Városi és nemvárosi közlekedés
Csak alap adatok: mikor mi, esetleg hol
Az oldalaim (úgy a villamososak-vonatosak, mint a repülősök) készítése közben gyakran kijegyzetelek ezt-azt a képeken szereplő járművek gyártóival kapcsolatban. Néha felhasználom ezeket a jegyzeteket, néha nem, mindenesetre azt gondoltam, hátha mást is érdekelnének ezek a minimalista szösszenetek. Például kiderül belőlük, hogy a villamosos Tatra nem azonos a teherautós Tatrával, de időnként mégis volt közük egymáshoz. Vagy hogy a kék kisteherautókat gyártó Avia azonos azzal, amelyik sugárhajtású vadászgépeket gyártott a világháború után. Vagy éppen látszik, hogy Škodából ma több is van, de régen se volt ez nagyon másképp. Mindezeken túl pedig megismerkedhetünk egy sor betűszóval: ASAP, AZNP, BAZ, TAZ...
Persze ezek a jegyzetek nem pótolják a szakirodalmat, de még a wikipediát se, csak arra szolgálnak, hogy körülbelül el lehessen helyezni térben és időben, hogy ki mikor csinálta a mit :) Mindezt teljesen szubjektíven, tehát kizárólag az általam érdekesnek gondolt eseményekre korlátozódva. A lista pedig valószínűleg még bővülni fog, de ezen sorok írása közben épp nincs erőm folytatni.
Az alapokat jellemzően külföldi wikipediákból szedtem, néha egyéb oldalakról. Mivel több alkalommal is találkoztam egymásnak ellentmondó adatokkal, lehet, hogy nem mindig sikerült a pontosakat kiválogatni, ezért azt javaslom, az itt olvasható információt senki se használja szakdolgozat vagy könyv írásához. Az adatok pontosságáért ráadásul már csak azért sem tudok felelősséget vállalni, mert a Google fordítógépének képességei (egyelőre) végesek. További nehezítés, hogy magyarul sem vagyok 100%-ig tisztában a cégjogi dolgokkal, nem hogy idegen nyelveken, így lehet, hogy ahol azt írom, hogy "csőd", az azt jelenti, hogy... nos, csődeljárás kezdetét? felszámolást? Mindenesetre nem feltétlenül azt, hogy az illető cégnek annyi. De lehet, hogy mégis. A tulajdonosi háttereket meg se próbálom átlátni, mert a kelet-közép-európai országokban a rendszerváltás után meglehetősen gyakran adták-vették a cégeket, részesedéseket - na nem mintha a második világháború utáni államosításokat követő össze-visszaszervezések és átnevezések átláthatóbbak lennének. Ha valahol NAGYON NAGY hülyeséget írtam, ér szólni!
Ha ennyi rinyálás meg magyarázkodás után még mindig érdekel, sőt, esetleg tetszik ez az oldal, akkor persze használd egészséggel! :)
Legutóbb bővítve: 2020. július 24.
Aero
Avia
BAZ / Volkswagen Bratislava
ČKD
ČZ
CZ Loko
Inekon
Jawa
Karosa
KOS Krnov
Královopolská
Let
Letov
LIAZ
Pars Nova
Praga
Pragoimex
Ringhoffer / Tatra
Škoda
Škoda Auto
Škoda Ostrov
SMZ Dubnica
SOR
"Studénka"
Tatra (Kopřivnice)
Tatravagónka
TEDOM
TAZ
TESLA
VÚKV
Walter
Zetor
Zlin (Moravan)
®OS Vrútky
Z«S Martin
A bejegyzéseket - továbbra is teljesen szubjektív módon - néhány képpel és linkkel is megpróbáltam illusztrálni, hogy ne legyen olyan száraz. Kattingassatok rájuk, ne dolgozzak már feleslegesen :)
Balra a még erős német hatásokat mutató Aero Ae-45, jobbra pedig a szerintem legszebb sugárhajtású gyakorlógép, az L-39 "Albatrosz" Budapest fölött
| 1919 | alapítás Prágában: Aero - továrna létadel |
| utána | katonai repülőgépek + autók gyártása |
| II. vh. | német gépek licenszgyártása |
| 1947 | Aero Ae-45 |
| 1953 | Vodochodyba költözés |
| utána | MiG-15, MiG-19, MiG-21 licensz alapján gyártása |
| 1959/63 | L-29 "Delfin" |
| 1968/70 | L-39 "Albatrosz" |
| 1998 | privatizáció (a Boeing résztulajdonos lett) |
| 2004 | a cseh állam visszavásárolta a részvényeket |
| 2006 | újraprivatizáció: AERO Vodochody AEROSPACE a.s. |
| utána | beszállítás Sikorsky-nak, Aleniának, Embraernek, Boeingnak |
Balra: S-92, a Messerschmitt Me 262 Avia által gyártott változata a Kbely-i repülőmúzeumban. Jobbra: Avia A31 a BKV színeiben
A név nem véletlen: nem kék kisteherautókkal, hanem repülőgépekkel kezdték.
| 1919 | alapítás Vysočanyban |
| 1929 | a cég a Škoda részévé válik |
| 1931 | Letňanyba település (addig csak a Letov volt ott) |
| II. vh.után | Československých závodů automobilových a leteckých konszern része, Škoda 706R, RO típusok gyártásának felvétele |
| 1949 | nemzeti vállalat: Avia n.p. závody Jiřího Dimitrova, később csak Závody Jiřího Dimitrova, n.p. (ZJD) |
| 1951 | újra gyártanak repülőgépeket |
| 1959 | újra gyártanak teherautókat |
| 1960 | repülőgépek gyártásának leállítása |
| Praga V3S gyártásába bekapcsolódás, majd a Praga profiljának átvétele, '64-től már csak itt építik a típust (aztán később persze másutt is) | |
| 1961 | új név: Automobilové závody Letňany |
| 1967 | Renault-Saviem licensz megvétele: Avia Axx sorozat (A15, A30) gyártása, később továbbfejlesztése (A20, A21, A31, stb) |
| 1995 | felvásárolták, új név: Daewoo Avia |
| 2006 | újabb tulaj: Avia Ashok Leyland Motors |
| 2016 | cseh tulaj, az új név: Avia Motors s.r.o. |
A csehszlovák autógyártás egykori mostohagyerekéből mára a szlovák gazdaság egyik motorja lett.
| 1960 | az alapja: Konstrukčné a vývojové stredisko Tatra Bratislava tervezőiroda a Tatra berkein belül |
| 1961 | Tatra 603 alapú mikrobuszcsalád kialakítása - nem került sorozatgyártásba |
| 1969 | önállósodás: Závod na vývoj automobilov - nem kapott feladatot, gyártókapacitás pedig még nem volt |
| 1971 | Bratislavské automobilové závody, n.p. |
| Škoda 1250/1500 a.k.a. 731/732 tervezése és gyártása - leállították | |
| 1974 | a tulajdonképpeni gyár Dévényújfalunál (Devínska Nová Ves) |
| 1976 | összefogás az AZNP (=a Škoda autógyár) és a BAZ közt, hogy az új Škoda modellek egy részét Pozsonyban gyártják majd |
| 1982 | Škoda Garde gyártása |
| 80-as évek | Praga V3S gyártása, közben prototípusok fejlesztése |
| 1989 | állami vállalat: Bratislavské automobilové závody, š.p. |
| 1990 | a cég asszetjei átkerülnek a BAZ Bratislava a.s. részvénytársaságba |
| 1991 | Volkswagen Bratislava, s.r.o. (VW 80%, BAZ 20%) |
| 1992 | első VW Passat legyártása |
| 1994 | maradék 20% átvétele, teljesen a Volkswagen tulajdona |
Balra: ČKD daru Tatra alapon (CKD Mobilni Jeraby a.s., Slany, Czech Republik, CC BY-SA (https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0])). Jobbra: a Búvár és számos másik csehszlovák dízelmozdony is a cég égisze alatt született.
Meglepően szűkszavú a cseh wikipedia velük kapcsolatban... meg a német... meg a mindegyik. Pedig lennének itt az oldalaim profiljába tartozó leányvállalatok/csatolt részek, úgysmint ČKD Trakce, ČKD Lokomotivka...
| 1854 | Daněk a spol. a.s. (Kolben & Co.) alapítása |
| 1860 | Breitfeld & Evans alapítása |
| 1871 | První Českomoravská továrna na stroje v Praze a.s. (Erste Böhmisch-Mährische Maschinenfabrik in Prag) alapítása |
| 1872 | Daněk a spol. + Breitfeld & Evans = Akciová společnost strojírny, dříve Breitfeld, Daněk i spol. |
| 1896 | a harmadik névadó cég, a Kolben a spol. a.s. alapítása |
| 1898 | Kolben a spol. + Praľská a.s. = Elektrotechnická a.s. |
| 1907 | a První Českomoravská továrna na stroje v Praze a Ringhofferrel együtt megalapítja a Pragát |
| 1921 | První Českomoravská továrna na stroje v Praze + Elektrotechnická a.s. = Českomoravská – Kolben, a.s. |
| 1927 | Českomoravská – Kolben, a.s. + Akciová společnost strojírny, dříve Breitfeld, Daněk i spol. = Českomoravská-Kolben-Daněk |
| II. vh. alatt | Böhmisch-Mährische Maschinenfabrik AG (Českomoravské strojírny, a.s.) |
| 1945 | államosítás + számos kisebb cég beolvasztása |
| 1948 | profiltisztítás, szét, feldarabolás: ČKD Stalingrad, Vysočany és ČKD Sokolovo, Libeň - ha jól értem, előbbiből lett később a ČKD Trakce, utóbbiból lett a ČKD Lokomotivka |
| 1963 | Tatra Smichov bekebelezése |
| 90-es évek | feldarabolás |
| 2004 | kisebb cégek újra összeállnak cégcsoportba: Skupina ČKD Praha |
Meglehetősen híres motorbicikli- és fegyvergyár.
| 1919 | Jihočeská zbrojovka fegyvergyár alapítása Strakonicében |
| 1922 | részvénytársasággá alakul Česká zbrojovka a.s. néven |
| 1929 | kerékpárok |
| 1930 | ČZ márkajel bejegyzése |
| 1932 | első motorkerékpár |
| II. vh. után | a fegyvergyártást Brnóba és Uherský Brodba költöztetik |
| 1954-59 | Jawa-ČZ néven motorokat gyártanak a Jawával közösen |
| 1957 | "Čezeta" robogó |
| 1997 | befejezik a motorkerékpárok gyártását, de a Čezeta Motors nevű cég megtartotta a márkanevet, és robogókat gyárt |
Balra: ez az izé - becenevén "Bivaly" - egykor egy Búvár volt. Jobbra: ... ez pedig ma is annak néz ki, pedig hozzá is hozzányúltak.
A csehszlovák mozdonyok modernizálásának szakértője, aki újabban ezen a szerepen is túlnőni készül.
| 1995 | Českomoravská Komerční společnost a.s., Nymburk |
| 1999 | ČMKS holding, a.s. |
| 2004-től | mozdony modernizálási programok: 750, 753 (Búvárok) -> 750.7, 752.5, 752.6, 753.6 ("Bivaly"), 753.7, ZSCS 756 |
| 2005-től | EffiShunter 1600 aka 774.7 |
| 2006 | CZ LOKO a.s., Česká Třebová |
| 2009-től | további átépítések: 740, 742 ("Kocúr") -> 741.7, 742.7 |
| 2011-től | EffiShunter 1000 aka 744.1 |
| 2016-tól | villanymozdony modernizálás: SNCB 12 -> EffiLiner 3000 aka 365.0 |
Inekon "Trio" Ostravában
| 90-es évek | elégedetlen ČKD-sok és a ČKD-t (sikertelenül) megvenni próbáló INEKON GROUP a.s. know-howt épít fel villamosok tervezése terén |
| 1996-tól | a Škodával együtt, Škoda-Inekon márkajelzéssel villamosokat építenek ("Astra" család: 03T, 10T) |
| 2001 | együttműködés vége, a Škoda saját név alatt gyártja tovább a villamosokat ("Anitra" család) |
| az Inekon összeáll az ostravai közlekedési vállalattal (DPO Ostrava) DPO Inekon néven, ők is továbbgyártják a típust "Trio" márkanéven | |
| 2005 | simán Inekon néven folytatják, de továbbra is a DPO műhelyében dolgoznak |
Balra: Jawa Minor kisautó, jobbra... valami motor, nem értek hozzá, kérem, kapcsolja ki :)
Róluk biztosan lehetne többet írni, ha értenék a motorokhoz.
| 1929 | František Janeček cseh fegyvergyáros megvásárolja a német Wanderer gyár motorkerékpár-üzletágát |
| 1934 | autógyártás megkezdése: (Jawa 700 a DKW Meisterklasse alapjaira) |
| ma is léteznek Jawa Moto spol. néven |
Balra: ŠD 11 távolsági busz. Jobbra: B 732
| 1896 | První východočeskou výrobu kočárů Josefa Sodomky kocsigyár alapítása Vysoké Mýtóban |
| 1925 | saját tervezésű autókarosszériák gyártásának kezdete |
| 1948 | államosítás, a Karosa márkanevet egy másik államosított cégtől (Nová karosárna O. Uhlík, továrna karoserií Praha Strašnice) vették át |
| 1956/58 | Škoda 706 RTO (LIAZ alvázra és LIAZ által gyártott Škoda motorral 1972-ig) |
| 1961/64 | Š család gyártása (1981-ig) |
| 1982 | B 731 gyártása (1996-ig) |
| 1999-től | Irisbus (Renault+Iveco) birtokolja a részvények 94%-át |
| 2007 | Iveco Czech Republic a.s. |
Balra: VarioLFR.E motorkocsi Brnóban. Jobbra: T3R.PLF Prágában
| 1872 | a Morva-Sziléziai Központi Vasút műhelyének alapítása Krnovban |
| II. vh. után | járműjavító és gépgyár: ®elezniční opravny a strojírny Krnov |
| 1992 | privatizáció: Krnovské opravny a strojírny s.r.o. |
| 2001 | együttműködés a Pragoimex a.s. és VKV Praha cégekkel Alliance TW Team néven |
| 2004 | bemutatják a Tatra T3-asok továbbfejlesztéseként értékelhető VarioLF járműcsaládot |
Számos brnói villamost a "KPS" gyártott
| 1889 | alapítás: Brünn-Königsfelder Maschinenfabrik Lederer&Porges (Brno-Královopolská strojírna Lederer&Porges) |
| 1903 | felvásárolta a Maschinen- und Waggon-Fabriks-Aktien-Gesellschaft in Simmering vormals H. D. Schmid ("Simmeringer") |
| 1927 | kiválás a Simmeringerből, Královopolská továrna na stroje a vagony a.s. megalapítása |
| 1935 | a První brněnské strojírny részévé válás |
| II. vh. | Reichswerke Hermann Göring AG, Brno |
| 1945? | államosítás (nyilván nem ezen a néven) |
| 1946? | új név: První brněnská a Královopolská strojírna Brno |
| 1947? | új név: První brněnská královopolská strojírna Gottwaldovy závody, n.p. |
| 1949/50 | újra önállósodás: Královopolská strojírna Brno |
| 1992 | részvénytársaság: KRÁLOVOPOLSKÁ a.s. |
| 2004 | privatizáció |
A világ szerintem legszebb kétmotoros kisgépe, a Morava
| 1936 | repülőgépgyár építésének megkezdése a Škoda részét képző Avia részeként (Matrjoska?) Kunovicében |
| utána | csak javítóüzemként használták |
| 1947 | az Automobilové závody, n.p. részévé válik, így autókat is javítanak itt |
| 1950 | új gyár alapítása a régi helyett: LET, n.p. |
| utána | Aero 45 és a Jak-11 (C-11) építése |
| 1957 | átnevezés: SPP (Strojírny první pětiletky - "Első Ötéves Terv Gépgyárak") |
| L-200 "Morava" | |
| 1963 | Moravannal együttműködésben Z-37 kifejlesztése |
| 1967 | újra Let néven működik |
| 1969 | L-410 "Turbolet" |
| 1993 | részvénytársaság: LET a.s. |
| 2001 | Moravan megveszi, új név: LETECKÉ ZÁVODY as. |
| 2004 | csőd |
| 2005 | megmentik, új név: Aircraft Industries a.s. |
Egy kisebb cseh repülőgépgyár.
| 1918 | alapítás: Letecký arsenál Praha |
| 1924 | Letňanyba költözés |
| II. vh. | Luftwaffe javítóműhely |
| utána | főleg csak alkatrészek gyártása |
| 1997 | Aero megveszi a többséget: Letov Letecká výroba a. s. |
| 2000 | felvásárolták: Letov Letecká výroba, groupe Latecoere s.r.o. |
| utána | alkatrészek Airbusnak, Boeingnak |
| 2014 | új név: Latecoere Czech Republic s.r.o. |
Balra egy 706MR, jobbra egy nagyfülkés "kétéltű" változat felsővezeték-szerelő felépítménnyel
| 1951 | Liberecké automobilové závody alapítása több telephelyen Liberec körül (később másutt is épültek üzemek) |
| teherautókat gyártott, illetve alvázakat és motorokat buszokhoz, melyeket aztán a Karosa komplettírozott - a termékek Škoda emblémával és néven futottak | |
| 1957 | saját fejlesztés: 706RT, majd 706MT ("modernizovaný trambus", '88-ig), még mindig Škoda márkanéven |
| 1974 | saját fejlesztés: LIAZ 100 |
| 1992 | részben privatizált |
| 1995 | a Škoda megszerzi a részvénytöbbséget: Škoda Liaz a.s. |
| 1998 | csőd, megvette a szlovák Sipox Holding |
| 2002 | csőd, csak a rýnovice motorgyár maradt talpon JAMOT a.s. néven (2006-ban megvette a TEDOM) |
| 2010 | végleges csőd, a LIAZ trademark a Škodáé |
| 2017 | LIAZ Trucks a.s. új cégként |
Balra egy RegioNova, jobbra egy Bfhpvee 295 sorozatú vezérlőkocsi
A cég vasúti járművek felújításával és korszerűsítésével foglalkozik, elsősorban a Cseh Vasutak részére, de megjelentek a villamosok piacán is.
| előd: sumperki vasúti főműhely: ®OS Šumperk | |
| 1993 | privatizáció: Pars DMN s.r.o. Šumperk |
| 2000 | Pars nova a.s. |
| 2008 | a Škoda Holding része lett |
Balra egy Praga Picollo, jobbra egy Praga V3S
| 1907 | Praľská továrna na automobily alapítása a První česko-moravské továrny na stroje és a Ringhoffer kooperációjaként |
| 1909 | a Praga márka bevezetése |
| 1946 | átnevezés: Automobilové závody Klementa Gottwalda |
| 1951 | bemutatják a V3S-t ("vojenský třítunový speciální") |
| 1964-tól | csak alkatrészeket gyártanak teherautókhoz és buszokhoz |
| 1995 | OASA (ČSAO) kisszériás buszgyártó megvásárlása |
| 1995 | Praha Čáslav, a.s. |
| 2004 | a cég csődbe ment, a Praga márkanevet más szerezte meg |
| 1991 | mérnöki iroda alapítás |
| 2001 | együttműködés a KOS Krnov és VKV Praha cégekkel Alliance TW Team néven |
| 2004 | bemutatják a Tatra T3-asok továbbfejlesztéseként értékelhető VarioLF járműcsaládot |
Balra egy klasszikus prágai Ringhoffer villamos, jobbra Tatrák: T1, T2 és T3 a prágai villamosmúzeumban
| 1771 | az osztrák származású, Sopron vármegyében született Franz Ringhoffer rézkovácsműhelyt alapít a prágai Óvárosban (később az Újvárosba költözik a családi cég) |
| 1852 | az unokája, II. Franz (František) Ringhoffer új üzemet nyit Smíchovban |
| 1854 | megkezdődik a vasúti kocsik gyártása Smíchovban, az elkövetkező évtizedekben a Monarchia egyik legnagyobb iparvállalatává nőnek |
| 1911 | részvénytársasággá alakulnak: Ringhoffer-Werke AG (Ringhofferovy závody) |
| 1923 | Ringhofferovy závody + Kopřivnická vozovka a.s. = Závody Tatra, a.s. |
| 1936 | Závody Tatra + Moravskoslezská vozovka (Studénka) + Severočeská vozovka a strojírna (Česká Lípa) + Továrna na vozy (Kolín) = Závody Ringhoffer-Tatra a.s. |
| 1946 | államosítás: a smíchovi üzem a národní podnik Tatra nemzeti vállalat része lesz (Tatra n.p. Smíchovský závod) |
| 1950 | az egyes üzemek újra önállósodnak, létrejön a Vagónka Tatra Smíchov, n.p. |
| 1951 | Tatra T1 prototípus, sorozatgyártás 1952-től |
| 1958 | újabb összevonás nemzeti vállalat részeként: Vagónka Tatra Smíchov, n.p. + Vagónka Tatra Studénka-Butovice, n. p. = Československé vagonky Tatra, sdruľení národních podniků (székhely: Studénka) |
| 1960 | Tatra T3 prototípus, sorozatgyártás 1962-től |
| 1963 | a smíchovi vagongyár a ČKD Praha része lesz |
| nyolcvanas évek | új telephely Zličinben |
| 1990 | részvénytársasággá válás: CKD Tatra a.s. |
| kilencvenes évek | bezárják a smíchovi telephelyet |
| 1997 | CKD Tatra + ČKD Elektrotechnika + ČKD Trakce + ČKD Lokomotivka = ČKD Doprávní Systémy |
| 2001 | a cég a Siemens része lesz |
| 2009 | bezárják a zličini telephelyet |
Biztos kell kép, hogy tudjuk, melyik ez a cég? :) Balra Albatrosz, jobbra egy Laminátka
Megjegyzés: a Škoda rendszerváltás utáni történetét nem sikerült teljesen felfognom, pedig nagyon szerettem volna. Mindezen túl eleve nem vállalkozom az összes Škoda-cég felsorolására, legfeljebb a weboldalaim számára relevánsakéra.
| 1859 | Arnošt Valdštejn öntödét és gépgyárat alapít Plzeňben |
| 1866 | Emil Škoda lesz a főmérnök |
| 1869 | Emil Škoda megveszi a céget |
| 1899 | Akciová společnost, dříve Škodovy závody részvénytársaság, fegyver és lőszergyár |
| 1920 | első gőzmozdony legyártása: ex-kkStB 270.300, CSD 434.1100 (MÁV 403.6 sorozat) |
| 1923 | Škoda szárnyas logó (František Michl terve alapján) |
| 1925 | Laurin & Klement autógyár megvásárlása |
| 1927 | első villanymozdony (E467.0) |
| 1929 | a Škoda megveszi az Aviát |
| II. vh. alatt | Reichswerke AG für Erzbergbau and Eisenhütten "Hermann Göring" része |
| 1951 | Závody V.I. Lenina, Plzeň |
| 1953 | első újkori villanymozdony: Škoda 12E (140-es sorozat, SLM licenszek felhasználásával) |
| 1965 | újra használják a Škoda nevet |
| 80-as évek | a paksi atomerőmű reaktortartályait is a Škoda gyártotta |
| 1990 | akciová společnost Škoda koncern, Plzeň |
| 1994 | Škoda a.s. |
| sok apró cégre szétválás | |
| 2000 | Škoda Holding a.s., a legtöbb kis cég visszavétele, tulajdonos a Škoda a.s. és állami szereplők |
| 2000 után | eladások és megvételek (többek közt Ganz-Transelektró), összevonások és megszüntetések |
Szerintem ezt a céget se kell bemutatni.
| 1895 | Laurin & Klement bicikligyár alapítása Mladá Boleslavban |
| 1899 | motorbiciklik gyártása (az első ilyen cég a Monarchiában) |
| 1905 | megkezdődik az autók gyártása |
| 1925 | a Škoda megveszi a Laurin & Klementet, az irányítás átkerül Plzeňbe |
| 1930 | önálló céggé válás: Akciová společnost pro automobilový průmysl (ASAP) Prága központtal |
| 1931 | a vasúti gyártókhoz hasonlóan egyesülni akartak a Pragával és Tatrával, de nem vált be az ötlet |
| 1936 | a tervezés Plzenből visszakerül Mladá Boleslavba |
| 1939 | megjelenik a Škoda 706, ami egy hosszú széria alapja lesz |
| II. vh. után | az Automobilové závody n.p. (AZNP) része lesz |
| 50-es évek | harc az iparági szereplők közt, egy ideig Tatra kocsikat és teherautókat is gyártott az AZNP |
| 1958 | a vrchlabíi (a leendő 1203 "otthona") és kvasinyi, addig független üzemek is az AZNP-hez tartoznak; előbbi a Škoda 1203-ast, utóbbi a Škoda 450-est fejlesztette ki |
| 1960 | új, modern üzem építése Mladá Boleslavban |
| 1964 | Škoda 1000MB |
| 1969 | Škoda 100/110 |
| 1976 | Škoda 105/120/125/135 |
| 1991 | részvénytársaság: Škoda, automobilová a.s., 30% Volkswagen részesedéssel, amit folyamatosan növelt |
| 2000 | a VW a 100%-os tulaj |
Balra: 9Tr Pozsonyban, jobbra: a 21Ab a 21Tr dízeles változata volt, itt éppen a szegedi trolitelepen láthatunk egyet
A Škoda trolibuszgyára. Az Ostrov helyiségnév egyébként "sziget"-et jelent, a Škoda pedig "kár"-t. A Google Translate a cégnevet korábban hajlamos volt "damage isle"-nak vagy "pity island"-nek lefordítani :)
| 1950-es évek | Škoda üzem felépítése Ostrovban egy uránérc-feldolgozásra is használt internálótábor területén |
| 1960 | megkezdődik a trolibuszok gyártása a 8Tr-rel (amit még Plzeňben kezdtek sorozatgyártani) és a 9Tr-rel (aminek a prototípusa még szintén Plzeňben épült) |
| 1992 | önálló cégként folytatják: ŠKODA Ostrov s.r.o. |
| 2004 | járműgyártás és cégvezetés Plzenbe áttéve, az alkatrészgyártás még egy ideig itt működött |
| 2008-10 | Strojírny Ostrov néven működött |
Balra: a "Dongók" egy részét is itt gyártották a ČKD túlterheltsége miatt. Jobbra: 155 mm-es önjáró tarack, Made in Dubnica nad Váhom
| 1937 | a Škoda tüzérségi fegyvergyára Vágtölgyesen (Dubnica nad Váhom) |
| II. vh. alatt | Reichswerke Hermann Göring része |
| 1950 | nemzeti vállalat: Škodove závody, n.p. v Dubnici nad Váhom |
| 1953 | átnevezés: Závody KJ Vorošilova, n.p. |
| 1957-től | a Škoda és ČKD termelésének egy része áthelyezve ide |
| 1962-től | Strojárske a metal zavody n.p. (SMZ Dubnica) |
| 1978 | Závody »aľkého strojárstva (ZTS) n.p része |
| 1990 | állami vállalat: Závody »aľkého strojárstva Dubnica nad Váhom, š.p. |
| 1996 | részvénytársaság: Závody »aľkého strojárstva Dubnica nad Váhom, a.s. |
| valamikor ezután | csőd |
.jpg#/media/Soubor:Kvilda,_Bučina,_SOR_C_10,5_RZ_4P6_6079_(2013-08-12;_01).jpg)
Egy korai SOR busz, a jellegzetes SOR-orrésszel. Autor: Harold – Vlastní dílo, CC BY-SA 3.0, Odkaz
| 1991 előtt | Sdruľení opravárenství a rozvoje mezőgazdasági javítótelep |
| 1991 | privatizálás, új profil volt Karosások vezetésével: SOR Libchavy spol s.r.o. |
| 1994 | első buszok eladása |
| 1998 | licenszadás a magyar Credónak |
| 2003 | SOR BN "guruló lépcsőházak" gyártásának megkezdése |
| 2006 | NB család |
| 2017 | NS család |
Balra egy Bzmot, jobbra egy szlovák Pantográf, mindkettő a studénkai gyár terméke
| 1900 | Adolf Šustala (Adolf Schustala) a nesselsdorfi családi céget otthagyva céget alapít Butovicéban, mely település 1959 óta Studénka része: Staudinger Waggonfabrik AG |
| 1928 | Hans Ringhoffer részvénytöbbséget szervez a cégben, mely Moravskoslezská vozovka, a.s. néven folytatja |
| 1946 | államosítás a Tatra nemzeti vállalat részeként: Tatra, n.p. Studénka plant |
| 1950 | önállósodás: Vagónka Tatra Studénka-Butovice, n. p |
| 1959 | ismét összevonás: a Československé vagonky Tatra, sdruľení n.p. részeként Vagonka Tatra Studénka, n.p. |
| 1965 | Závody »aľkého strojárstva (ZTS Martin) része |
| 1969 | a VHJ Československé vagónky alárendeltjeként ismét önálló cég: Vagónka Studénka, n.p. |
| 1975 | a Bzmot "eredetije", az M 152.0 sorozat gyártásának megkezése |
| 1983 | Vagónka Studénka, k.p. |
| 1990 | Moravskoslezská vagónka, s.p. (MSV) |
| 1998 | a ČKD Holding részeként ČKD Vagónka Studénka, a.s. |
| 2000 | a teherkocsigyártás Thrall Vagonka Studénka, a.s., majd 2006-tól MSV Metal Studénka, a.s. néven üzemel tovább |
| a személykocsigyártás ČKD Vagónka s.r.o., majd 2001-től ČKD VAGONKA a.s. néven fut tovább | |
| 2001 | a ČKD VAGONKA a gyártást Vítkovicébe helyezi át |
| 2008 | a Škoda Holding a.s. megveszi a ČKD VAGONKA-t |
| 2005 | átnevezés: ŠKODA VAGONKA a.s. |
| 2011 | a teherkocsigyártó MSV Metal Studénka, a.s. csődöt jelent |
Balra egy Tatra 603-as, jobbra egy Tatra 138-as a budaörsi repülőtéren
| 1850 | a morva Ignác Šustala (Ignatz Schustala) műhelyt alapít Nesselsdorfban (Kopřivnice) |
| 1853 | céggé alakulás: Ignatz Schustala & Comp |
| 1881 | megkezdődik a vasúti kocsik gyártása |
| 1890 | részvénytársasággá alakulás: Nesselsdorfer Wagenbau-Fabriks-Gesellschaft |
| 1897 | a cég első gépkocsija, egyben a Monarchia első sorozatgyártott autója: NW Präsident |
| 1919 | első autók a Tatra márkanév alatt |
| 1921 | Kopřivnická vozovka, as |
| 1923 | Tatra 11, az első "Tatra-rendszerű" alvázas kocsi |
| 1923 után | az Závody Tatra as része a Ringhofferrel együtt |
| 1934 | a Tatra 77 megjelenése |
| 1936 | Ringhoffer-Tatra a.s. |
| 1946 | národní podnik Tatra |
| 1950 után | vasúti járműgyártás megszüntetése |
| 1951 | nehéz teherautók gyártására kijelölve |
| 1953 | a Tatra 603 megjelenése |
| 1985 | Tatra oborový podnik |
| 1988 | Tatra kombinát |
| 1992 | részvénytársasággá alakulás: TATRA, a.s. |
| 2010 után | Tatra Trucks a.s. |
| 1922 | Halath a spol. kovácsműhely alapítása Poprádon |
| 1927 | Vozovka a strojáreň Halath a Ing. Petrovský |
| 30-as évek | a gazdasági világválság után egy ideig nem léteztek, majd újrakezdték Popradská vozovka, strojáreň a pidlikáreň néven |
| 1948 | a Vagónka TATRA Smíchov részévé teszik |
| 70-es | Csehszlovákia legnagyobb teherkocsigyártójává válnak |
| 1990 | önállosódás állami vállalatként: štátny podnik Vagónka Poprad |
| 1994 | részvénytársaság: TATRAVAGÓNKA, a.s. |
By Kevin.B - Own work, CC BY-SA 3.0, Link
Elsősorban Csehországban és Szlovákiában (például Pozsonyban, lásd a fentebbi képet) lehet a buszaikkal találkozni.
| 1991 | alapítás (Csehország) gázmotoros kogenerációs egységek fejlesztésére és gyártására |
| 2003 | megveszi a JAMOT-ot |
| 2004 | buszok gyártása |
| 2012 | buszok gyártásának befejezése |
.jpg#/media/File:Kozovazy,_Muzeum_socialistických_vozů_(02).jpg)
Különböző kivitelű 1203-asok. By Jan Polák - Own work, CC BY-SA 3.0, Link
| 1917 | vasmű építése Nagyszombaton (Trnava) |
| 1934 | háztartási gépek gyártása |
| 1964 | alkatrészgyártás a Praga, a Škoda és a Tatra számára |
| 1973 | Trnavské automobilové závody n.p. alapítása |
| Škoda 1203 gyártása | |
| 1981 | már csak itt gyártják az eddig Vrchlabíban is épített típust, a rendszerváltás után Škoda-TAZ cimkével |
| 1993-tól | még mindig gyártják, de már csak TAZ cimkével |
| 1999 | befejezik a gyártást (de egy Ocelot nevű cseh cég folytatta :O ) |
| 2008 | bezárás |
| ? | a gyár a ZF tulajdonába kerül |
A legtöbb korombelinek valószínűleg magnók és lemezjátszók jutnak az eszébe a Tesla névről, de ez a radarberendezés is náluk készült.
Nem, autót nem gyártottak, és nem is fognak. Megbeszélték Elonnal.
| 1946 | TESLA n.p. Strašnice, több cég államosításából létrehozva - a név a feltaláló után jött, később retcon, hogy TEchnika SLAboproudá) |
| 1980 | négy részre választották |
| 1989 után | az egyes üzemek önállóak lettek |
| 2010 | megegyeztek a Musk-féle Teslával, hogy békében együtt élnek |
Vasúti járművekre szakosodott tervezőiroda/kutatóintézet, mely a különböző gyártócégek mellett dolgozott szakértőként.
| 1936 után | előd: Ringhoffer-Tatra evidenční kancelář (EVIKA) |
| 1958 | kutatóintézet a Tatra vagongyár egyesülés részeként: Výzkumný ústav kolejových vozidel Praha (VÚKV) |
| 1965 | az anyacéggel együtt beleolvad a ZTS Martinba |
| 1983 | az iroda a Československé vagónky, koncern, Poprad része lesz |
| ugyanazon a napon (!) papíron a nulláról létrejön a Výzkumný ústav kolejových vozidel | |
| 1988 | megint beolvasztják őket a poprádiakba |
| 1990 | állami vállalatként újra lérehozzák |
| 1992 | az államkincstáré lesz, majd VÚKV a.s. |
| 2000 | Český TÜV s.r.o. |
| 2004 | a Škoda Holding része lesz (2006-tól 100%-ig) |
Kedvenc repülőgépmotorom, gyerekkorom egyik alapvető hangjának forrása: Walter Minor WM-6 III
| 1898 | Josef Walter műhelyt nyit Smíchovban |
| 1903 | első motorbicikli eladása |
| 1907 | külön motorokat is árusítanak |
| 1911 | cég: společnost J.Walter a spol. |
| 1913 | új üzem Jinonicében ("Waltrovka") |
| autók gyártása | |
| 1919 | részvénytársaság: akciovou továrnu automobilů Josef Walter a spol. |
| 1923 | első repülőgépmotor (NZ-60) |
| 1924 | buszok, teherautók gyártása |
| 1929/32 | Walter Minor motorcsalád kifejlesztése |
| 1931 | Fiat gépkocsik gyártása |
| 1932 | új név: Akciová společnost Walter, továrna na automobily a letecké motory |
| 1937 | személygépkocsigyártás megszüntetése, utána csak alvázak, alkatrészek |
| II. vh. | Walter Automobil und Flugmotoren Fabrik AG |
| 1945 | államosítás |
| 1946 | nemzeti vállalat: Letecké závody n.p. |
| 1949 | új név: Motorlet n.p. |
| 1951-től | csak repülőgépmotorok gyártása Jinonicében |
| 1961 | M-701 sugárhajtómű (Aero L-29-hez) |
| 1964 | dugattyús motorok gyártásának átadása Aviának |
| 1967/75 | M601 turboprop hajtómű (Let L-410-hez) |
| 1991 | részvénytársaság: Motorlet, a.s. |
| 1995 | privatizáció Walter a.s. |
| 2005 | Walter Engines a.s. |
| 2007 | fúzió az Avia motorgyártó részlegével |
| ? | felvásárlás: GE Avitation |
Autor: Ria – Vlastní dílo, CC BY-SA 3.0, Odkaz
Ez a márkát még én, a városi gyerek is ismertem :)
| 1918 | Československé závody na výrobu zbraní v Brně hadianyaggyár ("Zbrojovka Brno") |
| 1920-as évek | autók, motorok gyártása (1937-ig) |
| II.vh. | Reichswerke Hermann Göring AG, Brno része |
| 1945 | Zbrojovka Brno, n.p. |
| traktorfejlesztésbe kezdenek | |
| 1946 | Zetor márkanév: "Zet" ("Z" mint Zbrojovka) + "traktor" |
| 1993 | privatizáció: Zetor, a.s. |
| 2007 | Zetor Tractors a.s. |
Balra: második világháborús gépeket utánzó Trénerek egy repülőnapon. Jobbra: egy Z-43-as.
Szép és jó gépek - meg a "Čmelak" - gyártója.
| 1934 | alapítás Otrokovicében: Zlínská letecká společnost, a.s., fő részvényes a Ba»a |
| II. vh. | Zlínské letecké závody néven Klemm, Bücker gépek gyártása |
| 1945 | államosítás: Zlínské letecké závody, a.s. v národní Sprave |
| 1946 | az Automobilové závody n.p. részévé teszik, Zlínavion néven |
| 1947 | Z-26 "Tréner", egy világsikerű sorozat kezdete |
| 1948 | a Let, n.p. része |
| 1953 | újra önálló, új néven: Moravan, n.p. |
| 1963 | a Lettel együttműködve a Z-37 "Čmelak" kifejlesztése |
| 1975 | Z-50 |
| 1990 | részvénytársaság: Moravan a.s. |
| 2005 | megveszi a CzechAircraft, s.r.o., új név: Moravan Aviation s.r.o. |
| 2009 | csőd |
| 2009 | ZLIN AIRCRAFT a.s. |
Balra: a Stadlerrel és az Adtranzzal együtt gyártott 425.95-ösök egyike. Jobbra: a saját tervezésű 861-esekkel sok gond volt.
| 1874 | a Kassa-Oderbergi Vasút műhelyt létesít Ruttkán |
| 1960 | utolsó gőzmozdony fővizsga elvégzése |
| 1994 | részvénytársaság: ®OS Vrútky a.s. |
| 2000 | ZSSK 425.95-ösök gyártásában részvétel |
| 2011- | ZSSK 861-es sorozat |
Pielstick-motoros, T 466.0 sorozatú mozdony Túrócszentmártonból. A füst a szerelvény másik végén dolgozó gőzmozdonyból jött.
Nehézgépeket gyártottak: traktort, bányamozdonyt... tankot. Meg néha sima mozdonyt is. Talán a hadiipari tevékenység miatt, de elég keveset találtam róla a neten.
| 1949 | Závody »aľkého strojárstva Martin ("Nehézgépipari Gyárak Túrócszentmárton") alapítása |
| 1957 | nagyvasúti járművek gyártása |
| 1960 | dízelmotorok gyártása mozdonyokba |
| 1966 | SEMT-Pielstick PA4 motorcsalád licenszének megvásárlása |