bevezető
A-Z
lista
viszonylatok
forrásmunkák
Előzmény: Városliget-Dunapart viszonylatok
A pesti Dunaparti vonal
A BVVV villamosainak a Lánchídhoz való vezetése csak a kezdet volt: nagyon adta magát, hogy a vonalat meghosszabbítsák - északra és délre is! Illetve dél felé nem is annyira hosszabbításról volt szó, mintsem inkább összeköttetésről. A cég ugyanis 1897. november 4-én megnyitotta a Nagykörút déli végpontjától a Duna partján a belváros felé vezető vonalát. Az útvonal egyrészt a körúti forgalom továbbvezetésére szolgált, másrészt a BKVT Közvágóhídtól induló, Lónyay utcai vonalának versenytársa volt: Boráros tér-Közraktár utca-Sóház utca-Belgrád rakpart-Eskü tér. Amint az sejthető, ez nagyjából megfelel a mai 2A villamos egyik felének, azzal a különbséggel, hogy a villamosok a Szabadság (akkor még Ferenc József) hídnál nem a felső rakparton mentek, hanem a Nagyvásárcsarnok és a "Sóház" (Fővámház, azaz a mai Közgazdaságtudományi Egyetem) épülete között. Az útvonal kezdetben egyvágányú volt, majd 1912. szeptember 1-től teljes hosszában kétvágányos lett a szűk keresztmetszetet jelentő Közraktár utca.
A baloldali térképen a Sóház utcai szakasz nyomvonala látható, valamint az is, hogy a Vásárcsarnoknak volt egy saját rakodóvágánya. Jobboldalt az innen a Szabadság híd (illetve igazából a Belgrád rakpart) felé kanyarodó vágányokat láthatjuk. Ezt a szakaszt egyébként az első világháború után nem indították újra, helyette egy ideig a Lónyai utcán át közlekedtek a villamosok. A Petőfi híd 1937-es átadásakor a Lónyay utca déli vége helyett a villamosok a Közraktár és a Bakáts utcán át érték el az északi végét, majd 1951-ben a felső rakparton épültek sínek a Fővám (akkor még Dimitrov) térig. Ekkor készült el a 2-es mai megállója a Szabadság híd hídfője alatt.
A Belgrád rakparti szakasz érdekessége, hogy a BKVT és
a BVVV közös tulajdona volt, de igazából csak az utóbbi cég használta
egy idő után. Az első időkben a vonal vége az Eskü térnél volt. Itt, az
Irányi utcánál kanyarodtak egyébként a rakpartra az Egyetem tér-Baross
utca vonal 1904-ben megépült folytatásán (Papnövelde
utca-Veres Pálné utca-Irányi utca) közlekedő villamosok is, a jobboldali
képen jól kivehető egy kanyarodó motorkocsi. Mindazonáltal gyorsan hozzá
kell tennem, hogy a kép a vonalnak a most tárgyaltnál egy későbbi állapotát
mutatja, hiszen itt már továbbmegy a villamos északra, és az Erzsébet
híd is áll (a fotó onnan készült).
Az Akadémia-Petőfi tér szakasz
De ugorjunk egy kicsit most vissza a Lánchídhoz, ahonnan a századfordulóig a BVVV városligeti viszonylata indult. Ekkor ugyanis a vonalat meghosszabbították dél felé, a Rooselvelt tér-Dunapart útvonalon a Petőfi térig. A pálya megépítése itt akadályokba látszott ütközni, mivel a rakpart akkor még tényleg rak-part volt, ahol a hajókat ki- és be rakodták. A villamos haladása itt nehezen lett volna biztosítható, ezért a mérnökök érdekes megoldáshoz folyamodtak: hidat építettek - a folyóval párhuzamosan! A pálya itt a mai napig folyamatosan egy hídszerkezeten megy, mely alatt raktárhelységek kaptak helyet, és mely alatt a sínek keresztezése nélkül át lehet kelni.
A Roosevelt téren persze még nem úgy mentek a vágányok, ahogy ma, azaz nem a híd alatti alagútban, hanem a tér szélén. A baloldali képen a távolban felismerhető a Magyar Tudományos Akadémia székháza, jobboldalt pedig azt láthatjuk, ahogy a villamos a tér keleti széléről a már említett viadukt felé halad, valahol ott, ahol most a szállodák vannak.
A vonalnak a Petőfi téren szerveztek végállomást, de ez nem sokáig maradt így, mivel a BVVV 1903-ban, az Erzsébet híd átadása után összekötötte a hídfő északi és déli oldalán végződő síneket. Ezzel létrejött a kapcsolat a Nagykörúti vonalak két vége közt, azaz egy teljes körjárati útvonal létesült. Itt járt a később 4-esre számozott járat, mely az Eskü térről két irányba indulva indulva ért vissza önmagába, de a Városligetbe tartó 8-as is innét indult. A fentebbi kép már a BSzKRt időkben készült, érdekessége, hogy színes. A villamosok mögött a háttérben egyébként egy "úszó strandot" lehet látni, azaz egy olyan pontont, melynek közepe medenceszerűen van kiképezve, hogy biztonságosan lehessen a Duna vizében fürdeni.
