Zlin "Tréner" - A típus története

    Kattints ide!
    Box formáció az Alacsony-Tátra fölött

    A Zlin repülőgépgyár a II. világháború után

    A cseh repülőgépgyártásnak komoly történelme van, mi most mégis csak a II. világháborúig tekintünk vissza. A háború alatt a saját típusok fejlesztése szünetelt, annál nagyobb számban készültek viszont a német repülőgépek. A béke beköszöntével a cseh ipar az "ottfelejtett" gyártósorok és technológia segítségével hamar talpra állhatott. Az 1934-ben alapított Zlin/Moravan gyár ekkori "felfutó" terméke a Z-381 volt, mely a német Bücker Bü-181 "Bestmann" kétüléses kiképzőgép cseh gyártmányú, Walter Minor WM-4-III motorral felszerelt változata volt. A gépből a negyvenes évek végén a légierő vásárolt egy kisebb sorozatot, ezek 1953-ban az MHS-hez (Magyar Honvéd Sportszövetség) kerültek. A típus neve (akkoriban a repülőgépeket csak nevükön volt szabad emlegetni, bár természetesen a típusjelzésük is közismert volt) "Fecske" lett, hosszú évekig ez volt a legelterjedtebb motoros iskola- és műrepülőgép az országban, mellyel egyéni és kötelék bemutatókat is tartottak.
    Egy sikeres pályázat

    1946-ban a cseh honvédelmi minisztérium pályázatot írt ki egy kétüléses iskola- és gyakorlógép tervezésére. Két típus került elbírálásra a bizottság elé: az egyik a prágai CKD (a "cseh Ganz" - ez a cég szinte mindent gyártott a villamostól a darukig) E-112-ese, és a Zlin Nemzeti Repülőgépgyár Z-26-osa. Az Otrokovice-ben székelő vállalat tervezőkollektíváját  Karel Tomas vezette, és a kezdeti modell nem felelt meg az elég határozottan kiírt kritériumoknak, mivel nem a hazai ipar által nagy sorozatban előállított négyhengeres Walter Minor WM-4 motorra épült. A pályamű ekkor módosításra került, a prototípus 1947. október 20-án emelkedett a levegőbe. A Z-26-ra formáját tekintve hatottak a háború előtti német kiképzőgépek: a Bü-131 "Jungmann", a Bü-181 "Bestmann" és az Arado Ar-96, de az utóbbiaknál könnyebb, az előbbinél pedig gyorsabb és fordulékonyabb volt. Az összehasonlító repülések során a típus az E-112 fölé kerekedett, így 1948 júniusában a minisztérium a Zlin gyárat bízta meg a sorozatgyártással.

    A sorozat különböző modelljei:
    Z-26 "Trener"
    Z-126 "Trener II"
    Z-226B "Bohatyr", Z-226T "Trener 6"
    Z-226A "Acrobat"
    Z-226AS "Acrobat Special"
    Z-326 "Trener Master"
    Z-326A "Acrobat Master"
    Z-326S "Special"
    Z-526 "Trener Master"
    Z-526A "Acrobat"
    Z-526AS "Acrobat Special"
    Z-526F
    Z-526AF
    Z-526AFS
    Z-526L
    Z-726 "Universal"
    Z-726K

    M, MS modifikációk
    Lengyel Z-26 modifikációk
    Z-326 "Bukfenc"
     

    Z-26 "Trener"


    A Z-26 katonai változata a cseh légierőben, leszedett motortakarólemezzel

    Szerkezetét tekintve egy vegyes építésű, alsószárnyas, szabadonhordó gépről van szó, melynek törzse hegesztett acél rácsszerkezet, a szárnyak és a vezérsíkok pedig faszerkezetűek, feszített vászonborítással. A farok alakja az, ami leginkább különbözött a későbbi Trénerekétől, az ugyanis lekerekített volt. A futóművek nem voltak behúzhatóak, a már említett WM-4-III-as motor egy merev fa légcsavart hajtott meg. A sorozatgyártás 1949-ben kezdődött meg, 163 példány épült, ezeknek nagy részét a cseh légierő vásárolta meg (ez a változat C-105 jelzéssel lett ellátva), de 1951-től már exportmegrendeléseket is kapott a gyár, Romániától és Lengyelországtól.
     
    Fesztávolság (m) 10,265
    Hosszúság (m) 7,490
    Magasság (m) 2,060
    Szárnyfelület (m2) 14,620
    Üres súly (kg) 500
    Maximális felszállósúly (kg) 750
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 320
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 74
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 3,2
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa WM-4 III
    Motor teljesítménye (LE) 105
    Légcsavar típusa Z-26, merev, kéttollú fa
    Vissza a típuslistához
     

    Z-126 "Trener II"


    Z-126

    A Z-26 sikeres volt, kitűnő repülőtulajdonságai elnyerték a szakma, de legfőképp a pilóták tetszését, ám a tervezők már a korszerűsítésen dolgoztak. A gyártástechnológia leegyszerűsítése érdekében a faborítású részeket dúralumínium lemezekre cserélték, illetve a farokrészt is lecsapták egyenes vonalban. Az alkalmazott módosításoknak köszönhetően nagyobb terheléseket kibíró változatot, mely 1953. október 8-án repült először, a "Trener II" névre keresztelték. 169 darab készült belőle.

    A típus néhány darabja repülőnapok alkalmából ellátogatott Magyarországra is, ez volt a Trénerek első itthoni szereplése, de a magyar pilótáknak még jó néhány évet várniuk kellett arra, hogy maguk is egy hasonló Zlin botkormánya mögé üljenek!
     
    Fesztávolság (m) 10,262
    Hosszúság (m) 7,800
    Magasság (m) 2,060
    Szárnyfelület (m2) 14,900
    Üres súly (kg) 505
    Maximális felszállósúly (kg) 765
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 320
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 70
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 3,0
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa WM-4 III
    Motor teljesítménye (LE) 105
    Légcsavar típusa Z-126 merev, kéttollú fa
    Vissza a típuslistához
     

    Z-226B "Bohatyr" és Z-226T "Trener 6"


    Egy Z-226B vontatógép

    A Walter gyár az ötvenes évek első felében fejlesztette ki a négyhengeres Minor motor hathengeres változatát, mely  a WM-6 jelzést kapta. Az egyharmadával nagyobb teljesítményű erőforrást természetesen felhasználták a Zlin gyárban is, de ekkor még úgy gondolták, hogy a plusz erőt leginkább vitorlázógépek vontatásánál lehet felhasználni. A kiegészítő törzs-üzemanyagtartályt kapott gépet Z-226B "Bohatyr" névre keresztelték, és 1954-ben repülték be. Hamar kiderült, hogy az erősebb gép műrepülőtulajdonságai továbbra is kiválóak, ekkor további módosításokat hajtottak végre rajta: megerősítették a törzskeretet, kiépítették a törzs-üzemanyagtartályt, és a légcsavart is kicserélték. Ez lett a Z-226T, melyet a hathengeres motor miatt "Trener 6"-nak neveztek el. Az első gép 1956. április 12-én szállt fel.


    Egy Z-226T a Közlekedési Múzeum gyűjteményében

    1959-ben a miskolci repülőklub és az MHS vezetői látogatást tettek a Moravan repülőgépgyárban. A látottak nagy hatást gyakorolhattak rájuk, mert a Diósgyőri Kohászati Művek anyagi támogatását is megszerezték egy Z-226T megvásárlásához. Az 1960 tavaszán megérkezett, 0322 gyári számú gép a HA-TRA (polgári) lajstromjelzést kapta, ez volt az első magyar Tréner. Érdekességképpen megemlítem, hogy az azóta korszerűsítésen átesett gép a mai napig üzemel ugyanott: Miskolcon - elsősorban vitorlázó vontatásra használják! A TRA-t később több mint 50 további Tréner követte, de erről később még szó lesz...
     
    Fesztávolság (m) 10,282
    Hosszúság (m) 7,800
    Magasság (m) 2,060
    Szárnyfelület (m2) 14,900
    Üres súly (kg) 570
    Maximális felszállósúly (kg) 820
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 300
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 75
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 4,8
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa WM-6 III
    Motor teljesítménye (LE) 160
    Légcsavar típusa Z-226-641, merev, kéttollú fa
    Vissza a típuslistához
     

    Z-226A "Acrobat"

    A Tréner-6 1955-ben második lett a Lockheed Trophy-n,  az amerikai repülőgépgyár Angliában megrendezett versenyén, mely akkoriban, a világbajnokságok híjáb a legrangosabb műrepülőviadalnak számított. A sikeren felbuzdulva építették meg a Z-226A "Acrobat" változatot, mely egy első ülésétől megfosztott, átépített kabinú, jelentősen könnyebbé tett gép volt. A teljesítmény növelése érdekében a futók is áramvonalazott burkolatot kaptak.
     
    Fesztávolság (m) 10,282
    Hosszúság (m) 7,800
    Magasság (m) 1,950
    Szárnyfelület (m2) 14,900
    Üres súly (kg) 558
    Maximális felszállósúly (kg) 745
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 300
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 68
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 5,9
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa WM-6 III
    Motor teljesítménye (LE) 160
    Légcsavar típusa Z-326-641, merev, kéttollú fa
    Vissza a típuslistához
     

    Z-226AS "Acrobat Special"

    Miután az "Acrobat" 1957-ben elnyerte a Lockheed Trophy-t, további újításokkal próbálkoznak: V503 típusú, hidraulikusan állítható légcsavarral szerelik fel a 226-ost, az így kapott együléses műrepülőgép a Z-226AS "Acrobat Special" nevet kapja. Az első ilyen gép 1963-ban szállt fel.
     
    Fesztávolság (m) 10,282
    Hosszúság (m) 8,000
    Magasság (m) 1,950
    Szárnyfelület (m2) 14,900
    Üres súly (kg) 565
    Maximális felszállósúly (kg) 720
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 320
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 75
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 7,0
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa WM-6 III
    Motor teljesítménye (LE) 160
    Légcsavar típusa V-503, kéttollú fém
    Vissza a típuslistához
     

    Z-326 "Trener Master"


    Egy Z-326 a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti gyűjteményében

    A 226-os alváltozataival párhuzamosan 1957-től lényegi átalakításokat hajtottak végre a sárkányon: a szárnyak  V-beállítását megváltoztatták, valamint a futóművet hátrafelé félig behúzhatóvá tették. Utóbbi megoldásánál a kerék egy része kiáll az alsó szárnyprofilból, ennek nagy előnye, hogy hasraszálláskor csökken a géptörés esélye. Az új kétülésest Z-326 "Trener Master" néven ismeri meg a nagyvilág: igen sokat exportáltak belőle, a gyártott 433 darabból például 38 Franciaországba került. A gép vezethetőségi szempontból egyébként komoly gondokkal küszködött, a futómű behúzásával ugyanis megváltozott a gép súlyponthelyzete (a műrepülő pilóta itt az első ülésben ült az eddigiekhez képest, amikor a hátsó ülésből vezették a gépet), ez néhány esetben súlyos balesetekhez vezetett. Érdekes módon a versenyeken is gyengébben szerepelt, mint a régebbi Z226T változat...
     
    Fesztávolság (m) 10,596
    Hosszúság (m) 7,820
    Magasság (m) 2,060
    Szárnyfelület (m2) 15,451
    Üres súly (kg) 659
    Maximális felszállósúly (kg) 975
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 320
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 86
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 4,4
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa WM-6 III
    Motor teljesítménye (LE) 160
    Légcsavar típusa Z-326, merev, kéttollú fa
    Vissza a típuslistához
     

    Z-326A "Acrobat Master"

    Az együléses változat ezúttal az "Acrobat Master" nevet kapta (Z-326A), ebből 15 darabot építettek.
     
    Fesztávolság (m) 10,596
    Hosszúság (m) 7,820
    Magasság (m) 1,950
    Szárnyfelület (m2) 15,451
    Üres súly (kg) 610
    Maximális felszállósúly (kg) 790
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 320
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 95
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 4,8
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa WM-6 III
    Motor teljesítménye (LE) 160
    Légcsavar típusa Z-326, merev, kéttollú fa
    Vissza a típuslistához
     

    Z-326S "Special"

    További újítások kipróbálására létrehozták a Z-326S "Special" változatot is, mely buboréktetővel és állítható légcsavarral épült, ez volt a későbbi Z-526 közvetlen elődje.
     
    Fesztávolság (m) 10,596
    Hosszúság (m) 7,820
    Magasság (m) 1,950
    Szárnyfelület (m2) 15,541
    Üres súly (kg) 619
    Maximális felszállósúly (kg) 850
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 320
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 95
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 4,8
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa WM-6 III
    Motor teljesítménye (LE) 160
    Légcsavar típusa V-503, automata, kéttollú fém
    Vissza a típuslistához
     

    Z-526 "Trener Master"


    Egy szépen felújított Z-526 a budaörsi repülőtéren

    Az 526-os változat gyártása 1965-ben kezdődött, a típussal a Zlin sokadszorra is elnyerte a Lockheed Trophy-t. Az automatikus légcsavar, melynek elődje az Arado Ar-96-oson is feltűnt, mindig a sebességnek megfelelő állásszögre állt be, így egyenletesebbé, és jobban kihasználhatóvá tette a motor teljesítményét. A gépet ismét a hátsó ülésből kell vezetni.
     
    Fesztávolság (m) 10,596
    Hosszúság (m) 8,000
    Magasság (m) 2,060
    Szárnyfelület (m2) 15,541
    Üres súly (kg) 674
    Maximális felszállósúly (kg) 975
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 310
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 87
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 5,0
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa WM-6 III
    Motor teljesítménye (LE) 160
    Légcsavar típusa V-503, kéttollú fém
    Vissza a típuslistához
     

    Z-526A "Acrobat"

    Természetesen létrehozták az együléses Z-526A "Acrobat" modifikációt is, mely jóval könnyebb a kétülésesnél, és V-503 típusú állítható légcsavart is kapott. A könnyítések miatt csak 2x35 liternyi tüzelőanyag fér el a fedélzeten, ez csak rövidebb repülésekre elegendő, kiegészítésképpen a szárnyvégekre lehet póttartályokat rögzíteni.
     
    Fesztávolság (m) 10,596
    Hosszúság (m) 8,000
    Magasság (m) 1,950
    Szárnyfelület (m2) 15,541
    Üres súly (kg) 659
    Maximális felszállósúly (kg) 910
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 310
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 87
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 6,0
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa WM-6 III
    Motor teljesítménye (LE) 160
    Légcsavar típusa V-503, automata, kéttollú fém
    Vissza a típuslistához
     

    Z-526AS "Acrobat Special"

    A Z-526AS "Acrobat Special"  buboréktetővel rendelkezett, és a WM-6 motor helyett erősebb, M-137A jelzésű, turbófeltöltős erőforrással szállították, melyet a Walter gyárból kivált dugattyús hajtóművekkel foglalkozó Avia gyártott.
     
    Fesztávolság (m) 10,596
    Hosszúság (m) 7,820
    Magasság (m) 1,950
    Szárnyfelület (m2) 15,541
    Üres súly (kg) 659
    Maximális felszállósúly (kg) 910
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 305
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 87
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 6,0
    Terhelhetőség (g) +7 -4,5
    Motor típusa M-137A
    Motor teljesítménye (LE) 160
    Légcsavar típusa V-503A, automata, kéttollú fém
    Vissza a típuslistához
     

    Z-526F


    Egy gyári színekre festett Z-526F Farkashegyen

    A Z-526AS-en debütált új motor és automata légcsavar bekerült a kétüléses változatba is, a modell jelzése  Z-526F lett, ezt 1968-tól gyártották. Fontos újítás volt, hogy a gép megfelel az amerikai repülési szabványoknak, 172 darab készült belőle.
     
    Fesztávolság (m) 10,596
    Hosszúság (m) 8,000
    Magasság (m) 2,060
    Szárnyfelület (m2) 15,451
    Üres súly (kg) 675
    Maximális felszállósúly (kg) 975
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 304
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 90
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 6,0
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa M-137A
    Motor teljesítménye (LE) 180
    Légcsavar típusa V-503A, automata, kéttollú fém
    Vissza a típuslistához
     

    Z-526AF

    A Z-526F-ből megint készült egy együléses műrepülőgép az 1970-es műrepülő világbajnokságra, ez a Z-526AF nevet kapja. Különös ismertetőjele, hogy jobban terhelhető, mint a többi Tréner, kívülről pedig az osztott buborék kabintető a legfeltűnőbb változtatás.
     
    Fesztávolság (m) 10,596
    Hosszúság (m) 7,820
    Magasság (m) 1,950
    Szárnyfelület (m2) 15,451
    Üres súly (kg) 590
    Maximális felszállósúly (kg) 830
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 315
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 95
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 6,0
    Terhelhetőség (g) +7 -4,5
    Motor típusa M-137A
    Motor teljesítménye (LE) 180
    Légcsavar típusa V-503A automata, kéttollú fém
    Vissza a típuslistához
     

    Z-526AFS


    Z-526AFS
    Mivel a műrepülőversenyek mezőnye időközben sokat erősödött, az utóbbi modellből kialakították a Z-526AFS-t, melynek rövidebb a törzse és kisebb a szárnyfesztávolsága; ezen felül megnövelték a csűrők felületét is, de megszüntették a féklapokat. A szárnycsatlakozás is új, áramvonalasabb burkolatot kapott.
     
    Fesztávolság (m) 8,840
    Hosszúság (m) 7,806
    Magasság (m) 1,900
    Szárnyfelület (m2) 13,810
    Üres súly (kg) 604
    Maximális felszállósúly (kg) 740
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 315
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 98
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 8,0
    Terhelhetőség (g) +7 -4,5
    Motor típusa M-137A
    Motor teljesítménye (LE) 180
    Légcsavar típusa V-503A automata, kéttollú fém
    Vissza a típuslistához
     

    Z-526L

    Érdekes kísérlet volt egy négyhengeres Lycoming boxermotor beépítése az együléses változatba, a gép a Z-526L jelzést viselte. Ezt eredetileg a francia Reims gyár (a Cessnák eruópai gyártója) sorozatban akarta gyártani, de végül az üzlet meghiúsult, így csak hat darab készült belőle.
     
    Fesztávolság (m) 10,596
    Hosszúság (m) 7,650
    Magasság (m) 2,060
    Szárnyfelület (m2) 15,451
    Üres súly (kg) 700
    Maximális felszállósúly (kg) 975
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 315
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 90
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 6,5
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa AVCO Lycoming AI0-360 B1B0
    Motor teljesítménye (LE) 200
    Légcsavar típusa Hartzell CZYK-4, hidraulikus, fém
    Vissza a típuslistához
     

    Z-726 "Universal"


    Z-726K

    A hetvenes évek elején csökkentették a törzs vászonnal borított felületét, és a motort az  M-137AZ jelzésű, kompresszorral ellátott erőforrásra cserélték. Az alumíniummal borított kormány- és törzsfelületek miatt a gép súlya nőtt, emiatt a műrepülőtulajdonságok romlottak. Igaz, ekkorra a Tréner már nem nagyon rúgott labdába a nemzetközi műrepülőversenyeken, fő alkalmazási területe ismét az lett, amire eredetileg tervezték: a motoros alapkiképzés. 31 darab készült belőle.
     
