Az "Utterly Butterly" csapat négy Boeing "Stearman" A75N-1-el repül, melyeknek szárnyain lányok sétálnak repülés közben. Ez is egyfajta szórakozás, de engem valahogy nem hat meg - ha gyorsan és biztosan akarnak reumát kapni, hát legyen nekik, de én mit nézzek rajtuk? :-)
Szeretném ideírni, hogy ez melyik amerikai szállítógép belseje a lenyitott farok-rámpa felől nézve, de nem jut eszembe. Mindenesetre elég tágas.
A nap egyik leghihetetlenebb bemutatója: két Sea Harrier _táncolt_ egymással a levegőben. Itt éppen orral egymás fele nézve keringőznek körbe-körbe. Fantasztikus volt!
Az egyik masina kicsit közelebbről. Egymagában is elég érdekesek ezek a kimondottan hangos jószágok, de így ketten egyenesen káprázatosak voltak!
Az angol haditengerészet Westland "Lynx" HAS.3S helikopterei elvileg orsózni és bukfencezni is tudnak, de most sajnos nem tették ezt. Persze a bemutatójuk így is érdekes volt!
Az Il Frecce Tricolori bemutatóját újabban évente többször is látom, de csak nem sikerül megunnom! Most is fantasztikusak voltak, pedig óvatosabb programot repültek ahhoz képest, amilyet pár héttel korábban Pozsonyban (SIAD 2002) bemutattak!
Ez itt két Mirage F1C. A két öreg sugárhajtású vadász - ahogy látható - igen szoros formációban szállt fel...
... és aztán végig így is maradtak. _Hihetetlenül_ közel maradtak egymáshoz - nem csúsztak szét, nem szakadtak el: nagyon profi volt!
A német haditengerészet Brequet "Atlantic"-ja feladatát tekintve tengeralattjáróvadász. Szinte minden nyílás le volt nyitva a gépen, így a torpedókat tartalmazó kamra is.
Ez az F-15C az egyetlen gépből álló West Coast Demonstration Team bemutatócsapathoz tartozott, és ahhoz képest, hogy a bemutató elvileg azt jelenti, hogy van mit nézni, olyan hihetetlenül unalmas programot prezentált, hogy én teljesen magam alatt voltam! A különbejáratú speaker minden egyes áthúzás előtt remegő hanggal jelentette be, hogy "most valami egészen hihetetlenül látni fogjuk, hogy milyen szuper-duper fordulékony ez a gép", aztán mégis olyan elnagyolt, látványt nélkülöző fordulók és felhúzások következtek, amilyeneket egy konyhaszekrénnyel is meg lehet csinálni. Pedig milyen szép gép ez! Elnézést, ha ezzel megsértek valamit, de nem tetszett a program, annak idején Taszáron sokkal szebben repültek a típussal.
US Air Force Heritage Flight, avagy az előbbi "Eagle"-hez csatlakozott a földön már látott P-51 és P-47 is. A sugárhajtású masina hangosabb volt a másik kettőnél, és jobban is emelkedett, a másik kettő mégis jobban tetszett...
És végre ilyet is láthattam: F-117A a levegőben. Sok néznivaló persze nem volt rajta, hiszen ez nem egy műrepülőgép...
... az viszont érdekes volt, hogy leszállás után rendőrmotorosok vezették fel az állóhelyre!
A B-1B már sokkal szívdobogtatóbb módon szárnyalt, előszőr hátranyilazott...
... majd előrehúzott szárnnyal.
A B-52 meglepően hamar elrugaszkodott a földtől felszálláskor - persze azért tehette, mert (szerencsére) üres volt a gyomra :) Ő nem próbált vagánykodni, egy ilyen géptől elég, ha csak elrepül az ember fölött...
Gurulás közben.
Ez a Supermarine "Spitfire" PR.XIX a második világháború vége felé fotófelderítőként szolgált, jelenleg a Rolls Royce gyár bemutatógépe (az őt hajtó Merlin motort ugye ők fejlesztették ki és gyártották).
Ez a Tornado GR4 felszállás után nem emelkedett fel azonnal...
... hanem viszonylag alacsonyan riogatta a közönséget kimondottan bántó módon hangos hajtómű-hangjával. Bevallom, ezt a típust se szeretem - nagyobb a hangja, mint amennyi a látványhoz dukálna...
Következő oldal - finálé: Red Arrows és veteránok a levegőben
Vissza...