Városi és nemvárosi közlekedés
Prágai tavasz, 2012
Click here for the English version / Hier geht's zur deutschsprachigen Version
Legutóbb 2002-ben jártam a cseh fővárosban, és már jó ideje terveztem az újabb látogatást. Nem a villamosok miatt: egyszerűen turistáskodni és romantikázni akartam Mariannommal. Tíz éve a múzeumokon volt a hangsúly (a műszaki múzeum, és a csodálatos Kbely-i gyűjtemény formájában), most azért kicsit több tuját terveztem bele a programba :)
A megérkezés estéje hagyományos turistás csavargással* és knédlizabálással telt, villamosok csak videó formájában kerültek megörökítésre, ezeket az oldal végén lehet majd látni. Az első fényképek másnap reggel készültek. Baloldalt az I. P. Pavlova metróállomás környékét láthatjuk, jobbra pedig a Karlovo náměstít, egy beparkoló autó okozta forgalmi fennakadás keretében.
*Ez persze csak részben igaz, mert napijegyet venni is kaland volt Pankrác metrómegállónál. Csak papírpénzünk volt, az automata viszont csak fémet fogadott el (tiszta BKV, ha engem kérdeztek). Nyitva volt a forgalmi ügyelet ablaka, egy fickó bámulta a monitorokat bent, de nem nagyon akart észrevenni, pedig logikusnak tűnt, hogy őt kérdezze meg az ember, hogy hol van árusítóhely, esetleg ő árul-e jegyet. Kapcsolatfelvételi próbálkozásaim a please-bitte-prosim vonalon kudarcba fulladtak: a fickó kurta "no! no!" (mielőtt a csehül tudók nekem esnek: nem "ano"-t mondott:) vakkantások után megpróbálta eljátszani, hogy a világ legérdekesebb ipari kamerás monitorjai vannak előtte, nehogy velem kelljen foglalkoznia. Ennyit arról, hogy turisztikailag, nyelvtudásilag előrébb vannak :-/ Az aluljáróban nem találtunk jegyárust, de a megálló mellett ott volt egy bevásárlóközpont, nagy gond nem lehet! Bemegyünk, pár tíz méter után ott egy dohánybolt. Az eladólány beszélt angolul, de nekik csak vonal (órás) jegyeik voltak, napijegyük nem. Kár, de legalább a papírpénzt felváltotta fémpénzre, jó lesz az automatába! És itt jött a második pofon: AZ AUTOMATA NEM ADOTT VISSZA! Vagy pont annyit dobsz be, mint a napijegy ára, vagy mehetsz a fenébe. Na, vissza a trafikba, még apróbbra váltottuk a pénzünket. Az automata így már adott nekünk jegyet... alig tartott tovább tíz percnél, és csak kicsit kellett rohangászni. A helyi közlekedési vállalat gargalizáljon sünnel!
Na, de vissza másnap reggelre: a Karlovo náměstínél dugó, az emberek elindultak gyalog, én meg kiélveztem a spontán járműparádét. Pótlóbusz nem volt. Ezeken a képeken egy alacsonypadlós középrésszel ellátott KT8-ast, azaz KT8D5.RN2P-t látunk, illetve egy ©koda 15T-t. Mire elértünk az első sarokig, a fennakadásnak vége lett, de ha már elindultunk, gyalog mentünk tovább.
Első videóm ezzel a torlódással indít. Sok magyarázatot nem fűznék hozzá, hiszen végig feliratozva van.
Még mindig a Karlovo náměstí sarkán vagyunk. Balra egy T3SUCS szerelvényt láthatunk; ezeket a kocsikat a nyolcvanas években építették, de érdekes módon (vélhetően spórolásból) nem szaggatóval, hanem a T3 eredeti, akcelerátororos villamosberendezésével. Jobboldalt a már említett, utólag alacsonypadlós középrésszel ellátott csuklós, a KT8D5.RN2P egy példánya látható.
Balra: ©koda 15T hátulról. Később még előről is fogjuk látni, körülbelül onnan is ugyanígy néz ki :) Jobbra: T3R.P a Moldva mentén, a Masarykovo nábřeľín. Ez a típus az imént látott T3SUCS-vel ellentétben régi T3-asok felújítása - az elöl látható kocsi például 1974-es, amit 2006-ban szaggatóval modernizáltak.
És ha már "gömbölyű Tatrák": technikailag a prágai járműállomány nem kiemelkedően korszerű - egy dolog különbözteti meg a pestitől: tisztességesen karban van tartva. Ettől még a T3-asokat én speciel nyomasztó belső terű, nem túl kényelmes ülésű szockó dobozoknak látom, magas padlóval, kis ablakokkal és hangosan pukkogó vonali kontaktorral, de annyira lapos kerekűvel nem találkoztunk, mint az a Ganz csuklós volt, amivel hazajövetelünk után a 47-esen találkoztunk.
