bevezető |
||||||||||
Elvesztett belvárosi viszonylatok:
A régi 2-es villamos Ha ma a 2-es villamos nevét kiejtjük, a pesti Dunaparton száguldó kocsik jutnak eszünkbe, pedig ez nem az első olyan villamosvonal, mely ezen a számon volt jegyezve. Ha megnézünk egy második világháború előtti BSzKRt menetrendet, egy egészen hihetetlen útvonal leírását találjuk meg a 2-es szám alatt. A járat a Keleti pályaudvar mellől, a Festetich utcából indult, majd a következő útvonalon jutott el a Dózsa György úti MÁV aluljáró angyalföldi oldalához: Mosonyi utca-Légszesz utca-Köztársaság tér-Bezerédi utca-Kiss József utca-Népszínház utca-Somogyi Béla utca-Stáhly utca-Gyulai Pál utca-Nyár utca-Klauzál tér-Csányi utca-Nagymező utca-Báthory utca-Kossuth tér-Balassi Bálint utca-Pozsonyi út-Újpesti rakpart-Dráva utca-Dózsa György út. Még leírni is sok, pedig a menetidő "csak" 38 perc volt! Visszafele nem teljesen ugyanez volt az útvonal: Dózsa György út-Dráva utca-Újpesti rakpart-Balassi Bálint utca-Kossuth tér-Báthory utca-Hold utca-Kálmán utca-Nagymező utca-Király utca-Akácfa utca-Dob utca-Klauzál tér-Klauzál utca-Népszínház utca-Kiss József utca-Bezerédi utca-Köztársaság tér-Légszesz utca-Mosonyi utca-Festetich utca. Első olvasásra biztos nehéz felfogni, hogy merre is van mindez, ezért rajzoltam a baloldalon látható, korábbról származó (ezért nem a BSzKRt korabeli vágányállapotokat ábrázoló) térképbe az útvonalat. Csupa cikk-cakk, kanyar az egész vonal, az ember kiskorában rajzol ilyeneket, de ez tényleg létezett! Természetesen nem egy csapásra jött létre ez a vonalvezetés: a BVVV 1911-ben építette belső-erzsébetvárosi vonalát a Népszínház (ma Blaha Lujza tér) és a Király utca között. A Stáhly utca-Gyulay Pál utca-Nyár utca-Klauzál tér-Csányi utcai vágányok a terézvárosi vonalakal teremtettek összeköttetést, azaz megvolt az elméleti lehetősége mind az észak felé, a Városligetbe, mind nyugatra, a Dunapartra vezetésnek. A cég ebből utóbbit preferálta. Ha valaki most besétálja a környéket, láthatja, hogy igen szűk belvárosi utcákról van szó, ez akkor se volt másképpen: a két irány vágányai több helyütt se fértek el egymás mellett, ezért a villamos az Akácfa utca-Dob utca-Klauzál utca altarnatív útvonalon tért vissza a Rókus kórház melletti végállomáshoz. A szakaszt 1911. október 27-én helyezték üzembe, a BVVV mellékutcai (a Kiskörutat és a Rákóczi utat elkerülő) versenyvonalaként, a BKVT említett helyeken futó viszonylatainak konkurenciájaként. (Ismét fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a jobboldali térkép később készült, bár ennél a résznél nincs különösebb jelentősége, hogy már a BSzKRt idejéből származik, mivel a vonalvezetés megmaradt) Közben már épült a Keleti pályaudvarhoz vezető szakasz is: a sínek az új köztemetői villamos vágányán haladtak keletre, és a Kiss József (akkor még Aggteleki) utcánál fordultak le a Népszínház utcáról. Nem sokáig haladtak itt, mert aztán ismét északkeletre kanyarodtak, a Bezerédi utcába. A piacterületből városi sétatérré változott Köztársaság tér mellett haladva a villamos a Légszesz utcán át érkezett meg a Fiumei (Köztemetői) úthoz. Ezt a szakaszt 1911. decemberében adták át. Ezzel tulajdonképpen kialakult a villamos önálló útvonala, hiszen az északnyugati végen már meglevő vonalszakaszok felhasználásával találtak másik végállomást. Ezek a szakaszok a Városliget és a Dunapart közti (Nagymező utca, Báthory utca) és dunaparti (Kossuth tér-Balassi utca) viszonylatok által voltak korábban használva, és a Lipót körútig vezettek. A belvárosi vonalvezetésnek természetesen több hátulütője is volt, például a szűk ívek miatt csak kisebb kocsikat lehetett ide tenni. Elakadások és balesetek is gyakran voltak a járda mellett futó vágányokból kifolyólag, és az évek előrehaladtával egyre többször fordult elő, hogy gond volt a követéssel (ugyanúgy beparkolták a síneket, mint ma is sokszor). De most még csak az 1910-es évek végén járunk, amikor a BVVV a Jászai Mari (akkor még Rudolf trónörökös) tér és a Keleti pályaudvar között közlekedtette a viszonylatot. Később azonban az üzemeltetők többet akartak kihozni a viszonylatból, ezért összevonták a Margit hídtól északra közlekedővel, és a Dózsa György úton egészen a MÁV aluljáróig vezették. Igazán logikus persze az lett volna, ha át is megy a vasút alatt, és mondjuk Terézvároson keresztül tér vissza, de ez nem történt meg (nagy átépítésekre lett volna szükség, mivel az aluljáró belmagassága nem volt elegendő), helyette a Vágány utca vonalában épült egy fejvégállomás. A fenti két térképrészlet a belvárosi és józsefvárosi rész vágányelrendezését mutatja az 1933-as állapotoknak megfelelően. Látható, hogy a Baross térnél egy hurokban végződött a vonal, mely a tér szélén húzódott, azaz nem érintette a pályaudvar előtti, meglehetősen bonyolult vágányzattal rendelkező térséget. Hozzá kell tennünk, hogy ez a rajz a vonal északkeleti részének alkonyát ábrázolja, ugyanis a Légszesz utcai szakaszon 1932-ben megszüntették a forgalmat, ekkortól a Népszínház utca-Somogyi Béla utca-Stáhly utca-Gyulai Pál utcai hurok lett a keleti végállomás. Ekkor már a Klauzál téri szakasszal is forgalmi gondok voltak, a kihasználtsága se volt az igazi, többek közt emiatt is. 1941-ben aztán megszűnt a Király utca és Rókus kórház között rész is. Most a Keleti pályaudvar és a Király utca közti részt mutatnám be néhány képen, mivel ez a rész az, ami kimondottan csak a 2-es vonalhoz köthető. A Baross téri végállomást rögtön el is hagynám, a Keleti pályaudvar egy külön oldalon lesz bemutatva. A Festetich utcát a mai napig is használják a 24-es villamosok, a Mosonyi utcában pedig a 80-as troli jár; a villamosvonalnak túl sok emléke nincs itt, korabeli fényképeket pedig nem sikerült fellelnem. A Légszesz utca a Gázművek közeli telepéről kapta a nevét, ahova egyébként iparvágány is ment a Fiumei út felől. Amúgy ez egy átlagos józsefvárosi utca, csak a Köztársaság téri sarkon csillanhat fel az elvesztett emlékek kutatójának szeme a rácsoszlopok láttán. Korai az öröm: az oszlopok a Berzsenyi utcához tartoznak, ahol egy troli összekötővonal húzódott: a Baross utcai vonalat kötötte össze a hálózat többi részével... A Bezerédi utca se kényeztet minket el emlékekkel, néhány felsővezetéktartó kampó maradt csak a nem túl sokáig használt vonalból. A vonal ezután egy elég meglepő kanyart vett a Kiss József utcában, mely bár kellően széles az ilyen forgalomhoz, azért nem az a hely, ahova az ember városi vasutat képzel. Sok nyomot itt se találhatunk: ez a szakasz túl régen szűnt meg ahhoz, hogy komoly emlékek maradhassanak utána! A Népszínház utcához érve egyértelmű, hogy itt valóban megvolt a tér ehhez a 120 fok körüli fordulathoz, de azért szépen csikoroghattak a kéttengelyű villamosok kerekei! A 2-es ezután nagyjából ott haladt tovább a Nagykörút felé, ahol ma a 28-as és 37-es villamosok, csak nem állt meg a József körútnál, hanem továbbment az akkor még álló Nemzeti Színház mellett. Ez nem volt túlságosan meglepő, hiszen a köztemetői villamosok végállomása eredetileg a Rókus kórháznál volt, a jelenlegi állapotot az '50-es évek első felében hozták létre, hogy a keresztező forgalom ne akadályozza a nagykörúti viszonylatok haladását. A fentebbi két térképen a mai Blaha Lujza tér környéke látszik: a baloldalin a köztemetői vasút végállomása az 1900-as évek elején, a jobboldalin az 1911 után kialakult hurok, és a Rókus kórház előtti tárolóvágányok. A 2-es villamosok nem mentek el utóbbiakig (ott a 28-as, 29-es és 39-es járatok végállomásoztak), hanem a mai Sajtóház és Corvin Áruház között befordultak a Somogyi Béla (akkor Rökk Szilárd) utcába. Csak "pár kampónyit" haladtak itt, aztán máris jobbra fordultak, a Stáhly utcába. A hurok területe tele van felsővezetéktartó kampókkal a mai napig, de ami igazán meglepő, az az, hogy a '80-as évekig síneket is lehetett itt látni! Emlékszem kiskoromban mennyire megdöbbentem, amikor ebben a szűk utcában vágánymaradványokat fedeztem fel (sajnos nem fényképeztem le őket)! Akkor a metróépítésnél kitermelt föld elszállításához használt tehervagonok tárolóhelyét véltem felfedezni benne, mert még nem hallottam a régi 2-es villamosvonalról. 2002-ben már semmi nem látható belőle. A Stáhlyból a Gyulai Pál utcába kanyarodott a vágány, itt is sokáig látni lehetett a Rókus kórház előtt a zöldterület alá kanyarodó síneket, ma már természetesen ezek sincsenek meg. A baloldali képen a kimondottan kicsi 2400-as kocsi áll a Rókus kápolna előtt áll. Az elkövetkezőkben látható képek nem sokkal a vonal megszüntetése előtt készültek, csak ezt a típust (BVVV "E" - nem azonos a későbbiekben 2400-asra átszámozott lőrinci ikerkocsikkal!) lehet rajtuk látni, bár időnként feltehetően felbukkantak más motorkocsik is itt. A Nyár utcai szakasznál is csak kampókat találhatunk emlékeztetőként... ...a Dohány utca sarkán azonban még egy - szerintem -
nagyon szomorú emlékét is megtalálhatjuk annak, hogy hogyan vesznek el
értékeink: a baloldali képen látható rom egykor a Continental Szálloda
volt. A klasszikus belvárosi épület az utóbbi évtizedekben senkihez se
tartozott, nem tettek semmit állapotának megőrzéséért, egészen addig,
míg életveszélyes nem lett. Aztán lebontották. Mellette a Hungária fürdőből
még megvan valamennyi, de maximum csak elképzelni lehet, hogy milyen lehetett
egykor a ma ráccsal és palánkkal lezárt aulából induló kétkarú nagy márványlépcső,
melynek közepén díszkút csörgedezett... A szállodából megmaradt emeletnyi
magas faldarab egyébként fontos funkciót lát el: az itt közlekedő troli
felsővezetékét és annak betápját tartja. A villamos itt a vásárcsarnok irányába kanyarodott (a képen velünk szembe jön). Ahogy az a másik képen látszik, a villamos eltűnt, a postaláda maradt... Amikor a baloldali képet először láttam, meglepődtem: furcsa volt elképzelni, hogy ezen a helyen ilyen kellemes parkban kanyargott a villamos a tér szélére! A tér szélén egy háromvágányos vágányrendező volt, valószínűleg a vásárcsarnok közelsége miatt volt rá szükség. A villamos innen a Csányi utcán folytatta útját, ahol egészen a Király utcáig ment. Az általunk vizsgált szakasz itt véget ért, ezért nézzük meg most azt, hogy hogyan ment vissza a 2-es a Rókus kórházhoz! A jobbkanyar elég egyértelmű (az akkor használt "balra tarts" mellett), és máris az Akácfa utcában vagyunk! Ez a kép a 2404-es kocsit ábrázolja, amint éppen bekanyarodott a Király utcából az Akácfába. A terézvárosi templom a háttérben nem változott. A következő kanyar az Akácfa utcáról a Dob utcába vezetett. A régi képek alapján egyébként egészen meglepődtem, hogy mennyire eltűntek a régi üzletek ezekből az utcákból; úgy nézem régen sokkal nagyobb volt az élet itt! A Dob utca sarkán jól látszik a felsővezeték ívének felfüggesztéséhez szükséges kampó a ház sarkán.. És ismét a Klauzál téren vagyunk. A háttérben levő (Bauhaus stílusú) ház előtt a villamos épp bekanyarodott, hogy aztán a Klauzál utcában folytassa útját. Itt már csak két vágány látszik, a harmadikat úgy látszik felszámolták eddigre. Pár saroknyi zötyögés után aztán vissza is érkeztünk a Rákóczi úthoz, ahol a vágányok ekkor már az út közepén voltak. A háttérben látható "Gólya divatház" már nincs meg (bár van egy ilyen nevű üzlet a Nagymező utca-Király utca sarkon), helyette a ház árkádosítva van, ami meglehetősen jellemző a Blaha Lujza tér környékére. Ezzel a végére is értünk Budapest valószínűleg legfurcsább villamosvonalának bemutatásának. Sajnos a most készült képen nemhogy villamosvonal-kereszteződést nem lehet látni, de a Rákóczi úti villamost se, erről később majd lesz szó, most viszont meg szeretném köszönni a figyelmet!
© Varga
Ákos Endre, hacsak nincs másképp jelölve. Figyelem: az oldalakon
található szövegek és képek csak szerzőik engedélyével közölhetők újra!
Vissza a tetejére Vissza a kezdőoldalra |
||||||||||