Tour de Trams 2003 VII.
Németországi villamosos-vonatos csavargás

Előző oldal

És még mindig az ötödik napon járunk! Mannheimben megkezdett vonatos utazásunk nem sikerült túl jól, talán azért, mert péntekről volt szó: alig fértünk fel az ICE-re (bizony, mint kiderült, nem ritkaság, hogy álló utasok legyenek rajta), amitől annyira ideges lettem, hogy a Frankfurt am Main-i főpályaudvaron azt javasoltam, hogy szálljunk le. Én persze úgy képzeltem, hogy leszállunk, és elkezdünk helyi villamosokat fotózni, míg Intersziti inkább úgy, hogy felszállunk egy másik vonatra, majd arról Fuldában átszállunk a Kasselba menőre. Ez sokkal kevésbé volt izgalmas...

Kassel

A Kassel-Wilhelmshöhe pályaudvar előtti térség először üresnek tűnt, aztán hirtelen benépesült villamosokkal...

... például ezzel a DUEWAG NGT6C-vel. A kilencvenes évek elején ez volt az egyik legelső sorozatban gyártott alacsonypadlós kocsi. Tessék megnézni a homlokfalat: ha emlékszünk még a heidelbergi csúnya alacsonypadlósokra, na, azoknak is valahogy így kellett volna kinézniük.

Egy N8C. Ugyan a heidelbergi kocsinál M8C-t írtam, de kinézetileg ugyanarról van szó: az M sorozat a méteres, az N sorozat a normál nyomtávú változat. Ez a kocsi 1981-ben készült a  DUEWAG-nál.

Ez megint egy újabb típus, az LF2000, legalábbis egyes források szerint, mert másoknál 8NGTW-nek hívják. Később majd még fogjuk közelebbről is látni, itt inkább a pályaudvar előtti tér fölé épített nagyvonalú esőtetőt tessék figyelni!

Még egy "alacsony" DUEWAG. A háttérben megfigyelhető a belváros felé lejtő sugárút, enyhe hullámvasút dizájnnal, és füvesített pályával.

És íme megint a könnyen megjegyezhető nevű 8NGTW, amely eredetileg a DWA tervei alapján készült, de mivel ezt a céget megvette a Bombardier, most már ilyen néven kell keresni. A kocsi ráadásul nem is a "kasseli BKV", azaz a KVG, hanem az RBK - a RegionalBahn Kassel - tulajdonában van.

Am Stern: a város közlekedési központja, egy igazi "Grand Union"-nal a közepén, ami azt jelenti, hogy két kétvágányú vonal kereszteződik úgy, hogy a kereszteződés mind a négy irányából lehet jobbra és balra is menni az egyenes mellett.

Valami terelés is volt a városban, de a lényegét nem tudtam megjegyezni, az viszont feltűnt, hogy elég sok elvesztett vágányt lehetett látni a főpályaudvar környékén.

Hatodik nap

Reggel jó hamar elindultunk a szállásunkról, hogy legyen időnk fényképezgetni. Persze forgalom érthető módon nem nagyon volt, de azért ezt az alacsonypadlóst le tudtam kapni a Friedrich Ebert Strassén, az Annastrasse megállónál.

Ez ugyanő hátulról.

Ez pedig egy másik, RBK tulajdonú kocsi.

Némi tujázgatás után eljutottunk a Königsstrasséhoz, ami az előző este már látott fő sétálutca, városházával és kastéllyal, ahogy azt egy történelmi városban illik.

Ahhoz képest, hogy milyen kevés ember lézengett a környéken, villamosból kifejezetten túltengés volt időnként!

Persze ez abból adódott, hogy itt ütemesen "torlódtak fel" a villamosok, a viszonylatok közt át lehetett szállni. Igaz, ezért aztán vagy tíz percig tartott, mire a sétálóutca egyik végéből eljutottak a másikra. És még egy érdekesség: több postás is utazott a villamoson, kis kerekes csomagszállító kocsijaikkal szinte kitömték a tuját!

Mielőtt felszálltunk volna vonatunkra, elmentünk az 1-es villamos wilhelmshöhei hurokvégállomásához, mely egy ligetben feszik, a remiz mellett. Klassz volt, ennél klasszabb csak akkor lett volna, ha látjuk a még üzemben lévő két régi, pótkocsis szerelvényt is!

Folytatás: Essen és környéke


Vissza a túra bemutatásának elejére

Vissza az oldal tetejére   Vissza a tartalomjegyzékhez