Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb

youtube

a készítőről
levél írása

énblog

   
 
A' bissl Bim
Bécsi tömegközlekedési életképek

Olyan régen voltak már bécsi közlekedési képek, nem?

A sietősek kedvéért itt van fent egy tartalomjegyzék, a többiek inkább haladjanak szépen sorban végig a képeken :)

Elveszőben levő (?) sínek

Először egy kis villamos-fogyás: nem tudom, pontosan hogyan néznek most ki ezek az értékek, de érzésem szerint Budapest lassan behozza a bécsi villamos vágányhálózatát - na nem minőségben, hanem hosszban. És nem azért, mert nálunk új vonalak épülnek, hanem mert ott megszűnnek régiek. Legutóbb az U1-es hosszabbítása miatt szűnt meg a 25-ös villamos, jobban mondva a Kagran és Leopoldau közti szakasz, most pedig 2008. május 10-től a 21-es villamos helyett a meghosszabbított U2 metróvonal közlekedik az Ernst Happel-stadionhoz.

A vágányok felhagyása a 21-esen túl érint két időszakos járatot is: a 81-es jelzésűt, mely a vásárvároshoz közlekedett szükség esetén, és a 29-est, ami a stadionban zajló rendezvények esetén járt (ezeken felül egyébként néhány egyéb járat is ezekre a helyekre volt hosszabbítva szükség esetén, illetve a kilencvenes évekig volt egy 45-ös jelzésű viszonylat is). A fentebbi két képen egy 21-es és egy 81-es kanyarodik a Pratersternnél.

A metró kevesebb helyen áll meg, mint a villamos, így a felszín a 21-es nélkül sok helyütt megfelelő tömegközlekedési kapcsolat nélkül maradt, a megváltoztatott buszhálózat pedig plusz átszállással jár, ezért május végén aláírásgyűjtésbe kezdtek a környékbeliek. Ennek köszönhetően valószínűleg még a nyáron szavazás lesz arról, hogy megmaradjon(újrainduljon)-e a 21-es. Jobboldalt mindenesetre az ebben a pillanatban már nem használt Praterkai végállomás látható.

Aki az előző baloldali képen nem figyelt volna fel rá, ez itt egy olyan megálló, ahol a megemelt úttest használatos megállóperonként. Az autósoknak mindez egy jókora fekvőrendőr, bár a közlekedési morál itt is romlik: gyakran itt is áthajtanak a megállóban álló villamos és a járda között, ha már lezajlott az utascsere.

Ez a két kép nem kimondottan jó minőségű, de mégiscsak meg kellett örökíteni a 81-es időszakos járat háztömböt körüljáró hurokvágányát az Elderschplatznál! A szélvédő mögött megfigyelhető egy átlósan sávozott tábla, ez azt jelzi, hogy az adott kocsi időszakos/különleges/nem menetrend szerinti viszonylatban közlekedik.

A romlás jelei?

Annak idején a VárosKöz blogban már panaszkodtam erről, most itt is megteszem: miközben ezerrel új metróvonalakat és hatalmas központi főpályaudvart építenek, a bécsi tömegközlekedés minősége folyamatosan romlik. A járművek koszosak, zörögnek-csattognak, bizonyos tipusokon a kasztni és a fényezés hibáit elég tré módon javítják ki - már ha egyátalán kijavítják, mert lassan alig látni horpadás nélküli E1-est az utcákon.

Mindenesetre volt pár hét, amikor a központi számítógépes forgalomirányítórendszer meghibásodása miatt a buszok és villamosok, illetve a megállói információs táblák nagy részének kijelzője vagy hülyeséget mutatott, vagy egyszerűen nem működött. Ekkor jöttek a "budapestiesen" szélvédő mögé bedobott táblák (baloldali kép), illetve a "tessék a kitáblázott menetrendet nézni" című műsor (jobbra).

Eközben az eddig tekerős vászonnal (olyasmi, mint ami a TW6000-eseinken van) működő E2-esek egyikén mátrixos kijelzővel kísérleteznek (balra). Jobbra viszont egy olyan esetet láthatunk, amikor ez a vászon beszorult, és nem megcsinálták, hanem egyszerűen betettek egy táblát a szélvédő mögé. És ez nem egyedi eset volt, bécsi ismerőseim több ilyen kocsit is lefényképeztek.

"Kakaóbiztos" ULF

A "kakaóbiztos" jelző IC barátom találmánya: az új, A1 jelzésű ULF sorozatot keresztelte így el, a belső tér erős "műanyag játékszer" hangulata miatt.

A baloldali képen a homlokfal minimális változtatását találhatja meg, akinek van kedve megkeresni (kettővel lejjebb van egy korábbi (A) sorozatú ULF fotó), jobboldalt pedig a tényleg gyerekjáték kivitelű belső tér látható.

És ílyen menet közben az új verzió, melynek természetesen a nem látható részeinek egy részén is változtattak egy sort.

