Városi és nemvárosi közlekedés
avagy a KT4-esek dícsérete (2005. április 2.)
Március utolsó napján a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) és a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) konferenciát rendezett Szegeden a Tatra KT4-esek felújításáról, külföldi vendégekkel, illetve a hazai villamosüzemek képviselőivel. A szakmai program után - azaz április 1-én és 2-án - az érdeklődő civileké lett a terep, egy nyílt nap formájában.
Én az első Tour de Trams "csapatával", azaz Ícével és NZA-val mentem le a második napra. Korán leértünk, így le tudtuk fotózni a villamosremizt, még mielőtt tele lett volna közlekedésbarátokkal.
Bár a rendezvény főszereplője alapvetően a KT4-es volt, ezeket épp eleget fotóztam négy korábbi látogatásom alkalmával (előző év júliusában, októberben, illetve idén február elején és február második felében); most inkább a 313+314-es pályaszámú nosztalgia ikerkocsira koncentráltam.
Mivel hamar ideértünk, már eleve vele mentünk a kezdőprogram kiindulóhelyére, a Nagyállomásra, ...
... visszafelé viszont átengedtük az akkor érkezett villamosmániásoknak, és busszal jöttünk a remizbe. Ezen a képen sejthető, hogy rendesen tele volt az öreg síndöcögény!
Nem akartam azt csinálni, amit anno a Csörgő-napról szóló oldalon, hogy pont a címszereplőről nem teszek be képet, ...
... úgyhogy itt van...
.... rögtön három kép a 201-es pályaszámú KT4D-ről :)
A Tatra villamosok hagyományos menetszabályozó szerkezete, a gyorsító, avagy akcelerátor. Ezt a szerkezetet a General Electric a harmincas években fejlesztette ki, és később a PCC licensz alapján készülő Tatra villamosok tízezrei használták. Nálunk Magyarországon a három nem modernizált ex-potsdami KT4D volt az első, ami rendes utasforgalomba ment ilyennel (a tesztkocsik most nem számítanak), hiszen a budapesti T5C5 kontaktoros, a miskolci KT8D5 és a szegedi T6A2H pedig szaggatós.
A szerkezet működése dióhéjban: a képen látható dob belső felületén érintkezők tucatjai találhatók, melyekhez ellenállások tartoznak. Ezeket az érintkezőket a belső paláston végiggördülő zöld tárcsa zárja, így kerül a motorokra egyre nagyobb feszültség. A gördülőtárcsát egy villanymotor ("pilóta") forgatja.
És ez itt a jelen és a jövő: az IGBT alapú TV-Progressz hajtásrendszer. Meglepett, milyen kicsi, ráadásul ennek a konténernek a jobb végében találhatók a fékellenállások is! Azt eddig is hallottam, hogy ez a szaggató elég kompakt kivitelű, de most már értem, miért ilyet épít/építtet az SZKT a trolibuszaiba és villamosaiba.
Napközben volt egy KT4D különmenet az érdeklődőknek, de mi inkább a remizben járkálva fotóztunk. Utána megint volt egy nosztalgiamenet, azt fotózni megint elindultunk a városba. Amíg megjött, egy T6A2H-t is lekaptam.
Szerencsére nem kellett sokáig várni a tavaly felújított nosztalgiakocsira. Furcsa érzés volt, ahogy kocsival követtük az utca közepén haladó 2500-as ikret: olyan volt, mint a Váci út 1982 körül :-)
Az újfent eléggé tömött iker az Aradi vértanúk terén.
Ahogy az iker végigdöcögött a Nagyállomás előtti "óriáshurokban", az egyenesen a hetvenes/nyolcvanas évek Újpestjéről és Rákospalotájáról készült fényképeket juttatta eszembe!
Tél utáni hangulat a Széchenyi téren.
Nagy város, kis villamos :)
A remiz felé ballagva.
Egy kérdezz-felelek session után a következő program a trolitelep meglátogatása volt. Itt Dózsa Gábor, a cég igazgatója mutatta be a járműparkot és magát a létesítményt.
Ez (még) nem troli: egy Mercedes Citaro a használtan vásárolt ötből. Ha úgy alakulnak a dolgok, lehet, hogy kettőből troli lesz!
Én igazán szeretem a cseh ipart (különösen a repülőgépeiket), de ez a "nagyskoda"...
... és "kisskoda" troli nem tetszik. De azért hősiesen lefotóztam őket :)
A kisebbik verzióból (direkt nem írok típusjelzést) három darab érkezett a közelmúltban Brnóból, ...
... többé-kevésbé bontott csirke állapotban. Az egyiken már dolgoztak a szerelőcsarnokban, ahol volt (dízeles) Citaro, Ikarus és ZiU troli, ex-BKV-s Ikarus, szóval minden, ami egy buszrajongót izgalomba hozhat.
Két ZiU és három Ikarus 280-as már félre lett állítva selejtezéshez.
A látogatás végén visszatértünk a villamosremizbe, ahol lefotóztam két kedvencemet, az eredetileg 1506-os, majd 1520-as pályaszámon közlekedett budapesti F1A "prototípust", ...
... és testvérét, az 1531-est.
Az oldalt egy szintén munkakocsis kép fejezi be, az M.III jelzésű kis mozdonyé. Ha minden jól megy, ezt a járgányt fel fogják újítani a jövőben.
Gratulálni szeretnék az SZKT-nak a nyílt nap ötletéért és lebonyolításáért, és egyben megköszönni a lehetőséget, hogy ott lehettünk. Biztosan sok közlekedésbarát fog még sokáig emlékezni az itt szerzett emlékeire!