életképek
vasút itthon
közelről
|
||||||||||
KCSV7-k kicsit közelebbről
A budapesti villamos kocsiállomány fiatalítására, korszerűsítésére a kilencvenes években többször is történtek próbálkozások: az UV-k csak alacsonyabb szintű felújítást kapva lettek MUV-ok, de néhány ICS-t már jóval alaposabban szétkaptak 1997 és 99 között. Ezek a kocsik tirisztoros vezérléssel, visszatápláló fékezéssel, egyéni ajtónyitással, temperáló utastérfűtéssel és egyéb kényelmi berendezésekkel is fel lettek szerelve. Mintegy mellesleg az egész kocsiszekrényt is lebontották (a szerkezetet meg kellett erősíteni a tetőre szerelt új berendezések miatt), tehát tulajdonképpen a régi vázra egy új villamost építettek. Az eredmény látványosra sikerült, sokkal korszerűbb jármű érzetét kelti a belső tér (bár egyes elektromos berendezések utastérbe beépítése miatt a hely kisebb lett, és bizony a tirisztoros szaggató is csúnyán bezavarja az utastájékoztató hangosítórendszerét). Kívülről nem ennyire egyértelmű a dolog: a homlokfali szellőzőrács eltüntetésével valahogy "tompább" lett a kinézete, és a tetőn elhelyezett elektromos rendszereket takaró lemezek miatt aránytalanul magasnak tűnik a kocsiszekrény. A KCSV típusjelzés egyébként a "Korszerűsített Csuklós Villamos" rövidítése, a 7-es sorszám pedig annak szól, hogy a Debrecennek gyártott új Ganz villamosok a hat tengely miatt a KCSV6 jelzést kapták (a KCSV itt "Közúti Csuklós Villamos" vagy "Korszerű Csuklós Villamos" - ki tudja ezt pontosan!), a 6 után pedig a 7 jön... A fentebbi képen egyébként a 1347-es látható, melynek típusjelzése KCSV7A, ugyanis a közelmúltban az eredeti olasz GTO elektronikát kicserélték magyar gyártmányú IGBT-s vezérlésre. A belső tér világos, átlátható, a burkolat formáit korszerűsítették az ICS-hez képest, ez különösen a csuklórésznél látványos. Feltűnő még a FOK-GYEM gyártmányú utastájékoztató berendezés. Jobboldalt az ajtó előtt a már említett utastérbe belógó szerelvénydoboz látható, melyet a köznyelv "pelenkázóasztalnak" keresztelt el. A vezetőfülke. A kontroller helyett botkormányos vezérlést építettek be: a baloldali konzol bal szélén a menetirányváltó látható, közte a vezérlést aktivizáló kulcs, a nagy kar tőle jobbra pedig a menetszabályozó: előre tolva gyorsul a villamos, hátrahúzva fékez. A műszerfal bal szélén a FOK-GYEM konzolja látható, utána a gyengeáramú elektromos rész feszültségmérője, illetve a kilométeróra következik. Jobboldalt a fedélzeti számítógép kezelőfelülete lóg be. Ereszkedjünk le a vizsgálóaknába! A forgóvázak és a motorok nem változtak az ICS-hez képest. Ez itt egy nem hajtott forgóváz, baloldalt a közelebbi tengelyt fékező tárcsafék, és az azt vezérlő szerkezet látható. A hajtás nélküli forgóvázak fékezése a Ganz csuklóson eredetileg tisztán szolenoidos volt: a féküzemmódba kapcsolt motorok a másik két forgóvázon áramot termelnek, és ez az áram húzza be itt a fékeket. A KCSV7-nél ezen annyiban változtattak, hogy a kapcsolat nem közvetlen: egy külön vezérlés dönti el a sebességtől függően, hogy milyen fék aktivizálódik, azaz a fékáram termelődése nem húzza be automatikusan a nem hajtott forgóváz fékjét. Ezekben a dobozokban helyezkedik el a vezérlés, illetve egyéb elektronikai részek (érdemes megfigyelni a hűtőbordákat!). A fékellenállások (mielőtt valaki összezavarodik: visszatápláló fékezés esetén is szükség van fékellenállásokra, például akkor, amikor a hálózat nem alkalmas a visszatáplálásra, vagy vészfékez a kocsi!) és a tirisztoros szaggató a tetőn helyezkedik el. A kocsi eleje felől az első forgóváz felé nézve: a kép közepétől balra az alvázra függesztett motor látható, melyhez előről vezetik a hűtésül szolgáló levegőt. Kétoldalt az első ajtópár lépcsői láthatók alulról. A motor egy fékezhető kardán-áttétellel hajtja a forgóváz tengelyét (a két tengelyre két motor jut), ennek egyik csuklója látható ezen a képen felül, alatta a fékdob, balra az azt mozgató rugóerőtárolós (RET) szerkezet, alatta pedig a motor. Ugyanez a környék előre nézve: látható az ütköző rögzítése, illetve a pályacsengő. A képsorozatot a homokszóró csövével fejezem be. A keréktől balra (azaz hátra) a sínfék tuskója is látható.
© Varga
Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon
található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra |
||||||||||