Tetőtér-beépítéses remiz

Mostanában gyakran felreppennek hírek, hogy a BKV/főváros el akarja adni egyik-másik villamosremizét. Namármost ez azért felelőtlenség, mert ha például eladnák Zuglót, akkor a legközelebbi remiz sok-sok kilométerrel arrébb lenne (mondjuk ez sajnos eddig sem volt probléma, hiszen az óbudai remizt eladták, így a 17-es villamos a világ másik végén levő Ferencváros kocsiszínből áll ki).

Namármost elsőre talán hihetetlen, de a baloldali képen a háttérben levő épület belsejében/aljában egy remiz (Ottakring) rejtőzik. Valami ilyesmit kellene nálunk is csinálni, bár erre már utalgattak is Ferencváros esetében.

Életképek "csak úgy"

No, és akkor pár kép, mely jártamban-keltemben, különösebb apropó nélkül készült.

Baloldalt: az ULF-ok előrenyomulásának köszönhetően az 52-es és 58-as vonalon is ilyen járgányok vannak már. Jobboldalt: a Quellenstrasse sétálóutcának elzárt része.

Két betűs viszonylat (a négyből): az N és az O. Ha minden igaz, előbbin már szintén járnak ULF-ok. Most kell fotózni ezeket a piros DÜWAG-licenszeket, amíg még van belőlük!

Az előbbi, borús képek ellenpontozásaként két napfényes kép a Westbahnhof előtti térről, mely elvileg az Europaplatz nevet viseli, de még embert nem hallottam, aki így hivatkozott volna rá. A jobboldali képen egy 5-ös villamost látunk a végállomásra megérkezni; eddig még itt se láttam ULF-ot...

Baloldalt: a Vienna International Centre/Austria Center Vienna/UNO City a hetvenes-nyolcvanas évek stílusában prezentálta, milyen lesz a jövő modern nagyvárosa. És bár a beton és füstüveg tobzódását nem feltétlenül tartom az egyetlen járható útnak, ez a környék azért nagyon dögösen néz ki. Még az új típusú metrószerelvény is jól megy hozzá :) Jobboldalt: az U1 már (a 25-ös villamos megszüntetése kapcsán) említett hosszabbítása miatt az eredetileg itt levő végállomáshoz tartozó kocsitároló csarnok, és az oda vezető vágányzat szépen fel lett hagyva.

De menjünk szépen vissza a Duna másik oldalára, és másszunk fel a Bécset övező hegyek oldalára. Grinzingben vagyunk, ahol a 38-as villamos elhalad az egykori grinzingi remiz mellett, mely 1963 és 2007 közt buszgarázsként üzemelt. Most üres, kíváncsi vagyok, mi lesz vele/belőle.

Baloldalt: 26-os villamos halad Aspern irányába. Jobboldalt: a J (figyelem: a bécsiek ezt "jé"-nek mondják, nem pedig "jot"-nak, ahogy annak idején az iskolában tanították nekünk a betűzést) villamosvonalon közlekedő ULF halad át Ottakringnél előbb az egykori Stadtbahn-Vorortelinie (a mai S45 S-Bahn-vonal), majd a metróvégállomás kihúzójának felüljárója alatt.

Talent itt, Talent ott

Az S45-ös vonal a legjópofább S-Bahn Bécsben. Már párszor végigmentem rajta, de eddig még nem untam meg.

A korábbi, kék-fehér festésű, 4020 sorozatú S-Bahn-garnitúrák helyét mára sok viszonylaton, így az S45-ön is (nagyrészt? teljesen?) átvették a Bombardier Talentek, melyek simulékony formájukkal SZVSZ jobban is illenek a régi állomásépületekhez és a bevágásban és domboldalak oldalán haladó pályához.

Hazafele győri átszállással jöttem az elmúlt pár alkalommal. Legutóbb FLIRT-tel jöttem onanntól Pestig, de egy korábbi alkalommal, baráti társasággal élvezhettük az imént látott Talentek MÁV-os tesóinak szolgáltatását. Ami valahol furcsa, mert ez a távolság talán már kicsit sok ilyen kényelmi szintű járműhöz, de ennél is furcsább volt Győr-Rajka viszonylatban látni ezeket a modern járgányokat. Biztos ez a legjobb hely nekik? Persze nincs túl sok belőlük, hiszen csak tizet vettek, lehet, hogy maradt egy, amivel nem tudtak mit kezdeni, de állni hagyni sem akarták. Ausztriába ráadásul nem engedik át őket (holott eredetileg erről volt szó - igaz, még korábban meg arról, hogy Hatvan felé fognak közlekedni), pedig ebből a tízből az első pár darabot eredetileg konkrétan az osztrák vasutak számára gyártották, csak végül ők épp nem tartottak rájuk igényt, így mi megkaphattuk őket.


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra