Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
vasút
jegyek
hajók
egyéb

youtube

a készítőről
levél írása

énblog

   
 
Meghalt a villamos, éljen a Stadtbahn!
Búcsú az utolsó hagyományos stuttgarti villamosvonaltól

Stuttgart a világ néhány leghíresebb autógyárának otthona. Itt (is) élt Gottlieb Daimler, Karl Benz (bár az első automobil konkrétan Mannheimban közlekedett), ma itt van a Daimler - így a Mercedes és a Maybach -, illetve a Porsche AG központja. Ehhez képest vicces, hogy a város címeréről mindenkinek a Ferrari logója jut eszébe először ;) de most nem erről lesz szó. Hanem inkább arról, hogy egy ilyen városban a villamosüzem megszüntetése nem azt jelenti, hogy hátrányba kerül a közösségi közlekedés - sőt, konkrétan itt üzemel az általam valaha látott legjobb közösségi közlekedési rendszer.

A villamosból ugyanis városi vasút - Stadtbahn - lett, ami a magyar közgondolkodásban leginkább a villamos, a metró, és a kifutó vonalak esetében a HÉV keresztezéseként írható le. Weboldalamon már korábban is szerepelt beszámoló erről a rendszerről, és tervezem, hogy lesz újabb, de most inkább a váltásról fogok írni, a búcsúról. Stuttgartban ugyanis 2007 december 8-án elsüvített az utolsó villamos az utolsó klasszikus villamosvonalon, a 15-ösön. Helyét az U15-ös Stadtbahn vonal vette át (legalábbis nagyrészt, egy kis alagútépítés ugyanis még hátravan).

A 15-ös villamos egy óriási hullámvasútként jellemezhető: egyik végén, a Ruhbank-nál (baloldalt) 447 méter magasan van, ezután a belvárosban (mely egy völgyben fekszik) lemegy 228 méterre, majd a másik végállomás (Stammheim) megint viszonylag magasan, 303 méteren található.

A baloldali képen a háttérben a tévétorony amúgy a világ első vasbeton tévétornya, melyet 1954 és 56 között építettek. 216 méter magas, de az alapozása csak 8 méter mély, kihorgonyzása pedig nincsen (igaz, cserébe az alapozás 1500 tonnás). "Ő" volt a mai ismert TV-toronyok prototípusa.

Alapvetően a stuttgarti villamos búcsújára érkeztünk ide, úgyhogy a fotózást a főpályaudvari, kéreg alatti, négyvágányos villamos/Stadtbahn-állomáson kezdtük. A komplexum enyhén íves alaprajzú, hogy az egyik utca alól a másik alá kanyarodás megoldható legyen, de azért jól fotózható. És itt rögtön az is látható, hogy a magaspadlós Stadtbahnok mellett a hagyományos (lépcsős) villamosoknak is építettek peront. Ráadásul a nosztalgiavonalnak is van külön peronja a másik kétvágányos részen!

Mivel korán volt a fotózáshoz, eleinte inkább csak utazgattunk, közben néha videóztam. Fentebb a Pragsattel látható, ahol két vonaltörzs találkozik egy közös peronos, bevágásba épített megállóban.

Baloldalt: a helyi közlekedési vállalat, az SSB weboldala tele volt vonatkozó információkkal a villamos->Stadtbahn átállásról, de a vizuális utastájékoztató kijelzőkön is felhívták az emberek figyelmét, hogy a leendő U15-ös vonalon első nap ingyenes az utazás. Jobboldalt: reggel még egy U15-re "táblázott" tanulómenetet is sikerült elcsípnünk.

A "tizenötös" számos érdekes szakasszal rendelkezik, de a legdöbbenetesebb közülük szerintem a 85 ezrelékes emelkedő az Alexanderstrasséban. A fenti videón talán látszik, hogy ez mit is jelent. És a tuják ezt a meredekséget bizony részben a kocsikkal együtt futva teljesítik! Összehasonlításképpen: a budapesti 59-es villamos emelkedője 53 ezrelékes, és a legmeredekebb fővárosi szakasz, a 61-es villamos Márvány utcai emelkedője is csak hatvanvalahány!

Az emelkedő egy hegygerincre, jobban mondva fennsíkra (Fildern) vezet fel, ahol a vonal két megálló erejéig egy erdőben fut.

A háromsínes pályára azért van szükség, mert a Stadtbahn normál (1435 mm), a villamosuk viszont méteres nyomtávú. Utóbbi egyébként a közelmúltig az erdőn keresztül ment, a jobboldali képen látható is a felhagyott nyomvonal. A villamosvégállomáshoz hurokvágány tartozik, ami meg is marad, ugyanis a nosztalgiavillamosok továbbra is fel fognak járni ide a hegytetőre. A Stadtbahn-végállomás ellenben csak egy középperont kapott, ahonnan a sínek tovább folytatódnak délkelet felé - jobban mondva csatlakoznak az U7-es és U8-as Stadtbahn vonalhoz.

Régebben a 15-ös, illetve közvetlen elődje, az 5-ös villamos is tovább közlekedett a mai U7 és U8 vonalán, Heumaden-ig, amíg a fennsíkon vezető szakaszt el nem kezdték "Stadtbahn-osítani". Az így kapott Stadtbahn vonal a tévétoronyhoz alagútban érkezik, majd az országút mentén halad, több helyen is föld alatt vezetve, hogy aztán egy HÉV jellegű szakasz végén érkezzen meg a húszezer lakosú Nellingenbe, ahol 1978-ig a mára kultikussá vált END, azaz az Esslingen-Nellingen-Denkendorf villamosvasút közlekedett.

