Városi és nemvárosi közlekedés
Tour de Trams a percenként változó fényviszonyok jegyében:
Prága, 2021. augusztus 17. (1)
Másnap viszonylag kényelmesen keltünk, de előre megszabott menetrend szerint haladtunk, mert szerettem volna egy kicsit vonatozni. Utólag belegondolva kicsit lazábbak is lehettünk volna, akkor rendesen lekaphattam volna az így csak villamosunk hátsó ablakából látott tanulóvillamost, lásd balra. De a locsolóvillamos is elment mellettünk pár másodperccel később, szóval ez a nap nem indult jól :) Jobbra azt láthatjuk, hogy mekkorát változott a világ: úgy tíz éve még meg kellett küzdenem a jegyekért egy metróállomásnál landolva. Az automaták csak fémpénzt fogadtak el, az ügyeleten se jegyet nem akartak adni, se pénzt váltani, úgyhogy a közeli plázában kellett apróra szert tennünk, hogy elindulhassunk a belváros felé. Most viszont a villamoson egy ilyen kártyát elfogadó automatából vehettünk napijegyet, két pillanat alatt, gond nélkül. Cseh, de lengyel nyelvterületen is gyakori ez a megoldás, és én speciel sírás nélkül kibírnám, ha Pesten is az lenne...
Naszóval, kora délelőtt ott álltunk a főpályaudvaron, ahonnan ezzel a "Bzmottal" (hadd hívjam így őket) robogtunk fel a "prágai Semmeringen" át Hostivicébe. Ez a vonal egy kis hegyivasút a városon belül, bár belülről inkább csak nézelődni érdemes, nem fotózni. Viszont számunkra érdekes, hogy az ő Bzmotjuk még 3+2-es székezésű, de már van fejtámla, lásd jobbra - eredetileg ugyanis így nézett ki a típus utastere. Itt is látszik, hogy semmi szégyellnivaló nincs ezekben az "almásládákban", csak rendben kell tartani őket!
Nem először utaztam itt, de most is nagyon élveztem; Smíchov után egy darabig olyan a vonal, mintha egy másik világba kerülnénk! Ez itt a képeken viszont már Hostivice, ahol egy jelenlegi flottaszínű Bz mellé álltunk be, lásd balra. Innen egy másik vonattal terveztünk visszatérni a prágai Masaryk pályaudvarra. Jobbra egy kifelé tartó vonat az itt átfutó, Luľná u Rakovníkába/Chomutovba vezető vonalon, remotorizált "bányászlámpás" motorkocsival az elején.
Balra: a vonat másik végén is volt egy motorkocsi, a kettő közt pedig két hagyományos kocsi. Reméltem, hogy a mi vonatunk is ilyen lesz, de nem: az Arriva közlekedési társaság ex-DB 628-as motorkocsija jutott nekünk, lásd jobbra. Nem rossz járgány, itthon is elkélne hasonlóból vagy száz, amíg nincs pénzünk alacsonyadlós DMU-kra, de én valami csehszlovákra vágytam! Érdemes még megfigyelni a salakból felpúpozott peront, ami nem egyedi az itteni vasúthálózaton.
Praha Masarykovo nádraľi egy viszonylag csendes elővárosi pályaudvar, a dízel motorkocsik és CityElefántok találkozóhelye. Balra a K®C Doprava Zólyomban gyártott, Transformers-robot arcú, alacsonypadlós résszel ellátott Bzmot-továbbfejlesztése látható. Jobbra egy másik iker-Bz: egy RegioNova, a Pilzenben látotthoz hasonlóan már a jelenlegi céges színekben. Érdekes, hogy a volt Csehszlovákia területén még most is mennyi fantáziát látnak a sorozatban, míg mi egyetlen, ráadásul alacsonypadlós rész nélküli ikerkocsi után feladtuk! (A vasútbarátok, akiket a villamosok nem érdekelnek, kattintsanak legalul tovább a következő oldalra, annak a végén még vonatozunk egyet:)
A vonatos kerülővel visszajutottunk oda, ahol az oldal első fotója készült - de sajnos most se tanuló-, se locsolóvillamos nem jött. Volt helyette sok más, például ez a T3R.PLF + T3R.P szerelvény. Bár réginek néznek ki, az első kocsi 2008-as, a második pedig papírforma szerint egy 1973-as T3-as felújítása 2007-ből. Jobbra egy ©koda 15T. Jött 14T is, de azt annyira nem szeretem, hogy nem is rakok be képet róla.
Persze nem csak úgy lustaságból maradtunk itt fotózgatni, hanem mert meg akartuk várni a 42-es nosztalgia viszonylaton közlekedő öreg villamosok valamelyikét. A balra látható, 1915-ös Ringhoffer kéttengelyest dobta a gép, ezzel mentünk fel Dlabačov végállomásra, ahonnét a jobbra látható, 1929-es gyártásúval jöttünk le. Őszintén szólva nekem a prágai nosztalgiakocsik elég egyformák, és egyformán furcsának tartom az áramszedőjüket is - persze eredetileg rúdáramszedőjük volt, azzal viszont nem közlekedhetnének a mai hálózaton.
És ez itt Dlabačov. Akinek gyanús, hogy ugyanúgy néz ki, mint az egy korábbi oldalamon látott Královka, annak igaza van: mindkét fordulót a közeli stadionok, főleg a világ legnagyobbja, a Strahov-stadion forgalmának ellátására építették, egymástól pár száz méterre. Itt alkalom nyílt mindkét kocsi körbefotózásra, bár a fényviszonyok nem játszottak együtt velünk.
A 2172-es kocsi belseje. Itt is az a csapda, ami minden hosszpados kocsinál: nem könnyű várost nézni belőlük: tekergetni kell a nyakat, ha ki akarsz látni.
Hiába írtam az előbb, hogy egyformának látom a régi prágai villamosokat, ez a kettő azért oldalról feltűnően különbözik (már úgy értve, hogy az előző képpárokon látott és ez).
Viszonylag randomban cikáztunk a belvárosban, amit itt könnyű megtenni, mert - Pesttel ellentétben - valódi hálózatot alkotnak a villamosvonalak. Elrándultunk például a Palackého mosthoz is, lásd balra. Jobbra a híd újvárosi hídfője, a Palackého náměstí.
Balra egy kis kitérő: a Vltava gőzös 1940-ből. Jobbra az Anděl nevű csomópontban vagyunk. Itt mindenképpen el kell mondanom, hogy a jobbra a fák mögött sejthető fehér homlokzat az egykori Ringhoffer/Tatra villamosgyár maradványa (a villamostól balra pedig egy zsinagógát láthatunk).
Szerintem sokan azért szeretnek Prágában villamosokat fotózni, mert sok a monarchia korabeli házakból alkotott térfal, ami szép háttér a villamosoknak - nálunk a legtöbb így beépített útvonalról (belső Üllői út, Rákóczi út, Bajcsy, Baross, Kecskeméti, Király, Nagymező, Báthori, Damjanich, stb) már rég elüldözték a villamosokat. Balra a Rašínovo nábřeľín vagyunk, jobbra pedig Čechův mostnál, ami pont egy hegy tövében fekvő híd felhajtója, és szvsz bizony nem is olyan szép látvány, mint az előbbi, zártan beépített rakpart :)
De ide nem is vaktában jöttünk, hanem megint egy nosztalgiavillamost akartunk elcsípni. Balra: ez még nem az, csak egy T3R.PLF + T3R.P összeállítás - az elülső kocsi festését soha nem fogom megszokni, nekem ez túlságosan ötvenes évek. Jobbra: és erre vártunk - egy Tatra T2R 1958-ből!
Pozsonyban már többször utaztam a típussal, de mégis örültem neki; ez a bukta alakú járgány nagyon bejön nekem, sokkal jobban, mint a T3-as. Pedig műszakilag nincs hatalmas különbség, csak a kivitel valahogy nem annyira "konfekció".
A Náměstí Jana Palachán szálltunk le. Nem akarok népművelni, de vajon hányan tudják, hogy ki volt a tér névadója?
Következő oldal: még több Prága, sínen és vízen