Előző oldal

Hannover a TW6000-es "Banánok" Budapestre érkezése óta kicsit testvére fővárosunknak. Bár eleinte én is kicsit szkeptikus voltam, a használtan vett járművek beváltak, pedig elég sok tulajdonságukat nem használjuk ki.

Hannover

Először is le kell szögezni, hogy Hannoverben 1996 óta nincs villamos. Ekkor állították le az utolsó hagyományos vonalat, azóta csak a hetvenes évek első felétől kezdve épített "Stadtbahn", azaz városi vasút létezik. 1975 óta fokozatosa adták-adják át ezt az újfajta, a mi fogalmaink szerint metró-, HÉV- és villamosüzemet egyesítő hálózatot. Ennek lényege, hogy a belvárosban a forgalmas helyeken három alagútban közlekednek a járatok (illetve egy negyedik bizonyos részei is elkészültek már), akadálymentes eljutást biztosítva az utasoknak. A kevésbé zűrös helyeken viszont már a felszínen haladnak ugyanazok a járművek; hol az út közepén, hol elzárt pályán, de a mi "villamos" fogalmunkhoz képest általában gyorsabban, kihasználva például a forgalmi lámpák befolyásolásának lehetőségét (azaz mindig zöld hullámot kap a tuja). A külvárosokban, és azokon túl aztán HÉV-szerűen haladnak, nagy megállótávolságokkal, sorompókkal biztosított kereszteződéseken át. A rendszer előnye, hogy átszállás nélkül juthatunk el a belvárostól az elővárosokig. Képzeljük el például Pesten, hogy a leendő négyes metró föld alatt megy a Keletiig, ott feljön, zöld hullámban végigrohan a Thökölyn, és már el is érte az újpesti lakótelepet. A végállomás aztán már lehet a Pólus Centernél, vagy akár Fóton is. Kár, hogy nálunk még mindig az "egyik vonal végetér itt, az utas leszáll, átgyalogol a túloldalra, és felszáll a következő vonalra" című dogma szelleme hatja át az ún. szakmát: a Keleti-Újpalota felszíni vezetésű pálya valószínűleg még a körvasút feletti híddal, és minden szükséges szabályzási munkával együtt is olcsóbb lenne, mint a Keleti és a Bosnyák tér közti mélyvezetés, mely ugye továbbra sem oldja meg az újpalotaiak problémáit.

Szállásunk környékén ez volt az egyik legelső, útitémánkhoz kapcsolódó fotólehetőség. Jól látható, hogy ez ugyanaz a járgány, ami nálunk a 3-as, 50-es, 62-es, 69-es villamosvonalakon közlekedik. Csak itt többnyire kettesével (csatolva) járnak.

Az előző, felületes leírással ellentétben persze a belvárosban is van néhány olyan vonal, ahol villamosszerűen mennek, ez a kép például a főpályaudvar előtt készült.

Amióta a járművek tervezőjével kötött szerződés lejárt, már nem csak az eredeti hárs-zöld színben lehet látni őket, hanem színes reklámfestéssel is.

Az előbb látott pályán busz is jár, például ezek a szerintem elég csúnya Mercedes Citaro-k.

A vonalak a felszínen elágaznak és összekapcsolódnak. Ez itt például egy "villamos-kőrönd", mely arra jó, hogy a kereszteződésben az összes irányból az összes többire rá lehessen fordulni - de természetesen arra is, hogy szükség esetén visszaforduljanak a járművek.

Vonatkereszteződés: balról Ícé érkezik :-)

Az eddigi képeken, mint ezen is, normális villamosmegállókat láthattunk. Ez a Pesten jól ismert "kapaszkodjunk fel szépen a villamosra" című helyzethez vezet. Ez korántsem optimális, bár érdekes módon ők együtt tudnak ezzel élni.

Az igazán hatásos megoldás az ajtó küszöbmagasságával azonos magasságú peronok építése. Stuttgarttal ellentétben ezt itt nem erőltetik annyira belvárosias környezetben, viszont a külvárosban azért lehet ilyennel találkozni. Az is látható, hogy nem tömör vasbetonból emelnek erődszerű megállókat, hanem fémszerkezetre helyezik el a beton járólapokat. Ezt még feldobják egy kis díszfallal, padokkal, és meglehetősen magas komfortértékű megállót kapnak. A hannoverieknek 88 ilyen kényelmes megállójuk van.

Persze (mifelénk) a tömegközlekedés csúcsa a földalatti vasút. Ez itt a képen egy ilyennek a megállója (Kröpcke). Akár valahol az Üllői út alatt is lehetne. És mindjárt jön a metró...

... ami ugyanaz a "villamos", ami nálunk a Nagy Lajos király útján riogatja a nyugdíjasokat és mozgássérülteket!

A városi vasút három alagút-szakaszán összesen 19 földalatti állomás van (ez itt éppen a Christuskirche). Különösen az előbb látott Kröpcke érdekes, mert itt a három vonal keresztezi egymást, kis szintkülönbségekkel, tehát elkerülve a nálunk a Deák téren tanulmányozható "gyalogoljunk a föld alatt" túramozgalmat.

Tessék beszállni! Ugye, hogy nem kényelmetlenebb, mint egy alacsonypadlós villamos vagy busz?

Glocksee kocsiszín

Wolfgang Mönch barátunk elvitt minket néhány remizbe is, hogy lefotózgassuk a mi 6000-eseinkkel (a BKV 1500-as sorozatával) azonos ívású zöld kígyókat. A típus ugyanis több alsorozatra oszlik: az első százat a DÜWAG építette, a maradékot a helyi (alsó-szászországi) LHB. Mi az első százból annak idején 76-ot vettünk meg. Most meg lehetne a többit is, de ezen sorok írásakor még nem tudni, mi lesz belőle.

A Glocksee remiz tárolóudvara. Néhányan biztos emlékeznek, hogy a TW6000-esek Pestre érkezésekor a próbakocsikon néha ennek a remiznek a nevét lehetett olvasni.

Az ÜSTRA a kilencvenes évek második felében a TW6000-esek helyett egy új típust kezdett beszerezni, az LHB TW2000-esét. Ennek első változata (Typ I) mind a két végén rendelkezik vezetőállással, ezek a 2000-es pályaszámcsoportot kapták, a második (Typ II) viszont csak egy vezetőállásos - a másik végén a modern nagyvasúti kocsikhoz hasonló átjáró gumiharmónika van, melynek segítségével két ilyen kocsi ("fenékkel" egymás felé) össze tud egy egységgé állni. Ezen a képen az egység meg van bontva, így  látható az átjáró a két kocsi közt.

De most egyelőre foglalkozzunk a 6000-esekkel! A képen a legelső szériakocsi, a 6001-es látható. Előző nap még forgalomban is láttuk a 9-es vonalon.

A 6013-as. Wolfgang szerint a DÜWAG gyártmányú kocsik megbízhatóbbak, mint az LHB-sek.

A 6060-as.

Ez ugyan LHB, de azért a festése miatt érdekes: ez az első atombomba ledobásának évfordulójára emlékeztető "Hiroshima-Bahn".

A hozzácsatolt kocsi is szép színes, bár ez már kereskedelmi hirdetés. A németek egyébként az ilyen tarka festést "Poplackierung"-nak hívják.

A 6137-es egy (szerintem) kevésbé jól sikerült "teljes-reklámmal".

A 6148-as valami olyan színben, amit én a színtévesztésem miatt másnak látok, mint amilyen a valóságban. Állítólag :)

A 6023 a kocsi oldalára festett fehér csíkba ragasztott reklámokkal. Ez az eredeti "dizájn".

(Persze ezt is lehet rosszul használni...)

A 6083-as kísérleti darab volt: a középső ajtajából kiszedték a középső kapaszkodót, hogy babakocsival könnyebben fel lehessen szállni rá.

TW6000-esek egymás közt...

Persze a munkakocsikat is le kellett fotóznom: ez például egy DÜWAG-forgóvázakra épített sínszállító kocsi.

A 805-ös hótolót egy régi villamos alvázára építették. Színezése miatt jellegzetesen kitűnik a zöld kocsik közül.

A 823-as, hasonló eredetű járgányt sószórásra használják. Bár gondolom ma már nem sót szórnak, hanem valami környezetbarátabb síkosságmentesítőt...

Következő oldal: Hollandiából érkezett, adott esetben Budapestnek eladható kocsik, nosztalgiák...