Box formáció az Alacsony-Tátra fölött

A Zlin repülőgépgyár a II. világháború után

A cseh repülőgépgyártásnak komoly történelme van, mi most mégis csak a II. világháborúig tekintünk vissza. A háború alatt a saját típusok fejlesztése szünetelt, annál nagyobb számban készültek viszont a német repülőgépek. A béke beköszöntével a cseh ipar az "ottfelejtett" gyártósorok és technológia segítségével hamar talpra állhatott. Az 1934-ben alapított Zlin/Moravan gyár ekkori "felfutó" terméke a Z-381 volt, mely a német Bücker Bü-181 "Bestmann" kétüléses kiképzőgép cseh gyártmányú, Walter Minor WM-4-III motorral felszerelt változata volt. A gépből a negyvenes évek végén a légierő vásárolt egy kisebb sorozatot, ezek 1953-ban az MHS-hez (Magyar Honvéd Sportszövetség) kerültek. A típus neve (akkoriban a repülőgépeket csak nevükön volt szabad emlegetni, bár természetesen a típusjelzésük is közismert volt) "Fecske" lett, hosszú évekig ez volt a legelterjedtebb motoros iskola- és műrepülőgép az országban, mellyel egyéni és kötelék bemutatókat is tartottak.
Egy sikeres pályázat

1946-ban a cseh honvédelmi minisztérium pályázatot írt ki egy kétüléses iskola- és gyakorlógép tervezésére. Két típus került elbírálásra a bizottság elé: az egyik a prágai CKD (a "cseh Ganz" - ez a cég szinte mindent gyártott a villamostól a darukig) E-112-ese, és a Zlin Nemzeti Repülőgépgyár Z-26-osa. Az Otrokovice-ben székelő vállalat tervezőkollektíváját  Karel Tomas vezette, és a kezdeti modell nem felelt meg az elég határozottan kiírt kritériumoknak, mivel nem a hazai ipar által nagy sorozatban előállított négyhengeres Walter Minor WM-4 motorra épült. A pályamű ekkor módosításra került, a prototípus 1947. október 20-án emelkedett a levegőbe. A Z-26-ra formáját tekintve hatottak a háború előtti német kiképzőgépek: a Bü-131 "Jungmann", a Bü-181 "Bestmann" és az Arado Ar-96, de az utóbbiaknál könnyebb, az előbbinél pedig gyorsabb és fordulékonyabb volt. Az összehasonlító repülések során a típus az E-112 fölé kerekedett, így 1948 júniusában a minisztérium a Zlin gyárat bízta meg a sorozatgyártással.

A sorozat különböző modelljei:
Z-26 "Trener"
Z-126 "Trener II"
Z-226B "Bohatyr", Z-226T "Trener 6"
Z-226A "Acrobat"
Z-226AS "Acrobat Special"
Z-326 "Trener Master"
Z-326A "Acrobat Master"
Z-326S "Special"
Z-526 "Trener Master"
Z-526A "Acrobat"
Z-526AS "Acrobat Special"
Z-526F
Z-526AF
Z-526AFS
Z-526L
Z-726 "Universal"
Z-726K

M, MS modifikációk
Lengyel Z-26 modifikációk
Z-326 "Bukfenc"
 

Z-26 "Trener"

A Z-26 katonai változata a cseh légierőben, leszedett motortakarólemezzel

Szerkezetét tekintve egy vegyes építésű, alsószárnyas, szabadonhordó gépről van szó, melynek törzse hegesztett acél rácsszerkezet, a szárnyak és a vezérsíkok pedig faszerkezetűek, feszített vászonborítással. A farok alakja az, ami leginkább különbözött a későbbi Trénerekétől, az ugyanis lekerekített volt. A futóművek nem voltak behúzhatóak, a már említett WM-4-III-as motor egy merev fa légcsavart hajtott meg. A sorozatgyártás 1949-ben kezdődött meg, 163 példány épült, ezeknek nagy részét a cseh légierő vásárolta meg (ez a változat C-105 jelzéssel lett ellátva), de 1951-től már exportmegrendeléseket is kapott a gyár, Romániától és Lengyelországtól.
 

Fesztávolság (m)	10,265
Hosszúság (m)	7,490
Magasság (m)	2,060
Szárnyfelület (m2)	14,620
Üres súly (kg)	500
Maximális felszállósúly (kg)	750
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	320
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	74
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	3,2
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	WM-4 III
Motor teljesítménye (LE)	105
Légcsavar típusa	Z-26, merev, kéttollú fa

Vissza a típuslistához
 

Z-126 "Trener II"

Z-126

A Z-26 sikeres volt, kitűnő repülőtulajdonságai elnyerték a szakma, de legfőképp a pilóták tetszését, ám a tervezők már a korszerűsítésen dolgoztak. A gyártástechnológia leegyszerűsítése érdekében a faborítású részeket dúralumínium lemezekre cserélték, illetve a farokrészt is lecsapták egyenes vonalban. Az alkalmazott módosításoknak köszönhetően nagyobb terheléseket kibíró változatot, mely 1953. október 8-án repült először, a "Trener II" névre keresztelték. 169 darab készült belőle.

A típus néhány darabja repülőnapok alkalmából ellátogatott Magyarországra is, ez volt a Trénerek első itthoni szereplése, de a magyar pilótáknak még jó néhány évet várniuk kellett arra, hogy maguk is egy hasonló Zlin botkormánya mögé üljenek!
 

Fesztávolság (m)	10,262
Hosszúság (m)	7,800
Magasság (m)	2,060
Szárnyfelület (m2)	14,900
Üres súly (kg)	505
Maximális felszállósúly (kg)	765
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	320
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	70
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	3,0
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	WM-4 III
Motor teljesítménye (LE)	105
Légcsavar típusa	Z-126 merev, kéttollú fa

Vissza a típuslistához
 

Z-226B "Bohatyr" és Z-226T "Trener 6"

Egy Z-226B vontatógép

A Walter gyár az ötvenes évek első felében fejlesztette ki a négyhengeres Minor motor hathengeres változatát, mely  a WM-6 jelzést kapta. Az egyharmadával nagyobb teljesítményű erőforrást természetesen felhasználták a Zlin gyárban is, de ekkor még úgy gondolták, hogy a plusz erőt leginkább vitorlázógépek vontatásánál lehet felhasználni. A kiegészítő törzs-üzemanyagtartályt kapott gépet Z-226B "Bohatyr" névre keresztelték, és 1954-ben repülték be. Hamar kiderült, hogy az erősebb gép műrepülőtulajdonságai továbbra is kiválóak, ekkor további módosításokat hajtottak végre rajta: megerősítették a törzskeretet, kiépítették a törzs-üzemanyagtartályt, és a légcsavart is kicserélték. Ez lett a Z-226T, melyet a hathengeres motor miatt "Trener 6"-nak neveztek el. Az első gép 1956. április 12-én szállt fel.

Egy Z-226T a Közlekedési Múzeum gyűjteményében

1959-ben a miskolci repülőklub és az MHS vezetői látogatást tettek a Moravan repülőgépgyárban. A látottak nagy hatást gyakorolhattak rájuk, mert a Diósgyőri Kohászati Művek anyagi támogatását is megszerezték egy Z-226T megvásárlásához. Az 1960 tavaszán megérkezett, 0322 gyári számú gép a HA-TRA (polgári) lajstromjelzést kapta, ez volt az első magyar Tréner. Érdekességképpen megemlítem, hogy az azóta korszerűsítésen átesett gép a mai napig üzemel ugyanott: Miskolcon - elsősorban vitorlázó vontatásra használják! A TRA-t később több mint 50 további Tréner követte, de erről később még szó lesz...
 

Fesztávolság (m)	10,282
Hosszúság (m)	7,800
Magasság (m)	2,060
Szárnyfelület (m2)	14,900
Üres súly (kg)	570
Maximális felszállósúly (kg)	820
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	300
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	75
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	4,8
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	WM-6 III
Motor teljesítménye (LE)	160
Légcsavar típusa	Z-226-641, merev, kéttollú fa

Vissza a típuslistához
 

Z-226A "Acrobat"

A Tréner-6 1955-ben második lett a Lockheed Trophy-n,  az amerikai repülőgépgyár Angliában megrendezett versenyén, mely akkoriban, a világbajnokságok híjáb a legrangosabb műrepülőviadalnak számított. A sikeren felbuzdulva építették meg a Z-226A "Acrobat" változatot, mely egy első ülésétől megfosztott, átépített kabinú, jelentősen könnyebbé tett gép volt. A teljesítmény növelése érdekében a futók is áramvonalazott burkolatot kaptak.
 

Fesztávolság (m)	10,282
Hosszúság (m)	7,800
Magasság (m)	1,950
Szárnyfelület (m2)	14,900
Üres súly (kg)	558
Maximális felszállósúly (kg)	745
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	300
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	68
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	5,9
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	WM-6 III
Motor teljesítménye (LE)	160
Légcsavar típusa	Z-326-641, merev, kéttollú fa

Vissza a típuslistához
 

Z-226AS "Acrobat Special"

Miután az "Acrobat" 1957-ben elnyerte a Lockheed Trophy-t, további újításokkal próbálkoznak: V503 típusú, hidraulikusan állítható légcsavarral szerelik fel a 226-ost, az így kapott együléses műrepülőgép a Z-226AS "Acrobat Special" nevet kapja. Az első ilyen gép 1963-ban szállt fel.
 

Fesztávolság (m)	10,282
Hosszúság (m)	8,000
Magasság (m)	1,950
Szárnyfelület (m2)	14,900
Üres súly (kg)	565
Maximális felszállósúly (kg)	720
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	320
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	75
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	7,0
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	WM-6 III
Motor teljesítménye (LE)	160
Légcsavar típusa	V-503, kéttollú fém

Vissza a típuslistához
 

Z-326 "Trener Master"

Egy Z-326 a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti gyűjteményében

A 226-os alváltozataival párhuzamosan 1957-től lényegi átalakításokat hajtottak végre a sárkányon: a szárnyak  V-beállítását megváltoztatták, valamint a futóművet hátrafelé félig behúzhatóvá tették. Utóbbi megoldásánál a kerék egy része kiáll az alsó szárnyprofilból, ennek nagy előnye, hogy hasraszálláskor csökken a géptörés esélye. Az új kétülésest Z-326 "Trener Master" néven ismeri meg a nagyvilág: igen sokat exportáltak belőle, a gyártott 433 darabból például 38 Franciaországba került. A gép vezethetőségi szempontból egyébként komoly gondokkal küszködött, a futómű behúzásával ugyanis megváltozott a gép súlyponthelyzete (a műrepülő pilóta itt az első ülésben ült az eddigiekhez képest, amikor a hátsó ülésből vezették a gépet), ez néhány esetben súlyos balesetekhez vezetett. Érdekes módon a versenyeken is gyengébben szerepelt, mint a régebbi Z226T változat...
 

Fesztávolság (m)	10,596
Hosszúság (m)	7,820
Magasság (m)	2,060
Szárnyfelület (m2)	15,451
Üres súly (kg)	659
Maximális felszállósúly (kg)	975
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	320
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	86
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	4,4
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	WM-6 III
Motor teljesítménye (LE)	160
Légcsavar típusa	Z-326, merev, kéttollú fa

Vissza a típuslistához
 

Z-326A "Acrobat Master"

Az együléses változat ezúttal az "Acrobat Master" nevet kapta (Z-326A), ebből 15 darabot építettek.
 

Fesztávolság (m)	10,596
Hosszúság (m)	7,820
Magasság (m)	1,950
Szárnyfelület (m2)	15,451
Üres súly (kg)	610
Maximális felszállósúly (kg)	790
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	320
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	95
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	4,8
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	WM-6 III
Motor teljesítménye (LE)	160
Légcsavar típusa	Z-326, merev, kéttollú fa

Vissza a típuslistához
 

Z-326S "Special"

További újítások kipróbálására létrehozták a Z-326S "Special" változatot is, mely buboréktetővel és állítható légcsavarral épült, ez volt a későbbi Z-526 közvetlen elődje.
 

Fesztávolság (m)	10,596
Hosszúság (m)	7,820
Magasság (m)	1,950
Szárnyfelület (m2)	15,541
Üres súly (kg)	619
Maximális felszállósúly (kg)	850
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	320
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	95
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	4,8
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	WM-6 III
Motor teljesítménye (LE)	160
Légcsavar típusa	V-503, automata, kéttollú fém

Vissza a típuslistához
 

Z-526 "Trener Master"

Egy szépen felújított Z-526 a budaörsi repülőtéren

Az 526-os változat gyártása 1965-ben kezdődött, a típussal a Zlin sokadszorra is elnyerte a Lockheed Trophy-t. Az automatikus légcsavar, melynek elődje az Arado Ar-96-oson is feltűnt, mindig a sebességnek megfelelő állásszögre állt be, így egyenletesebbé, és jobban kihasználhatóvá tette a motor teljesítményét. A gépet ismét a hátsó ülésből kell vezetni.
 

Fesztávolság (m)	10,596
Hosszúság (m)	8,000
Magasság (m)	2,060
Szárnyfelület (m2)	15,541
Üres súly (kg)	674
Maximális felszállósúly (kg)	975
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	310
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	87
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	5,0
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	WM-6 III
Motor teljesítménye (LE)	160
Légcsavar típusa	V-503, kéttollú fém

Vissza a típuslistához
 

Z-526A "Acrobat"

Természetesen létrehozták az együléses Z-526A "Acrobat" modifikációt is, mely jóval könnyebb a kétülésesnél, és V-503 típusú állítható légcsavart is kapott. A könnyítések miatt csak 2x35 liternyi tüzelőanyag fér el a fedélzeten, ez csak rövidebb repülésekre elegendő, kiegészítésképpen a szárnyvégekre lehet póttartályokat rögzíteni.
 

Fesztávolság (m)	10,596
Hosszúság (m)	8,000
Magasság (m)	1,950
Szárnyfelület (m2)	15,541
Üres súly (kg)	659
Maximális felszállósúly (kg)	910
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	310
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	87
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	6,0
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	WM-6 III
Motor teljesítménye (LE)	160
Légcsavar típusa	V-503, automata, kéttollú fém

Vissza a típuslistához
 

Z-526AS "Acrobat Special"

A Z-526AS "Acrobat Special"  buboréktetővel rendelkezett, és a WM-6 motor helyett erősebb, M-137A jelzésű, turbófeltöltős erőforrással szállították, melyet a Walter gyárból kivált dugattyús hajtóművekkel foglalkozó Avia gyártott.
 

Fesztávolság (m)	10,596
Hosszúság (m)	7,820
Magasság (m)	1,950
Szárnyfelület (m2)	15,541
Üres súly (kg)	659
Maximális felszállósúly (kg)	910
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	305
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	87
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	6,0
Terhelhetőség (g)	+7 -4,5
Motor típusa	M-137A
Motor teljesítménye (LE)	160
Légcsavar típusa	V-503A, automata, kéttollú fém

Vissza a típuslistához
 

Z-526F

Egy gyári színekre festett Z-526F Farkashegyen

A Z-526AS-en debütált új motor és automata légcsavar bekerült a kétüléses változatba is, a modell jelzése  Z-526F lett, ezt 1968-tól gyártották. Fontos újítás volt, hogy a gép megfelel az amerikai repülési szabványoknak, 172 darab készült belőle.
 

Fesztávolság (m)	10,596
Hosszúság (m)	8,000
Magasság (m)	2,060
Szárnyfelület (m2)	15,451
Üres súly (kg)	675
Maximális felszállósúly (kg)	975
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	304
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	90
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	6,0
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	M-137A
Motor teljesítménye (LE)	180
Légcsavar típusa	V-503A, automata, kéttollú fém

Vissza a típuslistához
 

Z-526AF

A Z-526F-ből megint készült egy együléses műrepülőgép az 1970-es műrepülő világbajnokságra, ez a Z-526AF nevet kapja. Különös ismertetőjele, hogy jobban terhelhető, mint a többi Tréner, kívülről pedig az osztott buborék kabintető a legfeltűnőbb változtatás.
 

Fesztávolság (m)	10,596
Hosszúság (m)	7,820
Magasság (m)	1,950
Szárnyfelület (m2)	15,451
Üres súly (kg)	590
Maximális felszállósúly (kg)	830
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	315
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	95
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	6,0
Terhelhetőség (g)	+7 -4,5
Motor típusa	M-137A
Motor teljesítménye (LE)	180
Légcsavar típusa	V-503A automata, kéttollú fém

Vissza a típuslistához
 

Z-526AFS

Z-526AFS
Mivel a műrepülőversenyek mezőnye időközben sokat erősödött, az utóbbi modellből kialakították a Z-526AFS-t, melynek rövidebb a törzse és kisebb a szárnyfesztávolsága; ezen felül megnövelték a csűrők felületét is, de megszüntették a féklapokat. A szárnycsatlakozás is új, áramvonalasabb burkolatot kapott.
 

Fesztávolság (m)	8,840
Hosszúság (m)	7,806
Magasság (m)	1,900
Szárnyfelület (m2)	13,810
Üres súly (kg)	604
Maximális felszállósúly (kg)	740
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	315
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	98
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	8,0
Terhelhetőség (g)	+7 -4,5
Motor típusa	M-137A
Motor teljesítménye (LE)	180
Légcsavar típusa	V-503A automata, kéttollú fém

Vissza a típuslistához
 

Z-526L

Érdekes kísérlet volt egy négyhengeres Lycoming boxermotor beépítése az együléses változatba, a gép a Z-526L jelzést viselte. Ezt eredetileg a francia Reims gyár (a Cessnák eruópai gyártója) sorozatban akarta gyártani, de végül az üzlet meghiúsult, így csak hat darab készült belőle.
 

Fesztávolság (m)	10,596
Hosszúság (m)	7,650
Magasság (m)	2,060
Szárnyfelület (m2)	15,451
Üres súly (kg)	700
Maximális felszállósúly (kg)	975
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	315
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	90
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	6,5
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	AVCO Lycoming AI0-360 B1B0
Motor teljesítménye (LE)	200
Légcsavar típusa	Hartzell CZYK-4, hidraulikus, fém

Vissza a típuslistához
 

Z-726 "Universal"

Z-726K

A hetvenes évek elején csökkentették a törzs vászonnal borított felületét, és a motort az  M-137AZ jelzésű, kompresszorral ellátott erőforrásra cserélték. Az alumíniummal borított kormány- és törzsfelületek miatt a gép súlya nőtt, emiatt a műrepülőtulajdonságok romlottak. Igaz, ekkorra a Tréner már nem nagyon rúgott labdába a nemzetközi műrepülőversenyeken, fő alkalmazási területe ismét az lett, amire eredetileg tervezték: a motoros alapkiképzés. 31 darab készült belőle.
 

Fesztávolság (m)	9,875
Hosszúság (m)	7,975
Magasság (m)	2,060
Szárnyfelület (m2)	14,890
Üres súly (kg)	700
Maximális felszállósúly (kg)	1000
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	315
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	98
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	5,0
Terhelhetőség (g)	+6 -3
Motor típusa	M-137AZ
Motor teljesítménye (LE)	180
Légcsavar típusa	V-503A, automata, kéttollú fém

Vissza a típuslistához
 

Z-726K

A Tréner-sorozat utolsó modellje, a Z-726K már csak túra- és alapfokú kiképzőgépnek volt használható az alkalmazott M-337AZ motor, és a hozzá tartozó V-500A kézi vezérlésű légcsavar miatt. Sorozatgyártásra nem került.
 

Fesztávolság (m)	9,875
Hosszúság (m)	7,975
Magasság (m)	2,060
Szárnyfelület (m2)	14,890
Üres súly (kg)	700
Maximális felszállósúly (kg)	1000
Maximális sebesség -  Vmax (km/h)	315
Legkisebb sebesség - V min  (km/h)	98
Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s)	7,0
Terhelhetőség (g)	+4,4 -2,2
Motor típusa	M-337A
Motor teljesítménye (LE)	210
Légcsavar típusa	V-500A hidraulikus, kéttollú fém

Vissza a típuslistához
 

A sorozaton végrehajtott további változtatások, módosított gépek

Z-126T, Z-226M, Z-326M

A 70-es évek végén nehézkessé vált a WM-6 motorok szervizelése, ezért a 226 és 326 változatokat M-137A motorral szerelték fel, az így nyert hathengereseket pedig a 126-osokban működő négyhengeres WM-4-ek helyett építették be. Az így kapott modifikációkat a Z-126T, Z-226M és Z-326M jelzéssel illették, ezek vontatásra és alapfokú kiképzésre használhatók. Ahogy eddig is, a típusszám után álló betűknek itt is meghatározó jelentősége van: az M a módosított (modifikált), az S pedig a különleges (speciális) változatot jelöli, ezek néha együtt is előfordulnak, például Z-226MS.

Lengyel Trénerek

Érdekes sorsa volt a lengyel repülőklubokban használt Z-26-osoknak: a műrepülőtulajdonság javítása végett kiszerelték az első ülést, kiiktatták a féklapot, és áramvonalas burkolatot tettek a futóműre. Az 50 kilogrammal csökkentett súlyú gép emelkedőképessége jelentősen javult. Az "új" típust megálmodójáról, Stanislav Kasparek műrepülőről "Super Kaspar Akrobat"-nak nevezték el. Egy további gépet még jobban kikönnyítettek, ez volt a Beskid-1.

Z-326 "Bukfenc"

Magyarországon is készült egy nem-hivatalos modifikáció: Tóth József műrepülő-világbajnok tervei alapján egy Z-326-os motorját egy L-200 "Moravá"-ból kölcsönvett, 210 LE-s M-337-esre cserélték, a hozzá tartozó háromágú V-410A légcsavarral. A gép gyorsabb lett, és jobban emelkedett, de a nem műrepülésre tervezett befecskendezőrendszer miatt nem volt alkalmas komoly figurák végrehajtására. A HA-TRK lajstromjelzésű gép a "Bukfenc" nevet kapta.
 

Összefoglalás

Az utolsó Trénert 1974-ben gyártották, vele együtt a sorozat 17 modifikációjából 1457 darab készült. A világ minden táján (37 országban) használták őket, beszédes tény, hogy nem csak a szocialista országokban, hanem "nyugaton" is: Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, stb. Magyarországon 9 altípust használtak, összesen 57 darabot, ezek közül jónéhány a mai napig is üzemel a különböző nagyjavítások és felújítások után.
 

Tovább a magyar Trénerek oldalára

Levél az oldal készítőjének