42-es, még mindig egy helyben pöfögve.
És nézzünk be kicsit a pályaudvar utasforgalmi terébe is, amit kicsit szűknek találtam. Viszont nagy pozitívum, hogy van Le Crobagjük: ez a szendvicses hálózat szokott életben tartani német vasúti túráim során. Ha lennének ilyenek a nagyobb magyar pályaudvarokon, nem kellene mindig otthonról hozott, útközben rágós masszává összeálló szalámis zsömléket cipelnem magammal.
És akkor térjünk vissza a villamosokhoz: a rondo Nowaka-Jeziorańskiegón fotóztam ezeket a Moderus Gamma LF03AC BD-ket. Érdekes, hogy a kétirányú Gamma festése eltér a többi tujától, beleértve az egyirányú testvértípust is: sima zöld helyett metálzöld. Ez a körtér amúgy a változatosság kedvéért egy újabb grand union helyszíne, ráadásul egy terelés miatt a 7-es járat a csomópontot rögtön két irányból is használta, azaz a saját maga útját keresztezte.
Tramino és Tatra még mindig ugyanott. Nem semmi, hogy hány különböző (részben vagy teljesen) alacsonypadlós típus közlekedik ebben a városban!
Balra: újabb helyszín, újabb grand union: ez a rondo Starołęka, egy zöldmetál kígyóval. Jobbra: valaki észrevette, hogy klasszikus (modernizálatlan) 105Na+105NaD szerelvény közeleg a csomópont egyik megállója felé, úgyhogy végre utazni is tudtunk egy ilyen szerelvénnyel! A helyi közlekedési vállalat egyébként három másodikként használt, vezetőfülke nélküli kocsit (azaz 105NaD-t) átalakított úgy, hogy vezetőfülkét épített a végére: ez lett a 105NaDK típus. Sajnos nem találkoztunk velük, de gondoltam, hátha más is érdekesnek találja, hogy így ugyan össze tudnak kétirányú szerelvényeket állítani, de továbbra is csak az egyik oldalukon van ajtajuk, azaz nem teljes értékűen kétirányúak. Mondjuk volt ilyen Bengáliból is...
De vissza a "sima kocsikhoz": baloldalt egy 105Na, jobbra egy 105NaD utastere.
Balra: elég tipikus lengyel villamosvonal-vezetés az út szélén Starołękánál, ahol a végállomás mellett egy kocsiszín fekszik, mely egyben a Modertrans telephelye is. Értsd: a felénk közeledő tuja a szülőhelyére érkezett éppen vissza :) Jobbra: éééés igen, ez egy földalatti villamosmegálló, ...
...a korábban látott PST mellett ugyanis egy másik már-már metrót idéző szakasz is működik Poznańban! A Lech - Franowo... nem is tudom, minek hívjam... light rail? stadtbahn? pre-metro? vonalrészt 2012-ben adták át. Ehhez a hálózat-hosszabbításhoz ugyan "csak" kb. 800 m alagutat építettek, de egy jókora új kocsiszínt is felhúztak a végére, ami különösen rossz fényben tünteti fel, hogy Budán az Etele téren még a 19-est és a 49-est se bírták összekötni az újonnan odavezetett 1-essel. Az alagút város felőli vége (eleje) önmagában is érdekes, ugyanis egyszerre útkereszteződés alatti (delta) elágazás és alagútszáj (a másik vége csak szimplán egy rámpa). Két kéreg alatti megállót építettek: az egyik a Pia¶nicka / Rynek, a másik a Pia¶nicka / Kuryszneka. nevet viseli, amúgy mindkettő lakótelepi környezetben fekszik. Ja, és elnézést kérek a fentebbi videó aláfestő zenéjéért, nem én csináltam ;)
És az oldal lezárásaként egy már nyugdíjba vonult villamos: a rondo Rataje szélén állt ez a volt düssseldorfi DÜWAG GT8 1958-ból. A típus a kilencvenes évek második felétől 2019-ig közlekedett Poznańban, úgyhogy lemaradtunk róla - de így végül azért nem teljesen. A belsejében szörnyű meleg volt (meg egy vécé, ami nem kimondottan alapfelszerelés), úgyhogy előtte, a napernyő alá ültünk le egy frissítőre. Az üdítőre/sörre darazsak jöttek, de egy náluk nagyobb szerzet is elröppent felettünk: egy F-16-os. Érdekes hely ez a Poznań, ide is vissza kellene menni :)
Folytatás: Wolsztyn, ahol soha nem ért véget a gőzösök korszaka