A Náměstí Jana Palacha T3R.P szerelvénnyel. Jobboldalt körülbelül 150 méterrel vagyunk arrébb, a Mánesův moston, a háttérben a Hradzsin, az előtérben pedig egy másik T3R.P szerelvény.
Újabb kétszáz méter múlva: a Malostranská megálló előtti elágazás. A Tatrák ezt jól vették, de az alacsonypadlósok érdekes hangokat bírtak kiadni, ahogy áthaladtak a váltókon és felkanyarodtak a hídra. Balra egy T3R.P, jobbra egy T3SU szerelvény. A kettő közti legnagyobb vizuális különbség a viszonylattábla, ami a felújított kocsiknál kijelző, a fel nem újítottakon pedig felül számtábla, alul a műszerfal elé bedobált úticél-tábla. Nem valami kifinomult, bár kétségtelenül működik :)
T3-asok mozgásban.
A Letenskán, a Malostranské náměstítől egy kőhajításnyira van a közlekedésbarátok egyik kedvenc fotótémája, a régi ház földszintjén fonódva átbújó villamos. Egyik oldalról csilli-villi, a másikon hámlik a vakolat, más színnel van felülfestve a falfirka, stb.
A Valdątejnská zahrada (a Wallenstein-palota kertje) belülről gyönyörű, a kerítését/hátsó falát viszont nem díszítették túl :) Jobbra: ismét a Malostranská, jó sok gombölyű Tatrával.
Balra: T3R.P szerelvény a Náměstí Kinskýchen, jobbra: egy felújított Tatra belseje. Szerintem körülbelül akkora a különbség, mint a Skoda 120GLS volt a Skoda 105-ösök után :)
Prágában - ahogy Budapesten is - a hatvanas évektől kezdve egy rakás lakótelep épült fel a város szélén. Ezek egy része a cseh főváros fekvése miatt fennsíkokon, domboldalon-dombtetőn fekszik, a közlekedésüket pedig villamossal vagy buszokkal oldották meg, melyek a metróra hordtak rá. Eddig a történet meglehetősen hasonlít a budapestire (bár Budapesten a nagy lakótelep-építések kapcsán inkább megszüntették a villamosokat, mint építették őket, lásd Pesterzsébet és Újpest) A rendszerváltás óta azonban odakint nem állt meg a közlekedésfejlesztés, és voltak városrészek, melyek végre metrót kaptak. Mások pedig villamost. De nem a rossz pályán lassan csoszogót, ahogy a budapesti külvárosokból ismerjük őket, hanem ilyet:
A Hlubočepy - Barrandov szakaszt a belvárosból érkező vonalak hosszabbításaként 2003-ban nyitották meg, a közlekedésszervezés mellett az építészeti kialakításra is odafigyelve. A villamos a Moldva mellől egy hétszáz méteres viadukton emelkedik fel a fennsíkra, ahol a filmstúdiójáról ismert Barrandov városrész fekszik. Egy darabig a már korábban meglevő gyorsforgalmi út mellett halad, aztán bekanyarodik a lakótelep egyik főutcája alá egy rövid alagúton, majd egy másikon a lakótelep másik oldalára vált, ahol füvesített, hangfogó fallal leválasztott pályán halad a végállomásig:
Szerintem a vonal építészeti részét kicsit túltervezték (űrállomás jellegű megállók, például). Még nincs tíz éves, de máris öregszik, olyan csehszlovákosan viccesen. Ezzel együtt az építészet legalább nem ment a funkcionalitás rovására (mint mondjuk a Szent Gellért téren, amit úgy megterveztek az íves úttal és a szálloda előtti díszkúttal, hogy csak lassan lehet autóval áthajtani rajta, a villamosmegállónak meg alig jutott hely), megpróbáltak többet adni az embereknek sima esőbeállóknál, a villamos haladását pedig jelentősen gyorsították a szintbeli kereszteződések kerülésével. Az eredmény pedig az, hogy az itteni végállomásról átszállás nélkül 26 perc alatt bent lehet az ember a Malostranské náměstí-n, vagy 28 perc alatt a Vencel téren, azaz a legbelsőbb belvárosban. Mert végül is a tömegközlekedés nem a presztizsről szól, hanem arról, hogy a városban élőknek könnyebb legyen az élete. Ha emellett még olyan panoráma is adódik, mint a villamosviaduktról a város felé nézve, csak még jobb :)
Balra: T3R.P-szerelvény közvetlenül Sídliątě Barrandov végállomás előtt. Jobbra: ismét a Náměstí Kinských, ezúttal egy T6A5 szerelvénnyel. Nekem egyébként valamiért ezek a kocka-Tatrák tetszettek a legjobban a felhozatalból, pedig annyira azért nem hasonlítanak a mi T5C5-inkre (16-17 évvel fiatalabbak is).
És egy emlék: 1987-ben jártam először Prágában, és kicsit csalódott voltam, hogy bár a metróik olyanok voltak, mint a mieink, illetve a buszaik nagy része is Ikarus volt, Tatrából csak gömbölyűt láttam. Aztán amikor az utolsó napon elindultunk Drezda felé, valami kocsiszín-szerűség előtt hirtelen felbukkant egy szögletes is. Nem teljesen olyan volt, mint a miénk, mindenesetre azóta se tudom, hogy vajon egy külföldre szánt KT4-est láttam próbázni, esetleg valami más tesztkocsit.
A Masarykovo nádraľí előtt fotóztam ezt a szólóban közlekedő T3SUCS-t (balra), illetve ez a reptéri buszt (jobbra).
A Náměstí Republiky csak pár száz méterrel van arrébb, de hálásabb fotóhelyszín... lehetett volna, ha nem gyalogolnak-bicikliznek bele állandóan a képbe :) Azért egy kicsit így is sikerült kattogtatnom: baloldalt egy T3R.PLF + T3R.P szerelvényt látunk, itt az első kocsi gyakorlatilag egy új építésű T3-as, alacsony középrésszel. Őszintén szólva viccesnek találom, hogy a XXI. században még T3 alapon építenek bármit. Valamiért futásilag se voltam oda tőlük: hangosnak tűntek. De lehet, hogy csak én fogtam ki pont két rossz példány belőlük, hiszen elvileg nem kellene nagyon másképp futniuk, mint a hagyományos T3-asoknak. Jobbra: valamilyen SOR gyártmányú csuklósbusz, csak hogy ilyen is legyen az oldalon.
És ismét T6A5 szerelvények. Nem tudom, milyen szaggató van bennük, de fékezéskor mintha minden tengelyre külön "zenélne", legalábbis nem egységes, hanem többszólamú nyivákolást csapott többször is. Nem annyira vicces, mint a miskolci KT8D5-ösök "videójátékos" fékhangja, de azért majdnem :)
Prága utcái (na jó... legalábbis egy pár közülük) a villamosból nézve.
Az utóbbi évtizedben Prága is az alacsonypadlósítás útjára lépett. Szerintem nem a leglogikusabb utat választották, de ők tudják...
T3R.PLF - papíron utólag alacsonypadlósított T3-as - Petřiny végállomásnál (balra) és a Malostranské náměstín (jobbra). Csak nekem jut erről a festésről az Úttörővasút Mk49-es mozdonya az eszembe?
Az alacsonypadlós rész nem túl nagy, az utastérben a három plusz lépcső se túl kényelmes... szerintem. A kocsik hosszabbak a sima T3-asnál; lehet, hogy a forgócsaptávhoz is hozzányúltak, azért éreztem hangosabbnak-zötyögősebbnek őket? Egyébként a biztonság kedvéért szögezzük le, hogy ezek nem régi kocsik "megbuherálva", hanem teljesen új gyártású kasztnik, és bár egy weboldalon azt olvastam, hogy a forgóvázak maradtak a régiek, igazából nem vagyok biztos ebben.
Persze ugyanebben az időben mással is megpróbálkozott a város: bevásárolt a ©koda 14T típusjelzésű multicsuklós villamosaiból. Ez szerintem még rosszabb ötlet volt: ezek a kocsik szűkek, a szembeülések abszolút nem praktikusak, a futásuk rossz, és összességében néha majdnem olyan hangosan csörömpölnek, mint a mi Ganz csuklósaink. Csak ezek még szinte bejáratós kocsik!
A 14T sikertelenségét gyártó és vevő egyaránt érezhette, mert további sorozatok lehívása helyett egy újabb típust, a 15T-t, márkanevén a "ForCity"-t vásárolták meg, elég bátor módon rögtön nagyobb mennyiséget megrendelve. A 15T technikailag nem hasonlítható más alacsonypadlósokhoz: a három kocsirész négy excentrikus/több csatlakozási pontú forgóvázon nyugszik, melyekben a hajtást kerékagymotorok végzik. A forgóvázak forgásához hely kell, ezért a két középső forgóváznál a jobb oldali képen látható módon beszűkül az utastér.
Érdekes hangokat bírt ívekben kiadni, például ahogy lekanyarodik az első snitt végefelé a hídról... de az elején, ahogy felkanyarodik a hídra, és közben áthalad a váltókon, ott is vannak egyfajta zajok :)
A kisföldalattinkhoz hasonlóan a vezetőfülke, illetve a hátsó vezetőfülke helyén levő üléscsoport a forgóvázak felett van, ezért itt szintén nem kevés hely van elvéve az utastérből (lásd jobbra). Vizuálisan érdekes, hogy ezek a forgóvázak se a középpontuknál forognak, hanem a kocsi belseje felé van eltolva a királycsap, így ívben látványosabban kisöpörnek oldalra, mint az átlagos járművek forgóvázai.
Ami érdekes, hogy a kerékagymotoroknál hiányzik a mechanikus áttétel (hajtás), emiatt kevesebb a "motorhang", ami igazából a hajtás hangja szokott lenni. A megoldást más gyártók azért kerülik, ha lehet (azért más is csinált már ilyet, de nem terjedt el), mert a motor így rugózatlanul ül a kerekeken, ez pedig a pálya gyorsabb elhasználódásához vezethet (nagyobb rugózatlan tömeg). Persze csak pár év után derül ki, hogy ez konkrétan mit is jelent.
Prága belvárosában úgy éreztem, hogy nem nagyon van olyan, hogy forgalomcsillapítás. Az autópályabevezető (átvezető) kétszer három sávon a legbelsőbb belvároson megy át, megérkezésünkkor alkalmunk volt rögtön kétszer is végigállni a délutáni dugót rajta. Mindezen túl a belváros utcáin sincs igazán leválasztva a villamos a közútról, úgyhogy sok helyütt ha az autók lassan mennek, akkor a villamosok is lassan fognak menni, a kereszteződéseknél meg egymást tartják fel.
A Národní divadlónál mondjuk pont a villamosok tartották fel a közlekedés többi résztvevőjét: minden lámpaváltásnál több tuja ment át minden irányon, ha pedig kanyarodni kellett, akkor különösen nehéz volt a helyzet, mert a folyópartról bekanyarodó irány váltója elromlott, így a vezetőknek ki kellett szállniuk, és kézzel állítaniuk.
Még egy pillantás az erős K.u.K. kinézettel rendelkező Národníba. Elől a 7001-es pályaszámú T3SU látható... de mi az mögötte? Jessz! Egy felsővezetékes kocsi, aminek valamiért nem a szokásos LIAZ "arca" van, hanem Karosa buszos. Valaki nem tudja, milyen szerzet ez? Valószínűleg Skoda/LIAZ, de miért más a fülkéje?
Egy kis délutáni csúcs, autókat akadályozó villamosokkal, a másik villamosokat akadályozó villamosokkal, és néha villamost akadályozó autókkal...
Sajnos március közepén még nem lehet végtelen sokáig fotózgatni, hiszen hamar lemegy a nap, és amikor fent van, akkor is elég lapos szögben süt, úgyhogy ezek csak ilyen vaktában lövések: baloldalt Praha-Dejvice vasútállomásának eleje. Furcsa volt a régi házak közt szintben húzódó síneket és sorompós átjárót látni! Jobbra: egy Skoda-csoda a Národní třídánál.
A prágai metró állomásaitól nem tudtam hasraesni, de a járműállományt és a pályát sokkal jobban rendben tartják, mint itt. A C vonalon találkoztam a talán legnormálisabb metrószerelvényekkel, amit valaha láttam, a Siemens-ADtranz M1-esekkel. A többi vonalon a mi "feketefejűinkhez" hasonló, de igen combosan modernizált 81-71M szerelvények közlekednek. Kívülről se koszos rozsdatemetők, mint az otthoniak, bentről meg meg se mondaná az ember, hogy mi volt a kiindulási alap! A baloldali képen egy ilyen szerelvény áll Depo Hostivař végállomáson, a másik kép egy kocsi belsejét mutatja. Akár a mi metrókocsijaink is kinézhetnének így... de nem teszik :(
A Masarykovo nádraľíra, azaz a Masaryk pályudvarra csak azért mentem be, mert abban reménykedtem, hogy az itt végállomásozó S-Bahn vonatok (ők Eskónak hívják, mi maximum álmainkban hívhatjuk bárminek is a budapestit) közt lesz alacsonypadlós Bzmot. És volt. Jó, igazából nem Bz-kről van szó, hanem cseh(szlovák) eredetijükről, a 810-es sorozatról, melyekből néhány éve motor+vezérlőpót szerelvényeket építettek, a kocsik közt átjáróval, a pótban (mellékben) alacsonypadlós szekcióval. Utazni nem tudtunk vele, így nem derült ki, hogy ez is inkább csak érdekes kísérlet, mint a szombathely iker-Bz átépítés, vagy tényleg jó ötlet, mindenesetre vicces jószágnak tűnik. Szépnek azért nem :)
"Ha már arra jártam" alapon este is lencsevégre került pár villamos a belvárosban. Sok kommentár nem kell hozzá, mert ott van a képernyőn. A bevezető snittet az utánfutós villamossal sajnos nem tudtam überelni - ez volt az első videóm Prágában, indításnak jó volt :)
És itt a vége, fuss el véle!