Düsseldorfból vonattal érkeztünk meg Kölnbe, ahol a szállásunk megkeresése előtt még vacsoráztunk egy jót a Früh sörházban. Ez most nem reklám, hisz címet nem írok, csak jó az a hely :) Utána egy jó nagy gyalogos kerülővel jutottunk el a helyi ifjúsági szállóhoz (szabályosan körbegyalogoltuk, mire meglett a bejárat), eközben megállapítottam, hogy a város közparkjai - ugyanúgy, mint tizenöt évvel ezelőtt - hemzsegnek a nyulaktól. De mivel ez az Olvasót talán nem érdekli annyira, mint engem, akinek Köln olyan, mint egy második otthon, térjünk át gyorsan a villamosokra!
Jó korán felkeltettem a többieket, mert természetesen megint "gömbölyű" DÜWAG-okat akartam fényképezni. Ezt ők eleinte nem értették, de elmagyaráztam nekik, hogy ezek a gyönyörű jószágok már csak a hétköznap reggeli és délutáni csúcsban közlekednek. Bezzeg két éve még rendszeres látvány volt a csatolt szerelvény belőlük...
... mivel a K5000-es sorozatú Stadtbahn-kocsik akkor még nem voltak forgalomban.
Ez a B-kocsi szerelvény a 16-os vonalon Bonn felől érkezik, a "Rheinuferbahn" vonalán át.
No, és itt van egy gyönyörű, eredeti színekben pompázó kölni "gömbölyű" DÜWAG, helyi jelzéssel az A5-ös. Az RHB 12-tengelyeseihez hasonlóan ez is a típuscsalád egyik kiemelkedő tagja: az 1963-tól 71-ig beszerzett sorozat kocsijai 30 méter hosszúak, és 2,5 méter szélesek, és 4 fő/m2-es kihasználtsággal, valamint az ülőhelyekkel együtt számolva 290 utast tudnak elszállítani. Összehasonlításképpen: az "átlagos" DÜWAG nyolctengelyesek általában 25 méter hosszúak, és csak 2,2-2,3 méter szélesek.
Mára alig több, mint egy tucat maradt belőlük, pedig annak idején a B-kocsik mellett ezek alkották a helyi kötöttpályás közlekedés flottájának nagy részét. Csatolva csak a 15-ösön egy kört menő délutáni "iskolajáraton" látni őket rendszeresen. A többit elbontották, illetve eladták a törökörszági Konya városának.
A kölni és bonni közlekedés összefonódik a 16-os és 18-as viszonylatok által, melyek eredetileg az önálló "Köln-Bonner Eisenbahnen" (KBE) vasúttársasághoz tartoztak. A 16-os volt a "Rheinuferbahn" (=Rajna-parti vonal), a 18-as pedig a "Vorgebirgsbahn" (=Előhegységi vonal)). Mára egy nagy tarifaközösség (Verkehrsverbund Rhein-Sieg) lett a két Rajna-parti város számtalan helyi és helyközi vonalából, ennek köszönhetően bonni járművek is láthatók Kölnben, mint például ez itt.
Mivel a reggeli 6-os menetek a gyenge fények miatt nem voltak túl jól fotózhatók, délután elmentünk az Aachener Strasse és a Gürtel kereszteződéséhez, ahol az egyik nagy remiz található; a gömbölyű DÜWAG-ok nagyrészt innen állnak ki. Szerencsénk volt, pont elcsíptük a kiállásokat.
Ez ugyan már egy Bombardier K4000, de érdekes, mivel a közlekedési vállalat új festését viseli.
Ez megint egy gömbölyű DÜWAG, hagyományos festésben, előről...
... és hátulról.
Kicsit később visszatértünk a belváros közlekedési központjába, a Neumarkt-hoz, ahol épp elkaptuk ezt a K4000-est, amint bejött keletről, majd a tér közepét körbejáró hurokvágányban végigszáguldva visszament arra, amerről jött.
Itt az 1-es, 7-es, 8-as és 9-es vonal jár, alapvetően alacsonypadlós kocsikkal, de a délutáni csúcsforgalomhoz nincs elég ilyen jármű (pedig van belőle 120 db!), ezért az alacsonypadlós vonalakon ilyenkor feltűnnek a leengedhető lépcsős, magaspadlós Stadtbahn-kocsik, mint például az a B-szerelvény baloldalt.
Itt még pluszban egy K5000-es is megjelent.
Ez a B-kocsi az első nagy szériából való, melyet még 100 km/h-ra (B100S) építettek 1976-ban. Azóta egységesítették a kocsik tulajdonságait a későbbi, alapvetően már csak 80 km/h-ra tervezett sorozattal (B80), de ez nem jelenti azt, hogy a járművek nem képesek elérni és túllépni a 100 km/h-t!
A 8-as és 9-es vonal a Neumarkt után letér balra, ahol egy darabig nem elkülönített pályán, hanem az úttesten halad.
A baloldali B-kocsi a '84/85-ös B100S sorozatból származik (ahol egyébként az S a kontaktoros vezérlést ("Schützensteuerung") jelentette). Az "E" nem konkrét vonal: a speciális járatokat, betétjáratokat szokták így jelölni. A célállomás az 1-es villamos útvonala mentén elhelyezkedő Rheinenergie-Stadion, ahol éppen valamilyen rendezvény volt.
És itt esett le az állunk Ícével (czzf50 eközben vonatokat fényképezett valahol): egyszercsak megjelent egy csatolt gömbölyű DÜWAG! Naná, hogy azonnal odarohantunk, és felszálltunk rá!
"Ő" is csak a stadtionig ment...
... ahol egy fordítóhurok is van (természetesen), illetve egy nyitott kocsitároló-telep, melyet a remizek szűkös kapacitása miatt építettek ki. Ezen felül teljesen profi felszállóhely is tartozik a stadionhoz, azaz itt szokták elhelyezni a meccsek, koncertek alatt a sűrítő/ráhordó szerelvényeket is. Egyébként ezen a képen szerintem elég jól látszik, hogy mekkora batár nagy egy ilyen hatvan méteres dupla szerelvény!
Ezután némi bumlizás következett, nem annyira villamosos céllal: bejártam azokat a helyeket, ahol akkoriban járkáltam, amikor édesanyám még itt élt és dolgozott a városban. A Neumarkt-ra visszatérve nagyon megörültem: a korábban említett "körbejáró" hurokvágány északi, kétvágányos oldalán ugyanis ott pihent az egyik csatolt gömbölyű DÜWAG szerelvény.
A fényviszonyok ugyan kimondottan szerencsétlenek
voltak, de azért alaposan körbefotóztam őt, pláne, amikor beállt mellé
egy K5000-es szerelvény is. Nem panaszkodhatom: igazán el voltunk kényeztetve
fotóznivalóval a múltkori látogatásunkhoz
képest!
Napközben, a délutáni csúcsra várva átugrottunk Bonn-ba is: az egyik átvezető villamosvonallal mentünk, a másikkal visszajöttünk.
Bonn: a főpályaudvar egy kétirányú, a helyi jelzések szerint R1.1 típusú "kocka DUEWAG"-gal. Sajnos sem a fény, sem a kocsik hirdetéses festése nem igazán tette fotógénné a látványt...
No és ez az, amit látni kell ahhoz, hogy el tudjuk hinni:a Bertha von Suttner Platz-nál a megálló peron nélküli, azaz az utca szintjéről kell felkapaszkodni az egyméteres padlómagasságú B-kocsikra! Ennek az oka valószínűleg az, hogy a B-kocsik 2,65 méter szélesek...
... míg az ugyanitt megálló alacsonypadlósok csak 2,4 méteresek.
... de ez a magaspadlózás talán akkor is kicsit túlzás, nem? Az egykori Siegburg-i helyiérdekű villamos szerepét a 66-os vonal vette át, melyet 2000 óta - a városi közlekedési vállalat és a "helyi Matáv" között fennálló szponzori szerződés keretében - "Telekom Express"-nek neveznek. Ezek a B-kocsik egyébként '77/78-as gyártásúak, és bár kopottak belülről, azért elég jól bírják!
És a végére még egy (részben) alacsonypadlós tuja, kivételesen egész fotogén színekben! Sajnos a bonni közlekedési hálózat felderítésére nem maradt időnk, mert sietnünk kellett vissza Kölnbe. Mindenesetre amikor legutóbb itt jártam, még nem jártak ezek a kocsik, így érdemes volt ide is elnéznünk!
Folytatás: Linz - 105 ezrelékes emelkedő adhéziósan, és egy csomó DÜWAG-másolat