bevezető
A-Z lista
viszonylatok
forrásmunkák

a készítőről
levél írása

blog

Aki a Hungária körúttól kifelé halad a Kerepesi úton, talán észreveszi, hogy valami hiányzik az út bal szélén: a házak előtt gyanúsan levegős, üres minden, az autók a szokásosnál távolabb özönlenek tőlük. A vasúti hídon túl aztán egyszercsak egy vágány keresztezi az utat, majd - még mindig baloldalt - további sínek csillannak meg a fűben. Aki 1970 előtt járt erre, az persze tudja, hogy mindez a gödöllői HÉV maradványa.

Illetve ez utóbbi kijelentést kicsit árnyalnunk kell: 1888-ban a BKVT Cinkotáig épített gőzüzemű HÉV vonala volt az, melynek belső végállomását a Keleti (akkor még Középponti) pályaudvar mellé helyezték. Ez a vonal néhány évvel később előbb Kistarcsán keresztül Kerepesig lett meghosszabbítva, majd 1911-ben egészen Gödöllőig. Ezen felül ugyanekkor Nagyiccénél elindulva egy szárnyvonalat is építettek, mely Rákosszentmihályon egy hurkot megtéve indult aztán vissza. 1913-ban e mellé (illetve ebből kiindulva) egy további szárnyvonal is épült, mely egészen Rákospalotáig vezetett két vágányon. Az előbbi a rákosszentmihályi HÉV, az utóbbi pedig a "H" körjárat útvonala lett, ez utóbbi egészen a Nyugati pályaudvarig ment, közben bebolyongva a "Rákosokat", Újpestet és Angyalföldet.

A két szárnyvonal mellett különféle betétjáratok is üzemeltek, Cinkotáig, Kistarcsáig, Csömörig, tehát egy nem kis forgalmú állomásról volt szó, melyet egyébként egy időben be akartak egészen a Ferenciek teréig vinni - a föld alatt. Ez utóbbira nem került sor, a végállomás tehát maradt a Keletinél. Ez a helymeghatározás egyébként elég képlékeny, hiszen a HÉV-ek nem mentek be a Baross térre! Természetesen ennek több fokozata volt: a gödöllői és cinkotai járatok eléggé kint, az Ügető magasságában, a mai benzinkút környékén végállomásoztak, míg a rákosszentmihályi járat a metró ki- és a tér átépítésének idején például bement a Keleti érkezési oldala elé. Utóbbi helyen egyébként eredetileg villamosvágányok húzódtak, a 75-ös villamosnak volt a végállomása a HÉV-hez kihozva. Később, az új Erzsébet híd megnyitásakor a 67-es villamos is itt fordult vissza egy éven át. A két villamosos állapot között a 73-as és 76-os trolik jártak ki ide. Aztán 1968-ban nekiláttak a Baross tér újabb átrendezésének, ekkor megszűnt a kapcsolat, majd 1970-ben, a kelet-nyugati metró első szakaszának megnyitásakor a HÉV-et visszavágták az Örs vezér teréig. A rákosszentmihályi HÉV is ekkor szűnt meg.

A baloldali képen látszik, hogy hol volt a fő HÉV végállomás. A távolban látszik az a toronyszerű végállomási épület is, mely később eltűnt. Jó messze volt ez a hely a Baross tértől, több percnyi gyaloglásra, nem lehetett véletlen, hogy volt olyan villamos, ami a MÁV épületek vonaláig bejött, túlmenve a tér középső részén, ahol a villamosok nagy része közlekedett.

Ez a hatvanas években készült kép kicsit közelebbről mutatja azt a részt, amire az előző fotón is ráláttunk.

És egy kifele néző kép. Jobboldalt a 2005-ben bontani kezdett Ügető lelátója és tornya látszik.

A HÉV eleinte szintben keresztezte az útba eső vasútvonalakat, aztán felépültek a hidak, mint például a "százlábú" híd a Keleti bejárati vágányai fölött. A baloldali kép ennek a II. világháború utáni, félpályás újra-megnyitását mutatja. Amíg nem volt ez a híd, a HÉV-ek sokszor rögtön az elindulás után megtorpanásra kényszerültek a Ruggyanta Gyár (Taurus) feltételes megállónál, hogy elengedjék a vonatot. A jobboldali kép a Népstadion metrómegállónál készült, ahol a közút keresztezte a vágányokat. A háttérben az '50-es évek stílusában készült eredeti metróépület látható (akkor úgy tervezték, hogy itt lesz a földalatti gyorsvasút végállomása, és egy kellően magasztos csarnokot álmodtak föléje, kupolákkal), melyet a hatvanas évek végén lebontottak.

Baloldalt: acélvázas HÉV kocsik haladnak át a Hungária körúton keresztben. A háttérben látható ház ma is megvan, a lámpairányító rendőr lábon álló bódéja viszont már rég a múlté. A kereszteződés előtt, a laktanya falának vonalában volt egyébként a 38-as villamos (Népszínház utca - Hungária körút) végállomása.

A híd nem volt meg mindig, ahogy az a baloldali képen is látható; felépülése sokat gyorsított a HÉV közlekedésén. A jobboldali fotón a vasúti aluljáró látható a hatvanas években, akkoriban még csak egyik felét használta a közúti forgalom. Ma itt kétszer sok sávon özönlik a zaj és bűz...

Az Albertirsai úttól kifelé akkoriban ritkán lakott, kertvárosi részek voltak, az Örs vezér tere sem létezett nagyvárosi tér formájában, csak egy Fehér úti megálló - ez látható a jobboldali képen. A Fehér út mentén egyébként korábban honvédségi gyakorlóterületek voltak, illetve a rákosmezei repülőtér, a magyar aviatika bölcsője.

Fotó: Kisl József

Az Albertirsai út után kifele haladó vágányt üzemi összeköttetési céllal hagyták meg 1970 után: a gödöllői vonalcsoport itt állt, és a mai napig is itt áll kapcsolatban a MÁV vonalakkal a törökőri teherpályaudvaron keresztül. Ez a vontatóvágány egynyomú (csak egy rövid szakaszon hagyták meg mindkét sínt), és vonalvezetése nem teljesen azonos azzal, ahogy egykor a HÉV ment, mivel a Kerepesi út szélesítése érdekében távolabb helyezték a metró vonalától. A felsővezetéket a kilencvenes évek második felében (más források szerint viszont 2000-ben) szedték le. A fenti képen egy HÉV-szállítás látható azokból az időkből, amikor még megvolt a felsővezeték az összekötő vágány fölött; ma már dízelmozdonyok vontatják itt a javításra vitt zöld kocsikat.

A gödöllői (és csömöri) HÉV természetesen még mindig létezik, ezért elgondolkoztató, hogy milyen kényelmes lenne manapság, ha nem kellene egy plusz átszállást beiktatnia annak, aki a Körvasútról kivülről jön, és a Hungária körúthoz megy! Az Örs vezér terének zsúfoltsága részben meg is szűnne, hiszen az aluljáró (a világ egyik leggusztustalanabb és legszűkebb aluljárója) forgalmának jó részét a metróról HÉV-re átszálló utasok adják (az közútét pedig azok, akik nem akarják ezt a zötyögés-átszállás-zötyögést végigcsinálni). El lehet mondani, hogy amikor ezt a jelenlegi csomópontot tervezték, a célszerűségnél előrevalóbb volt az, hogy látványos legyen az eredmény!

Persze azt el kell mondani, hogy a Népstadion metrómegálló eredetileg azért lett négyvágányos, mert a külső vágányokra a HÉV jött volna be, a középsőn pedig a metró haladt volna: a zöld járművek a föld alól a Keleti pályaudvar üzemi területére mentek volna fel egy rámpán, és ott fordultak volna meg, egy másik rámpán visszatérve a föld alá. Az egyik rámpa egészen a '90-es évekig megvolt, akkor tömték be a felszínen levő benzinkút építése miatt. Pedig milyen szép, világszínvonalú megoldás lett volna egy ilyen átszállóközpont!

Archív felvételek: Németh Zoltán Ádám és Mr. Cyber gyűjteménye, illetve saját gyűjtés
Jelenkori képek: Varga Ákos Endre