A 15-ös vonalnak nem kevésbé izgalmas szakasza az ún. panorámakanyar, mely egy hegyoldalba tapasztott felüljárószerűség. Sajnos mire odaértünk a "nagyonpanorámás" részére, pont elment a nap, de azért így is jópofa, ahogy a völgy alján látszik a belváros. Tulajdonképpen az egész rettentően emlékeztet a budapesti Istenhegyi útra, ahonnan persze nekem cseppet sem hiányzik a kétszer két sávos autóút...

Itt éppen egy villamos gurul lefelé a lejtőn. Ez a típus - az esslingeni gépgyár (ME) által gyártott GT4 - egy igen furcsa klasszikus: eredetileg Stuttgarton kívül csak néhány darabot sikerült eladni belőle, de később mégis jópár német városban (pl. Augsburg, Ulm, Nordhausen, Halle) felbukkant, immáron használt járműként. Ezen felül ma a romániai Iasiban és Aradon is találkozhatunk velük.

A villamosüzemet dél körül búcsúztatták el, méghozzá egy "járműkorzóval", melynek élén az 1925-ben épített, 418-ös pályaszámú kéttengelyes tuja jött. Ő a legöregebb villamos, ami felmászhat a hegytetőre. Mögötte a Stuttgartban levő legrégebbi GT4-es, a 401-es látható, ami '61-ben készült. Érdemes megfigyelni, hogy mennyire biztosak a fékrendszereik működőképességében: alig van távolság az egymás mögött haladó járgányok közt!

A 401-est a DUEWAG által '85-ben leszállított 3007+3008-as ikerszerelvény követte: ez a legrégebbi, még üzemben levő Stadtbahn-szerelvény (a prototípusokat elbontották, illetve leállították). A sort a Siemens által 2005-ben átadott 3399+3400-as zárta, ő a jelenlegi legifjabb stuttgarti közúti vasúti jármű.

A baloldali kép gyalázatos minőségű, de dokumentum értékű: mi a hegyről az egyik utolsó GT4-es szerelvénnyel jöttünk le (lehet, hogy a legutolsóval, nem figyeltem), szembe már Stadtbahn jött. A megálló, amin éppen áthaladunk, ideiglenes volt, csak a GT4-esek számára barkácsolták, a Stadtbahn-kocsik a kereszteződés túloldalán levő magasperonos megállóban álltak meg.

A búcsú viszont ekkor még nem volt teljes: bár a vonal "déli" végén már az U15 közlekedett, az "északin" még villamosok jártak. Ezen a szakaszon ugyanis a Stadtbahn nem teljesen az eredeti útvonalon fog járni, sőt, részben alagútba fog kerülni. Emiatt aztán itt a nap végéig maradtak a GT4-esek, és csak másnaptól vették át a helyüket a pótlóbuszok.

Baloldalt: a megmaradt villamosos rész a Kelterplatzon kezdődött. Jobboldali kép: Zuffenhausen városrész főutcája, az Unterländerstrasse. Itt néhány év múlva a föld alatt fognak közlekedni a Stadtbahnok.

Az "északi" végállomás Stammheim városrész központjában fekszik, ez volt a stuttgarti villamoshálózat második világháború utáni első vonalhosszabbítása, 1950-ben nyílt meg. A jelek szerint a villamos ezalatt a fél évszázad alatt is hozzánőtt a helyiek szívéhez - a GT4-esek pedig pláne: baloldalt egy kirakatot láthatunk a típus makettjével és az átállásról szóló újságcikkekkel, jobboldalt pedig egy magánlakás ablakát, melyre a "viszlát GT4-es" feliratot ragasztották.

A vonalnak ez a vége már csak kicsit hullámzik - legalábbis a déli véghez képest :)

Bár nappal is kattintottunk itt egyet-kettőt, Interszitivel este is kijöttünk a vonal mellé. Itt éppen a már látott Unterländerstrasséban vagyunk ismét.

Villamos közeledik az utolsó megállóhoz.

Sajnos a fényképezőgépem estére behülyült, nem akarta érzékelni az elsütőgomb lenyomását, emiatt aztán a túlzott fényképezés helyett inkább megpróbáltam magamba szívni az esemény hangulatát...

... ami konkrétan egy népünnepélyre emlékeztetett. Illetve nem csak emlékeztetett: konkrétan az volt. A végállomási hurok mentén féltucat sátrat állítottak fel, mindegyik tele volt villamosok fotójával. Azt hittem, itt majd vehetek klassz könyveket, vagy GT4-alkatrészeket, de nem: mindegyikben sört árusítottak :)

És éjfél körül eljött a záróra. Baloldalt egy végállomáshoz érkező szerelvényt látunk, jobboldalt pedig az utolsó menetrend szerinti szerelvényt. Ezután még jött egy feldíszített tuja is, de azt nem tudtam lefotózni, mert nem állt meg a megállóban...

Végül két kép a jelenről: a déli végen a lakosok örülhetnek az U15-ösnek, az északin viszont még két évig az U15E jelzésű (pótló)busszal fognak járni.

A villamosüzem bezárása az 1985-ben megkezdett Stadtbahn-osítás végét jelenti, ami már csak azért is nagy szám, mert más városban (Essen, Köln) ennyi idő alatt a peronokat se bírták egy magasságba hozni, itt viszont az összes járművet lecserélték - a használt nyomtávval együtt! Viszont ez nem jelenti azt, hogy a város nem kis múzeumi gyűjteményének villamosai soha többet nem közlekedhetnek: néhány vonal mentén meghagyták a méteres síneket is. Maga a múzeum viszont kénytelen költözni, ugyanis pont a 15-ös vonal északi szakasza mentén volt, Zuffenhausenben. Egyik következő képes beszámolóm pont eme múzeum búcsújáról fog szólni.

Folytatás: kicsit bővebben a stuttgarti Stadtbahn-ról


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra