Városi és nemvárosi közlekedés
A Fonódó
Észak és Dél-Buda vágányai újra egyesülnek
Valahol szomorú, hogy egy alig egy kilométer hosszú, egyetlen új megállópárt tartalmazó szakasz részben vissza-, részben felépítése, plusz egy új vágánykapcsolat létesítése, és egy másik vágánykapcsolat felújítása csak évekig tartó politikai felfordulást követően tudott megvalósulni, de a közlekedésbarátok zöme (valamint a villamosbarátok 98%-a, engem is beleértve) még ennek is úgy tud örülni, mintha három új híd épült volna a Dunán, vagy mágneses lebegővasút járna a megyeszékhelyek közt. Mindezzel nem a projektet akarom lebecsülni, mert bizony le a kalappal azok előtt, akik kijárták, hogy megvalósulhasson (és azok előtt is, akik végül megépítették), de látnunk kell, hogy 1-2 kilométernyi villamosvágány önmagában még nem fogja megváltani a város közlekedését. Ez "csak" egy értelmetlenül tátongó lyuk betömése a hálózatban, amihez hasonló van még pár Budapesten (pl. a Lehel tér és a Nyugati közt, a Nyugati és a Deák közt, a 3-as villamos vége és Angyalföld közt, a Fehérvári út és az Etele tér közt, a 42-es villamos és valami értelmes végpont közt). A "Bem rakparti lyuk" megszüntetése hatalmas lépés, de amíg északon Óbuda közepe helyett a sűrűn lakott terület szélén, a Bécsi úton halad, addig szerény nyomott véleményem szerint ez csak egy nagyobb rendszer egy eleme, nem a teljes kép.
Persze az is lehet, hogy mindez csak valami átadás előtti depresszió, mert attól félek, hogy sokan csalódni fognak, miután azt hitték, hogy 2016. január 16-tól kezdve hirtelen teljesen problémamentesen lehet majd Budán közlekedni. Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Ezzel együtt - minden aggoldalmam ellenére - meglehetősen lelkesen követtem az építkezés alakulását. Nem tudtam ugyan annyiszor kimenni a helyszínre, mint mondjuk a Bartók Béla út felújításkor - nem is volt fizikailag annyira közel hozzám, mint az 1-es villamos hosszabbítása, vagy a Kiskörút renoválása -, de ha hétvégéken volt egy kis időm, és sütött még a nap, buszra szálltam, felmentem Közép-Buda északi végébe, és megpróbáltam fotózgatni. Sőt: néha akkor is felmentem, ha nem sütött a nap :) Ezeken az oldalakon azt szeretném megmutatni, hogy mit láttam eme sétáim közben.
Előtte
Batthyány tér
Bem rakpart
Híd alatt, híd alatt
Vidra utca/Frankel Leó utca kanyar
Margit körút/Frankel Leó utca
Török utca
Bónus track: a lánchídi aluljáró
Az első nappali próbamenet
Tulajdonképpen a Széll Kálmán tér átépítése is a Fonódó részét képezi, de az majd külön oldalt fog kapni - egyrészt azért, mert az még hónapokig nem lesz kész, másrészt pedig mert soha nem tudtam volna sorrendbe szedni a képeket, ha az ott készült százvalahány fotó is az itt látható százvalamennyi közé lett volna keverve :)
Disclaimer: az itt leírtak egy laikus Budapest- és villamosbarát magánvéleményeként kezelendők. Javításokat, kiegészítéseket örömmel fogadok!
Gyakorlatilag az utolsó pillanatban jártam végig azokat a helyeket, ahová a síneket beépíteni tervezték: a forgalmat már elkezdték átterelni máshova, de még látszódott, hogy mit is fogunk "veszíteni".
Repedt-rozzant aszfaltot és hiányos korlátokat biztosan.
Kicsit továbbhaladva: a jobbra látható fák ránézésre (szerencsére) nagyrészt megmaradtak, csak a jövőben már sínekre fogják a leveleiket hullatni.
Ez az üresség csalóka, ritkán volt ilyen a valós utcakép.
Balra: valahol itt lesz a kétvágányos/fonódó rész váltása. Jobbra: a híd alatti rész csak egy sávnyit vesztett a villamos miatt - logikailag a buszsáv helyett lett vágány.
