Előzmény: Árpád úttól a Fóti útig
A Váci út Megyernél 1951-ben:
észak-kelet felől kanyarodik az útra a később elbontott vasút.
Az egyvágányos Váci úti szakasz
A Váci út északi része a Fóti úttól Káposztásmegyerig (ez a megnevezés a jelenlegi lakótelepeknél jóval nagyobb területet jelöl) 1947 és 1954 között a 87-es, azután pedig - 1985. május 31-ig - a 10-es villamos birodalma volt. Ez előtt csak egy iparvágány húzódott itt, mely a fentebbi térképrészleten még megfigyelhető: a sínek a Fóti út előtti Cérnagyárba mentek - a telep kerítésének északi sarkán a mai napig látszik a behajtó nyoma.
A 87-es az itteni gyárak dolgozói számára nem volt tökéletes a munkába- és hazajutásra, mivel a járat az újpesti kocsiszíntől indult, ezért '54-ben az újpesti átszállás megspórolása végett a 3-as villamost meghosszabbították az akkor épített, és a sorozat előző részében ismertetett Fóti úti hurokig. A 87-es viszonylat ekkor megszűnt, helyette 10-es jelzéssel indítottak járatot a Megyeri csárda és az újpesti víztorony közt (1949-ig egyébként ezt a számot egy, a Városliget és a Belváros közt közlekedő villamos viselte).
Virtuális sétánkat a Fóti útnál kezdjük, a 3-as utolsó megállójánál, ahol természetesen a 10-es is megállt. A belvárosból érkező viszonylatnak itt hurokvégállomása volt, a mi járatunk viszont a Váci út oldalán egy egyvágányos pályán folytatta útját.
Fellobogózott 10-es villamos a Cérnagyár jellegzetes kéményével a háttérben. Érdemes megnézni a felsővezeték-tartó oszlop elegáns vonalvezetésű armatúráját. És persze a 9200-as pályaszámú, BURV eredetű kocsi sem túlságosan gyakori látvány a régi fotókon - már csak azért sem, mert csak 1940 és 50 közt viselte ezt a számot - a felvétel feltehetőleg a 10-es villamos 1950-es, Fóti út és Újpesti víztorony közti megindításakor készült!
A kifelé tartó irány itt a Cérnagyár kerítése mellett haladt (balra)....
.... visszafele viszont már a hurok elérése előtt visszatért a másik oldalra, és elhaladt a 3-as végállomása mellett.
A váltó kicsivel a Julianus barát utca előtt volt. A baloldali képen az látható, ahogy egy észak felől érkező ikerkocsi elhagyja az egyvágányú szakaszt, jobboldalt pedig az, hogy a vágányok helyével 1985 óta sem tudtak mit kezdeni.
Izsó Zoltán nem sokkal a 10-es viszonylat megszüntetése után örökítette meg a környéket.
A szétválás és összeágazás helye északról nézve. A kép kicsivel a megszüntetés után készült, amikor a pálya és a felsővezeték még teljes épségben megvolt. Kiskoromban imádtam az egyetlen vágányon csoszogó villamosokat nézni, ma csak száraz, letaposott föld van a helyükön...
Innentől lakóházak vannak az út mentén, meglepő módon egy pár méternyi sínt is felfedezhetünk a fák tövében, mely annak köszönheti megmaradását, hogy alaposan lebetonozták!
Izsó Zoltán fenti képén látható, hogy amikor ezt a részt lebetonozták parkolónak, még végig megvoltak a sínek és a felsővezeték. Ma a sínszál a fűben végződik...
A vágány helyén ma bokrok és fák zöldellnek - a rendezetlen padka ellenben megmaradt rendezetlennek!
A Kálvin János utca sarka. Itt eredetileg csak a kereszteződés egyik oldalán volt megálló, aztán a másikra is építettek peront, hogy a villamosokon iránytól függően mindig csak az egyik oldalon használják az ajtókat.
A baloldali képen az egyik ilyen peron látható, melyet betemetett a sár. Középen: a megálló annak idején, a megszüntetés után nem sokkal.
A villamos ezután elhaladt a Nagyvárad utcánál...
... mely után egy újabb iparvágány ágazott ki. A baloldali képen az Oxigéngyár telepére menő sín már nem látszik, de az eredetileg fölötte levő felsővezeték tartója még igen! A baloldali bokrok miatt a 2001-ben készült kép nem teljesen ugyanonnan készült, de azért talán felismerhető a "hasonlóság".
És már el is értük ennek a rövid szakasznak a végállomását! A fentebbi térképrészleten az útvonal vázlatát láthatjuk: baloldalt a Fóti út, jobbra a fejvégállomás. Az iparvágányok helye kicsit elnagyoltan van berajzolva: a baloldali a Cérnagyár akar lenni, a jobboldali pedig az Oxigéngyár.
És ilyen volt a vonal vége, amikor Tátrák közlekedtek a járaton, az utolsó pár évben. Az itt várakozó villamosok valahogy mindig elhagyatottnak tűntek számomra, először azt is hittem rá, hogy valami elromlott kocsiról van szó, amit kitoltak a semmibe. Az látható, hogy itt se kerítettek nagy feneket a végállomásnak: volt egy esőbeálló bódé az utasoknak a gyár kerítésénél, a sín pedig egy földkúpban végződött.
A baloldali kép megint a megszüntetés után készült, a jobboldali 2002-ben: csak egy, az átlagnál szélesebb árokszerűséget látunk, aki nem járt régen erre, nem nagyon jöhet rá, hogy itt villamos járt.
Régi fotó: Friedrich Haselberger
Friedrich Haselberger felvételén a vonal utolsó méterei láthatóak. Ahogy az a túloldalon megfigyelhető, a közvilágítást hordozó oszlopok maradtak ugyanazok. Ez nem az a környék, mely drámai változásokon ment volna át...
A felsővezeték kifeszítőoszlopa talán mementónak maradt a helyén, hogy mutassa, hol ért véget a legészakabbi budapesti villamosvonal (bár a 14-es manapság egy picivel északabbra végződik).
Ezzel a végére is értünk a Váci úti villamosközlekedésnek, térben is időben egyaránt. Remélem más is legalább annyira élvezte a kis időutazást, mint én!
Archív fotók és térképek: Friedrich Haselberger, Izsó Zoltán, Szabó György, Michael J. Russell, valamint Mr. Cyber, Nagy Zsolt Levente, Németh Zoltán Ádám és a szerző gyűjteménye
Újkori fotók: Varga Ákos