Városi és nemvárosi közlekedés
Tour de Trams 2003 II.
Németországi villamosos-vonatos csavargás
Még az előző nap estéjén megérkeztünk Baden-Württemberg fővárosába, Németország egyik legnagyobb ipari központjába, ahol azzal kellett szembesülnünk, hogy a szállásul szolgáló Jugendherberge (ifjúsági szálló) egy hegyen található. Az ulmi dóm tornyának 768 lépcsője után, ezerkilós hátizsákkal a hátamon kis híján sztrájkba léptem, de végül azért csak felgyalogoltunk a magasba. Ícé ugyan állította, hogy a közelben nincs tömegközlekedés, de másnap kiderült, hogy a 15-ös villamos egy utcával fölöttünk csörömpöl el. (Frissítés: Hiába, 2003-ban még nem volt Google térkép a még nem-létező okostelefonon:)
Ezúton szeretnék köszönetet mondani az SSB AG vevőszolgálatának, hogy megszervezték nekünk a következőkben látható remizlátogatást!
Másnap újult erővel vágtunk neki a városnak, mely az 1985-ben megnyitott, és azóta folyamatosan bővülő Stadtbahn, azaz városi gyorsvasúti hálózatáról híres. Már úgy értem, hogy a Mercedes gyáron, a Porschén, és egy csomó minden máson kívül.
A városnak tömegközlekedésileg egyfajta szimbóluma lehetne a DT8-as iker-motorkocsi sorozat, melynek itt éppen a 7-es alsorozatát láthatjuk (DT8.7). Ezt az állandóan összekapcsolt járműpárost a MAN tervezte 1982-ben, a hannoveri Stadtbahn létrejötténél is bábáskodó Lindinger&Partner segítségével. A sorozatgyártás már a DUEWAG-nál indult meg, könnyebb járműszerkezettel, ezzel kezdetét vette a típus evolúciója. A 8.4, 8.6 és 8.7 sorozatok a prototípusokhoz hasonlóan sűrített levegős lenyitható lépcsőkkel rendelkeztek, a 8.6, 8.8 és 8.9 modifikációknak viszont már nincs ilyenjük, mivel eddigre már kellő mennyiségben kiépültek a magasperonos megállók. A 8.10-es sorozatnál a két különálló kocsi közé zárt átjárófolyosó is került. Persze az egyéb technikai elemek is változtak, például a SIBAS-16 vezérelte egyenáramú szaggatótól eljutottak a SIBAS-32 vezérlésű váltóáramú aszinkron hajtáshoz.
Az utunk során látott villamosüzemek túlnyomó részéhez hasonlóan a járművek és a biztosítórendszer kapcsolatát itt is a pontszerű befolyásolású INDUSI (Induktive Zugbeeinflussung - induktív vonatbefolyásolás) rendszer biztosítja, ennek egy jeladója látható középen alul. A három sín annak köszönhető, hogy míg a régi villamosvonalak (melyekből már csak egy maradt mára) 1000 milliméteresek voltak, a Stadtbahn normál (1435 mm) nyomtávú. Természetesen nem mindenütt két nyomtávú a pálya, sőt, ahol megvan még a keskenyebbik üzemre szolgáló sín, ott se mindenütt járható, de azért valami hálózatszerűség még felfedezhető!
Először a Bad Cannstatt-i kocsiszínbe mentünk, az SSB (Stuttgarter Strassenbahnen AG) vevőszolgálatának jóvoltából. Ez az utolsó hagyományos villamosremiz, ahol az utolsó mohikán 15-ös vonal GT4-esei, illetve néhány nosztalgiajármű alszik. Maga az épület műemléki védelem alatt áll; ha a 15-öst is átállítják Stadtbahn üzemre, a zuffenhauseni villamosmúzeum fog ide költözni.
Ez itt az egyik nosztalgiakocsi (egy 1939-es uerdingeni kéttengelyes) egy GT4 társaságában, ...
... ez pedig két esslingeni jószág az ötvenes évekből; a jobb oldali a hatvanas években csuklósítva lett. Érdekes a duplázott fényszóró, ...
... meg hogy a nosztalgiajárműbe is tachográfos sebességmérő van építve.
Ez a Bengáli-jellegű jószág (=két kéttengelyes rész közé befüggesztett középrész, két motor) viszont nem múzeumi darab, hanem munkakocsi, ...
... vele vontatják el a ledögött kocsikat. Ez elég hihetetlen, mert a város vágányhálózata alaposan meg van tűzdelve kimondottan meredek szakaszokkal.
Az egyik hátsó csarnokban pár GT4 állt félreállítva. Ezek egyrészt alkatrészbányaként használatosak (a GT4-hez senki sem gyárt már semmit), másrészt időnként (új szakasz nyitása/bezárása) felvonulnak velük, különböző viszonylatokra feltáblázva. Valószínűleg már nem sokáig: a jobboldali kocsi 2-esre van számozva, márpedig a 2-es villamosvonal másfél éve lett átalakítva Stadtbahn-ná U2 néven. És már a 15-ös korszerűsítése is be van ütemezve!
Még több régi négytengelyes. Összesen 350 szolgált belőlük Stuttgartban, egy részük később továbbkerült Augsburgba, Freiburgba, Halberstadtba, Halléba, Nordhausenbe, Ulmba, ezen felül Aradra, Iasiba, de még Japánba (Kotchi) is.
Szegények :(
Ez a kocsi viszont még üzemben van.
A GT4 utastere.
Végezetül vessünk még egy pillantást a kocsi tolató-vezetőállására, mely a hátsó ablaknál van, ...
... aztán induljunk el a jelenbe, mely esetünkben a Wilhelmsplatzot jelenti. A képen az első széria-DT8 egyik ikerkocsija.
A Thermalbäder megállónál a Stadtbahn-vonalak (melyeket következetesen U-val jelölnek, mintha U-Bahn, azaz metró lenne) elágaznak, és egy harmadik, középső csonkavágányon egy végállomásozó szerelvényt is láthatunk.
Egy kocsi a legújabb, 8.10-es sorozatból éppen az U14 remsecki vége fele tart, ahol a vonal mentén egy új kocsiszín is található, ez volt látogatásunk következő úticélja. Képeket viszont nem fogok onnan mutatni, mert soha nem érnék az oldal végére :)
Folytatás: a stuttgarti fogaskerekű, valamint további Stadtbahn- és villamosvonalak
Vissza a túra bemutatásának elejére