Változtatások és bővítések az északi szakaszon
Ugyanekkor, 1903-ban az Akadémiától északra eső szakaszhoz is hozzányúltak: a Széchenyi és Steindl Imre utcai szakasz mellett, a Széchenyi rakparton építettek új vágányokat, ahonnan a villamosok egyenesen a Kossuth térre kanyarodtak. Ezt a szakaszt még ugyanebben az évben meghosszabbították a Kossuth (akkor még Országház) tér-Balassi Bálint (akkor Személynök) utca-Pozsonyi utca útvonalon a Viktória gőzmalomig, mely valahol a Besenyei utca vonalában feküdt.
Később aztán még tovább hosszabbították, az Újpesti rakpart-Dráva utca útvonalon a Váci útig, illetve a Dózsa György úton (részben a BUR vágányain) egészen a MÁV aluljáró nyugati oldalához, a Vágány utcáig. A térképre nézve láthatjuk, hogy ez részben a mai 2-es vonal északi szakasza, illetve a régi 2-es, és a későbbi a 15-ös útvonalának déli része. A sínek a Jászai Mari térnél keresztezték a Szent István (akkor Lipót) körutat, ahol a BKVT villamosvágányai futottak, de vágánykapcsolat nem létesült, sőt, a Margit híd átépítésekor, 1937-ben a vonalat itt el is vágták.
A hídfő déli oldalán a későbbiekben egy végállomási félreálló is kialakításra került, ebből lett a 2-es mai végállomása. A világháború után egyébként, a híd újjáépítéséig a körúti síneket lekanyarították a Balassi Bálint utcába, a Kossuth térre (a Kossuth-hídhoz), de ez csak ideiglenes állapot volt.
A baloldali kép a mai Néprajzi Múzeumot ábrázolja, érdekessége, hogy a képen egy két teherkocsit vontató villamos látható. Jobboldalt ugyanaz a hely, a hatvanas években. Az épület akkor éppen a Nemzeti Galéria szerepét töltötte be (a Várpalota felújítása előtt járunk!), a villamos pedig egy Stuka. Az oroszlán maradt.
1945-ben az itt felépült Kossuth híd miatt a tér déli
végén egy hurokvégállomást rendeztek be a villamosoknak, ahogy az a fentebbi
vágányrajzon is látható. Ennek sokáig láthatóak voltak a nyomai: a 2-es
villamos vágányai a körforgalom megszüntetése után sem egymás mellett
haladtak (ahogy most), hanem megkerülték ezt a térséget. Jobboldalt egy
későbbi fotó látható: itt már jár a troli, de még jól látszanak a Báthori
utcába kanyarodó vágányok.
Változtatások az Akadémia környékén
Ezzel természetesen még nem ért véget a sínek kavargása: 1926-ban megszűnt a Nádor utcai szakasz a Széchenyi és a Báthori utca között - ez az egyik első lépése volt a kanyargós belvárosi vonalvezetés ésszerűsítésének. Ennek persze némileg ellentmond az, hogy a Széchenyi rakparti szakaszt ugyanekkor szintén megszüntették, a villamosok ettől kezdve az Akadémia utcában haladtak.
A fentebbi térkép az 1926 és 1933 közötti állapotot ábrázolja (többé-kevésbé); a szintén jelölt Szabadság tér környéki vonalról egy másik oldalon még lesz szó. A villamos pályájának módosítása elég egyértelmű volt: a tér északkeleti csücskénél nem kanyarodott vissza a Duna mellé, hanem egyenesen bement az Akadémia utcába...
Ilyen ma az Akadémia utca. Az MTA épületének oldalán található ismert dombormű fölött rögtön megfigyelhetünk egy kampót is!
A több tucatnyi felsővezetéktartó kampó között van olyan is, amelynek a számozása is látszik még...
Az Akadémia utca végéhez közeledve egy szimpla vágány vált ki a vonalból, és kanyarodott be a Garibaldi (akkor még Géza) utcába.
A fentebbi térkép a Vértanúk terének (a Kossuth tér délkeleti csücske) vágányrajza a harmincas évek végéről. Ez az útvonal 1908 után a Bajcsy-Zsilinszky út irányába is be volt kötve, aztán csak arra, majd a huszas évek második felétől már csak a Duna felé. Az Akadémia utca-Géza utca-Nádor utca útvonal ekkor egy hurkot képzett, ahol néhány viszonylat fordult vissza. A fő irány természetesen a Kossuth térre vezető két vágány volt ekkor is, ezek, mint láthatjuk, csatlakoztak a Jászai Mari (akkor Rudolf trónörökös) tér felé vezető, és a Báthori utcai sínekhez is. A hurkot a negyvenes évek elején helyezték használaton kívül.
Itt látható a vágányzat "élőben" is. Nehéz elhinni, hogy ennyi sín vezetett erre akkoriban, és hogy ebből szinte semmi se maradt...
Az Akadémia utcai vonal 1949-ben szűnt meg, azért, mert a Magyar Dolgozók Pártjának ott levő székházában dolgozókat zavarta a villamosforgalom. A vágányok hova is kerülhettek volna máshova, mint vissza a Széchenyi rakpartra. Ez a Belváros Dunapart és Kiskörút által határolt részén a villamosközlekedés végét jelentette... Ekkor vették használatba a Lánchíd aljában levő, a híd felújításakor elkészült aluljárót; a 2-es villamos ma is ezen az útvonalon jár.
Folytatás: a Szabadság téri hurok és a BKVT belső-lipótvárosi vonala
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra
