Bevezető Tartalom Újdonságok English version Deutsche Version Budapest elvesztett sínei
 

 

életképek
építkezések
kocsiszínek
különmenetek
bemutatók

belföld
külföld

vasút itthon
vasút külföldön
keskeny nyomtávon

elvesztett sín
régi képek

közelről
múzeumok
emlékek
jegyek
hajók
egyéb

youtube

a készítőről
levél írása

énblog

   
 
    KCSV7-k kicsit közelebbről

    A budapesti villamos kocsiállomány fiatalítására, korszerűsítésére a kilencvenes években többször is történtek próbálkozások: az UV-k csak alacsonyabb szintű felújítást kapva lettek MUV-ok, de néhány ICS-t már jóval alaposabban szétkaptak 1997 és 99 között. Ezek a kocsik tirisztoros vezérléssel, visszatápláló fékezéssel, egyéni ajtónyitással, temperáló utastérfűtéssel és egyéb kényelmi berendezésekkel is fel lettek szerelve. Mintegy mellesleg az egész kocsiszekrényt is lebontották (a szerkezetet meg kellett erősíteni a tetőre szerelt új berendezések miatt), tehát tulajdonképpen a régi vázra egy új villamost építettek.


    A 1347-es KCSV a Hungária kocsiszínből jövet a Sport utcában

    Az eredmény látványosra sikerült, sokkal korszerűbb jármű érzetét kelti a belső tér (bár egyes elektromos berendezések utastérbe beépítése miatt a hely kisebb lett, és bizony a tirisztoros szaggató is csúnyán bezavarja az utastájékoztató hangosítórendszerét). Kívülről nem ennyire egyértelmű a dolog: a homlokfali szellőzőrács eltüntetésével valahogy "tompább" lett a kinézete, és a tetőn elhelyezett elektromos rendszereket takaró lemezek miatt aránytalanul magasnak tűnik a kocsiszekrény. A KCSV típusjelzés egyébként a "Korszerűsített Csuklós Villamos" rövidítése, a 7-es sorszám pedig annak szól, hogy a Debrecennek gyártott új Ganz villamosok a hat tengely miatt a KCSV6 jelzést kapták (a KCSV itt "Közúti Csuklós Villamos" vagy "Korszerű Csuklós Villamos" - ki tudja ezt pontosan!), a 6 után pedig a 7 jön... A fentebbi képen egyébként a 1347-es látható, melynek típusjelzése KCSV7A, ugyanis a közelmúltban az eredeti olasz GTO elektronikát kicserélték magyar gyártmányú IGBT-s vezérlésre.

    A belső tér világos, átlátható, a burkolat formáit korszerűsítették az ICS-hez képest, ez különösen a csuklórésznél látványos. Feltűnő még a FOK-GYEM gyártmányú utastájékoztató berendezés. Jobboldalt az ajtó előtt a már említett utastérbe belógó szerelvénydoboz látható, melyet a köznyelv "pelenkázóasztalnak" keresztelt el.

    A vezetőfülke. A kontroller helyett botkormányos vezérlést építettek be: a baloldali konzol bal szélén a menetirányváltó látható, közte a vezérlést aktivizáló kulcs, a nagy kar tőle jobbra pedig a menetszabályozó: előre tolva gyorsul a villamos, hátrahúzva fékez. A műszerfal bal szélén a FOK-GYEM konzolja látható, utána a gyengeáramú elektromos rész feszültségmérője, illetve a kilométeróra következik. Jobboldalt a fedélzeti számítógép kezelőfelülete lóg be.

    Ereszkedjünk le a vizsgálóaknába! A forgóvázak és a motorok nem változtak az ICS-hez képest. Ez itt egy nem hajtott forgóváz, baloldalt a közelebbi tengelyt fékező tárcsafék, és az azt vezérlő szerkezet látható. A hajtás nélküli forgóvázak fékezése a Ganz csuklóson eredetileg tisztán szolenoidos volt: a féküzemmódba kapcsolt motorok a másik két forgóvázon áramot termelnek, és ez az áram húzza be itt a fékeket. A KCSV7-nél ezen annyiban változtattak, hogy a kapcsolat nem közvetlen: egy külön vezérlés dönti el a sebességtől függően, hogy milyen fék aktivizálódik, azaz a fékáram termelődése nem húzza be automatikusan a nem hajtott forgóváz fékjét.

    Ezekben a dobozokban helyezkedik el a vezérlés, illetve egyéb elektronikai részek (érdemes megfigyelni a hűtőbordákat!). A fékellenállások (mielőtt valaki összezavarodik: visszatápláló fékezés esetén is szükség van fékellenállásokra, például akkor, amikor a hálózat nem alkalmas a visszatáplálásra, vagy vészfékez a kocsi!) és a tirisztoros szaggató a tetőn helyezkedik el.

    A kocsi eleje felől az első forgóváz felé nézve: a kép közepétől balra az alvázra függesztett motor látható, melyhez előről vezetik a hűtésül szolgáló levegőt. Kétoldalt az első ajtópár lépcsői láthatók alulról.

    A motor egy fékezhető kardán-áttétellel hajtja a forgóváz tengelyét (a két tengelyre két motor jut), ennek egyik csuklója látható ezen a képen felül, alatta a fékdob, balra az azt mozgató rugóerőtárolós (RET) szerkezet, alatta pedig a motor.

    Ugyanez a környék előre nézve: látható az ütköző rögzítése, illetve a pályacsengő.

    A képsorozatot a homokszóró csövével fejezem be. A keréktől balra (azaz hátra) a sínfék tuskója is látható.


© Varga Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!

Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra