Az én szívemet mindig megmelegtetik a Zlin gépekből álló kötelékek. Anno ilyeneken nőttem fel, most, a Cessnák és Piperek uralma idején már meg kell becsülni a képen láthatóhoz hasonló formációkat: elől egy Tréner (HA-SDF), mögötte két Z-142-es (HA-SGC és HA-SGM)! Léggömbvadászatra szálltak fel...
Aki nem tudja, mi ez: a földről felengednek léggömböket, melyeket a gépeknek ki kell durrantaniuk, jellemzően légcsavarral. Ez nem kis tájékozódóképességet és repülési készséget követel, hiszen az egy méter körüli átmérőjű gömböt pontosan meg- és eltalálni az ég végtelenjében nem teljesen triviális feladat. De azért ez a csapat elég jól dolgozott (mint itt mindig:), nem menekültek a lufik!
Léggömbök végzete: a másodikat már szét is hasította a légcsavar, csak cafatok maradtak belőle.
Ez a "Search And Rescue" (SAR - nem szokás ezt a rövidítést hangosan kimondani) Mi-2 egy jó ideje minden repnapon ott van: tűzoltási, emelési vagy éppen vitorlázó-vontatási feladatot végezve. És én még mindig nem repültem vele... :)
Egyébként a vitorlázórepülőktől elnézést kell kérnem: a program legszebb részét Tóth Ferenc egyéni és Matuz Istvánnal közös kötelék repülése jelentették, ezekről mégse tudok igazán szép képet mutatni (inkább néztem, nem fotóztam). A vitorlázó műrepülés egyébként mindig lenyűgöz: tiszta és formás - nincsenek veszettül pörgő dobott orsók, nincs "motorból repülés", csak harmónia és csend, a szárnyak által hasított levegő husogásával kihangsúlyozva.
Szintén nagyon profi volt az Aerotriga csapata, akik sajnálatos módon három ("égi hármasfogat") helyett csak ketten voltak. A programon az látszott, hogy olyan figurákat igyekeztek repülni, melyekhez nem kellett a három repülőgép.
Észrevehető volt az összeszokottság: a szél ellenére szépen együtt maradtak, kötelékben figuráztak...
... tükörrepültek, vagy éppen szárny szárny mellett hasították a hideg levegőt.
A tükörrepülésnél én mindig hozzáképzeltem a harmadik Zlin-50-et, amint körbe-palástorsózza a tükröt repülő másik kettőt. A keresztberepülés is hajmeresztőbb, amikor még egy gép is ott van...
De tényleg szépek voltak a kis cseh műrepülőgépek (magyar pilótákkel persze) a felhők háttere előtt!
Amikor viszont a második sétarepültető blokk után se látszott semmi új program a láthatáron, édesapámmal úgy döntöttünk, hogy továbbállunk. És ez ijesztő: még soha nem távoztam repülőnapról félidőben!
Sajnos emiatt az oldalnak itt vége...
Vissza...