Városi és nemvárosi közlekedés
Düsseldorfból vonattal érkeztünk meg Kölnbe, ahol a szállásunk megkeresése előtt még vacsoráztunk egy jót a Früh sörházban. Ez most nem reklám, hisz címet nem írok, csak jó az a hely :) Utána egy jó nagy gyalogos kerülővel jutottunk el a helyi ifjúsági szállóhoz (szabályosan körbegyalogoltuk, mire meglett a bejárat), eközben megállapítottam, hogy a város közparkjai - ugyanúgy, mint tizenöt évvel ezelőtt - hemzsegnek a nyulaktól. De mivel ez az Olvasót valószínűleg nem érdekli annyira, mint engem, térjünk át gyorsan a villamosokra!
Jó korán felkeltettem a többieket, mert gömbölyű DÜWAG-okat akartam fényképezni. Ezt ők eleinte nem értették, de elmagyaráztam nekik, hogy ezek a gyönyörű jószágok már csak a hétköznap reggeli és délutáni csúcsban közlekednek. Bezzeg két éve még rendszeres látvány volt a csatolt szerelvény belőlük, ...
... mivel a K5000-es sorozatú Stadtbahn-kocsik (lásd fentebb) még nem voltak forgalomban.
Ez a B-kocsi szerelvény a 16-os vonalon Bonn felől érkezik, a Rheinuferbahn vonalán át.
És itt van egy gyönyörű, eredeti színekben pompázó kölni gömbölyű DÜWAG, helyi jelzéssel "A5"-ös. Az RHB 12-tengelyeseihez hasonlóan ez is a típuscsalád egyik kiemelkedő tagja: az 1963-tól 71-ig beszerzett sorozat kocsijai 30 méter hosszúak, és 2,5 méter szélesek, és 4 fő/m2-es kihasználtsággal, valamint az ülőhelyekkel együtt számolva 290 utast tudnak elszállítani. Összehasonlításképpen: az átlagos DÜWAG nyolctengelyesek általában 25 méter hosszúak, és csak 2,2-2,3 méter szélesek.
Mára alig több, mint egy tucat maradt belőlük, pedig annak idején a B-kocsik mellett ezek alkották a helyi kötöttpályás közlekedés flottájának nagy részét. Csatolva csak a 15-ösön egy kört menő délutáni iskolajáraton látni őket rendszeresen. A többit elbontották, illetve eladták a törökörszági Konya városának.
A kölni és bonni közlekedés összefonódik a 16-os és 18-as viszonylatok által, melyek eredetileg az önálló Köln-Bonner Eisenbahnen (KBE) vasúttársasághoz tartoztak. A 16-os volt a Rheinuferbahn (=Rajna-parti vonal), a 18-as pedig a Vorgebirgsbahn (="előhegységi vonal"). Mára tarifaközösség (Verkehrsverbund Rhein-Sieg) lett a két Rajna-parti város számtalan helyi és helyközi vonalából, ennek köszönhetően bonni járművek is láthatók Kölnben, mint például ez itt.
Mivel a reggeli 6-os menetek a gyenge fények miatt nem voltak túl jól fotózhatók, délután elmentünk az Aachener Strasse és a Gürtel kereszteződéséhez, ahol az egyik nagy remiz található; a gömbölyű DÜWAG-ok nagyrészt innen állnak ki. Szerencsénk volt, pont elcsíptük a kiállásokat.
Ez ugyan már egy Bombardier K4000-es, de érdekes, mivel a közlekedési vállalat új festését viseli.
Ez megint egy gömbölyű DÜWAG, hagyományos festésben, előről...
... és hátulról.
Kicsit később visszatértünk a belváros közlekedési központjába, a Neumarkthoz, ahol épp elkaptuk ezt a K4000-est, amint bejött keletről, majd a tér közepét körbejáró hurokvágányban végigszáguldva visszament arra, amerről jött.
Itt az 1-es, 7-es, 8-as és 9-es vonal jár, alapvetően alacsonypadlós kocsikkal, de a délutáni csúcsforgalomhoz nincs elég ilyen jármű (pedig van belőle 120 db!), ezért az alacsonypadlós vonalakon ilyenkor feltűnnek a leengedhető lépcsős, magaspadlós Stadtbahn-kocsik, mint az a B-szerelvény baloldalt.
Itt pluszban még egy K5000-es is megjelent.
Ez a B-kocsi az első nagy szériából való, amit még 100 km/h-ra (B100S) építettek 1976-ban. Azóta egységesítették a kocsik tulajdonságait a későbbi, alapvetően már csak 80 km/h-ra tervezett sorozattal (B80), de ez nem jelenti azt, hogy a járművek nem képesek elérni és túllépni a 100 km/h-t.
A 8-as és 9-es vonal a Neumarkt után letér balra, ahol egy darabig az úttesten halad.
A baloldali B-kocsi a '84/85-ös B100S sorozatból származik (ahol egyébként az S a kontaktoros vezérlést ("Schützensteuerung") jelenti). Az "E" nem konkrét vonal: a speciális járatokat, betétjáratokat szokták így jelölni. A célállomás az 1-es villamos útvonala mentén elhelyezkedő Rheinenergie-Stadion, ahol éppen valamilyen rendezvény volt.
És itt esett le az állunk Ícével (czzf50 eközben vonatokat fényképezett valahol): egyszercsak megjelent egy csatolt gömbölyű DÜWAG! Naná, hogy azonnal odarohantunk, és felszálltunk rá!
Ő is csak a stadtionig ment, ...
... ahol egy fordítóhurok is van, plusz egy fedetlen kocsitároló, amit a remizek szűkös kapacitása miatt építettek ki. Ezen a képen szerintem elég jól látszik, hogy mekkora batár nagy egy ilyen hatvan méteres dupla szerelvény!
Ezután némi bumlizás következett, nem annyira villamosos céllal: bejártam azokat a helyeket, ahol akkoriban járkáltam, amikor édesanyám még itt élt és dolgozott a városban. A Neumarktra visszatérve nagyon megörültem: a korábban említett "körbejáró" hurokvágány északi, kétvágányos oldalán ugyanis ott pihent az egyik csatolt gömbölyű DÜWAG szerelvény.
A fényviszonyok ugyan kimondottan szerencsétlenek voltak, de azért alaposan körbefotóztam, pláne, amikor beállt mellé egy K5000-es szerelvény is. Nem panaszkodhatom: igazán el voltunk kényeztetve fotóznivalóval a múltkori látogatásunkhoz képest!
Napközben a délutáni csúcsra várva átugrottunk Bonnba is: a Rajna-parti villamosvonallal mentünk, a "hegyivel" visszajöttünk.
Bonn: a főpályaudvar egy kétirányú, a helyi jelzések szerint R1.1 típusú "kocka" DUEWAG-gal. Sajnos se a fény, se a kocsik festése nem igazán tette fotógénné a látványt.
És ez az, amit látni kell ahhoz, hogy el tudjuk hinni:a Bertha von Suttner Platznál a megálló peron nélküli, azaz az utca szintjéről kell felkapaszkodni az egyméteres padlómagasságú B-kocsikra! Ennek az oka valószínűleg az, hogy a B-kocsik 2,65 méter szélesek, ...
... míg az ugyanitt megálló alacsonypadlósok csak 2,4 méteresek, nehéz lett volna olyat építeni, ami mellett mindkettő el tud menni, és az átlépési távolság se túl nagy.
Az egykori siegburgi helyiérdekű villamos szerepét a 66-os vonal vette át, melyet 2000 óta - a városi közlekedési vállalat és a "helyi Matáv" között fennálló szponzori szerződés keretében - "Telekom Express"-nek neveznek. Ezek a B-kocsik egyébként '77/78-as gyártásúak, és bár kopottak belülről, azért elég jól bírják!
És a végére még egy részben alacsonypadlós tuja, kivételesen egész fotogén színekben! Sajnos a bonni közlekedési hálózat felderítésére nem maradt időnk, mert vissza kellett Kölnbe érnünk. Mindenesetre amikor legutóbb itt jártam, még nem jártak ezek a kocsik, így érdemes volt ide is elnéznünk!
Folytatás: Linz - 105 ezrelékes emelkedő adhéziósan, és egy csomó DÜWAG-másolat