A svájci Pilatus gyár PC-21-es...
... és PC-12-es típusa nem bemutatózott. Csak azért szálltak fel, hogy átmenjenek a másnap kezdődő Farnborough-i vásárra. A második gép egy egymotoros (turbinás) üzleti masina, amit már másutt is lehet látni, de a PC-21 még vadonatúj, alig pár repült órával!
És kisvártatva feltűnt az égen a Grumman B-2A "Spirit" lopakodó bombázó, mely egészen Louisiana-ból repült idáig, hogy egyetlen áthúzás után folytassa útját. Négy F-15-ös kísérte, lenyűgöző látvány volt, kattogtak is a fényképezőgépek! Ezt a típust nem lehet túl gyakran látni...
Ez a Harrier GR7 is vadászbombázó, tiszteletrepülést végzett a többi bombázó emlékére.
Na és itt kezdődött az, amihez foghatót eddig csak filmekben láttam: felszállt a Boeing B-17 "Flying Fortress"...
... és kíséretként a már látott Mustang (balra) és Thunderbolt (jobbra) is.
Különböző formációkban repültek el a közönség előtt, emlékeztetve a háborúkban szolgált repülőemberekre.
Libasorban...
És még nem volt vége: alighogy leszállt a Mustang, egy másik soros motor már feldübörgött, és...
... felszállt egy Hawker "Hurricane" IIc.
Ez a masina állítólag sokkal nagyobb szerepet játszott az "angliai légicsata" megnyerésében, mint ahogy az emberek fejében él...
... hiszen ők főleg a Supermarine "Spitfire"-re emlékeznek, mely tényleg csodálatos gép volt, de nem volt belőle elég. Ez a "Spit" egyébként nem ugyanaz, amit kicsit korábban láthattunk. Van belőle jópár repülőképes - büszkék rá...
A földön már látott Avro "Lancaster" BI ezúttal a levegőben. Méltóságteljes, bár azt hiszem annak idején azok, akik Magyarország fölött látták, nem így gondolkoztak róla...
A Bristol "Blenheim" IVT egy kevésbbé ismert, kisebb bombázó, ez az egyetlen repülőképes példány van belőle. Meglepően fürgén forgolódott a levegőben, cseppet sem tűnt öregnek!
A programot a RAF Red Arrows bemutatócsapata zárta.
Őket már kétszer is láttam, de most először figyelhettem végig a teljes programot.
Nagyon látványos volt, igazi profik!
Méltó befejezése egy klassz repülőnapnak!
Ezután már "csak" ki kellett vergődni a parkolóból. Ez még a kecskeméti repülőnapoknál is nehezebben ment, háromnegyed órán keresztül abszolút nem mozdult a sor, és utána is csak lépésben. Ami érdekes: egy ideiglenes kijáratot nyitottak az autók részére, így a reptér pályájának betonját keresztezve (!) hagytuk el a környéket. Érdekes volt :-)
Külön köszönet Malcolmnak és Allisonnak, hogy eljutottunk ide!