A HA-SAM a Biai tavak fölötti műrepülő légtérben

Bevezető magyarázkodás, avagy milyen érzelmek fűznek a típushoz?

Tréner - ezt a nevet valamikor 5-6 éves koromban hallottam először édesapámtól. A Kamaraerdőben kirándultunk éppen, a fejünk fölött a magasban karcsú repülőgépek tartottak égi balettelőadást, én pedig tudni szerettem volna, hogy mik ezek a hol felzúgó, hol elhallgató motorú akrobaták. A repülés akkoriban csak spontán módon érdekelt, ha éppen a fejünk fölött volt valami, igazából csak a Hármashatárhegy alatt köröző vitorlázókat ismertem, és tudtam, hogy vannak másféle gépek: nagyok, hangosak, amelyek elvitték nagymamát Berlinbe, nagypapát Kanadába, és kicsik, de még hangosabbak, melyek harcot vívni jöttek létre. Hogy létezik motoros sportrepülés, és légi akrobatika, azt csak később tudtam meg...

Néhány évvel később elköltöztünk, és az új lakás ablakaiból elsőrangú rálátás nyílt a budaörsi reptér fölötti légtérre, ahol néha hármasával-négyesével gyakorlatoztak mindenféle masinák. Aputól megtudtam, hogy a "kétszemélyes, kilógó kerekű" gép a Zlin 142-es, a kisebb, egyszemélyes, de a távolból hasonlónak kinéző a Zlin-50-es, a kétfedelű az An-2-es, azaz az "Ancsa", és azt is megtudtam, hogy amikor hirtelen elhallgat egy gép motorja, és néhányat pukkan, az nem amiatt van, mert éppen felrobbant. Így okosodtam, de közben azt is észrevettem, hogy a sok szép repülőgép közül a Trénernek nevezettnek van a legszebb alakja az égen: karcsúbb, mint a többi, a szárnya pedig trapéz alakú, kicsit nyilazott. Megszerettem, pedig még nem is láttam közelről, és azt is csak később tudtam meg, hogy ez a gép is a cseh Moravan repülőgépgyár Zlin sorozatába tartozik - korábban azt hittem, hogy a Tréner a gyártó neve is egyben!

A nyolcvanas években aztán rendszeres repülőnap-látogatók lettünk apuval, már ami a budaörsi és farkashegyi rendezvényeket illeti, ezeket nagyon élveztem, mert a sok gép kifejezetten nekünk produkálta magát. És milyen szépen: a Trénerek hármas-négyes kötelékekben bohóckodtak (műrepültek, ahogy megtanultam a Repülés című folyóiratból), illetve légballon-vadásztak! Bár a parádék csúcsontjai rendszerint Besenyei Péter, Daka Olga, és az Aerotriga bemutatói voltak, én mindig örültem a kis trapézszárnyú kedvenceimnek! A Farkashegyen a nyolcvanas évek végén megrendezett oldtimer vitorlázórepülő találkozó megnyitó bemutatónapja különösen emlékezetes volt, itt a Trénerek ugyanis alacsonyabbra és közelebbre jöttek, mint Budaörsön, jobban hallhattam a motorok jellegzetes zúgását!

Ugrás az időben - a kilencvenes évek közepén járunk, szinte már felnőttem. Hirtelen hiányérzetem támadt a repülőnapokon: valami hiányzik, egy kétüléses, karcsú, trapézszárnyú, puffogó motorú masina! Már azt hittem, hogy az összeset kidobták, így nagyon megörültem, amikor egy repülőnapon kívüli reptérlátogatáskor felfedeztem a HA-SAV-ot Farkashegyen! Ahogy egyre bátrabb lettem, és "földhözragadt" létemre egyre gyakrabban kijártam a Budapest környéki repülőterekre, rájöttem, hogy a Trénerek megmaradtak, csak már nem tolják őket előtérbe a bemutatókon. Illetve... a kilencvenes évek végétől a repülőnapok programjában is ismét gyakrabban kaptak szerepet - vagy csak nekem tűnik úgy? Hol vitorlázó-vontatóként, hol ballonvadászként lehetett velük találkozni. Vidéki repülőnapokon néha műrepülő-bemutatókat is el lehetett kapni velük, 2001. augusztus 20-án pedig nagy örömömre Budapest belvárosa fölött is láthattam újra két Trénert - ilyesmire legutóbb az egykori augusztus 20-i vizi- és légiparádék kapcsán emlékszem!

Szóval rá kellett jöjjek, hogy bár egy-egy Extra, vagy Szuhoj, de még egy Zlin-50-es műrepülőgép is különb, látványosabb égi trükköket tud bemutatni, az én kedvencem megmarad a "trapézszárnyú". És most már nem csak a földről láttam műrepülni kedvencemet, hanem Erdős Mihály mögött ülve kipróbálhattam, hogy milyen érzés a pozitív és negatív g-k birodalmában lenni.

Ez lenne hát az én kötődésem ehhez a típushoz, remélem másnak is kellemes perceket szereznek VELE kapcsolatos oldalaim!
 

A Tréner család, bár eredetileg kiképző (oktató) gépnek készült, hamar világhírű lett: kitűnő repülőtulajdonságainak és korlátlan műrepülhetőségének köszönhetően egy új iskolát hozott létre a légi akrobatikában. Különösen a dobott figurák végrehajtása az, amivel kitűnt korának műrepülő típusai közül. A képességek megmutatkoztak a sikerekben is: először az amerikai Lockheed repülőgépgyár vándordíját, a Lockheed Trophy-t nyerték meg vele (többször is: az öt első helyezésen kívül négy ezüst- és négy bronzérmet is szereztek nyolc év alatt), később pedig az akkor elinduló világ- és nemzeti bajnokságokon arattak a típust repülő pilóták.

Egy kis ízelítő a jelentősebb nemzetközi sikerekből:

Lockheed Trophy:

1957 - első helyezés (V. Krysta)
1961 - első helyezés (J. Blaha)
1963 - első helyezés (Hulka)
1964 - első helyezés (Souc)
1965 - első helyezés (Stoklasa)

1, 3, 4, 5. hely: Z-226 (az első világbajnok L. Bezák volt)
2. hely: Z-226A

1, 4, 6, 8. hely: Z-226 (egyéni világbajnok Tóth József, csapat aranyérmes a magyar válogatott keret!)
3. hely: Z-226A

1. hely: Z-326
2, 3. hely: Z-226AS

4. hely: Z-526
5. hely: Z-326A

1, 2, 5. hely: Z-326A

A típus története
A Zlin repülőgépgyár pályázatot nyert Z-26-os kiképzőgépétől az utolsó Trénerig, a Z-726K "Univerzal" túragépig

Trénerek Magyarországon
Hazánkban nem kevesen ismerkedtek meg ezen a típuson a motoros repüléssel, nem is beszélve arról, hogy az első magyar műrepülő-világbajnoki cím is a típushoz fűződik!

Tréner - a sztár
A típus különböző újságok címlapjain

Fényképek
Külső és belső fotók, műszaki részletek

További érdekes, Trénerrel foglalkozó oldalak:
Tóth Géza Tréneres oldala
A Moravan repülőgépgyár, a Tréner egykori gyártója
Az Airliners.Net oldala a Trénerről

Az oldal létrejöttében nyújtott segítségért külön köszönetet szeretnék mondani Daka Olgának, Dovák Péternek, Erdős Mihálynak, Václav Peckanak és Tóth Gézának! Minden kiegészítésnek, javításnak vagy véleménynek nagyon örülnék, ha mondanivalód van, osszd meg velem! Előre is köszönöm!

Tovább a Tréner történetéhez

Legutóbb módosítva: 2009.04.26.

Levél az oldal készítőjének