    Fesztávolság (m) 9,875
    Hosszúság (m) 7,975
    Magasság (m) 2,060
    Szárnyfelület (m2) 14,890
    Üres súly (kg) 700
    Maximális felszállósúly (kg) 1000
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 315
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 98
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 5,0
    Terhelhetőség (g) +6 -3
    Motor típusa M-137AZ
    Motor teljesítménye (LE) 180
    Légcsavar típusa V-503A, automata, kéttollú fém
    Vissza a típuslistához
     

    Z-726K

    A Tréner-sorozat utolsó modellje, a Z-726K már csak túra- és alapfokú kiképzőgépnek volt használható az alkalmazott M-337AZ motor, és a hozzá tartozó V-500A kézi vezérlésű légcsavar miatt. Sorozatgyártásra nem került.
     
    Fesztávolság (m) 9,875
    Hosszúság (m) 7,975
    Magasság (m) 2,060
    Szárnyfelület (m2) 14,890
    Üres súly (kg) 700
    Maximális felszállósúly (kg) 1000
    Maximális sebesség -  Vmax (km/h) 315
    Legkisebb sebesség - V min  (km/h) 98
    Emelkedő sebesség - Vemelkedés (m/s) 7,0
    Terhelhetőség (g) +4,4 -2,2
    Motor típusa M-337A
    Motor teljesítménye (LE) 210
    Légcsavar típusa V-500A hidraulikus, kéttollú fém
    Vissza a típuslistához
     

    A sorozaton végrehajtott további változtatások, módosított gépek

    Z-126T, Z-226M, Z-326M

    A 70-es évek végén nehézkessé vált a WM-6 motorok szervizelése, ezért a 226 és 326 változatokat M-137A motorral szerelték fel, az így nyert hathengereseket pedig a 126-osokban működő négyhengeres WM-4-ek helyett építették be. Az így kapott modifikációkat a Z-126T, Z-226M és Z-326M jelzéssel illették, ezek vontatásra és alapfokú kiképzésre használhatók. Ahogy eddig is, a típusszám után álló betűknek itt is meghatározó jelentősége van: az M a módosított (modifikált), az S pedig a különleges (speciális) változatot jelöli, ezek néha együtt is előfordulnak, például Z-226MS.

    Lengyel Trénerek

    Érdekes sorsa volt a lengyel repülőklubokban használt Z-26-osoknak: a műrepülőtulajdonság javítása végett kiszerelték az első ülést, kiiktatták a féklapot, és áramvonalas burkolatot tettek a futóműre. Az 50 kilogrammal csökkentett súlyú gép emelkedőképessége jelentősen javult. Az "új" típust megálmodójáról, Stanislav Kasparek műrepülőről "Super Kaspar Akrobat"-nak nevezték el. Egy további gépet még jobban kikönnyítettek, ez volt a Beskid-1.

    Z-326 "Bukfenc"

    Magyarországon is készült egy nem-hivatalos modifikáció: Tóth József műrepülő-világbajnok tervei alapján egy Z-326-os motorját egy L-200 "Moravá"-ból kölcsönvett, 210 LE-s M-337-esre cserélték, a hozzá tartozó háromágú V-410A légcsavarral. A gép gyorsabb lett, és jobban emelkedett, de a nem műrepülésre tervezett befecskendezőrendszer miatt nem volt alkalmas komoly figurák végrehajtására. A HA-TRK lajstromjelzésű gép a "Bukfenc" nevet kapta.
     

    Összefoglalás

    Az utolsó Trénert 1974-ben gyártották, vele együtt a sorozat 17 modifikációjából 1457 darab készült. A világ minden táján (37 országban) használták őket, beszédes tény, hogy nem csak a szocialista országokban, hanem "nyugaton" is: Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, stb. Magyarországon 9 altípust használtak, összesen 57 darabot, ezek közül jónéhány a mai napig is üzemel a különböző nagyjavítások és felújítások után.
     

    Tovább a magyar Trénerek oldalára


    Vissza a nyitóoldalra
    Vissza Hamster repülős oldalaira

    Levél az oldal készítőjének