A 17-es hurokvágállomásának csonkja mindig is meglepően lepukkant hely volt a fekvéséhez képest. Itt a jövőben két vágány lesz, ami újdonság, mert a villamosvágányok itt korábban soha nem mentek le a partra. A hurok is csak 1937 óta létezett, amikor is a HÉV végállomást a mai Bem térről a mai alagút rámpájának helyére rakták át, a budai hídfő környékéből pedig átszállóhelyet csináltak.
A hurokvágány rendes használatát (=bemegy az egyik végén, körbegurul, elhagyja a másikon) 1996-ban függesztették fel, akkor jött létre a most elbontott felállás. Jobbra: a Frankel Leó utcában az elsó óbudai lóvasút óta voltak sínek, és később a villamos is erre járt át, aztán 1937-től csak a hurokig vezető szakasz maradt. A második világháború után újból kiépült egy vágány, amit a Margit körútról, Pest felől lehetett elérni. Ez nem csak kiágazásként üzemelt Óbuda felé, hanem egy hurok részeként is: előbb a 4-es, majd a 66-os villamos jött itt be, hogy a Török utcán át visszaforduljob Pest felé. Az említett egyetlen vágány egy darabja egészen az építkezés előtti bontásig megmaradt, lásd jobbra.
Balra: a Frankel Leó utcának ez a rövid szakasza a Margit körút és a Vidra utca közt elvileg közösségi térnek volt berendezve, igazából viszont nem nagyon volt semmilyen közösségi hangulata. Jobbra: a 17-es még 2014. április 14-én leállt, közműépítés miatt. A közművezés után nem lett volna értelme visszaállítani az eredeti állapotot, hisz nem sokkal később már épülnie kellett volna az új síneknek, ...
... viszont az ideiglenes visszatemetés elég balkánian sikerült :-/
Végezetül ne feledkezzünk meg a Margit körút hídhoz vezető célegyeneséről se, ahol a Fonódóra várakozás miatt ("mindjárt elkezdjük, addig ne építsünk a helyére") a Margit híd felújítása után is megmaradt a nagypaneles pálya. Elvileg nem kellett volna sokáig maradnia, aztán a Fonódó csak csúszott, csúszott... a nagypanelek úgyszintén. Megsüllyedtek, kimosódott alóluk a talaj, még több víz ment be, még jobban kimosódott - a villamosok látványosan brékeltek rajtuk.
Sokat gondolkoztam azon, hogyan rakjam sorba a képeket: "ilyen volt - ilyen lett" párokként? Hagyjam őket abban a sorrendben, ahol és amikor készültek? Vagy hely szerint, majd azon belül készítési idő alapján rendezve? Végül ezek keveréke mellett döntöttem: néha lesz régen-most pár, máskor inkább csoportba szedem őket, helyszínek alapján.
Baloldalt 2015 márciusának végén járunk: a villamos már csak a Clark Ádám térig jár, de végállomása még megvan. Jobbra, már decemberben: utasforgalom még nincs, de tanulók néha már vannak.
Balra május (ha nem írom másként, 2015-ről van szó): a meglevő és az új építésű pálya összekötésén dolgoznak. Először bontanak, aztán építenek. Jobbra már szeptemberben járunk.
Balra: alig egy hónappal később. Jobbra a végeredmény: a régi "hózentróger" helyett szimpla vágánykapcsolat épült, mivel többé már nem lesz itt végállomásozás.
Bár a villamos csak áthalad a Batthyány téren, a föld alatti dolgok miatt nem volt triviális a sínek lerakása. Először is, a vágányokkal majdnem szemben levő aluljárólépcső (a romjait lásd jobbra) helyett két keskenyebb épült, a sínek két oldalán.
A másik gond a HÉV végállomás volt: ha jól értem, a felszín burkolatának elbontása, újabb terhelési próbák, illetve a födém alulról, közelről megvizsgálása után kiderült, hogy az nem csupán nem villamosra lett méretezve (ezt tudták előre), de nem is teljesen a tervtárban található tervek szerint épült meg. Ez így együtt azt jelentette, hogy meg kellett erősíteni az alagutat, főleg a végállomás fölött.
Szerencsére meg tudták oldani: a 21 méteres fesztávú födémet oszlopsorral erősítették meg. Ennek kivitelezése ugyan elvitt némi időt, és megnövelte a költségeket, de ha azt nézzük, hogy néhány éve mesterségesen terhelték a födémet, hogy ne nyomja fel az árvíz okozta oldalnyomás, akkor tulajdonképpen valamikor úgyis meg kellett volna tenni ezt...
Következő oldal: a Bem rakparttól a Margit híd alatti fonódásig