életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb

a készítőről
levél írása

Annyi járműtípussal foglalkoztam már az oldalaimon, hogy már szinte zavar, hogy nem foglalkoztam azzal, amiket kiskoromban legjobban imádtam: a "tehervillamosokkal", akiket egyébként az átlagemberek általában összetévesztenek a síncsiszoló kocsival - legalábbis nagyon sokan hívják így őket, és újságban is olvastam már így! Ez a "szeretet" persze leginkább annak szólt, hogy őket láttam a legritkábban, és hogy ők a legfurább felépítésűek: mintha a tervezésükkor kifejezetten azt kérték volna a megrendelők, hogy ne foglalkozzanak a formájával. Persze egy bányagépészeti termékeket élőállító cég gyártotta őket, ez talán megmagyarázza, hogy miért lettek ilyen puritán kinézetűek és felszerelésűek... Igaz, hogy cserébe 1926 óta működnek, pedig egy időben nem csak elromlott villamosokat és forgóvázakat vagy áramszedőket tartalmazó pőrekocsikat vontattak, hanem szabályos nagyvasúti tehervagonokat is! Strapabíró kis jószágok...
 

Mukik

Szóval már kiskoromban feltűntek ezek a kis, fehér andráskereszttel ellátott szürke járművek, hivatalos nevükön motoros fedett teherkocsik, vagy "Mukik", ahogy a villamosvasútnál hívták őket, de egészen 2001-ig nem sikerült egészen közelről látnom őket. Aztán ferencvárosi remizlátogatásomnál (ahol a hat meglevőből ott állt négy) körbefotózhattam őket - már amennyire a rossz fényviszonyok engedték...

A kis "tehermotorkocsik" (4 tonnáig terhelhetők a kocsiszekrényen belül) régen líra áramszedősek voltak, de '78 körül átalakították őket (nem csak az áramszedőt), ekkor a Ganz csuklósokon használtat kaptak.

Egy pillantás arra, ami az alvázból kilátszik: már csak azért is érdekesek ezek a járgányok, mert az utolsó kéttengelyes motorkocsik a budapesti villamosvasúton. Ráadásul a motorjaik, kontrollerjeik a hetvenes évek közepétől selejtezett kéttengelyesekből lett kiépítve, azaz ott élnek bennük a régebbi tuják...

Nyers egyszerűség: a homokszóró csöve egy rozsdás-koszos hajlított cső, a fékpofák a kerék futófelületére hatnak, a kocsiszekrény szegecselt vasvázra helyezett fadeszkákból áll. Ez a Muki a képen (7033) egyébként azon kevesek közé tartozik, melyeket sínfékkel is felszereltek.

A Muki vezetőállása (ezt tényleg állás!) nem vajmi kényelmes: baloldalt van a kontroller (a kocsik közvetlen kapcsolásúak, bütyköstárcsás karral), illetve a falon a kézzel működő homokszóró tartálya. Középen a légfékszelep, tőle jobbra a kézifék kereke. Igaz, utasokat szállító villamosok is közlekedtek ilyen felszereltséggel a hetvenes évek végéig...
 

Hóseprő kocsik

Ők Mukik is, meg nem is: a villamosvasúti (és HÉV-es) hóseprőket mozdonyként feleslegessé vált Mukikból alakították ki, de a 7130-ast és másik hármat négy BVVV-eredetű, 1911 körül beszerzett fedett teherkocsi alvázára építették (ezek a kocsik voltak a mintái a későbbi, BSzKRt időszakban vásárolt Mukiknak, amiket mi is ismerünk).

A 7117-es acélvázas hőseprő

A 7117-es pont kivétel az alól, amit az imént leírtam: bár 1965-ben könyvelésileg ezt a járművet egy BVVV-s hóseprő felújításaként jegyezték, igazából egy új hóseprőt építettek, acélvázasan. Kinézete emiatt aztán markánsan különbözik is a többitől!

A seprő és az egyéb felszerelések viszont erősen hasonlítanak....

Ez a kocsi Hungária kocsiszínben van állomásítva.
 

A 7120-as hóseprő

A 7120-as a 7071-es pályaszámú Muki átépítésével készült. Hivatalosan a Száva kocsiszínhez tartozik, de 2002 tavaszán én mégis a Hungária remizben kaptam le (az előbbi területén átépítések zajlottak, ezért amit lehetett, átvittek utóbbiba, beleértve a lejárt fővizsgájú MUV-okat is).

A meghosszabbított alvázra elforgathatóan felerősített seprő-állvány.
 

A 7130-as hóseprő

Ő (ebben a korban már csókolommal kell köszönni neki!) Budafok kocsiszínben van, ahová egy másik látogatásomkor jutottam el.

 Használni viszonylag ritkán használják, hóban nem is láttam, száraz időben viszont lehetett vele találkozni, amikor légfékes kocsikra képeztek ki vezetőket (kis magyar abszurdítás:)...

A szerkezetük, kinézetük egyébként a normál Mukiéra hasonlít...

... a seprőkefét mozgató motorok pedig elbontott villamosokból kitermelt régi motorok, melyek működését a vezetőfülkében levő második kontrollerrel lehet szabályozni (azaz a vezetőtől jobbra van még egy tekerentyű). Érdemes megnézni ezt a kis háromszöget elől, amire a fényszórót és a zárlámpát tették :)

A seprőkefe állítható-forgatható módon van felszerelve, de mindenképpen kilóg a villamosvasúti szerkesztési szelvényből, ezért aztán egy ilyen söprőkocsi nem is közlekedhet bárhol.

Az alváz itt is múzeológiai jellegű, és az oldal tetején látható Mukival ellentétben neki nincs sínfékje.

Gépészeknek: kerékfelfüggesztés a XX. század elejéről...

És végül az ütköző, ami szintén nem a ma elterjedt szoros csatolásra alkalmas Alemann-fej. Imádnivaló kis élő történelemóra egy-egy ilyen gép!
 

A 7132-es hóseprő

A 7132-es hóseprő Angyalföldhöz tartozik, ott kaptam le.

Igazából ez se különbözik a 7130-tól: szintén egy BVVV eredetű Mukiból lett átalakítva.

A seprőmozgató szerkezet.

A seprőmotor tápvezetéke.

Kerékfelfüggesztés.

Motoros légsűrítő (jobbra a motor, balra a kétdugattyús sűrítő).

Az ICS-ről származó áramszedő.